Heves Megyei Hírlap, 2008. április (19. évfolyam, 76-101. szám)
2008-04-15 / 88. szám
4 Horton az elefánt Miért van nagy füle egy elefántnak? Nem is kérdés, számtalan haszna van. Amikor Horton, az elefánt segélykiáltást hall egy porszem felől, hamar kifüleli, hogy a levegőben szálló pöttyön élet van: ott épült fel a szuperkicsi Kifalva, melynek lakói a hiperszuperkicsi kik. Horton összebarátkozik Kifalva polgármesterével, akinek 96 lánya és egy fia van. Szükség is van a barátságukra. Sokan vannak, akik elsegélykiáltását is meghallja pusztítanák a porszemet. Egy gyermekétől nehezen megváló kenguru és szövetségese, Vlad, a keselyű egyszerre tör a porszem és az elefánt elve- szejtésére. A Horton című rajzfilmből kiderül, hogy a dzsungelben egy pötty sincs már biztonságban. ■ Ha minden héten olvasod a SÉTA-oldalt, értékes ajándékokat nyerhetsz. Kérdéseink mindig az előző keddi lapszámunkban megjelenő írásokhoz kapcsolódnak. KÉRDÉSÜNK: MIÓTA ÜNNEPELJÜK A KÖLTÉSZET NAPJÁT? Líra könyv A helyes válaszokat április 20-ig levélben (3200 Gyöngyös, Török Ignác u. 8.) vagy e-mailben (he\es.seta@ hevesmegyeihiriap.hu) várjuk. A neved mellett tüntesd fel az életkorodat is! A múlt heti kérdésünkre jó megfejtést beküldők közül BÁNYAI BALÁZS (maklár) a Líra és Lant Zrt.\ gyöngyösi Ady Endre Könyvesboltja által felajánlott könyvet nyerte. Gratulálunk! HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2008. ÁPRILIS 15., KEDD-r i'M/ il.: í‘) Esélyt sem adunk másnak? tipikus Az előítéletek mindig álruhába bújtatják a valóságot Nagyon elszomorító, hogy sokszor úgy alkotunk elhamarkodott véleményt, hogy nem is ismerjük meg igazából a másik embert, nem is vagyunk kíváncsiak az igazi arcára. Képünk illusztráció. Tedd a szívedre a kezed, és gondold végig: te soha sem ítéltél meg valakit első látásra? Szerintem igen. Mint ahogy mindannyian. De vajon miért van ez így? Miért ítélünk meg vagy el valakit anélkül, hogy az illetővel egy szót is váltottunk volna? Az előítélet meghatározása a lexikon szerint úgy szól, hogy a tényeken, vagy hibás, vagy merev általánosításon alapuló előre, kialakított vélemény. Mint ahogy mi magunk is alkotunk elhamarkodott véleményt másokról, ugyanúgy megítélnek minket is első látásra. Tipikus... így kezdődnek azok a mondatok, melyekben valakiről pusztán a külcsín alapján alkotunk véleményt. Ezt a nézetet persze nem csak ruházatra fejtjük ki, hanem az ember általában bizonyos berögződött sztereotípiák alapján ítél meg másokat. Például ha valakinek szőke a haja, akkor az biztos buta. Pedig ennyi erővel bármelyik hajszín képviselhetné ezt a megállapítást, és valljuk be, találkoztunk már okos szőkékkel is, vagy buta barnákkal akár, vagy ha mondjuk egy idősebb nőt vagy férfit turbékolni látunk egy fiatalabb férfival vagy hölggyel, rögtön elkönyveljük, hogy nem létezik közöttük igazi szerelem, és a pénz bújik meg a kapcsolatuk háttérben. De ha csak egy napot velük töltenénk, talán más lenne a véleményünk. A külső nem annyira fontos, mint a belső, állítják ezt sokan. De nagyon is fontos. Sok mindent elárul az emberről, néha még téves képet is fest magáról valaki, mert megjelenésével beskatulyázzák valahova, ahová talán nem is illik. Ha nem szeretjük, hogy minket is megítélnek, akkor miért szeretünk mi megítélni másokat? Ennek az oka bármi lehet, de legfőképpen a környezet, amiben élünk, nevelkedünk, és az a sok információ, mellyel a világ bombáz minket. Ezeket összegyúrva, ahogy növekedünk, alkotjuk meg a saját kis nézetünket a világról, és az abban élőkről. így ruházunk fel sokszor valakit negatív attitűdökkel, és mikor elkezdünk vele beszélgetni, akkor rájövünk, hogy pont az ellenkezője annak, amire mi gondoltunk, és még akár a legjobb barátok is lehetünk. Persze nem csak negatívan lehet megítélni valakit első látásra. Ha egy embert pozitív dolgokkal ruházunk fel, akkor is torzulhat az a kép, amely valójában tükrözi az illető személyiségét. Ez akkor fordulhat elő, ha valakiért rajongani kezdünk, vagy éppen megtetszik nekünk. Álmunkban sem gondolnánk a rajongásunk tárgyáról, hogy nem olyan, mint amilyennek mi elképzeltük. Márpedig ez a véglet is előfordulhat. S ha imádot- tunkról kiderül, hogy nem éppen álmaink hercege vagy hercegnője, megbántva érezzük magunkat, és csalódunk. Pedig voltaképp az illető nem is tehet róla, hogy mi milyen „álruhába” bújtattuk titkon őt. Akárhogy is, az előítéletekkel kapcsolatban is meg kell találni valahogy azt a bizonyos arany középutat, mert senkinek sem jó, ha első látásra ítélkezünk felette, és emiatt még esélyt se adunk arra, hogy a valódi személyt megismerjük. Hiszen velünk is előfordulhat, hogy amiatt nem akarnak megismerni, mert még megszólalás előtt megítéltek minket. , ■ Fabók Judit ■ Velünk is előfordulhat, hogy mielőtt megszólítanak, elítélnek minket. Magyarország első számú tinibandája, a No Thanx dalszövegíró versenyt hirdetett. A magyar zenei piacra üstökösként berobbanó és azóta is sikert sikerre halmozó banda a zeneszoveg.hu-val közösen legújabb dalához keresi a legjobb dalszöveget, amely felkerül a No Thanx soron következő lemezére. A zenekar frontembere, Erik által horvátul felénekelt számra lehetett a legfrappánsabb, legmuzikáli- sabb dalszövegeket megírniuk a költőjelölteknek. A versenyre bárki jelentkezhetett, aki érzett magában tehetséget és kreativitást. A jelentkezők segítségére volt egy profi szövegíró, vele együttműködve az is sikeresen oldhatta meg a feladatot, aki korábban még nem próbálkozott szövegírással. A várakozásokkal ellentétben 930 dalszöveg érkezett a versenyre. A szakmai zsűri által a három legjobbnak bizonyult szövegre a zeneszoveg.hu oldalán két hétig, április 14-27. között lehet szavazni. A nyertes dalszöveg pedig Erik előadásában felkerül a No Thanx május 28-án megjelenő új nagylemezére. Az eredményt is ugyanezen a napon hirdetik ki. A zenekar felhívásával igen- I csak Próbára tette rajongóit i 1 1 I I IL A verseny jó alap lehet ahhoz, hogy az aranyérmes dalszövegíró a No Thanxhez hasonlóan kimagasló sikereket érjen el a zenei piacon. A dalszöveg szerzője a szakmai lehetőségeken túl anyagi elismerésben is részesül a szövegek utáni jogdíjakból. ■ FORRÁS: HÍRLAP-GYŰJTÉS Ha nincs fájdalom, az tényleg jó? szToicizMus Az emberi mozgatóerő: a szeretet, a harc, az öröm, a szenvedés Nem tudom, hogy milyen fájdalmak értek. Nem tudom, hogy ki bántott meg és mivel. Sőt azt sem tudom, hogy te kit bántottál meg és mivel. Nem tudom, ki játszott veled, és te kivel játszottál. Azt tudom, ha bántják az embert, fáj neki és fél. Az élet szerint: ha valakit nagyon szeretsz egykoron, később kevésbé fogod, vagy ő fog kevésbé szeretni. Ha a régi megszokott megváltozik, nem olyan jó, mint régen, ez fáj. Fájdalmat nem akarsz... Ha egy madár repülés közben leesik, s eltöri a szárnyát, ne várja még, míg összeforr a szárnya, tanuljon meg járni! Ne repüljön többet, hisz ha újfent leesik és eltöri a szárnyát, az fáj. Ha nincs fájdalom, az jó... Ha valaki meg akar szeretni, először állíts gátat! Ha elég kitartó, áttöri, s ha áttörte, minden jó. Csak vigyázz, mert ha a falad túl magas vagy vastag, esetleg nincs is rajta ajtó, hogy menjenek be? S te, minél többen bántottak, annál magasabb falat emelsz. De igazad lehet, ha nincs rajta ajtó, az jó - nem jön be senki, és nem is bánthat. Nem lesz fájdalom. Ha nincs fájdalom, az jó... Ha valaki megbántott, ne beszélj vele többet, mert újfent megbánthat. S ha megbánt, az fáj, ám ha kerülöd, nem lesz, mi bántson. Ha nincs fájdalom, az jó... Ha valami olyat látsz, ami nem helyes, ne próbáld megakadályozni, mert aki csinálja bánthat. Ha ütköznek az érdekeitek, küzdelem lesz, és az vetélkedést jelent. És te lehetsz a vesztes. Vagy ha nyersz is, győzelem közben bánthatnak. Ha bántanak, nem jó dolog. Ha elkerülöd a konfliktust, ha nem harcolsz, nincs bánat. Ha nincs fájdalom, az jó... De ha az életünkből kimarad a bánat, a kín és a gyötrődés, akkor kevésbé tudjuk értékelni azokat a dolgokat, amiket pont ezek árán érünk el. Ha távol tartjuk magunktól a barátokat és ismeretleneket, nem lesz senkivel probléma, és élhetünk magunknak. Az ember társas lény, és mindig hiányozni fog neki, ha tudat alatt is, ha elfojtott, szívbe csurgó köny- nyekben is, de hiányzik neki a barátság, a szeretet és a szerelem. Ha mindezt kihagyjuk életünkből, nem fog érni sem bánat, sem öröm. Ebből a mesterséges létezésből hiányzik az emberi mozgatóerő: a szeretet, a harc, az öröm, a szenvedés. Aki mindezt kihagyja, lehet, mindent elérhet, és sohasem csalódik, csak egy dolgot felejt el: élni! Ezek után mit gondolsz: ha nincs fájdalom, az jó? ■ Csáki Zoltán Szilágyi Erzsébet Gimnázium ■ Ha valaki megbántott, ne beszélj vele többet, mert újfent megbánthat.
