Heves Megyei Hírlap, 2008. március (19. évfolyam, 52-75. szám)
2008-03-18 / 65. szám
ÍA7IÓ it IA«uUi " T-Egy jó társulat a „konyhában” máté Gábor A rendező jó előre tudta, kik lesznek aJAesker-darab szereplői :g:>. i:g|: Az egri színházban március 14-én nézhette meg először a közönség Arnold Wesker: A konyha című színdarabját. A premier előtt a darab rendezőjé- . vei, Máté Gá- / borral beszélgettem.- Színészként a színpadon és a filmvásznon is láthatjuk. Melyik fontosabb Önnek?- Színpadon szeretek jobban dolgozni. Talán mert az egy természetes létezési hely az életben. A film vagy van, vagy nincsen, arra az ember nem alapozhat. Ezzel az erővel bármi más munkát is végezhetnénk. Ha van egy film, az általában jó, mert van munkánk. Bár igaz, az sem mindig olyan, mint ahogy kívülről látszik, de akkor is megpróbálom jól megoldani a kitűzött feladatot. De hogy ez az én teljes, természetes létezésem lenne, azt nem hiszem.- Az eddigi szerepei közül melyiket tartja a legfontosabbnak?- Lassan harminc éve vagyok a pályán. Nagyon nehéz kiválasztani, mert attól, hogy valami 1980-ban fontos volt, azzal ma már nem nagyon tudok mit kezdeni én magam sem. Tehát ez inkább olyan, mint a fákon az évgyűrűk, hogy valahogy attól a fa erősebb lesz, meg nehezebben átérhető. Az a sok szerep, amit eljátszottam, az valamiképp beépül a többi szerepbe. Ilyen értelemben minden szerep fontos, és az eljátszott daraboktól lesz egyre jobb színész valaki. Ilyen értelemben mindegyik szerep fontos. Néha lehet, hogy az az alakítás fontosabb, amit az ember akkor nem is gondol annak.- Miért vállalta, hogy megrendezi Egerben Arnold Wesker: A konyha című művét?- Mert én szerettem volna, nem arról volt szó, hogy rám kényszerítették volna. Úgy gondolom, hogy az egri színház társulata most nagyon alkalmas ennek a műnek az eljátszására. Nagyon jó állapotban levő társulat, ahol már évek óta igen komoly munka folyik. Úgy hiszem, hogy a vidéki teátrumok közül az egyik legjobb, ha nem a legjobb színház. Nagyon jó az összetétele, nagyon-nagyon jól egészítik ki egymást a színészek. Ez mind olyan kritérium, ami kell ahhoz, hogy egy jó „konyhaelőadás” szülessen. Ez szinte adja magát, és egy ilyen típusú társulat, mint az egri, ezzel a darabbal egyszer legalább meg kell, hogy birkózzon.- Van-e valamilyen aktuális, sajátságos üzenete a darabnak a közönség számára?- Bizonyára van, vagy szeretném, ha lenne. Sőt nagyon sokféle üzenete van, nagyon sokféle dologról szól. Gondolok például a belépésünkre az EU-ba. Ma már Magyarországon is megtörténhet, hogy különböző nemzetiségű emberek kényszerülnek egy munkahelyre, és ott együtt kell dolgozniuk. Ez ma már teljesen természetes jelenség. Ugyanakkor ennek a konfliktusait meg kell tanulnunk kezelni. De az is fontos ma már, hogy egy ilyen munkahely, ahol ezek az emberek dolgoznak, csak akkor tud jó lenni, ha mindenki belerakja a magáét, odaadással dolgozik, és szereti a munkáját. Tulajdonképpen egy munkahelyi színdarabról besaélni rendkívül fontos, hiszen az emberek életének nagyon nagy része a munkahelyen zajlik. Ez rendkívül lényeges területe ma az életünknek, mivel a legtöbb problémánkat is a munkahelyen szerezzük be igazából. Van a magánéletünk, amit szeretnénk, hogy jól menjen. Hány olyan családot ismerünk, amelyben lehet látni, hogy hazamegy a családfő, az asz- szony vagy a gyerek az iskolából, és lehet látni, hogy ott valami rossz történt vele. Az lenne a jó, ha ezeken a munkahelyeken olyan dolgok történnének, amelyeket az ember meg tud oldani vagy fel tud dolgozni, és nem viszi haza, nem teszi tönkre az otthoni életét azzal, hogy a munkahelyen valami rossz történt.- A darab kihívást jelent Önnek?- Egy ilyen darabot egész máshogy kell rendezni. Nagyon nehéznek látszik, ugyanakkor mégsem annyira az. Ha jó partnerei vannak a rendezőnek, ha a színészek eléggé odaadóak, hajlandóak gyakorolni, és a fantáziájukat jól használják, akkor nem olyan nehéz feladat ez. Vannak ennél jóval nehezebb színdarabok is.- Mi alapján választotta ki a főbb szereplőket?- Ez mindig úgy van, hogy a színdarab elolvasásakor már nagyon sok szereplő megjelenik a képzeletemben, és ha elég sok megjelenik, akkor ügy gondolom, hogy jól ki lehet osztani. Ezek ösztönös dolgok. Aztán vannak olyan helyzetek, amikor kicsit kell gondolkodni azon, hogy vajon kinek mi tenne jót, tehát melyik színésznek melyik szerepet kellene játszania. Itt ez valahogy elég jól kiosztható ebben a színházban, ebben a társulatban.- Mit gondol, mennyire lesz sikeres a darab az itteni nézők körében?- Izgatottan várom. Azt szeretném, mint minden egri rendezésemmel, hogy a nézők egy újfajta színházi megoldással találkozzanak. Erre különös gondot fektetek mindig a munkáimban, hogy valahogy haladjunk a színháztanulás terén. A világ minden pontján nagy öröme szokott telni benne a közönségnek. Azt remélem, hogy itt is így lesz. ■ Tóth Ágnes Gárdonyi Géza Gimnázium HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2008. MÁRCIUS 18.. KEDD novella A festő szemével (III. rész) Richard kezdett megnyugodni, pedig semmi oka nem volt rá. A galériájában az új képekből készített egy új kiálh'tást, melynek megnyitóját sokan meglátogatták. A vendégek már elmentek, mikor egy fiatal nő jött le az emeletről.- Ó, elnézést - kezdte Richard -, nem vettem észre, hogy még van itt valaki.- Elnézést, csak kíváncsi vol■ A festő ugyanazt az álom és ébrenlét közti fürcsa érzést érezte, mint Jack-nél. tam. Nyitva volt az ajtó odafönn... miért nem mondta, hogy portrét is fest? (...) A nevem... Kelly - ismételte a nő.- Értem, és mit akar tőlem?- Hát, ha már megkérdi... s látom, mire képes... lefesthetne engem is. Richard maga sem tudta, miért csinálja, de az tény, hogy megtette. A festő ugyanazt az álom és ébrenlét közti furcsa érzést érezte, mint Jack-nél. Két nap múlva ez a nő életnagyságban meglátogatta őt a galériában. De fel sem lehetett benne ismerni az elegáns megjelenésű, fiatalos és csodaszép Kelly Prestont. Szakadt és mocskos volt, mint aki épp a sárban dagonyázott, s úgy viselkedett, mint aki menekül valaki elől.- Mit tett velem? Mi van abban a festményben? Árulja el!- Kérem, higgadjon le! Nyugodjon meg!- Nem nyugszom! Mondja meg, mi van abban a képben?- Nem tudom. Tudja jól, hogy fogalmam sincs.- Maga... maga... kicsoda maga? Az Ördög?- Nem asszonyom. Én csak egy festő vagyok...- Hazudik! Én nem akarok meghalni!- Nem lesz semmi baj, csak nyu... Erre a nő, mintha kísérteiét látott volna, hirtelen kiszaladt az üzletből. Richard ekkor látta utoljára életben. Mikor este hazaért, s bekapcsolta a tv-t, hallotta meg, hogy egy Kelly Preston nevű nő elvesztette uralmát a kocsija irányítása fölött, és fának csapódott. Teste teljesen összetört, és azonnal belehalt a balesetbe. „Egy frászt voltbaleset! Én öltem meg.” (Jövő héten folytatjuk) m Lipóczi Richárd Dobó István Gimnázium í 1 Rövid SÉTA a Hírlap szerkesztőségében élmények Az újságírás kívülről sokkal egyszerűbbnek, könnyebbnek tűnik A SÉTA-program (Sajtó és tanulás) keretében nemrégiben a Heves Megyei Hírlap szerkesztőségében jártam diáktársaimmal együtt, hogy jobban megismerjük az újságírók és a szerkesztőség mindennapi életét. Egy rövid beszélgetésen megismerkedhettünk a szerkesztőségi munkafolyamatokkal, az újságírás alapműfajaival. Ezt követően körbevezettek minket az épületben. Mindenki nagyon kedves volt, kérdéseinkre is szívesen feleltek. Betekintést nyertünk az újságírók, tördelők és szerkesztők munkájába, s olyan dolgokról „lebbentették föl a fátylat”, hogy néha szájtátva hallgattuk ismertetőiket. Rá kelAíéVV-“' K A diákokat a gyártás folyamataival Szatmári Judit ismertette meg lett döbbennünk: az újságírás nem is olyan könnyű feladat, mint az első ránézésre tűnt. A munkatársaknak éjjel-nappal készenlétben kell lenniük, mert bármikor adódhat olyan esemény, amelyről a helyszínről kell tudósítani, információkat gyűjteni. Azt is megtudtuk, hogy az oldalakat számítógépen küldik el a kecskeméti nyomdába, s az éj leple alatt ott nyomtatják ki a Hírlapot. Mire felocsúdtunk, sajnos, el kellett hagynunk a szerkesztőséget, hiszen már egy órája voltunk ott. Reméljük, hogy egyszer mi is tagjai lehetünk ennek a pezsgő életnek. ■ Kengyel Dóra Boróka Gárdonyi Géza Gimnázium játék A Republic koncertjére nyerhetsz jegyet! Ha minden héten olvasod a SÉTA-oldalt, értékes ajándékokat nyerhetsz. KÉRDÉSÜNK: KI ÍRTA A NEMZETI DAL CÍMŰ VERSET? Azok között, akik március 20-ig e-mailben (heves.seta@ hevesmegyeihirlap.hu) helyes választ küldenek, két belépőjegyet sorsolunk ki a Republic március 21-ei gyöngyösi koncertjére. A neved mellett tüntesd fel az életkorodat és a telefonszámodat is, hogy értesíteni tudjunk, ha nyertél! A múlt heti kérdésünkre jó megfejtést beküldők közül MIKÓ ERZSÉBET (MÓNOSBÉL) a Líra és Lant . Zrt. gyöngyö- m Líra SÍ Ady Endre ö| uönw Könyvesbolt- Y ja által felajánlott könyvet nyerte. Gratulálunk! ■ 4
