Heves Megyei Hírlap, 2008. április (19. évfolyam, 76-101. szám)
2008-04-26 / 98. szám
2 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2008. ÁPRILIS 26., SZOMBAT MEGYEI KÖRKÉP Csőd lehet a bírói letét miatt kórház-per Végső soron a fenntartó önkormányzatnak kell majd helytállnia Az egri kórházban is szükség volt informatikai háttér fejlesztésére ezért kötöttek szerződést a szakcéggel. Képünk illusztráció. Három vezető kinevezéséről határozott a közgyűlés Három intézmény vezetői posztjáról döntött legutóbbi ülésén a megyei közgyűlés. A Harlekin Bábszínház igazgatói székére ketten pályáztak, a korábbi igazgató, Lengyel Pál, és Baráth Zoltán, a Babszem Jankó Gyermekszínház művészeti vezetője. A Polgári Frakció (PF) a pályázat eredménytelenné nyilvánítását és Lengyel Pál egy évre történő megbízását javasolta. A jogi és ügyrendi bizottság szerint azonban Lengyel pályázata érvényes volt. Végül őt választották meg, de nem egy, hanem öt esztendőre az intézmény élére. Annak tudatában, hogy a társfenntartó Eger önkormányzatának szakbizottsága Baráth Zoltán kinevezését támogatta volna. A Heves Megyei Múzeumi Szervezet igazgatójává - ugyancsak öt esztendőre - egybehangzó 33 szavazattal dr. Veres Gábort, az intézmény jelenlegi igazgatóhelyettesét választották meg. A posztra ketten pályáztak, a döntés gyakorlatilag vita és hozzászólások nélkül - amint ezt Fótos Dániel (PF) kifogásolta is - született meg. A legnépesebb jelentkezői mezőny a Heves Megyei Levéltár irányításáért „indult harcba", az öt pályázó közül - a másik két poszthoz hasonlóan szintén öt esztendőre - Nemes Lajosnak szavaztak bizalmat. ■ Arról is szavaztak, hogy akarnak-e Bikavért inni Az elmúlt időben leromlott az egri közgyűlés vezetésének a módja - mondta a sajtónak Pál György MSZP-frakcióvezető. Mint kiemelte, legutóbb előfordult, hogy a városi rendőrkapitány kérdésekre adott válaszáról szavaztatta meg a közgyűlést a polgármester, minden jogalap nélkül. Hozzátette: a csütörtöki közgyűlésen napirend előtt arról voksoltatták a képviselőket, hogy akarnak-e a következő ülésen bort kóstolni, s ha igen, mennyit. Ráadásul sürgősségi indítvány keretében, egy aznap reggel kiosztott anyag alapján döntött a testület arról, hogy önálló kórházat szeretne alapítani. ■ Hetedik éve húzódik az a per, amelynek felperese a Markhot Ferenc Kórházzal egykor szerződésben álló fővárosi cég jogutódja, a HVL IINVEST Kft. Az ügy alperese pedig a Heves megyei kórház. Sike Sándor A fordulatokat eddig sem nélkülöző perben idén januárban a Fővárosi ítélőtábla (FÍ) által 2006 nyarán új eljárásra kötelezett Heves Megyei Bíróság ideiglenes intézkedést hozott. A gyógyító intézmény képviseletét 2005- ben átvevő dr. Novák Rudolf egri ügyvéd kérdésünkre elmondta: végzésében közel 124 millió forint bírói letétbe helyezésére kötelezte az alperest a bíróság.- Az intézkedéssel szemben azonnal a Fővárosi ítélőtáblához fellebbeztünk - mondotta a Markhot Ferenc Kórházat képviselő ügyvéd, akitől megtudtuk: beadványukban arra hivatkoznak, hogy álláspontjuk szerint az ideiglenes intézkedés meghozatalának törvényi feltételei nem állnak fenn. A fellebbezésben az alperes elismerte, hogy a fenntartó megyei önkormányzat tavaly november 30-án pályázatot írt ki a súlyponti kórházi egészségügyi ellátásra és az ehhez kapcsolódó vagyonkezelői jog átadására. Ez a pályázat azonban értelemszerűen a jövőre vonatkozóan „íródott ki”. Mindeztek alapján a működtetésre nyertes pályázóval történő szerződéskötés nem változtat azon a tényen, hogy a kórházat a fenntartó megyei önkormányzat jelenleg költségvetési intézményként működteti. Ez azt is jelenti, hogy a felperes követelése a kórházzal szemben, mint költségvetési intézménnyel szemben áll fenn. Ezért a kötelezettségért pedig a Heves Megyei Önkormányzat később is mögöttes felelősséggel tartozik. Magyarra fordítva ez annyit tesz, hogy a pályázat nyertese nem lesz jogutódja sem az alperest fenntartó önkormányzatnak, sem magának az alperesnek. (Időközben e kérdés eldőlt a Hosplnvest javára. - A szerk.) így a felperesnek megítélt követelésért nem a pályázat nyertese felel, hanem az alperes mint költségvetési intézmény és annak fenntartója, a Heves Megyei Önkormányzat. „A felperesnek tehát megfelelő, törvényen alapuló jogi biztosítéka van arra, hogy - megalapozottsága és megítélése esetén - igényét érvényesítse és ki is elégíthesse.” - áll az FÍ-hez benyújtott fellebbezésben. Dr. Novák Rudolf külön is hangsúlyozta, hogy a 124 milliós összeg hosszabb idejű, ok nélküli kamatmentes letétbe helyezése akár a kórházi ellátás azonnali összeomlásához is vezethetne. Emiatt az intézkedéssel okozott hátrány meghaladná az intézkedéssel elérhető előA felperes cég jogelődjével, a HospNet Kftrvel még dr. Tóth- Daru Péter akkori főigazgató kötött szerződést 2000-ben a kórház informatikai rendszerének a működtetésére. A főigazgató menesztését követően dr. Kovács József, az intézmény új nyöket. „Egyik oldalon, az alperesi oldalon ugyanis a mindennapi létfenntartásért és működésért küszködő, de a legfontosabb közfeladatot ellátó költségvetési intézmény áll! A másik oldal, a felperesi oldal igényeinek kielégítése pedig (...) biztosított.” - olvasható a fellebbezésben, amelyre soronkívüliséget is kért az alperes jogi képviselője. A megyei kórház informatikai rendszerének működtetésére szerződött budapesti cég és az egészségügyi intézmény hetedik vezetője bontott szerződést az informatikai céggel Ennek lett következménye a most már igencsak elhúzódó per. Úgy tudjuk, hogy dr. Kovács József későbbi vezetői felmentésekor többek között ez a szerződés- bontás is szerepet játszott. éve tartó pereskedésnek korábban is voltak már fordulatai. ( Az ítélőtáblát többször, a Legfelsőbb Bíróságot pedig egyszer járta meg az ügy.) Az első meghatározó fordulat az < volt, amikor 2005- ben az FÍ Budapesten megtartott másodfokú tárgyalásán hatályon kívül helyezte a Heves Megyei Bíróság elsőfokú ítéletét. A grémium rámutatott arra, hogy nemcsak ténybelileg, hanem jogilag is újra kell gondolni az egész ügyet. Az ismételt eljárásban a felperes kft. 134,8 millióra és kamataira szállította le követelését. Az újabb bírósági határozat ezen összegnek és 2004. június 4-étől járó kamatainak megfizetésére kötelezte az egészségügyi létesítményt. A kórház jogi képviselője ismét fellebbezett. Az ítélet megváltoztatását, a kereset elutasítását kérte. A felperes is jogorvoslatért folyamodott, kérve, hogy az alperes kamatfizetési kötelezettsége a szerződés felmondásától, 2001. augusztus 2- ától álljon fenn. Ezzel egy időben a kórház a hibás teljesítésből származó szavatossági igényeinek érvényesítése iránt a Fővárosi Bíróságon pert indított a felperes ellen. Mégpedig azon informatikai szakvéleményre hivatkozva, mely szerint a felek együttműködésének hiányosságai miatt a perbeli szoftver rendeltetésszerű felhasználásra nem alkalmas. Az FÍ végül megint nem tartotta másodfokú elbírálásra alkalmasnak az elsőfokú ítéletet, mert az elsőfokon eljárt bíróság a korábbi FÍ-határozatban megjelölt tények kapcsán indokolatlanul mellőzte a bizonyítási indítványt. A felperest kártérítés címén illetheti meg a követelése - szól az indokolás -, így a kár mértékét is neki kell bizonyítania. így keletkezett tehát az az újabb eljárás, ami jelenleg is zajlik a Heves Megyei Bíróságon, mely bíróság a bírói letétre vonatkozó ideiglenes intézkedést hozta idén januárban. Szerződés: kötés Tóth-Daruval, bontás Kováccsal ■ A felperesnek megfelelő, törvényen alapuló jogi biztosítéka van. Szolnokon is épít az egri Imola új campus Jövőre vehetik birtokukba a hallgatók Zsákutca vezet a temetőbe? vita A sasvári polgármester lebontatja a „barikádot” A Szolnoki Főiskola új Campusának bokrétaavató ünnepségét rendezték pénteken a szomszédos megye székhelyén. A nettó 2,6 milliárd forintos PPP-beruházást a hajdúsági HUNÉP és az egri Imola valósítja meg. A két társaság konzorciuma lesz a kilencezer négyzet- méteres építmény tulajdonosa és üzemeltetője két évtizeden át. A hallgatók a tervek szerint 2009 februárjában vehetik birtokukba a közel kilencezer négyzetméteres új Campust a Tiszaligetben. Itt kap helyet többek között a főiskola rektori hivatala, az üzleti fakultás vezetése, a tanulmányi és információs központ és 35 tanterem. ■ Závecz Ferenc, az oktatási és kulturális tárca szakállamtitkára a bokrétával. A háttérben Tóth Imre, az Imola cégcsoport vezetője. Lehetséges, hogy egy közel harminc esztendővel ezelőtti figyelmetlenség, térképészeti, földhivatali hiba miatt „barikádot” emelnek Parádsasváron, a községi temetőbe vezető Arany János utcában. Magántelken húzódik ugyanis az önkormányzati tulajdonúnak hitt közút, a pécsi illetőségű, Sasváron elvétve tartózkodó gazda pedig nem hajlandó egyezkedni. Jogi képviselője útján azt kéri, az ő szakaszán zárják le az utcát, alulról és a temető felől is tegyék ki a „zsákutca” táblát. Holló Henrik polgármestertől megtudtuk: Parádsasvár a rendszer- váltás előtt közigazgatásilag Párádhoz tartozott, s a parádi nagyközségi közös tanácstól vásárolt egy üdülőtelket a temető közelében az említett pécsi tulajdonos édesanyja. Ezt valahogy „elmérték”, mert az utcai fronthoz további hét méter hozzákerült az Arany János utcából. A dolog még 1984-ben kiderült, és a tanács, majd később az örökébe lépő önálló parádsasvári önkormányzat hajlandó is lett volna a kártalanításra, a pénzbeli „fájdalomdíjat” azonban az örökös fiú már ■ Hiába bizonyították tanúkkal, hogy ott már hatvan évvel ezelőtt is út volt. nem fogadta el. Természetben kérte az ingatlanrészletet. Ennek okán per kezdődött, amelyet a falu a közelmúltban immár másodfokon is elveszített. A polgármester szavai szerint hiába bizonyították tanúkkal azt, hogy ott már hatvan évvel ezelőtt is út volt. Ráadásul a teljes közművesítés megtörtént, amihez a pécsi illető anyagilag nem járult hozzá. Az egész falu érdekeit sértő döntés érthetetlen - mondta Holló Henrik. Hangsúlyozta: ha a magántulajdonos bármivel is lekerítené az utat, azt azonnal szét fogják bontatni. Ami pedig a jogorvoslatot illeti, az ügyben a Legfelsőbb Bírósághoz fordulnak. ■
