Heves Megyei Hírlap, 2008. április (19. évfolyam, 76-101. szám)
2008-04-09 / 83. szám
2008. ÁPRILIS 9., SZERDA - HEVES MEGYEI HÍRLAP HEVES, KISKÖRE ÉS KÖRZETE Már helyben él a falu orvosa, felújítják neki a rendelőt is Április elsején megérkezett a régóta várt orvos Pélyre. A faluban az elmúlt két esztendőben nem volt helyi doktor, a korábbi nyugdíjba vonulása után helyettesítéssel oldották meg a rendelést. A hónap elejétől azonban dr. Mencser Krisztina ismét Pélyen fogadja a betegeket.- Az volt az önkormányzat elképzelése - mondta Ari Norman polgármester -, hogy ne csak helyben rendeljen a doktor, hanem itt is éljen. Ezért vásárolt az önkormányzat egy szolgálati lakást, s azt rendbe is tettük. A következő lépés a palatetős orvosi rendelő felújítása, fűtés- és világítás-korszerűsítése lesz. Az épületre az elmúlt 15 évben szinte semmit sem költöttek, ráfér egy alapos rekonstrukció. A településen él főállású védőnő, illetve hetente két alkalommal fogorvos is várja itt a pácienseket. Az egészségügy korszerűsítésének utolsó állomása lesz a rendelő felújítása. Ezzel várhatóan hosszú évekre ismét sikerül biztosítani a helyben működő, stabil orvosi ellátást. ■ Könyv készül az Unima nagydíjas kamaszkásokról Várhatóan májusban kerül nyomdába az a könyv, amely a 35 éves visznek! Kamaszka bábegyüttes történetét mutatja be. Az Unima Nagydiplomával rendelkező együttest - melyből csupán három van az országban - az Országos Bábművész Szövetség kereste meg azzal a szándékkal, hogy kötetbe foglalja múltjukat, jelenüket. A most induló sorozat első szereplője a méltán híres kecskeméti társulat, őket követik a sorban a visznekiek. Mint azt Csombok József iskolaigazgató elmondta, a Kamaszka életével összefonódott a helyi táncművészet, az iskolai élet, s természetesen a falutörténet, így a kiadványban egy teljes áttekintés olvasható majd e közösségről. A fotókkal gazdagon illusztrált kötet átfogó képet ad a 35 éves társulatról, a sikerekről, nemzetközi és hazai eredményekről, valamint a települést jellemző alkotó szellemről. ■ Az akolhátl birtokon is gondok vannak a takarmányozással. Kevés az ocsú, néha száz kilométereket kell utazni, hogy a jószágoknak legyen mit enni. Védjegy kellene Akolhátra mangalica-tartás Négyesmentesek az itt nevelt jószágok Kétszázharminc mangalicával, s jó néhány baromfival él takaros birtokán a Szabó család a már-már elfeledett Tisza-parti Akolháton. Szuromi Rita Talán már csak a legidősebbek emlékeznek Akolhátra, Hétrongyosra, az utóbb szebb napokat látott Rákhátra. Tisza menti tanyaközpontok voltak, ahol szép lassan újraélednek a családi gazdaságok. Mint anülyen Szabóéké Akolháton. A kéttagú család mintegy 230 mangalicát nevel. Azokból az ősi fajtákból, amelyek egykor a Monarchia hústermelésének jelentős részét biztosították. Ha élnének ősapáink, ők még tudnának arról mesélni, hogyan hajtották lábon a magyar mangalicát a skandináv országok felé, s miért szerették jobban ezt a fajtát a később elterjedt tömpe orrú malacnál. A családfő, Szabó János édesapja juhász volt, falvakban ritkán éltek. Harminchárom éven keresztül laktak a gátőrházban, természetvédelmi őrként a Tisza mellett, majd felépítették takaros kis házukat a Kiskörétől 10 kilométerre lévő Akolháton.- Itt örökké fúj a szél - szabadkozik János, amikor kezet nyújt. Valóban, a városban már tavasz van, itt még a böjti szelek fújnak. A karámokban tucatnyi jószág túrja orrával a sarat, látni, a mangalica nem fél a meghűléstől.- Mínusz 17 fokban ellett meg az anyaállat - mutatnak a kicsik felé. - A mangalica a vastag szőr és a 10 centis zsírréteg alatt nem fázik, csak a hasát kell óvni. Mindenevő, egyti- zedét fogyasztja, mint egy házisertés. Utóbbi azért is nagy jelentőségű, mert Szabóékat is sújtja a gazdálkodókat jellemző kényszer. A takarmány ára háromszorosára nőtt, ám nagyobb baj, hogy nincs is. Több száz kilométert kell utazni élelemért, mivel az ocsút elhordják az erőműbe tüzelni, vagy a biogáz-készítésnél hasznosítják. Szabóéknak a földje csupán az a 2,5 hektár, ahol legeltetnek, márpedig ennyi állathoz legalább 20 hektár kellene.- Nagyon szeretjük az állatokat - közli Szabóné -, de néha szembesülnünk kell azzal, hogy nem jut nekik annyi, mint amennyit szeretnénk. A régi nagy takarmánytermelő térségben ma alig lehet állateleséghez jutni. A család régebben a spanyol piacra termelt. Ám ötven jószág alatt ők sem szállítottak. Volt, hogy az eladásra szánt harminc mangalicát bérautóval kellett kivinni a közútig, s ott kézi erővel átpakolni a járműre. Ötven mangalica alatt a költséget a spanyolok már a termelőre hárították. Aztán még voltak gondok. Irreálisan felverték a termék árát, a piacra sokszor nem fajtiszta mangalica került, hogy az alapanyagot keverték más sertések húsával. A család most még nem ké■ Az igazi, minőségi szalámi ma már csakis „érett” mangalicából készül. Nem csak a piaci viszonyok miatt fő a fejük szabóék életét nem csak a gazdálkodás körülményei nehezítik. Egyre több a tolvaj, a rapsic, akiktől a tanyát védeni kell. Előfordult, hogy az udvarukon érte golyó a macskájukat, a kutyájukat. Éjjel gyakran ébrednek arra, hogy idegenek járnak a gáton. Ha esik a hó, a kijutásuk a főútra azon múlik, hogy a tíz kilométernyi gátszakaszt, amit használnak, letakarítják-e vagy sem. szíthet piacra árut, de remény van arra, ha be tudják fejezni a feldolgozót, s megkapják a védjegyet, nekiláthatnak az eredeti akolháti termékek előállításának. Szabóék büszkék arra, hogy az állataik négyesmentesek - a négy legsúlyosabb és legjellemzőbb betegségtől mentes az állományuk -, s a mangalicáik „fajtatiszták”. Az ősi mangalicának ugyanis három, semmivel össze nem téveszthető védjegye van: a fekete köröm, orr és szem, a göndör szőr és a farok végi fekete bojt. A jószágok tartása költséges. Az állatorvos rendszeresen vért vesz az állatoktól, a gazdáknak tagdíjat kell fizetniük. A mangalica két évig le sem vágható. így nem véletlen, hogy amikor hasított sertésként 540 forintért ment kilója az állatnak, akkor egy-egy jószágon mindössze 35 ezer forint haszon volt.- Mostanra feléltük a tartalékainkat - folytatja Szabóné. - Igaz, 2004-ben elnyertük az agrár-környezetvédelmi támogatást, amely kocánként 20 ezer forint, s ezt várhatóan még két évig kapjuk. Utána nagy gondok lesznek. §• Egyelőre a feldolgozó kialakítása is leállt, hiszen ott is nagyon szigorúak már az előírások. Pedig nekünk csak ez az egy menekülési útvonalunk van. Ha piacra tudjuk dobni a jellegzetes akolháti terméket, akkor van jövő. Persze még akkor is sok múlik majd azon, hogy lesz-e elég takarmány, hol áll meg a gázolajár. 5 HIR SAV Helybeli felügyeli, vigyázza a munkát TARNABOD Április 1-től újabb hat közmunkást tudnak alkalmazni Tarna- bodon. Ugyanakkor tizenöt embernek a munkaviszonyát meghosszabbították. Változás történt a közmunka-felügyelő személyében is. Mostantól napi szinten nem a polgármester, hanem egy testületi tag, Báder Emil felügyeli a munkavégzést. Elveszítik Závada Milota című könyvét TARNASZENTMIKLÓS Az Orosházi Justh Zsigmond Városi Könyvtár által meghirdetett Veszíts el egy könyvet! olvasás-népszerűsítő játékban a kortárs írók és közszereplők által felajánlott dedikált köteteket sorsolás útján eljuttatják különböző települések bibliotékáiba, ahol a könyvtáros feladata lesz „elveszíteni” a könyvet. Az első dedikált kötetet, mely Závada Pál Milota nevű remekműve, a sorsolás alapján Tarnaszentmiklós kapja. Vona Dénesné könyvtáros feladata lesz „elveszíteni” a művet, a szerencsés megtaláló elolvassa, majd újra „elveszíti” azt. Továbbra sincs üzemeltetője a strandnak heves A képviselők a legutóbbi ülésen a strandfürdő és kemping fejlesztésére kiírt pályázatot hosszas vita után eredménytelennek nyüvánították, s felhatalmazták Csáki Zsigmond polgármestert a további tárgyalásokra. Az egyeztetések eredményéről, az új ajánlatokról a testület az április 30-i ülésén tárgyal ismét. Körzeti oldalaink heti menetrendje HÉTFŐ EGER KEDD PÉTERVÁSÁRA ► SZERDA HEVES, KISKÖRE CSÜTÖRTÖK FÜZESABONY PÉNTEK GYÖNGYÖS SZOMBAT HATVAN. LŐRINCI Az oldalt írta: Szuromi Rita Fotó: Lénárt Márton Tel.: 36/513-622 e-mail: rita.szuromi(5 axelspringer.hu Születésnapra emlékeztek vásárhelyisek Megkoszorúzták a mérnök szobrát 1795. március 25-én Szepes- olasziban született a Tisza szabályozója, Vásárhelyi Pál. A nevét viselő kiskörei általános iskola tanulói rövid megemlékezéssel idézték fel életútját, illetve annak is talán legnevezetesebb pü- lanatát, az 1845-ös esztendőt, amikor megbízták a „szőke folyó” szabályozási munkálatainak kidolgozásával. A tényleges építést azonban már nem élhette meg, hiszen a következő évben a Tiszavölgyi Társulat ülé- 1 sén meghalt. J A Vásárhelyi-kör tagjai az élet- I út méltatása után Juhász Gyula 1 egy versével tisztelegtek az életet 2 adó folyó előtt, majd megkoszoA Vásárhelyi-kör tagjai a mérnök munkásságáról is megemlékeztek rúzták a Vásárhelyi-szobrot. ■ Mezőgazdasági újítók sikere Az elmúlt napokban mezőgazdasági újítási vándorkiállítás nyílt meg a Hevesi Állami Gazdaságban..., ahol mintegy 30 féle újítás makettje, műszaki leírása, fényképe kapott helyet. Többek között megismerkedhetnek az érdeklődők a hengerfejfelfogó készülékkel, a villamos forgásirány-keresővel, a csap- ágykopás-mérő készülékkel, a szőlőfedő munkagéppel. Helyet kapott a kiállításon a hátsóhíd- kiemelő szerkezet, a vasoszlop- leverő szerszám, egy univerzális mérőműszer a gépjárművek villamos berendezésének javításához, a motorkerékpár-csapágykihúzó. Bizonyára nagy érdeklődésre tart számot a szelepszár- besütő készülék, a kerékösszetartó ellenőrző készülék, és a többi hasznos újítás is. A mostani kiállítás eltér a megyében eddig rendezett mező- gazdasági újító kiállításoktól, ugyanis szélesebb körű, nem csak egy-egy szakág újításait mutatja be. A Hevesi Állami Gazdaság után a tarnaszent- miklósi gépjavító állomásra kerül, majd a Csányi Állami Gazdaságba. Szeptemberben Horton, Atkáron és Gyöngyösön, októberben Parádfiirdőn, Pétervásá- rán és Szilvásváradon mutatják be. Ezután Egerben a gépjavító állomáson, valamint az erdőgazdaságban kerül sorra a kiállítás, végül pedig a füzesabonyi gépjavító állomáson és az állami gazdaságban. A kiállítás rendezőjének, a MEDOSZ megyei bizottságának az a célja, hogy ne csak az állami gazdaságok és a gépjavító állomások, hanem a termelő- szövetkezetek dolgozói is megtekintsék az érdekes újításokat A kiállított makettek mellett érdekes tablók ábrázolják a mezőgazdaságban leggyakrabban előforduló baleseteket, az ezek elleni védekezést. (1965. augusztus 23.)
