Heves Megyei Hírlap, 2008. március (19. évfolyam, 52-75. szám)
2008-03-31 / 75. szám
2 MEGYEI KÖRKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2008. MÁRCIUS 31., HÉTFŐ Senkit sem zavar a szemét Nap, mint nap a 3-as főúton utazom Egerbe. így számtalan alkalommal szembesülök azzal a ténnyel, hogy a Kerecsent! szélén „üzemelő” hulladéklerakó milyen áldatlan állapotokat teremt. Az út mentén lévő fákat, cserjéket, gyümölcsültetvényeket elborítja a hulladék. Műanyag szatyrok, tasakok, könnyű papírdobozok lógnak az ágakon, mindenfelé csak a szemét. Az őszi vetés szinte már ki sem látszik, mert a közelében lévő lerakóról minden mozdítható hulladékot ráfújt a tavaszi szél. Hamarosan itt az idegenforgalmi szezon, diákcsoportok, turisták ezrei érkeznek ezen az útvonalon Egerbe, nem beszélve a külföldiekről. Szerintem őket is elborzasztja az a szemétmennyiség, amivel Kerecsend szélén találkozhatnak. Nem tudom, ki az illetékes, akihez a szeméttelep tartozik, de nemcsak az adott településen belül illene rendet tartani, hanem picivel a község határát jelző tábla után is. ■ R. Sz. Gyöngyös LEVÉLCÍMÜNK: HEVES MEGYEI HÍRLAP SZERKESZTŐSÉGE. 3301 EGER, PF. 23. 4 Tiltás után újabb tüntetés a Megyeházánál- Mi, megrágalmazott és felszámolásra kiszemelt „bértüntetők” nyílt vitát kezdeményezünk, ahol Sós Tamás tisztázhatja magát és választ adhat a kérdéseinkre is - mondta egri sajtótájékoztatóján Sziki Károly, a Forradalmi Emlékbizottság és Kisgazda Polgári Szövetség megyei vezetője. Szavai szerint míg a helyszínt és az időpontot megtalálják közösen, a keddi betiltott demonstráció helyszínén, a Megyeházánál április 4-én, pénteken tüntetést tartanak a kórház mellett és a „szellemi mélyrepülést dokumentáló” CD-t - amely az MSZP egri taggyűlésén készült - nyilvánosan is bemutatják. ■ Nem a szomszéd a konkurencia DÉL-TiROL Évi huszonhétmillió vendégéjszakát hozott a tartományi összefogás Az észak-magyarországi régió önkormányzati vezetői, turisztikai szakemberei, vállalkozói jártak a közelmúltban Olaszország legészakibb tartományában. Rénes Marcell Dél-Tirol az első világháborút követően került Ausztriától Olaszországhoz, akkor, amikor Burgenland Magyarországtól az osztrákokhoz. A tartomány nagyjából nyolcvan százalékban ma is német nyelvterület, az olaszokat pedig a többség nemigen kedveli, miként ez amúgy az elcsatolt országrészeken másutt is szokás a „bitorlókkal” szemben. Ahogy a Brenner-hágón keresztül az uniónak, a schengeni rendszernek köszönhetően gyakorlatilag lassítás nélkül átlépjük az országhatárt, a hegyek egyikének - komoly hegyekre tessék gondolni, az Alpokban vagyunk - sziklás oldalára hatalmas, fehér betűkkel jó magasra felírta valaki: EINTIROL, ami szabad fordításban gyakorlatilag annyit tesz, mint a „Vesszen Trianon”, vagy a „Csonka Magyarország nem ország”. Na de nem a nacionalizmus, hanem az úgynevezett turisztikai desztinációs menedzsment tanulmányzására érkeztünk Dél-Tirolba a Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Irodája szervezésében. A régió három megyéjéből, Borsodból, Nógrád- ból és Hevesből önkormányzati vezetők, turisztikai szakemberek, idegenforgalmi vállalkozók vettek részt március közepén a háromnapos úton. Hogy mi is lenne a dolog lényege, azt talán Peter Righi, az Eisach folyó völgyében működő turisztikai egyesület vezetője foglalta össze a legtömörebben, mondván: nekünk nem a szomszéd a konkurencia, hanem például az olcsó tunéziai tengerpart. Magyarán, kéretik beszélgetni egymással és lehetőség szerint együtt dolgozni a sikerért. Az eredményhez nem kell kommentár: a hétezer négyzetkilométeres, 450 ezer lelket számláló Dél-Tirolban évente 27 millió vendégéjszakát töltenek a látogatók. Összehasonlításképpen: a körülbelül 1,2 milliós észak-magyarországi régióban 1,25-1,3 millió az évi vendégéjOlaszország legészakibb tartománya. Nincsenek olyan hegyeink, mint az Alpok, de borban messze jobbak vagyunk. szakák száma. Szó sincs felülről érkező, központi intézkedésekről. A civil szervezetek mindig is kínosan vigyáztak arra, hogy függetlenek legyenek az államtól, a politikától. Az Eisach völgyében, s szálláshelyünkön, Brixen (Bressanone) városában a szállásadó és a kereskedelmi szektor körülbelül harminc éve együttműködik. A turisztikai egyesület tagja minden szállásadó - a tagdíj 68 euró évente, ágyanként - és a kereskedők túlnyomó többsége. Létezik „Roter Hahn” (Vörös Kakas) néven külön szövetség a falusi turizmussal foglalkozóknak, amely ezerkétszáz „Bauernhof-ot (paraszt- udvart) tömörít. A minőség az első, akárki nem lehet a szövetség részese. Feltétel például, hogy a jövedelmének jelentős hányada a mező- gazdaságból származzon, s maximum négy apartmant vagy hat szobát kínálhat a vendégeknek. És semmi vidámpark, óriáskerék, élményfürdő, hanem „csak” az, amit a csodálatos hegyek között a paraszti élet nyújt. Rájöttek például arra, hogy a gasztronómiában az egyszerű dél-tiroli receptek csak a helyi termelők által előállított alapanyagokkal képesek igazán érvényesülni. Ami az agráriumot illeti: a zord körülmények között évi százezer vagon étkezési almát termelnek, s igen büszkék a szőlő- és borkultúrájukra is. A már említett Peter Righi úgy fogalmazott: Dél-Tirol a kontrasztok szimbiózisa, az Alpok és a mediterrán vidék, a természet és a kultúra találkozása. S hogy kicsit visszatérjünk a lenézett olaszokhoz: azt már a tartomány fővárosában, Bozenben (Bolzano) hallottuk, hogy nemrég zajlott egy Itálai egészére kiterjedő felmérés. Kiderült, hogy az utazási irodák, egyesületek ötven százalékánál nem beszélnek angolul, húsz százalék egyáltalán nem válaszolt a feltett kérdésekre, a maradék jelentős része is csak későn. Dél-Tirolban viszont mindenütt tudtak angolul, a leggyorsabb válasz húsz perc, a leg- lassabb három óra alatt megszületett az internetes érdeklődésre. Profi szervezet viszi piacra a szolgáltatókat DR. NAGY IMRE, OZ Észak- magyarországi Regionális Idegenforgalmi Bizottság (RIB) elnöke az út kapcsán kifejtette: a turisztikai desztinációs menedzsment olyan új fogalom, amellyel a versenyképesség érdekében meg kell ismerkednünk. A turisztikai szolgáltatók működtetnek egy profi szervezetet, amely a piacra viszi őket. Ez a marketingen túl a helyi szereplők összefogását és a termék- fejlesztést is jelenti. Magyarországon szerinte az összefogással van a legnagyobb probléma, a szövetkezés ma nálunk pejoratív értelmű szó. Pedig nem az államtól, az önkormányzattól kell megoldást várni. Nekünk nincsenek olyan hegyeink, mint Dél-Tirol- nak, de például borban messze jobbak vagyunk. Az almát szövetkezeti formában működtetett hűtőházban tárolják ■ A minőség az első, akárki nem lehet a szövetség tagja. Százkét esztendős Matild néni köszöntés Születésnapján a falu vezetői is meglátogatják Szabó Istvánná, Skultéti Matild néni a napokban ünnepli születésének százkettedik évfordulóját. A tarnaleleszi Heted Nap Adventista Reform Mozgalom otthonában élő idős hölgy tíz évvel ezelőtt Kistelekről került a közösségbe, ahol odaadóan, szeretettel ápolják. Mint azt gondozójától megtudtuk, a néni hallása, látása erőteljesen megromlott az elmúlt években, de korához képest jó egészségnek örvend. A mai napon a település polgármestere, Palkovics Ákos is felkeresi, hogy a község lakói nevében virággal, ajándékkal gratuláljon a szép kort megélt ünnepelt Matild néninek. ■ Tarnaleleszen Szabó Istvánná tegnap töltötte be a 102. életévét Hátrányban a kisebb panziók uniós pénzek Sokan kiszorultak a pályázatokból Az Eger Magánszálláshelyeinek Egyesülete a napokban tartotta idei első közgyűlését, melyen az elmúlt évet értékelték. Az ötvenöt tagot tömörítő, összesen 219 szálláshelyet üzemeltető szervezet tavaly alakult. Saját prospektust, valamint honlapot készítettek, elismertségük pedig egyre nő. A Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával közösen egy mobiltelefonon, médialejátszón működő, többnyelvű idegenvezető programot is összeállítottak, mely idén nyáron bizonyíthat majd. Szabó István, az egyesület elnöke az idei célok közül az egyenlő bánásmód elérését emelte ki. Mint mondta, az uniós pályázatokon nem tudnak részt venni, mivel rossz mutatószám alapján mérik a magán- szálláshelyek kihasználtságát. A pár tíz férőhelyes panziók zömmel nyáron tartanak nyitva, ellentétben a hotelekkel, amelyek egész éven át. Az elnök hozzátette, a bővítéshez, a szolgáltatások minőségének javításához szükség van az uniós források bevonására. A visszaéléseknek elejét vennék azzal, hogy a feltételek közé fölvennék azt: a szálláshely már öt éve működjön, s legalább még ugyanannyi ideig fogadjon vendégeket. Kezdeményezésüket a Regionális Idegenforgalmi Bizottság is támogatta. Szabó István elmondta, utazási irodák számára 3-6 éjszakás programcsomagokat állítottak össze, hogy így vonzzák ide a turistákat, akik ma már csupán 2-3 napra érkeznek Egerbe. Emiatt kétszer annyi vendéget kell idecsalogatni, s őket is minél több attrakcióba kell bevonni. Az egri magánszállásadók országos szövetséget is szeretnének létrehozni, már folynak az egyeztetések a hévízi, hajdúszoboszlói, tokaji szervezetekkel. ■ ■ A szolgáltatások minőségének javításához szükség van az uniós források bevonására
