Heves Megyei Hírlap, 2008. április (19. évfolyam, 76-101. szám)

2008-04-16 / 89. szám

2008. ÁPRILIS 16., SZERDA - HEVES MEGYEI HÍRLAP 5 Törött csempéből készítettek művet az iskola falára tanárok, gyerekek A Hevesi Körzeti Tagiskolában a napokban adtak át egy különös alkotást. Nem csak a mű, de a tör­ténete is kuriózum.- Féléves munkánk eredmé­nye az egész falat beborító moza­ik - Jelezte Árvái Erzsébet rajzta­nár. - Elkeseredésemben csinál­tam. Harminc éves az iskolánk, de azóta még festéket is csak ak­kor látott, ha a szülők kimeszel­ték a gyerekük tantermét. Volt egy nagy batik-kép a falon, de az is tönkrement. Elkeseredtem az emberek közömbösségén. A tanárnő hallotta, hogy Hundertwasser egy gyermekkór­házat díszített ki, s a betegek gyorsabban gyógyultak.- A gyerekekkel szakkörön tervezgettem, az egyik madarat akart, a másik virágokat, fákat, a harmadik királylányt és ki­rályfit palotával, a negyedik me­sét. Aztán összeraktam az ötlete­ket, s a vázlatokból a gyerekek kiválasztották, melyiket készít­sük el - folytatta a tanárnő. - A férjem a tanítás mellett fürdő­szoba-szalont is vezet. Voltak összetört, maradék csempék, volt ragasztó, fugázó, fángli. Az alkotás hat méterszer há­rom méter. Novemberben kezd­ték a tervezést, most fejezték be. Később bekapcsolódtak a felnőt­tek is, egyre többen lelkesedtek, a szülők hoztak csempét, követ, eltört bögrét. Mindenki csodájára jár a tanárok, diákok készítette alkotásnak- A legnagyobb öröm, amikor egy gyerek megáll, bámulja, ti­tokban megsimogatja. Ezért volt értelme a sok ott töltött órának. Nem csak a fal lett szebb, hanem az emberek lelke is, mert van re­mény, hogy összefogással a dol­gok jobbak lehetnek. Aki igazán megnézi az alkotást, talán útmu­tatót is kap, mi az élet értelme. Férfi-nő, élet-halál, föld-ég, múlt­jelen, „íme az ember” - mesélte boldogan a tanárnő. ■ Pénzszűke miatt nem írtak ki az idén pályázatot Erdőtelken az elmúlt években a költségvetés ismeretében dön­töttek a községben működő civil szervezetek pályázati támogatá­sáról. Az idén azonban a szűkös költségvetés miatt nem írt ki a testület pályázatot. A képviselők döntése értelmé­ben minden civil szervezet, egye­sület egyedi kérelmet adhat be egy-egy kiemelt esemény támo­gatására, rendezvényének ön- kormányzati társfinanszírozásá­ra. Ennek határideje március vé­ge lett volna. Ám mivel a testüle­ti ülés napján is befutottak még kérelmek, ezért úgy döntöttek, később bírálják el az igényeket. Ugyanakkor a támogatási keret­összeget megemelték. ■ HEVES, KISKÖRE ÉS KÖRZETE Pusztafogacs végnapjai múltidéző Az iskola bezárása után elpusztult a tanyavilág is Pusztafogacs egy volt a tanyavilág legendái kö­zül, amelyeket ma már térképek sem jelölnek. Sorsa az iskolabezárás után pecsételődött meg. Szuromi Rita Tárnáméra után gondosan ápolt gyümölcsös mellett vezet el utunk. A „butykás” ezúttal autó­val is járható. De ha két szem eső esik, akkor a sár már vendégma­rasztaló. A távolban egy facso­port. Közelebb érve romos to­rony mutatja: ott egy valamikori emberi építmény. A híres-legen­dás fogacsi kápolna. ■ Pusztafogacsot az utóbbi tíz évben ismét elkezdte visszahódítani a vad­regényes természet. Útitársunk, Cseh Béla boco- nádi alpolgármester az 1960-as években még a saját szemével láthatta e helyen a tanyavilágot.- Gyakorló pedagógusnak ké­szültem, amikor szóltak, hogy Fogacsra kerülök. Ki is jöttem a két tantermes iskolába. A követ­kező évben bezárták a tanintéz­ményt. Az utolsó tanárnak, Ke­resztesi Péternek 1965. augusz­tus elsején szűnt meg a munka- viszonya. A következő években Fogacsról szinte menekültek az emberek. Ahol az iskola megszű­nik, ott ez a következmény - mondja elgondolkodva a ma már nyugdíjas pedagógus. A természetes dombhoz érve megható látvány tárul a sze­münk elé. A vadon növő fák gon­dozott sírokat védenek, a barokk kápolna romjaiban is csodás, fa­lán még láthatóak az egykori fal­festések maradványai, de a tete­jén már bezuhog az eső.- Pusztafogacs még a háború után is lakott volt, 150-200 em­ber élt itt - folytatja az emléke­zést Cseh Béla. - A kápolnát a ta­nyasiaknak 1776-ban Almásy gróf építtette, ugyanaz, aki a tarnamérai templomot is emel­tette. Fogacs híres zarándok- és búcsújáró hely volt. Nepomuki Szent János üszteletére százak zarándokoltak el ide május 15- én a Mátrától a Jászságig. A ká­polnakertbe temettek, az iskolá­ba gyerekek jártak, sőt volt egy saját kisboltjuk is. Pusztafogacs barokk kis kápolnáját a Nepomuki-szoborral ma ismét el­kezdte visszahódítani a természet. Érdemes lenne megmenteni.- Aztán az iskolát bezárták, a gyerekeket Mérára körzetesítet- ték, a szülők gyorsan követték őket - meséli. - A tanyákat el­bontották, a vályogot beszántot­ták. Ahol sárgállik a fekete föld, ott egy-egy tanyát rejt a mély. Mi még néhány éve is kijártunk ide a gyerekekkel, számháborút ját­szottunk, szalonnát csurdítot­tunk. A fogacsi kápolna történe­tének utolsó megható állomása 1996 volt. Berci atya és a nem­rég elhunyt Túri Margit összefo­gásának eredményeként helyre­állították a tetőszerkezetet, a tor­nyot. Ez lett a baj. A torony vörös­rézből készült, s szinte azonnal széthordták. A harangot állítólag a zaránkiak őrzik, a fából fara­Az épület túlélésének záloga a használat EGY ÉPÜLET TÚLÉLÉSÉBEN, fennmaradásában mindig a használat segít így tartja a bölcs népi szólás, de a szak­ma is. A szakemberek szerint a fogacsi kápolna esélye az lenne, ha ismét „élet költöz­ne” a helyre. Ugyanakkor vannak pályázatok is, melyek segíthetik a megőrzést. gott oltár talán Mérán van. Kint voltam én is az újjászületett fogacsi búcsúban. A kápolna ol­dalán állították fel az oltárt, sát­rak voltak, amerre a szem ellá­tott. Fogacs egy pillanatra újra élni kezdett. A tettre kész Berci atya és Tú­ri Margit azonban nem sejthette, hogy a vörösréz olyan kívánatos elem, amely egyeseket arra sar­kall, hogy szétbontson egy bú­csújáró helyet. Pusztafogacsot az utóbbi tíz évben ismét elkezdte visszahódítani a természet. A vadgesztenyefák által őrzött kő­kripta a végnapjait éli, a lyukas tetőn beesik az eső. Egyedül Nepomuki Szent János, a hallga­tás és a vándorlás jelképe áll dél­cegen a Tárná partján, figyelve a lassú, de biztos pusztulást. A síremlékek közt sétálva fel­tűnik: az utolsó embert 1965- ben temették ide. De volt egy „katonasír” is, 1945-ből. A leg­többön virág. A közeli falvakba költözőitek rendszeresen kijár­nak a fogacsi temetőbe ápolni elődeik emlékét.- A fogacsi búcsú híres és hír­hedt hely volt - mereng el Cseh Béla -, nem múlt el a nagy nap verekedés, netán késelés nélkül. Kemény legények voltak ezek a pusztai gyerekek, akik az évek múlásával egyre csak fogynak. A fogacsi dombról aprónak lát­szik a boconádi templom. A fű­ben ibolya virágzik, megható a csend és a nyugalom. Útitársunk a távoli facsoportokat szemléli, egykor mindegyik egy-egy ta­nyát őrzött. Lelki szemei előtt ta­lán még látja az iskolát, de az utolsó fogacsi búcsút minden­képp, melyet lapunk tudósítója­ként követett. Cseh Béla úgy dönt, aki Fogacsot akarja látni, bizony az ne autózzon. így egy keresztútnál kiszállunk, s gya­log indulunk toronyiránt, ahogy talán az egykori fogacsiak is tet­ték. Óvatosan megpendítem: nem pusztulhat el Fogacs! An­nak idején a Hanyi kápolnát is közös összefogással mentették meg. Miért ne lenne megment­hető e hely is itt? Cseh Béla elgondolkodik.- Nincsenek már Berci atyák és Túri Margitok. Ha valakinek pénze van, az a horvát tenger­parton nyaralja el. Valóban, tényleg nincs már jó szándékú, istenfélő ember, aki megmenthetné Fogacsot? Átmenetileg nem lesz zenés program erdőtelek A helyi művelő­dési ház állapota az utóbbi években meglehetősen so­kat romlott. A műszaki paraméretek és az épület to­vábbi állagvédelme indokol­ja, hogy egyelőre szünetelte­tik a zenés-táncos rendezvé­nyek szervezését. Ugyanak­kor az idei programtervet elfogadta a képviselő-testü­let. Az időszerű felújítások kapcsán arról is döntés szü­letett, hogy Kegyes-Sallak Árpádot bízzák meg az új piactér terveinek elkészíté­sével, s ennek birtokában pályáznak majd a jövőben a megvalósításra. Technikai okok miatt szünetel a hivatal heves A városban a polgár- mesteri hivatalban április 18-án (pénteken) tectmikai okok miatt^valamennyi iro­dában szünetel az ügyfélfo­gadás. Ez alól egyedül az ok­mányiroda lesz kivétel, ahol a megszokott munkarend­ben várják az ügyfeleket. Versekkel ünnepelték a tavasz érkeztét kisköre Tavaszi szavalóver­senyt rendeztek a városi könyvtárban. A Vásárhelyi Pál Általános Iskola tanulói közül közel hatvanan adták elő kedvenc költőjük versét. Az 1-2. osztályosok győzte­se Bak Dominika lett, a 3-4. osztályosok közül a legszebben szavalt Sipos Bence, míg a felső tagozato­sok versenyében elsők let­tek Angyal Tímea, Miháczi Márk és Zolnai Cintia. Vala­mennyi versenyzőt apró ajándékkal jutalmaztak meg a szervezők. Körzeti oldalaink heti menetrendje HÉTFŐ mm KEDD PÉTERVÁSÁRA ►SZERDA HEVES, KISKÖRE CSÜTÖRTÖK FÜZESABONY PÉNTEK GYÖNGYÖS SZOMBAT HATVAN. LŐRINCI Az oldalt írta: Szuromi Rita Fotó: Lénárt Márton Tel.: 36/513-622 e-mail: rita.szuromi(5 axelspringer.hu Munkával majd kiváltható lenne a szociális segély támogatás Négy hónapra való fejlesztési pénzt visz el a tíz százalékos önkormányzati rész Egerben tartottak konferenciát az „Út a munkához" című kor­mányprogramról. A tanácskozá­son felszólalt Pető Zoltán, Tarnabod polgár- mestere is, aki úgy tűnik, éllovasa lesz az alanyi jogon járó segélyezettség meg­szüntetésének.- Nálunk havon­ta 2,4 millió forintot fizetünk ki segélyre, melynek 10 százalékát az önkormányzatnak kell állnia - közölte a faluvezető. - Elvon­juk a tíz százalékos önrész miatt a fejlesztésektől, a kulturális rendezvényektől a pénzt, miköz­ben azt, aki kapja, semmiféle kö­telezettség nem terheli. A polgármester számolt. A ha­vi 2,4 millió forintból minimál­béren 34 embert lehetne mun­kaviszonyban foglalkoztatni, a segélyen élők 70 százalékának le­hetne munkát ad­ni hat órában. A munkáért járó bér kötelezettségeket ró a ma még köz­munkát végzőkre. A fizetésből élő ember adózik. Kiderülne, ki az, akit valóban el kell tartani, mert fogyatékkal él, s ki az, aki dolgozna, ha len­ne munka, illetve nem dolgozik, mert nem akar. Ez a program ga­rancia lenne arra, hogy ez meg is történjen. Ma az országban ■ Ma az országban 260 milliárd fo­rint megy el segé­lyekre, 60 milli­árd közmunkára. A munkabérért dolgozó adót fizet, közterhet vállal, míg a segélyezett nem 260 milliárd forint megy el segé­lyekre, 60 milliárd közmunkára. Ha levesszük a valóban eltartás­ra szorulók járadékát, akkor is jelentős pénz az, amelyet foglal­koztatásért lehetne fizetni a se­gélyezés helyett. Kérdésünkre, hogy ez a reform mennyire vérezhet el a politika oltárán, Pető Zoltán azt felelte:- Úgy érzem, az emberek megérettek arra, hogy munká­ból akarjanak megélni, s csak a valóban rászorulókat tartsák el. A pénz a rendszerben megvan, csak az arányokon kell változtat­ni. Egyre többen látják, hogy a segélyezettek szavazatáért nem szabad feláldozni egy jó és reá­lis elképzelést. ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents