Heves Megyei Hírlap, 2008. április (19. évfolyam, 76-101. szám)

2008-04-29 / 100. szám

2 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2008. ÁPRILIS 29., KEDD MEGYEI KÖRKÉP A Parlamentben őrzik az ország legjobb gyöngyösi pálinkáját A gyöngyösi Balázs Gábor birs­alma-pálinkája lett az ország leg­jobb bérfőzetett pálinkája a nem­rég Gyulán rendezett Magyar Országos Pálinka és Nemzetkö­zi Gyümölcspárlat Versenyen. A Champion-díjas pálinka íz­aroma összhangja, valamint gyümölcsössége miatt nyerte el a zsűri tetszését. A nyertes sze­rint a győztes pálinkának egy hi­bája van, hogy kevés van belőle, de éppen azért, mert törvény- tisztelő ember.- Még soha semmilyen pálin­kaversenyen nem vettem részt, a véletlen műve, hogy beneveztem. Győzelemre egyáltalán nem szá­mítottam, csupán szerettem vol­na megmérettetni magam .- mondta Balázs Gábor, aki úgy vé­li, a főzési technika mellett a cef­re minősége a legfontosabb, hogy jó pálinka készülhessen. A Champion-díjas nedűt nagy becsben tartják majd: a birsal­ma-pálinkából bizonyos mennyi­séget egy évig az Országházban őriznek majd, végül a flaskával átkerül a Nemzeti Múzeumba. Balázs Gábor azt tervezi, hogy birsalma-pálinkáját még meg­méretteti az idei országos verse­nyeken, s jövőre is igyekszik ha­sonlóan jó minőségű pálinkát készíteni. ■ Megelőzhetők az eső okozta bosszúságok Kerecsenden a nagyobb esőzések alkalmával az elhanyagolt árkok, átereszek bizony nem kis gondot okoznak a közelükben lévő ingat­lanok tulajdonosainak. Az idei ta­vaszi hatalmas záporok következ­tében a közelmúltban is több ud­varra befolyt a víz, igencsak ve­szélyeztetve az épületeket is. Az önkormányzat ezért ismételten felhívja a község lakosságának fi­gyelmét arra, hogy a házak előtti járdák és árkok karbantartása az ingatlanok tulajdonosainak, használóinak a kötelessége. E kö­telesség elmulasztása súlyos kö­vetkezményekkel járhat. Az önkormányzat vezetői ké­rik a lakosságot, hogy a közösség érdekében mindenki gondos­kodjon az árkok és átereszek tisztításáról. ■ látták a gyárat, s működik tanulmányút Mérnökök tájékozódtak az Apollo indiai üzemében Szakemberek szerint környezetkímélő, tiszta üzemben állítják majd elő a gumikat a leendő gyöngyösi gyárban. Képünk illusztráció. Hogyan működik az Apollo Tyres indiai gyá­ra? S ebből milyen követ­keztetések vonhatók le a Gyöngyösre tervezett üzem kapcsán? Néhány mérnök már tudja. Faragó Zoltán Javában zajlanak a tárgyalások az Apollo Tyres gyöngyösi gumi­gyártási tervei kapcsán. A beru­házó még nem lépett a nyilvá­nosság elé. A város polgármeste­re is úgy vélekedik, még nem tart ott az ügy, hogy a leendő üzemről részletes szakmai viták kezdődjenek. A civil szféra és a politika azonban már megszó­lalt. Mint írtuk, civilek aláírás- gyűjtést fontolgatnak a gyár el­len. A gyöngyösi jobboldal is be­jelentette, hogy túl kevésnek tartják a nyilvánosságra szánt információkat a gyárépítés kap­csán, ezért nem tudják támogat­ni a beruházást. Talán segíthet az információ­szegénységen, hogy lapunk meg­kereste azokat a cégeket, ame­lyek a gyár telepítésének előké­szítésén dolgoznak, s azokat a szakembereket, akik Indiában ta­nulmányozták az Apollo Tyres ot­tani üzemét. A budapesti CÉH Zrt. készítette el a gyöngyösi gu­migyár területelemzési tanulmá­nyát. Vizsgálták a helyi ipari parkban lévő telek adottságait a talajszennyezettség, a talajme­chanikai tulajdonságok, a köz­mű- és közúti ellá­tottság, valamint a geodéziai viszonyok tekintetében. Az eredmények alapján úgy vélték: a terület alkalmas az üzem lé­tesítésére. Korábban ugyanez a társaság végezte a tatabányai, japán tulaj­donú Bridgestone gumiüzem elő­készítését és tervezését is. A munka során februárban egy héttagú mérnökcsapat meg­hívást kapott az Apollo Tyres In­diában, Gudzsara tartomány Vadodara városában lévő gyár­egységébe.- Bent a gyárban hatalmas rend és tisztaság fogadott. Már Az előzetes kör­nyezetvédelmi vizsgálati doku­mentáció elké­szült, s nem ta­láltak egy kizá­ró okot sem. volt szerencsém jó néhány euró­pai gumigyárat is megismerni, ám a vadodarai üzem volt az ed­digi legmodernebb gyár. Szigo­rúan odafigyelnek a környezet védelmé­re, s folyamatosan dolgoznak azon, hogy a gyártás so­rán egyre csökken­jen az egy abroncs előállításához fel­használt elektro­mos áram-, gáz- és vízmennyi­ség - számolt be Farkas Balázs, a CÉH Zrt. tervezőirodájának igazgatója. Megjegyezte: az Apollo Tyres szakemberei ráadá­sul Gyöngyösre nem Indiában már „kiszolgált” gépsorokat fog­nak telepíteni, hanem - mivel európai piacra akarnak termel­ni - az Európai Unióban már el­fogadott, javarészt Európában A „fejlett Nyugat" jelenhet meg a gyárkapun belül A VADODARAI üzem több mint tizenöt éve működik. Olyan mo­dem gépekkel dolgoznak, ami­lyeneket az európai Continental gumigyárban is használnak - osztotta meg első tapasztalatát Farkas Balázs. Elmondása sze­rint tény, hogy Ázsiában szem­besültek a szegénységgel, de a gyárkapun belépve egy „másik világba érkeztek”, fejlett, me dem körülmények között folyik a termelés. Fel­készült, jobbára Nyugaton végzett szakemberekkel tárgyaltak. gyártott, korszerű technológiát vásárolnak meg. A szintén budapesti Edicon Környezetvédelmi Mérnöki Iro­da Kft. készíti el az engedélyez­tetési folyamat első lépcsőfokául szolgáló előzetes vizsgálati do­kumentációt. A cég szakembe­reinek feladata volt a termelés nyomán esetlegesen jelentkező környezetterhelés, a víz- és lég- szennyezés vizsgálata, vagyis a kizáró okok felmérése. Ennek keretében megvizsgálták a Mát­ra és a Gyöngyös környékén uralkodó szélirányt.- A mérések szerint a szél évente mindössze 20-25 napot fúj a leendő üzem felől a város fe­lé, ez nem lehet akadálya a meg­valósításnak - mondta Literáthy Bálint mérnök, az Edicon ügyve­zető igazgatója. - Minden gyár, minden termelő folyamat jár bi­zonyos mértékű környezet- terheléssel, ám a gumigyár­tás az ipari tevékenységek csoportján belül nem számít jelentős szennyezéskibo­csátó tényezőnek. A ter­melő folyamat végén a környezetbe nem kerül­nek ki szennyező anya­gok, a gyár tisztán termel majd. Tudomásom szerint az országban már működő há­rom másik nagy gumigyár kap­csán sem mutattak ki eddig sem­milyen környezetkárosítást. Országos sikert értek el a hevesi rejtvényfejtők Székesfehérváron A tavasz kezdete a keresztrejt- vényfejtők országos bajnokságá­nak indulását is jelzi. A késő őszig tartó, több mint egy tucat összecsapásból álló versenysoro­zat az ország különböző pontjain zajlik egyéniben és csapatban is. A Heves Városi Művelődési Központban tavaly ősszel alakult, s hétfő esténként azóta is rend­szeresen foglalkozásokat tartó rejtvényfejtő és logikai játék klub tagjai lelkesen készültek már he­tek óta az új versenyidényre. Az évadnyitás Encsen volt, ahol a 25. jubileumi Abaúj Kupáért küzdöt­tek a csapatok. A Hevesi Szürke- állomány néven induló együttes újoncként szerepelt. A siker nem maradt el: a dr. Kádár Imréné, Réti János, Szombati Imre és Er­dész László összeállítású gárda a második helyen végzett a haladó kategóriában. A hónap közepén Székesfe­hérvárra látogattak el. Ott egyé­ni versenyekkel kezdődött a rejt­vényfejtő tusa, ragyogó eredmé­nyekkel: Szombati Imre meg­nyerte a mesterjelöltek verse­nyét, dr. Kádár Imréné pedig bronzérmet szerzett a kezdők között. Sor került az országos csapatbajnokság újabb forduló­jára is, amelyen sikerült megis­mételni az encsi sikert, s a fehér­vári versenyen is az ezüstérmet szerezte meg az együttes. ■ Lukács László lett a 2007-es év egri tűzoltója Negyedszer adták át „Az év eg­ri tűzoltója” elnevezésű kitünte­tést, amellyel ezúttal Lukács László tű. főtörzsőrmester mun­káját értékelték. A kitüntetést Habis László, Eger polgármestere nyújtotta át a szakembernek, aki tíz éve dol­gozik tűzoltóként, ebből hetedik esztendeje Egerben. A „C” csoport műszaki felelő­se, nagy részt vállal a laktanya karbantartási munkálataiban. Tavaly több káresetnél is bizo­nyította szakmai rátermettségét, felkészültségét, így nagy segít­séget nyújtott szeptemberben egy Eger és Szarvaskő között tör­tént balesetnél a sebesültek mentésében is. ■ Hatan szenvedtek könnyű sérülést balesetek Az M3-as autópályán és a 3-as számú főúton is volt karambol A települési plébániára saját papot is szeretnének Közlekedési szempontból nem indult túl jól a hét. Hétfőn kora reggel egy személyautó és egy mikrobusz ütközött össze a 3-as főúton, a Füzesabony-Maklár körforgalmi csomóponttól nem messze, majd az M3-as autó­pályán egy kamion csúszott be­le egy munkagépbe. Az első esetben egy Kerecsené felé tartó mikrobusz és egy Fü­zesabony felé haladó autó ütkö­zött egymásnak, amikor az előb­bi vezetője megpróbált lekanya- K rodni balra egy út menti büféhez. 1 Nem adta meg azonban az el- | sőbbséget a szemből jövőnek, ha- J nem bevágott elé. A kisbusz fel- I borult, a benne utazó munkások A felborult, munkásokat szállító mikrobusz utasai közül hatan megsérül- közül pedig hatan könnyebben tek, de szerencsére mindegyikük csak könnyebben sebesült meg megsérültek. Az elsődleges vizs­gálatok eredménye szerint a mik­robusz vezetője hibázott - tájé-, koztatta lapunkat Soltész Bálint, a Heves Megyei Rendőr-főkapi­tányság sajtószóvivője, akitől azt is megtudtuk, hogy a baleset mi­att nem nehezítette forgalomkor­látozás a haladást. A sajtószóvivő még a délelőtt folyamán egy újabb balesetről adott hírt: az M3-as autópálya 90-es kilométerszelvényében, a Miskolc felé vezető oldalon egy kamion sodort el egy fűnyíró munkagépet. Személyi sérülés ugyan nem történt, ám egy idő­re teljes útlezárást léptettek élet­be, amely szerint Ludasnál lete­relték a forgalmat. ■ Folytatás az 1. oldalról Pelle Sándor a kérését azzal in­dokolta, a falu története bizonyít­ja, hogy Detknek évszázadokra visszamenőleg mindig volt plé­bániája és saját papja. Mind­emellett megérdemli, hogy telje­süljön a kívánsága, hiszen a ve­zetése minden áldozatot megho­zott ennek érdekében. Dr. Ternyák Csaba a polgár- mester kérésére elmondta: Ma­gyarországon és az egyházme­gyében is nagy gondot jelent a papi utánpótlás, de tudja, hogy a plébánia lakóra vár. Éppen ezért mindent megtesz majd annak érdekében, hogy teljesülhessen a detkiek óhaja. Annál is inkább várja a lakó­kat a Szent György Plébánia, mi­vel úgy alakították ki, hogy köz­ponti plébániaként is szolgálhat. A mintegy kétszáz négyzetméte­res, jól felszerelt épület négy sze­mély befogadására alkalmas. A több mint százmillió forintból lét­rehozott hely megépítésében az önkormányzatot az Egri Egyház­megye, a hívek és nagyobb kör­nyékbeli vállalatok segítették. Az épület sajátossága az a színes ólomüveg ablak, amelyet Lantos Györgyi és Máté István üvegmű­vészek készítettek. A plébánia előtt felállították azt a százéves kovácsoltvas keresztet, melyet a helybeli Tóth Istvánná adomá­nyozott a településnek. ■ J. M.

Next

/
Thumbnails
Contents