Heves Megyei Hírlap, 2008. április (19. évfolyam, 76-101. szám)

2008-04-22 / 94. szám

HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2008. ÁPRILIS 22., KEDD ;A?IŐ U TÁMutÁÍ Oidipusz és Higgins professzor színház Görög László Frank kedvéért egy kicsit eleresztette a magánéletét Több mint egy hónap telt el Ar­nold Wesker A konyha című drámájának premierje óta. Még javában zajlottak a próbák, mi­kor Görög Lászlóval beszélget­tem a darabról és aktualitásá­ról. A technika ördöge nem ked­vezett, így csak mostanra sike­rült elkészülnöm az írással, de azt hiszem, most legalább olyan érvényes, mint néhány héttel ezelőtt volt.- Ön játssza Frankét, aki az egyik szakács a Wesker- konyhában. Meséljen egy ki­csit erről a figuráról!- Frank egy eléggé életunt, magányos, elfuserált pali. Mond­juk nem ő az egyetlen. Nagyon sok a szereplő ebben a darab­ban, és sokan például szöveg szinten csak egy-egy apró beszó­lással, félmondattal jelennek meg. A második felvonásban ne­kem például összesen három megszólalásom van. Mégis mi­vel szinte mindenki végig a szí­nen van, így ez a fajta szerep a létezést hordozza. Amik bele vannak írva, azok olyan apró utalások, amiket meg kell fejte­ni. Ez egy nagyon jó és nagyon nehéz színdarab, érdemes vele foglalkozni, de csak akkor lehet a színpadon is jó, ha benne min­den és mindenki jól működik. Olyan, mint egy zenemű.- Mennyivel nehezebb vagy másabb egy olyan karaktert megformálni, mint Frank?- Ha csak ilyen szerepeket játszanék, lehet, hogy egy idő után elunnám, de most ez kife­jezetten üdítő, hogy nem elbe­szélem, hanem ellétezem a sze­repet. Egyrészt nagyon szóra­koztató, másrészt nagyon ne­héz. Hiszen egy-egy kulcsmoz­zanatnak nagyon pontosnak kell lennie. Például: most azt a tányért szabad hangosan leten­ni, vagy épp most nem szabad odanézni. Rengeteg ilyen apró­ság van benne. Olyan, mintha egy filmet élő egyenesben for­gatnának le. Nagy kihívás az, hogyan tud az ember beillesz­kedni ebbe a „zenekarba”. Le­het, hogy egy szimfóniában a hárfa vagy az üstdob mondjuk nem szól sokat, de ha nem szól, mikor szólnia kéne, akkor nagy baj van. Azt hiszem, ilyen típu­sú feladatom van nekem ebben a darabban. Görög László mindig örül, ha kicsit másfajta karaktereket játszhat, mint amik első látásra illenének hozzá- Sok fiatal színésszel játszik együtt. Velük milyen a közös munka?- Úgy gondolom, Máté Gábor nagy türelemmel és odafigyelés­sel bánik velük. Mindent megT bocsát, csak a ké- születlenséget, az odafigyelés hiányát nem. Mert ha a kö­rülöttünk lévő zül­lés a színházba is beszivárog, akkor nem kell csinálni. Nem lehet ab­ba beleburkolózni, hogy úgyis rossz a meló, amit csinálok, úgy­is kevés a pénz, amit keresek ve­le, akkor rosszul is csinálom... Ha szétverjük a saját munkahe­lyünket, akkor mi lesz? Sok szí­nész azt érzi, fölösleges, jobban járna, ha tévésorozatban szere­pelne, mert az érdekli az embe­reket, ez meg nem, és akkor kez­dünk elégedetlenkedni, rosszul dolgozni, nem törődni azzal, amit csinálunk. És akkor, ha ezt szétverjük, akkor mi van? Ez a darabban egyébként el is hang­zik, csak a konyhá­ra értve. Van fe­szültség az ember­ben, és van, hogy mást akar, de ha ez csak abban tud megnyilvánulni, hogy lerombolja azt, ami van, és nincs mögötte más, csak a düh, akkor nem jutunk sehova.- Mi a jobb egy színésznek, ha a magánéletét, a színhá­zon kívüli világot teljesen kizárja attól kezdve, hogy a színpadra lép, vagy egy kicsit beengedi azokat is? Két csapás ér­heti az embert: ha nem válnak valóra a vágyai, és ha igen.- Én most a „magánéletemet” egy kicsit „eleresztettem”. Szánt szándékkal lefárasztot- tam magamat, amennyire csak lehetett, hogy másnap úgy menjek próbára, hogy azt érez- zem: „Úristen, egy porcikám se kívánja azt, hogy itt legyek!”, és ez közös volt Frankkel, és ez ak­kor egy jól sikerült taktika volt szerintem. De nem hagyatkoz­hatunk arra, hogy az előadások a próbák reprodukciói, mert ak­kor elveszítünk valami olyan élő ízt az előadásból, aminek azért ott kell lennie.- Színész és szerepe között alakulhat ki ragaszkodás?- Hogyne. Legtöbbször erős hangulati, érzelmi kötődés, akár pozitív, akár negatív érte­lemben.- Melyik volt a legkedvesebb szerepe eddig?- Ha Egerre gondolok, akkor két nagy végletet tudok említe­ni. Az egyik az a My Fair Lady, amit én nagyon szerettem. So­kan mondták, hogy nem ne­kem való, ez egy nagy tévedés. Viszont sok nézőben ez föl sem merült, vagy sikerült őket meg­győzni. A másik, amit nagyon szerettem, az az Oidipus király volt. Aminek azért is örültem, mert arra gondoltam, hogy ma már klasszikus görög drámát nem nagyon játszanak, és na végre! És stúdiószínpad, és biz­tos mindig tele lesz! Hiszen akit érdekel a színház, az egy Oidipusz királyra, ami a drá­mairodalom egyik vitathatatlan csúcsa, egészen biztosan eljön, és mindig lesz érdeklődő. Eb­ben kicsit csalódnom kellett, sajnos. Annak viszont nagyon örültem, hogy azt a kamasz kor­osztályt, melyet nehéz megfog­ni, és akikre ömlik a tömegkul­túra, mégis sikerült lekötni ez­zel az előadással. Tudom, hogy a színházban nem csak meg­rendülni kell, meg azzal szem­besülni, hogy milyen nyomo­rult az életünk, de ha az egész csak arról szól, hogy ez egy szó­rakoztatóipari tevékenység, nagy baj van.- Van olyan szerep, amit na­gyon szeretne eljátszani?- Erre szokták azt mondani, hogy Isten ne adja, hogy legyen szerepáhnod és megkapd, mert ha megbuksz benne, annál rosszabb nincsen. Mivel a szere­peket az alkatom is meghatároz­za, én mindig nagyon örültem, ha kicsit másfajta karaktereket játszhattam el, mint amik első látásra illenének hozzám. Ami­kor a Hegedűs a háztetőm pró­báltuk, akkor gondoltam arra először, hogy ha egyszer lesz egy olyan bolond, aki rám osztja ezt a szerepet, akkor Tevjét nagyon szeretném eljátszani. Mert ez egy gyönyörűen nehéz, de szép szerep. Valami csoda volt látni Haumann Pétert, ahogy Tevjévé vált. De ez akkor volt, azóta sem jutott eszembe, csak most, hogy rákérdeztél. Mert ahogy monda­ni szokták, két csapás érheti az embert: ha nem válnak valóra a vágyai, és ha igen. ■ Kormos Lili Szilágyi Erzsébet Gimánzium A Szilágyi Erzsébet Gimnázium és Kollégium idén is megrendez­te április elején az Arany János Tehetséggondozó Program or­szágos irodalmi versenyét, me­lyen 20 iskola csaknem száz di­ákja vett részt A verseny témája, tekintettel a határon túli magyar írók mun­kásságára és a program névadó­jára: Nyírő József székelyudvar­helyi születésű író két műve és Arany János Hunyadi-balladakö- re volt. Az írásbelin sok furfan­gos kérdésre kellett helyesen vá­laszolniuk a versenyzőknek ah­hoz, hogy továbbjussanak a szó­belire. A megmérettetésen szép eredmények születtek, ám azok is nyertek, akik nem értek el he­lyezést, hiszen két gyönyörűen megírt, fordulatokban, humor­ban gazdag regényt olvashattak, és megismerhették Arany balla­dáit. Emellett a résztvevők meg­ismerkedhettek városunk neve­zetességeivel, kirándulhattak Lillafüredre, és a Harlekin Báb­színház vendégei voltak. A legjobbak közé szilágyis di­ákok is bejutottak: Csóka Niko­letta harmadik, Boda Nikolett pedig negyedik helyezést ért el. ■ Csóka Nikoletta Szilágyi Erzsébet Gimnázium Ha minden héten olvasod a SÉTA- oldalt, értékes ajándékokat nyer­hetsz. Kérdéseink mindig az elő­ző keddi lapszámunkban megje­lenő írásokhoz kapcsolódnak. KÉRDÉSÜNK: MELYIK MAGYAR ZENEKAR HIRDE­TETT DALSZÖVEGÍRÓ VERSENYT? A helyes vála- ÊjlXYà szokat április CQ könyv 27-ig levélben (3200 Gyöngyös, Török Ignác u. 8.) vagy e-mailben (heves.séta® hevesmegyeihirlap.hu) várjuk. A neved mellett tüntesd fel az életko­rodat is! A múlt heti kérdésünk­re jó megfejtést beküldők közül sziKSZAi Éva (tarnaörs) a Líra és Lant Zrt. gyöngyösi Ady Endre Könyvesboltja által felajánlott könyvet nyerte. Gratulálunk! ■ A végzős bottyános diákok tantermébe költözött az unió Eu-TANTEREM Az iskolának a gyerekek kérésére a nagykövetségek is szívesen segítettek tervei megvalósításában Az európai uniós tanterem terve - osztályfőnöküknek köszönhe­tően - már közel egy évvel ezelőtt megszületett a gyöngyösi Vak Bottyán János Műszaki és Köz- gazdasági Szakközépiskola akko­ri 11/C osztályosai fejében. Alap­ötletként mindenki választott egy tagállamot, és azok itthoni nagy- követségei támogatását kérte poszterek, képeslapok és isme­retterjesztő anyagok formájában. Rövid idő alatt nagy mennyiségű információ gyűlt össze, ám a te­rem felújításához és a projekt ki­vitelezéséhez pénzre volt szük­ség. Egy pályázat révén Ludányi- né Prém Judit tanárnőnek sike­rült megszereznie a hiányzó ösz- szeget, és elkészülhetett a tante­rem, melynek megnyitója április 16-án zajlott az iskolában. A je­lenlévők közül Miszné Mestellér Zsuzsát, az egri Európai Informá­ciós Pont vezetőjét faggattam:- Mikor és milyen céllal ala­kult meg a Europe Direkt?- Pontosan nem emlékszem, de 2001 elején avattuk az ötödik uniós tantermet. Az évek során ebből 26 lett, mert fontosnak tartjuk, hogy a Heves megyei di­ákokhoz gyorsan elérjen min­den olyan információ, ami az EU-val kapcsolatos.- Mi történik egy átadás után? Nyomon követik az isko­la eseményeit? I A gyöngyösi diákok versekkel és zenével ünnepeltek- A megnyitó csak a kezdet. Minden évben legalább kétszer visszalátogatunk az intézmé­nyekbe, ahol vetélkedőket, cso­portos kirándulásokat szerve­zünk a Mátrába.- Mik a terveik a jövővel kap­csolatban?- Május 9-én, az Európa-na- pon pikniket tartunk, valamint már javában készülünk az őszi filmhétre is, ahol különböző or­szágok híres filmjeit vetítjük, de említésre méltó a könyvhetünk is. Nyáron pedig egy brüsszeli újságíró fog előadást tartani az érdeklődőknek. Nagy Adrienn a tanterem-ava- tót szervező 12/C-ből elmondta:- A tanterem az iskola és a di­ákok érdekeit is szolgálja. Na­gyon jó ötletnek tartom, mert a normál tanórák mellett mindent megtudhatunk az Európai Unió tagállamairól, hagyományaikról és a szokásokról. A sok színes képnek és plakátnak köszönhe­tően az órák vidámabbá válnak, és ez a kedvünket is jobbá teszi. Iskolánk eddig 16 ország 30 intézményével tart kapcsolatot. Reméljük, hogy a tanterem létre­jöttével ez a szám évről évre csak nőni fog, mígnem a világ minden tájáról ismerősöket tud­hatunk majd magunkénak. ■ Sütő Dániel Vak Bottyán János Szakközépiskola

Next

/
Thumbnails
Contents