Heves Megyei Hírlap, 2008. május (19. évfolyam, 102-126. szám)

2008-05-13 / 110. szám

2008. MÁJUS 13., KEDD - HEVES MEGYEI HÍRLAP PÉTERVÁSÁRA ÉS KÖRZETE 5 Falugondnokot szeretnének alkalmazni a kis községben Hazánkban jól ismerik a halmo­zottan hátrányos helyzetű, négy­száz lelkes kis falu, Ivád nevét. Ismertsége elsősorban Ivády Gá­bor polgármesternek köszönhe­tő, aki rendre előrukkol egy-egy sajátos ötlettel, amelyet elősze­retettel tálal a média. A falu az el­múlt évben játékos cserebere­akcióval jutott hozzá egy több­milliós játszótérhez, de dobra verték már utcaneveiket is. Miközben egymást követik a rendhagyó kezdeményezések, megpróbálnak egyéb úton is bol­dogulni. A napokban adták be pályázatukat a falugondnoki szolgáltatás megszervezésére. Mint a polgármestertől megtud­tuk, a kis községben sok az idős, egyedülálló ember, akiknek hét­köznapi ügyeik intézéséhez el­kelne a rendszeres segítség. Ha pályázatuk kedvező elbírálás­ban részesülne, először egy kis­buszt szeretnének vásárolni, amellyel szükség esetén orvos­hoz, hivatalokba tudnák szám­tani az idősebbeket, míg a gyer­mekeket edzésekre, programok­ra juttathatnák el. ■ Idén júniusban is kavarhatnak a polgármesterek A polgármesterek zöme a hét­köznapokon ülésezik, egyeztet, ügyeket intéz. Ám az év egy nap­ján más arcukat is megismerhet­jük a bükkszékiek jóvoltából. A községben már hagyománnyá vált, hogy júniusban minden esztendőben megrendezik a kör­nyékbeli és határon túli polgár- mesterek főzőversenyét. E na­pon kötényt kötnek a falvak, vá­rosok első emberei, és fakanalat ragadnak. Tavaly először már Szlovákiából is érkeztek csapa­tok a megméretésre. Mint Zagyva Ferencné polgár- mestertől megtudtuk, a versen­gés idén sem marad el. A szerve­zők június 21-én, szombaton várják a csapatokat, nekik ha­marosan a meghívókat is eljut­tatják. A visszajelzések után kezdődhet a programok részle­tes kimunkálása. A helyszín ez­úttal is az óvoda előtti parkoló lesz, ahol egész napos program várja a látogatókat. ■ vita A csapadékelvezetés nem csak az önkormányzat feladata Recsken a Mátra utcában félve kémlelik az eget, ha az beborul. Egy kiadós zápor alaposan megkese­ríti az itt élők hétköznap­jait. Megoldásra várnak. Barta Katalin A recskiek jól emlékeznek arra a csapadékos nyárra, amikor a köz­séget átszelő patakok kiléptek medrükből, és komoly károkat okoztak. Ennek már tíz éve, de sokan azóta is tartanak hasonló katasztrófa ismétlődésétől. Annál is inkább, mert évről évre egyre szeszélyesebb az időjárás. Azóta többször is előfordult olyan felhő- szakadás, amely nem kis bosszú­ságot okozott az itt élőknek. A Mátra utca páros oldalán élők időről időre rettegve kémlelik az eget. Nem véletlenül, mivel az itt lévő házak nem túl szerencsés helyen épültek. Molnár Istvánné végigvezet a környéken. A ház ut­cafronti részét meredeken emel­kedő domb, a kert felőli oldalt a sebes folyású Csevice-patak hatá­rolja. A telek valóságos kis gyűj­tőmedence. Egy-egy nagyobb zá­por után a patak alaposan meg­emeli a talajvizet, az utcafrontról pedig akadálytalanul hömpölyög a víz a telekre, s a házra.- Nézze, mi a magunk módján már mindennel megpróbálkoz­tunk, hogy elhárítsuk a bajt - pa­naszolja Molnámé. - Két beton­gyűrűt is elhelyeztünk a ház kö­zelében, hogy csapadékosabb időjárás esetén kiszivattyúzhas­suk a vizet, de ez sem megoldás. Volt úgy, hogy hár­man három napig meregettük a vizet, mert az elárasztotta a konyhánkat is. Tíz éve jeleztük a pol­gármesteri hivatal­ban először, hogy oldják meg a csapadékelvezetést, de hiába. Azóta többször is szól­tunk, hogy ez az áldatlan állapot nem maradhat így, de nem tör­tént semmi. A házunk falai repe­dezni kezdtek, a csempéket leve­ti a fal. A polgármester azzal ér­vel, hogy rossz helyen épült a ház, s a mi dolgunk megelőzni a veszélyt. Ám erre nincs pénzünk, arról már nem is beszélve, hogy közterületen kellene a szükséges árkot megépíteni. Ez ráadásul nemcsak a mi gondunk, hanem az utcában élő több családé Is. A Bem utcában mintaszerűen meg­oldották a csapadékelvezetést, pe­dig azok a házak nincsenek akko­ra veszélynek kité­ve, mint a mieink. Itt tartunk, ami­kor a szomszédok is bekapcsolódnak a diskurzusba. Peidli- ék is több alkalom­mal jártak úgy, hogy a pincéjüket elárasztotta a víz. A család otthon tartózkodó tagjai úgy fogalmaznak, nem vitázni akarnak, hanem emberséges megoldást remélnek a hivataltól. Azt mondják, a környéken más gondok is vannak. A vasút mellet­ti járda - amin megközelíthetnék a település központját - használ­hatatlan, a közeli bozótos terüle­tet sem teszi rendbe senki. Ezért nem ritka, hogy tolvajok surran­■ Többször is szól­tunk, hogy ez az áldatlan álla­pot nem marad­hat így, de nem történt semmi. A fenti utcákról szennyes esőié zúdul a portákra molnár istvánné (képünkön) tisztában van azzal, hogy há­zuk nem a legfőbb helyen épült, hiszen a meredek dombról aka­dálytalanul ömlik a víz rájuk. Ez már önmagában is súlyos károkat okoz, de még nagyobb a gond, amikor az eső kevere­dik szeméttel és szennyel is. Ilyenkor a portán tartott bárom- flk sincsenek biztonságban. nak be a portákra, és onnan zsák­mányukkal gyorsan el tudnak rejtőzni a dzsumbujban.- Nem véletlen, hogy a patak­ban már alig van élőlény. A halak kipusztultak, ám patkányból egy­re több van - jegyzi meg keserű­en Annus néni. Recsk polgármestere, Holló Imre ismeri a Mátra utcaiak pa­naszát. Úgy véli, a panaszos csa­lád is felelős a kialakult helyze­tért, mivel a megelőzésre na­gyobb hangsúlyt fektethetnének. Tény, hogy a szóban forgó házak nagyon szerencsétlen helyen épültek, s ezért a környéken az át­lagosnál magasabb a talajvíz szintje is. A Mátra út páros olda­lán lévő ingatlanok nagyon mély fekvésűek. Az út két padkájában, s az úttest alatt is közművek van­nak, így a padkában vízelvezető árok kialakítása nem lehetséges. Az ingaüanhoz a bejárati terüle­tek is nagyon meredekek - a há­zak előtt csapadékvíz-elvezető árok van -, így a beömlő víz ellen a híd rácsos lefedésével vagy víz­terelő kialakításával lehet(ne) vé­dekezni. Tudomása van arról is, hogy a kertek végében lévő Cse­vice-patak szélsőséges időjárás esetén kiárad, és a konyhakertek alsó végét elönti. A vízfolyás ke­zelője záportározó építésének en­gedélyezett tervével rendelkezik. Pályázati lehetőségtől függ, mi­kor valósítható meg. Ismét taroltak a siroki diákszínjátszók sírok A tizenkettedik alka­lommal megrendezett Weö­res Sándor Színjátszó-talál­kozó megyei döntőjében há­rom siroki színjátszó cso­port is képviselte a telepü­lést. A Bendegúzok Gál Zoltán pedagógus vezetésé­vel ezüst minősítést szerez­tek, s a Rajnavölgyi Vilmos által irányított Pfaff I. Szín­pad is ebben az elismerés­ben részesült. A Pfaff EL- ben szereplő ötödikesek produkcióját aranyra érté­kelte a zsűri, így ők képvi­selhetik megyénket a majd Budapesten rendezendő or­szágos döntőn. A búcsún köszöntötték a község kántorát bükkszék Az elmúlt vasár­nap rendezték meg a bú­csút a településen. Ezúttal is nagy számban látogattak haza az elszármazottak és a rokonok, így az istentisz­teleten megtelt a helyiek ka­tolikus temploma. Ezt az al­kalmat ragadta meg az ön- kormányzat, hogy a bükk­székiek nevében köszönt­sék Kiss Gábor kántort, aki ötven éve szolgálja a hely­beli hívő közösséget. Újra használható az e-Magyarország pont ivád A közelmúltban ismét megnyílt az e-Magyarország pont a község művelődési házában. Az internetezők két számítógépet használ­hatnak jelképes tarifa elle­nében. A fiatalok mellett várják azokat is, akik pá­lyázati információkhoz, illetve letölthető dokumen­tumokhoz szeretnének ily módon hozzájutni. Körzeti oldalaink heti menetrendje HÉTFŐ EGER ► KEDD PÉTERVÁSÁRA SZERDA HEVES, KISKÖRE CSÜTÖRTÖK FÜZESABONY PÉNTEK GYÖNGYÖS SZOMBAT HATVAN. LŐRINCI Az oldalt írta: Barta Katalin Plotó: Ötvös Imre Tel.: 36/513-622 e-mail: katalin. barta« axelspringer.hu Rügyet fakasztottak a tónál majális Bodonyi civil szervezetek találkozója Hagyományteremtő szándékkal rendezte meg az első „Rügyfa­kasztó majálist” múlt szombaton Bodonyban a tóparton négy he­lyi civil szervezet: a polgárőrök, a hagyományőrző nyugdíjasok, a Faluszépítők Egyesülete és a Kenderszer Közhasznú Egyesü­let a Közösségekért. Több mint kétszáz vendéget vártak a támo­gatók a községbeli vállalkozók segítségével megszervezett egész napos eseményre. A majális programjában egye­bek mellett légpuska-, sakk- és horgászverseny szerepelt, de a legfinomabb ételeket és a házi készítésű süteményeket is díjaz­ták. Volt tombola és természete­sen élőzene is. ■ A mostani programot nyáron a Falunap, majd a Lombhullató Mulatság követi a gyönyörű tóparti környezetben KÉPGALÉRIA: WWW.HEOL.Hil „Erdő mélyén sárgarigó..." Ez lesz az őrs indulója, s most a foglalkozáson harsogják vékony­ka hangjukon nagyon komolyan a leendő kis úttörők. Mátra- derecskén vagyunk az általános iskola negyedik osztályában, ahol Lefler János fiatal tanár az osztályfőnök, de most a jelentést nem ő kapta, hanem az őrsveze­tő, Kiss Ágnes hetedik osztályos tanuló, aki „beosztottjait” készí­ti fel a küszöbön álló úttörőélet­re. Amíg Kiss Marika jelent, ka­tonásan vigyázzállásba mereve­dik a Sárgarigó nevet felvevő kis­lányokból álló Őrs. Az utóbbi fog­lalkozások nagy részét az úttörő­életre való felkészülés tölti ki.- Eddig mit tanultatok?- A legfontosabbakat - mond­ja Kiss Marika -, az úttörők ti-, zenkét pontját is. Elmondjam? ..ís elmondta. Hibátlanul, szó­ról szóra. Persze nem elég a pon­tokat tudni, úgy is kell élni, tanul­ni, viselkedni otthon és az isko­lában. Ez már nehezebb. A leg­fontosabb azonban a játék, ám ebben is komolyra fordul néha a szó, mint az imént is. Nemsoká­ra kapnak a derecskéi gyerekek egy játszóteret, úttörőparkot.- Én úgy rendezném be - so­rolja Kékesi Laci a terveit -, hogy lenne benne hajóhinta, homoko­zó és... és focipálya is! S ha már a játékról van szó, divat most a „kiszorító”, ezt játsszák a gyűlés után. Egyelő­re azonban...- Énekeljük el a kötelező öt dalból az egyiket - mondja az Őrsvezető. Erre feláll a „nótafa”, Fónai Julika, az osztály legjobb tanulója, megadja a hangot, s fel­harsan a „Pajtás, daloljunk...” Egy úttörőőrsnek nemcsak neve és indulója kell hogy legyen, ha­nem saját csatakiáltása is! Hogy szól ez? A hangerő felcsap a ma­ximumra, ahogy harsogja a ti­zenhárom kis torok: „Fürge ész és friss erő, a Sárgarigó őrsnél ez a fő!” ■ (1966. május 21.) Recsken a Mátra utcában élők rettegnek egy-egy nagyobb felhőszakadástól. Telkeiket, házaikat Ilyenkor elönti a feltartóztathatatlanul hömpölygő víz. Kit terhel a felelősség?

Next

/
Thumbnails
Contents