Heves Megyei Hírlap, 2008. április (19. évfolyam, 76-101. szám)
2008-04-18 / 91. szám
2 MEGYEI KÖRKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2008. ÁPRILIS 18., PÉNTEK Lendvai szerint nincs szükség „balkanyarra”, párbeszéd kell Tarnabod a legszegényebb falu heves megye Az egy főre jutó jövedelemadó összegében tizenhét és félszeres a különbség A kormány politikájában alapvető fordulatra, „balkanyarra” nincs szükség, ám a baloldali arculatunkat meg kell mutatni - mondta tegnap Egerben Lendvai Ildikó, az MSZP parlamenti frakciójának vezetője. A politikus szerint a 2006 óta eltelt két évben is baloldali programot valósított meg a kormány. A nagy ellátórendszereket - amelyek Európa-szerte baloldali vívmányként épültek ki - Magyarországon a finanszírozhatatlanság fenyegette. Ha ezt hátradőlve nézték volna, az bizony nem egy baloldali modell. Ugyanakkor a baloldal lételeme a társadalmi párbeszéd, s ennek sajnos valóban volt deficitje az elmúlt időszakban, így a jövőben az egyes intézkedések meghozatalánál legalább annyi szakmai és társadalmi egyeztetésre van szükség, mint amennyi pártok közötti, parlamenti tárgyalásra, vitára. Mint elhangzott, a frakcióvezető azért érkezett Egerbe, mert a napokban az aktivisták körében minden megyében megvitatják a következő két év kormányzati teendőit. Rövid távon valószínűleg az egypárti, kisebbségi kormányzásra kell készülniük. ■ Mit kezdene Gyöngyös a MÁGY-gyal? A Mátrai Állami Gyógyintézet (MÁGY) kapcsán nyújtott be interpellációt a gyöngyösi képviselő-testület tegnapi ülésén Keresztes György (Polgári Frakció). Azt tudakolta, hogy a város mit szándékozik tenni abban az esetben, ha birtokába kerül a MÁGY, s vajon nem egy gazdasági társaságnak „továbbadva” óhajt-e hasznot húzni az esetlegesen megszerzett vagyonból. Válaszában Hiesz György polgármester kifejtette: nem többről van szó, mint arról, hogy miután az intézmény sorsa az Egészségügyi Minisztériumnál bizonytalanná vált, Gyöngyös is jelezte, hogy kész lenne átvenni a mátraházi és kékestetői szanatóriumokat. Az ügyben konkrétumok nincsenek, egyelőre az sem eldöntött, hogy a minisztériumnak mik a szándékai. ■ Óriási különbségek. Tarnabodi utcakép: ezen a kistelepülésen a lakók felének nincs bejelentett munkahelye. Képünk illusztráció. A megyében nincsenek kiugróan gazdag települések, szegény viszont annál több. Egerben élnek a legtehetősebbek. Tóth Balázs Amíg régebben a tehetősebbek igyekeztek a frekventált városokban letelepedni, manapság divat, hogy a csendesebb, nyugalmasabb kistelepüléseken keresnek, építenek otthont maguknak. A városközeli községekben új, elegáns lakónegyedek, esetleg néhány nagyobb villa nőtt ki a földből: általában itt, egymáshoz közel találnak megfelelő lakhelyre a legnagyobb adóbefizetők. A várostól távoli, munkalehetőség nélküli falvakban a szegényebb rétegek, nyugdíjasok maradnak. A tizenkilenc megye- székhely közül mindössze öt vezeti térségének kereseti toplistáját, és a dobogóra is csak további hat tudott fölállni. Összeállításunkban a 2006- ban befizetett jövedelemadót vettük alapul, a nyugdíjból, segélyből élők jövedelme nem befolyásolná nagymértékben a listát. A megyei jövedelmi toplistát az ipari központnak számító Egerben, valamint a Gyöngyös környékén élők vezetik. A megyeszékhely több multinacionális nagyvállalatnak Is otthont ad, de a vonzáskörzetből bejáró több ezer embernek jó megélhetést biztosít a számtalan kereskedelmi vállalkozás is. Nem véletlen, hogy átlagban az egriek fizették be a legtöbb adót, fejenként egy évben 193 ezer forintot, az osto- rosiak pedig az előkelő hatodik helyen végeztek 144 ezerrel. Az első tízbe befért még a 370 lakosú Szarvaskő, 136 ezer forintos befizetéssel. A megyei ranglistán az előkelő második helyen végzett a 2006-ban önállóvá vált, 660 lelket számláló Pálosvörösmart, mintegy 181 ezer forinttal, a harmadik pedig Gyöngyös lett 170 ezer hétszázzal. A negyedik helyre a szintén Gyön- gyös-közeli Márkáz került 167 ezer forinttal, megelőzve a gyöngyös- solymosiakat, akik tavalyelőtt közel 164 ezer hétszáz forint személyi jövedelemadót fizettek. A két településen hat százalék alatt van a munkanélküliek aránya. A nyolcadik és kilencedik helyet két település, a valamivel több mint ezer lakosú Detk (138 ezer), valamint Visonta (136 ezer) foglalja el. A százezres lélektani határt a százhuszonegy megyei település közül mindösz- sze 27-nek sikerült átlépnie, közülük az utolsó Rózsa- szentmárton 101 ezerrel, a huszonnyolcadik Makiár 98 ezer hatszázzal már kimaradt az „elit” körből. A városok közül a már említett Egeren, Gyöngyösön és Hatvanon kívül Lőrincinek sikerült az első húszba kerülnie (112 ezer forint). A hátrányos helyzetben lévő települési összefogások közé sorolt kistérségek központjai jobban teljesítettek a környező településeknél: Füzesabony a harmincadik (98 ezer 200), a kitörési lehetőséget az ipari parktól remélő Heves pedig negyvenharmadik (közel 88 ezer) a listán. Pétervására (70 ezer forint, 65. hely), Kisköre (66 ezer 400, 75. pozíció) és Bélapátfalva (65 ezer négyszáz, 76. helyezés) is a mezőny második felében végzett. Az utolsók zömmel a pétervásárai és hevesi kistérségekben társult települések. A listát záró öt helyen Kömlő (27 ezer 900 forint), Átány (25 ezer), Szúcs ( közel 24), Terpes (18 és fél ezer), valamint Tarnabod (11 ezer) található. A kistelepüléseken a munkanélkiiüség mindenhol eléri a húsz százalékot, Terpesen pedig a negyvenet is. A legszegényebb és leggazdagabb hevesi településen élők jövedelemadója közt tehát tizenhét és félszeres a különbség. Országos szinten azonban még nagyobb a szakadék. Magyarország leggazdagabb helységében, a Pest megyei Telkiben élő alig háromezer lakó fejenként 673 ezer forintot, azaz öt- százhatvanszor annyi SZJA-t fizetett be 2006-ban, mint a borsodi csenyéteiek (ezerkétszáz formtot). Igaz, az előbbi községben 23 álláskeresőt tartanak nyilván (1,2 százalékos munkanélküliségi ráta), míg az utóbbiban a lakók felének nincs bejelentett munkája. ■ A megyei ranglistán az előkelő második helyen végzett a 2006-ban önállóvá vált Pálosvörösmart. Heves megye a nyolcadik helyet foglalja el a magyarországi rangsorban A fejenként befizetett személyi jövedelemadót tekintve a megyénkénti rangsorban Heves megye a nyolcadik helyen áll 138 ezer 600 forinttal, csupán a gazdaságilag fejlettebb dunántúli területek előzik meg, valamint Budapest és Pest megye. A listán a főváros áll az élen több mint 265 ezer forintos ösz- szeggel, a környező alvóvárosok pedig a második helyre hozták a megyét, igaz, a lemaradás tekintélyes, kilencvenegyezer forint. A sor végén Szabolcs- Szatmár-Bereg megye található, itt az országban egyedüliként még a százezer forintot sem éri el a fejenkénti éves adóbefizetés, a hátulról második Bács- Kiskun lakói 106 ezer 400-at tudnak felmutatni Az ország állampolgárai 2006-ban összesen 1581 milliárd forintot fizettek be személyi jövedelemadó címén, ez fejenként 155 ezer 570 forintot jelent Az egy főre Jutó személyi jövedelemadó-befizetés megyénként (2006, Ft ) Megye ___________Egy főre jutó szja B udapest 265 160 Pest 174 169 Fejér 169 866 Komárom-Esztergom 167 892 Győr-Moson-Sopron 157 833 Vas 151 738 Veszprém 146 858 Heves . 138 590 Zala 136 703 Tolna 135 949 Csongrád 133 642 Megye ___________Egy főre jutóba N ógrád 126 086 Baranya 125 663 Jász-Nagykun-Szolnok 116 682 Somogy 114 196 Borsod-Abaúj-Zemplén 112 802 Hajdú-Bihar 112 029 Békés 107 915 Bács-Kiskun 106 437 Szabolcs-Szatmár-Bereg 90 017 Magyarország 155 570 FORRÁS: PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM Soron kívül a kórházról: törvényt sértett a megye? Hanyagul kezelték az iratokat szemét A megsemmisítők nem tették a dolgukat Wiesenthal-díjat kapott az egri tanszékvezető Folytatás az 1. oldalról Itt az első napirend lesz a kórház. Egyébként eredetileg április 25- én tartották volna a megyegyűlés rendes ülését, s most az arra szánt témák egy nappal előbbre kerültek. Dr. Benkár József megyei főjegyzőtől megtudtuk: amennyiben csütörtökig megszületik a közigazgatási hivatal határozata, azt a közgyűlés elé kell vinni. A testület vagy helyt ad az észrevételnek, vagy nem. Utóbbi esetben a hivatal pert indíthat a megyei bíróság előtt. Tegnap sorrendben immár a 12. nagygyűlést tartották a kórházi érdekvédők. Ezen a PF tagjai is részt vettek - mondta Hegyaljai Judit, az EDDSZ helyi elnöke. Hegyaljai kérdésünkre megerősítette azt a hírt, miszerint - betegsége miatt - több hónapja betegállományban van, s akként intézi a kórházi ügyeket, hogy nem is dolgozik az intézményben. Szerinte a heti rendszerességű nagygyűlések a kapcsolattartásra szolgálnak. A sajtót nem hívták meg, mert újdonsággal nem szolgálhattak. A Hosplnvest közleményben tudatta: az egri kórház működtetését várhatóan nyárra veszik át. A cég addig szakmai párbeszédet folytat az érintettekkel, hogy megismerjék a dolgozókat, s teljes körű tájékoztatást adjanak számukra. ■ Folytatás az 1. oldalról Közvetítő segítségével sikerült megtalálnunk azt a szakértőt, akinek neve minden iraton szerepel. Megtudtuk, hogy megbízott pár embert azoknak a dokumentumoknak a megsemmisítésével, amelyekre már nem volt szüksége. Egy ideig személyesen felügyelte a munkájukat, de mikor ezt már nem tudta megtenni, azok hanyagul kivitték a természetbe a papírokat és lerakták azokat, így illetéktelenek kezébe is kerülhettek. Úgy tudjuk, hogy miután mindez a tudomására jutott, az iratok eredeti gazdája lépéseket tesz a mentumok begyűjtése és megsemmisítése érdekében. ■ A hanyagul kidobott és szétszórt iratokba illetéktelenek is betekinthetnek. Az idén először adták át a náci bűnösök 1945 utáni felkutatásáról ismert Simon Wiesenthalról elnevezett díjat, amelyet Gordon Gábor, az Élet Menete Alapítvány kuratóriumi elnöke, Verő Tamás rabbi és Ráczné Horváth Ágnes, az egri Eszterházy Károly Főiskola Politológia Tanszékének vezetője vehetett át tegnap Budapesten. Székely Gábor, a Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Köz- alapítvány kuratóriumának elnöke elmondta: minden évben szeretnék elismerésben részesíteni azokat, akik önzetlen munkájukkal elősegítették a magyar- országi holokauszt emlékének megőrzését. ■
