Heves Megyei Hírlap, 2008. április (19. évfolyam, 76-101. szám)
2008-04-19 / 92. szám
2 «I »88 MEGYEI KÖRKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2008. ÁPRILIS 19.. SZOMBAT Csúcskészülék az egri kórházban: részletesebb kép a magzatról Biztonságosak a gátjaink árvíz A tavasz a legveszélyesebb, ám a töltések jól bírják a terhelést Gyorshajtás miatt szabták ki razzián a legtöbb bírságot az M3-as sztrádán Országos hírű ultrahang-diagnosztikai laboratórium működik Egerben, a Markhot Ferenc Kórház szülészeti osztályán. Vezetőjüktől, dr. Hernádi László főorvostól megtudtuk, hogy sikerült egy csúcskategóriás ultrahang- készüléket is beszerezni, 22,5 millió forintért. A gép részletesebb képet ad a magzatról és az esetleges kóros elváltozásokról. A CT- és az MRI-vizsgálatok- hoz hasonlóan olyan síkok is láthatók, amelyek a hagyományos módon eddig elérhetetlenek voltak. A monitoron háromdimenziós, valós idejű mozgókép jelenik meg, vagyis a méhben fejlődő baba teljes egészében látható. ■ Nemzeti parkokat látogatnak meg tanárok és diákok Dr. Ujfaludi László tanszékvezető egyetemi tanár nyitotta meg pénteken délelőtt a III. Főiskolai Környezetvédelmi Napokat az egri Eszterházy Károly Főiskola (EKF) D épületében. Az intézmény Környezettudományi Tanszéke, a Tűzliliom Környezetvédelmi Oktatóközpont Egyesület, az Egri Környezet- és Természetvédelmi Oktatóközpont és az EKF FALCO- csoportja által szervezett esemény egy kiállítás megnyitójával kezdődött. A tárlat a hallgatók posztereiből állt össze, és a „Természeti és kultúrtörténeti értékeink” címet viseli. A rendezvény részét képező Kaán Károly XVI. Országos Természet- és Környezetismereti Verseny Heves megyei döntőjét Dulainé Murányi ludit országos versenybizottsági tag, a Tűzliliom Egyesület titkára nyitotta meg. A vetélkedő elméleti fordulóval vette kezdetét, majd délután terepgyakorlatot tartottak a felső tagozatosok. A pedagógusok fórumán a 13-15 éves korosztály környezeti világképében betöltött szerepéről Katona Ildikó főiskolai tanársegéd tartott előadást, majd a témaköri nevelés kérdéseit vitatták meg a résztvevők. A szerdáig tartó programsorozatnak része több nemzeti park meglátogatása is. ■ Ha nem előírt magasságú és keresztmetszetű a védvonal, a töltés állékonyságának megőrzése extrém vízállásoknál rendkívüli beavatkozásokat igényel. Ilyen helyzet állt elő például két esztendővel ezelőtt, a Tisza és a Körös torkolatánál is, ahol felvételünk készült. Verítékes honfoglalásnak nevezték azt a gigantikus munkát, amikor elindult a tiszai gátrendszer építése. A biztonságos töltések idővel feledtették, milyen veszélyes is lehet a folyó. Szuromi Rita- Heves megyéhez viszonylag közel, Tiszadobon kezdték meg először a folyó szabályozását - meséli Fejes Lőrinc*..a Köti- kövízig kiskörei szakaszmérnöke. - Az első ünnepélyes kapavágást gróf Széchenyi István tette meg 1846. augusztus 27-én. A Tisza szabályozási tervét Vásárhelyi Pál készítette. A tiszai töltésrendszer azóta is folyamatosan épült, igaz, évtizedes szünetekkel, de egy-egy nagyobb árvíz után mindig emelték, javítgatták a védműveket. A Tiszát jelenleg 2900 kilométernyi töltés védi, a Duna gátjaival együtt pedig 4200 kilométer hosszúságú a hazai töltésrendszer. Ez Európában egyedülálló, hasonló adatokkal csak Hollandia büszkélkedhet. A tiszai gátrendszernek „vöröshagyma” szerkezete van. Ez azt jelenti, hogy legbelül még mindig megtalálható a Széche- nyi-töltésmag, s erre épültek rá a későbbi évtizedekben az erősítések. Általában a nagy árvizek után egy-egy földesúr vagy már a kormány rendelte el az újabb munkákat. Ennek lett a következménye egy viszonylag heterogén gátszerkezet.- Régebben a gátakat kézi, emberi erővel építették, tömörítették - folytatja a szakember. - Ló vontatta kor- déllyal hordták a földet, nem álltak rendelkezésre munkagépek sem. Ezért aztán a gátak mindenhol más-más tömörítettségi fokot értek el, és a töltésnek használt föld minősége is változékony. Ma már talajmechanikai vizsgálatokkal és geodéziai műszerekkel mérhetőek a kevésbé stabil pontok, ahol árA következő napok időjárása nagyban meghatározza, hogy a most levonuló árhullámnak lesz-e utánpótlása. víz esetén szivárgásokra, csur- gásokra lehet számítani. Heves megye szerencsés. Itt a duzzasztómű építésekor a régi töltésekre új került, vagyis hiába, hogy a mag régi, de a felszín fiatal és tömör. A tó kialakítása viszont egy speciális problémát eredményezett: a hatalmas felületen a szél nagy bajokat képes okozni. Ezt a szakemberek hullámverésnek, ennek i.eredmé- nyét pedig elhabolásnak hívják. A 2006-os tavaszi áradáskor is szembesülni kellett e jelenséggel, hiszen a feltámadt óránként 40-50 kilométeres szél mozgatta víz kikezdte a Tiszanána és Sarud közti gátszakaszt. Egy nagyobb erősségű Változó, élő folyó: évről évre emelkedő vízszintek Az utóbbi időszakban sokat lehetett hallani az egyre nagyobb árvizek okairól. Ezek között szerepel a meder eliszapolódá- sa, az egykori árterek mezőgazdasági művelés alá vonása, illetve a vízgyűjtő területeken folytatott fa- és erdőirtás. Az évről évre emelkedő, sokszor rekordokat döntő vízszintek folyamatosan figyelmeztetnek arra, hogy a folyó és környezete állandóan változik, s ebben a helyzetben bizony az embernek sokszor tetten érhető a szerepe. vagy tartósabb szélvihar okozhatott volna kritikus helyzetet is. Habár a töltések jók és erősek, árvizes időszakokban komoly veszélyforrást jelent, ha a műtárgyakat ellopják. Zsilipeket még nem károsítottak a vandálok, viszont a belvízcsatornák műtárgyait már igen. A vízügyesek jelenleg Tiszanána és Pély külterületén tudnak olyan műtárgyról, amelyet elvittek. Ez pedig azt jelenti, hogy egy belvizes időszakban a lakott településeken történő vízszabályozással, az úgynevezett vízkormányzással bizony gond is lehet. A Tiszán a legveszélyesebb időszak a tavasz. A folyó vízgyűjtő területein a hóolvadás, illetve az esőzések megindíthatják előbb a tavaszi, majd később a zöldár levonulását. Fejes Lőrinc szerint a Heves megyei szakaszon a gátak stabi- : lak, sőt elég magasak is: a mértékadó árvízszinttől (MÁSZ) másfél méterrel magasabbak. Egyedül a Kisköre alatti I. szakasz alacsonyabb, itt a MÁSZ-tól csupán egy méterrel magasabb a töltés. A kritikusabb F szakaszok inkább Szolnok előtt és alatt találhatók, habár ennek megerősítését most tervezik uniós forrásokból. Hat órán át tartó fokozott közúti ellenőrzést tartottak csütörtökön délelőtt 9 és délután 3 óra között több hatóság munkatársai az M3-as autópálya Heves megyei szakaszán - közölte pénteken Soltész Bálint r. főhadnagy, rendőrségi sajtóreferens. Legfőképpen arra voltak kíváncsiak a razziába bevont rendőrök, katasztrófavédők, vám- és pénzügyőrök, útdíj-ellenőrök, s a bevándorlási hivatal és a Nemzeti Közlekedési Hatóság szakemberei, hogy betartják-e a közlekedők az előírt sebességhatárokat. Felügyelték a sztrádán átutazó uniós, schengeni tagállamok állampolgárainak, családtagjainak a beutazási, itt-tartóz- kodási feltételeit is. A komplex akció során nyolcvan belföldi járművet vontak vizsgálat alá, közülük húsznál fordult elő valamilyen szabálytalanság. A húsz külföldi közlekedőből kettő szegte meg az előírásokat. Két alkalommal túlsúlyosnak találták a vizsgált tehergépkocsit, ezért a rakományt a helyszínen átpakoltatták. A vám- és pénzügyőrök két olyan személyt állítottak meg, akik a jövedéki jogszabályokat sértették meg, zárjegy nélküli cigarettát, alkoholt találtak náluk. Mindkét esetben jövedéki bírsággal sújtották őket. ■ A közlekedők nagy előszeretettel hajtottak a megengedettnél nagyobb sebességgel. A közlekedők nagy előszeretettel hajtottak a megengedettnél nagyobb sebességgel. Ennek meg is lett a következménye, hiszen 48 járművezetővel szemben szabtak ki - csaknem mind- annyiuknál gyorshajtás miatt - helyszíni bírságot. Ennek együttes összege 680 ezer forint volt. Szintén száguldozás miatt 13 alkalommal tettek feljelentést az egyenruhások, két esetben forgalmi engedélyt vontak be. Az autópálya-kezelők azt figyelték, hogy az autópályán áthaladt több mint 3700 gépjármű vezetője rendelkezett-e fizetést igazoló matricával. Várhatóan lesznek még hasonló fokozott ellenőrzések. Ezeket nem zaklatásnak szánják, hanem a járművezetőket kívánják óvni. ■ Sz. Z. Megmutatták a mesterségeket pályaválasztás Ezúttal a versenyzők mindegyike nyert A Petőfibányai Általános Iskola nyolcadikosai, avagy a Cukorfalat csapat elnevezésű különítmény bizonyult a legjobbnak a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Heves Megyei Pedagógiai Intézet közös pályaválasztási vetékedőjén. A második helyen a rózsaszent- mártoni Kőmíves Kelemenék, a harmadikon pedig az adácsi Ha- barcsolók, valamint a hevesi Ezermesterek végeztek. A gyakorlatközpontú feladatok között szerepelt Activity- | szerű foglalkozásbemutatás, ön- 1 életrajzírás is. A diákokat és ta- | náraikat a kamara elviszi a | Szakma Kiváló Tanulója Verseny 1 budapesti döntőjére. ■ A detki diákok (képünkön) is mindennapi életből vett feladatokat oldottak meg. Segítik a helyi és térségi gazdasági fejlesztéseket Folytatás az 1. oldalról A pályázatokat július 15-ig lehet benyújtani, azokról augusztus 31-ig dönt az ÉMRFT. A pályázati felhívásról és útmutatójáról a május 16-i ülésen határoznak. Az idei vis maior keretre bejelentett igények közül Boconád a szélvihar okozta károk miatt csaknem 2,5 millió forintos támogatást kap. Eger önkormányzata a Verőszala utca egyes ingatlanjai fölötti partfalomlás nyomán csaknem hétmilliós vis maior támogatásban részesül. A testület tájékoztatót hallgatott meg arról, hogy az önkormányzati feladatokat ellátó intézmények utólagos akadálymentesítésére jelentkezett 304 pályázóból 179-cel támogatási szerződést kötnek. A közoktatás szervezése és infrastruktúrájának fejlesztése érdekében a tanácshoz 258 pályamunka érkezett. Ebből a benyújtási kritériumok ellenőrzése során, s formai okokból 64-et elutasítottak. A támogatási keretösszeg az óvodai és az alapfokú oktatási intézmények esetében több mint 5,2, a középfokú tanintézeteknél pedig több mint 1,2 milüó forint. A testület döntött arról is, hogy az Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. ügyvezető igazgatója 2013. április 30-ig ismét Francsics László lesz. ■ Negyed évszázada neveli a kicsiket a meseíró óvónő Huszonöt éves jubileumi jutalmat adott át Anga Máriának, az egri Deák Ferenc úti óvoda vezetőjének Habis László polgár- mester. A bensőséges rendezvényen a gyerekek verses, dalos, táncos műsorral köszöntötték az ünnepeltet. Az óvodapedagógus - aki saját meséivel is megörvendeztette a kicsiket - tíz éve szakmai irányítója az intézménynek. Anga Mária elmondta: az óvoda sajátossága, hogy itt az anyanyelvi nevelésen túl a művészeteknek, az egészséges életmódnak és a mozgásnak is komoly szerep jut. Sőt az iskoláskor kezdetéig egy úszásnemet biztonsággal megtanulnak a kicsik. ■ k k
