Heves Megyei Hírlap, 2008. március (19. évfolyam, 52-75. szám)
2008-03-04 / 54. szám
2008. MÁRCIUS 4., KEDD - HEVES MEGYEI HÍRLAP PÉTERVÁSÁRA ÉS KÖRZETE Az egykori laktanyáról tájékozódnak a képviselők Pétervásárán az elmúlt évben pont került a Bem József Laktanya rendszerváltás utáni történetének végére, s új fejezet kezdődik az ingatlanegyüttes sorsában. Az önkormányzati tulajdonba visszakerült létesítmény hasznosítására pályázatot írt ki a helyhatóság. A képviselők döntése alapján erre az Eurofour Invest Kft. szerzett jogot. A társaság ügyvezetője tavaly érdeklődésünkre azt nyilatkozta, hogy terveik szerint elsődlegesen munkahelyteremtő vállalkozások számára adnák hosszú távra bérbe a területet, s hogy az első ütemben harminc helyi és környékbeli embernek biztosítanának munkalehetőséget. Az ügyvezető akkor úgy nyilatkozott, hogy a jövőben akár 80-100 ember is megélhetést ta- ' lálhat a volt laktanya területén. Egy év elteltével az önkormányzatnál érdeklődtünk, mi valósult meg az elképzelésekből. A város polgármestere, Pál László annyit közölt lapunkkal, hogy e hónapban kerül a képviselő-testület elé a téma, amelyről mi is beszámolunk majd. ■ Kátyúzás után új utat remélnek a zsákfaluban Az aprócska zsákfaluban, Fedé- mesen az elmúlt héten örömmel konstatálták az ott élők, hogy a Magyar Állami Közútkezelő Kht szakemberei megjelentek a községbe vezető egyetlen útszakaszon, hogy hozzálássanak a kátyúzási munkálatokhoz. Örömükbe azonban némi félelem is vegyült - tudtuk meg Válóczi István polgármestertől -, mivel az itt élők arra számítanak, hogy az idén végre új aszfaltburkolatot kaphat a bekötőút Áz önkormányzat egyébként már több alkalommal is pályázott a felújításra, ám annak ellenére, hogy a pályázatok minden szempontból megfeleltek a kiírásnak, s befogadták azokat, mégsem kaptak támogatást. Tavaly már biztosra ígérték a munkálatok elvégzését, így a fedé- mesiek abban bíznak, hogy a kátyúzás után nyáron az új aszfalt- szőnyeg is meglesz. ■ Dr. Varga Kálmán, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke, valamint Dobó Ágota, a Műemléki Állami Gondnokság képviselője három évvel ezelőtt a hej^zínen egyeztetett a nagyszabású tervekről Lakatos István polgármesterrel. Akkor döntötték et hogy érdemes pályázni a felújításra. Új remények éve Sírokban felújítás Hazánk egyetlen barlangvára turisztikai szenzáció lehet Idegenforgalmi szenzációvá válhat a térségben a siroki vár. A helyiek bíznak a pályázat sikerében. Barta Katalin Az elmúlt években egyre több siroki család foglalkozik vendéglátással. Nem véletlenül, hiszen mióta belekezdtek a vár környékének rendbetételéhez, megháromszorozódott annak látogatottsága, s ezzel a település vonzereje is jelentősen megnőtt. Ha sikerül a teljes rekonstrukciót is megvalósítani, a térség legvonzóbb turisztikai nevezetessége lehet a hazánkban egyedülálló barlangvár. Sirok polgármestere, Lakatos István a napokban nem kisebb örömhírt osztott meg lapunkkal, mint hogy végre teljesülhet a helybeliek nagy álma: a gyönyörű műemléki vár teljes körű rekonstrukciója. Az önkormányzat vezetése a Műemlékek Állami Gondnokságával (MÁG) közösen a napokban benyújtotta pályázatát a siroki vár és a községben található tájház felújítására. Az előzményekhez tartozik, hogy a várat 1994-ben nyilvánították a nemzeti örökség részévé. Azóta az önkormányzat kezdeményezésére rengeteg energiát és pénzt fordítottak a műemlék megmentésére, felújítására. A Kincstári Vagyonigazgatóság, a helyhatóság és a Siroki Vár Alapítvány közös beruházásával 1998-ban elvégezték a legfőbb állagmegóvási munkálatokat, s 2002-ben a Széchenyi-terv pályázatán nyert támogatással megkezdődött a felújítást megelőző teljes infrastruktúra kiépítése 102 millió forintért. Ennek keretében kiépítették a várhoz vezető utat, kialakítottak harminc gépkocsi- és négy autóbusz-parkolóhelyet, s megépítették a vár faláig húzódó szennyvíz- és ivó- vízhálózatot, az elektromos vezetéket. Tény, hogy amióta kiépült A pályázat bárom fő fejlesztési területet jelöl meg. a vár körülötti infrastruktúra, megháromszorozódott a műemlék látogatottsága, azaz tavaly legalább harminc-negyvenezren fordultak meg Sírokban. Időközben az önkormányzat és a Pétervásárai Kistérségi Többcélú Társulás beruházásában elkészítették a vár felújításához szükséges kiviteli terveket, s megkapták a szükséges engedélyeket is. Lakatos István tájékoztatása szerint’a most benyújtott projekt fő célja, hogy a vár megőrzendő nemzeti érték legyen, továbbá, hogy a helyreállítást követően a település kiemelkedő idegenforgalmi célponttá válhasson. A pályázat három fő fejlesztési területet jelöl meg. Az első Az új ötletek, programok a nyerők dobó Ágota, a MÁG általános igazgatóhelyettese a siroki vár helyszíni bejárásakor arról is szólt, hogy manapság már nem elegendő egy- egy műemléket felújítani, hanem lehetőség szerint olyan attrakciót, programokat is kínálni kell, amely több napra is érdekes időtöltést jelent a vendégeknek. Ehhez mindenképpen kívánatos több, idegenforgalmi szempontból vonzó település együttműködése. jövőre akár a munka is elkezdődhet A PÁLYÁZAT ÉRTÉKELÉSE kétfordulós, ami azt jelenti, hogy az első fázisban csak egy előzetes tervet kellett leadni. Amennyiben a bírálóbizottság pozitívan értékeli a pályázatot, kezdődhet a projekt terveinek véglegesítése. Optimális esetben jövő januárjával a tényleges munkálatok is megkezdődhetnek. az alsó vár és a felvezető sziklafolyosó környezetének rekonstrukciója, ahol a középkori váréletet eleveníthetnék meg autentikus környezetben. A második a várnyeregben lévő rendezvényhelyszín fejlesztése, a vár díszkivilágítása és geológiai sétautak , kiépítése lesz. Harmadik fejlesztési terület az Országh Kristóf Rendezvényház és információs központ létrehozása a siroki tájházban. Itt az érdeklődők megismerkedhetnének a környékre jellemző hagyományokkal, mesterségekkel, a hátsó kertben pedig gyermekek számára alakítanának ki vár-játszóteret. 5 Mit tehetnek a civilek szííkebb környezetükért? pétervására Ma délelőtt 10 órától a városi művelődési házba várják a kistérség civil szervezeteinek képviselőit, akik az Együttjárás címet viselő fórumon az idei pályázati lehetőségekről kaphatnak bővebb tájékoztatást. Március 11-én, délelőtt 11 órakor a csökkentlátók helyi szervezetének hölgytagjait köszöntik a nőnap alkalmából az intézményben. Mulatva gyűjtöttek félmilliót a kicsiknek mátraballa A szülői munkaközösségek és az önkormányzat által szervezett jótékonysági bál idén is jó hangulatban telt el. Az előző évek gyakorlatához hasonlóan a belépőkből és tombolából befolyt bevételt - közel ötszázezer forintot - ezúttal is a gyermekintézmények eszközeinek fejlesztésére, illetve a kisdiákok nyári táborozására fordítják. Forrásokat keresnek a kerékpárúthoz pétervására Múlt heti körzeti összeállításunkban utaltunk arra, hogy az Istenmezejétől Sírokig terjedő harminc kilométeres kerékpárúira elkészültek a kiviteli tervek a Pétervásárai Többcélú Kistérségi Társulás finanszírozásával, ám a régióban nem írtak ki erre vonatkozó pályázatot. Pál László, a társulás elnöke lapunkat ezzel kapcsolatban arról tájékoztatta, hogy a tervről ennek ellenére nem mondtak le, s minden létező forrást felkutatnak, hogy az megvalósulhasson. Körzeti oldalaink heti menetrendje HÉTFŐ EGER ► KEDD PÉTERVÁSÁRA SZERDA HEVES, KISKÖRE CSÜTÖRTÖÍ < FÜZESABONY PÉNTEK GYÖNGYÖS SZOMBAT HATVAN. LŐRINCI Az oldalt írta: Barta Katalin Fotó: Ötvös Imre és Gál Gábor Ttel.: 36/513-622 e-mail: katalin.barta/o axelspringer.hu Múltat kutató egyetemisták gyakorlaton Miskolci hallgatók faggatták az időseket Fedémesen a volt általános iskola épületében az elmúlt héten miskolci egyetemisták egy csoportja vert tanyát, akik az Egri Esélyek Háza közreműködésével a helyi és a szomszédos települések múltjának kutatásával töltötték napjaikat. A kultúrantropológus-hallga- tók interjúkat készítettek az idős emberekkel. Képet kaphattak a régi jellegzetes mesterségekről, szokásokról, hagyományokról, az életmód változásáról. Néhány diák a szomszédos Tamaleleszre is ellátogatott, hogy köztiszteletben álló muzsikus cigányokat keressen fel. Mára a községben már csupán négyen A két egyetemista: Kovács Viktória és Keresztúry Ágnes Danó Ferenc foglalkoznak e mesterséggel. ■ cigánymuzsikussal készít interjút Tarnaleleszen EZT IRTA EGYKOR A Könyvek a gyár kapujában A Mátravidéki Fémművek kapujában a blokkolóóra szomszédságában apró vitrin áll. A vitrinben könyvek ízlésesen elrendezve. Elbeszélések kötetei, versek, regények, műszaki és tudományos munkák. Akad kik zöttük mindenféle. Válogathatnak közülük az emberek. Mindennap, műszak után Tóth József üzemi könyvterjesztő felnyitja a vitrint és szétrakosgatja a könyveket Az üzemrészekből özönlik, árad az embertömeg. S egyikük-másikuk egy-egy könyvvel a hóna alatt távozik. A munkások szeretik a könyveket.- Félévenként 30-40 ezer forint értékű könyv talál gazdára - mondja Tóth elvtárs. - A múlt fél évben 38 ezer forintos forgalmat bonyolítottam le. Két, két és fél éve árulja a könyveket Tóth József a gyár kapujában. Műszak után 20-30 percig. Harminchat éves. Tizedik esztendeje dolgozik a gyárban. Gépszerkesztő. Van egy kislánya is. Hétéves. A gyárból hazatérve, a lakótelepen is árulja a könyveket. Otthonaikban keresi fel a munkásokat. És dicséri az elolvasott, jó könyveket...- Az emberek azt veszik meg, amelyik őket a legjobban érdekli. A sirokiak is sokan tőlem vásárolnak könyvet. Ebből is szépen lemérhető, mennyire érdeklődnek a falusi emberek az irodalom dolgai iránt. Vannak állandó vevői is. Neveket, számokat sorol, kik vásárolnak legtöbbet, milyen tételekben... Vella Géza diszpécser az elmúlt hónapok során 1600, Suszter Kálmánná a könyvelésből 1300, Csertő István laboráns 400 és Csárádi János diszpécser 1300 forint értékű könyvet vásároltak maguknak. Jó érzés, hogy a munkások kezében könyv van. (1960. december 13.)
