Heves Megyei Hírlap, 2008. február (19. évfolyam, 27-51. szám)

2008-02-22 / 45. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2008. FEBRUÁR 22., PÉNTEK Az oktatásban is egyre nagyobb szerepet kap a digitális világ Több fejlesztés, több dolgozóval megyei kórház A bírálóbizottság elnöke a javaslat indokairól beszélt lapunknak Folytatás az 1. oldalról Dr. Magyar Bálint korábbi okta­tási miniszter szerint az iskolák jövőbeni feladata az lesz, hogy az adatok, tények bemagoltatása helyett megtanítsák arra a diá­kokat, hogy miként tudnak el­igazodni a gyorsan terjedő, de hamar elavuló információk ren­getegében, és hogyan különböz­tessék meg a számukra haszon­talan ismereteket a hasznosak­tól. Az új eszközök új oktatási módszereket is magukkal hoz­nak, amelyek növelik a magyar diákok versenyképességét és örömtelivé teszik a tanulást. A most meghirdetett kétéves program során 50 milliárd forin­tot fordítanak majd a közoktatá­si intézmények informatikai fej­lesztésére. A szerdán megnyitott pályázatokból multimédiás, inte­raktív tananyagokhoz, digitális táblákhoz, számítógépekhez és projektorokhoz juthatnak az is­kolák. Egy kiegészítő program keretében 75 ezer tanár kedvez­ményes laptopvásárlási lehetősé­get kap. A célok között szerepel, hogy ne csupán a felnövekvő ge­nerációk, hanem az idősebb kor­osztályok körében is felszámol­ják a „digitális írástudatlansá­got”, azaz az iskolák által hirde­tett képzéseken a szülők és nagy­szülők is elsajátíthassák a szá­mítógép-használat alapjait. ■ Fiatal Baloldal: elég volt a régi Magyarországból! A Fiatal Baloldal (FIB) a kádári Magyarországot bemutató rövid, ironikus videókkal kampányol a reformok szükségessége mellett - mondta csütörtöki egri sajtótá­jékoztatóján Jánosi Zoltán me­gyei elnök. Az egészségügyet és az oktatást érintő, eddig elké­szült öt film az interneten tekint­hető meg. Jánosi szerint később nem csak a népszavazási témák­ról, hanem például a mozgássé­rültek számára kijelölt parkoló­helyek tiszteletben tartásáról is láthatók lesznek videók. Jánosi hozzátette: vállalja a ki­hívást, a nyilvános vitát a tandíj­ról Oroján Sándorral, a Fidelitas megyei vezetőjével. ■ A megyei kórház üzemel­tetésére kiírt pályázat bí­rálóbizottságának elnöke szerint a több tervezett fej­lesztés és a dolgozói lét­szám megtartása szól a Hosplnvest Zrt. mellett. Rénes Marcell Heves megye közgyűlésének al- elnöke, egyben a bíráló testület vezetője, a szocialista Merczel Jó­zsef lapunk érdeklődésére el­mondta: a feltételezések ellenére semmiféle politikai összefonódás nincs a Hosplnvest és az MSZP között. Sőt, úgy tudni, az egész­ségügyi magánbefektető társa­ság tulajdonosi körében állítólag a Fideszhez köthető emberek is vannak. Merczel szerint arról pe­dig a megyegyűlés nem tehet, hogy az egyik beérkezett ajánlat a szakmai értékelés során jobb­nak bizonyult a másiknál. ■ A pályázatokat négy részszempont alapján hasonlították össze. Ismeretes: a bírálóbizottság szerdán hozta nyilvánosságra döntését, amelyben a Hosplnvestet javasolja kihirdet­ni a jelenlegi fenntartó megye ál­tal novemberben kiírt kórház- üzemeltetési-vagyonkezelői pá­lyázat győztesének. Merczel Jó­zsef úgy véli: az, hogy Eger váro- [ sával együtt összesen öt érdeklő- I dő jelentkezett, jelzi, nem a Hosplnvestre „szabták” a ten­dert. Az viszont igaz, hogy szigo­rú feltételeket támasztottak, ala­pos pénzügyi garanciákat vár­tak el. Az öt említett érdeklődő közül egy kicsúszott a határidő­ből, egy másik, az Argus Capital Ltd. megvásárolta a dokumentá­ciót, de nem adott be pályázatot, így végül a Hosplnvest és a Deb­receni Egyetem, illetve az átvé­telre vonatkozó ajánlatát benyúj­tó egri önkormányzat maradt versenyben. A bíráló grémium vezetője hangsúlyozta: Eger az önkor­mányzati törvény értelmében természetesen kérheti a Markhot Ferenc Kórház- J Rendelőintézet működtetési, va- [ gyonkezelési feladatainak át­adását. Ám látni kell, hogy a he­vesi megyeszékhely nincs jobb anyagi helyzetben, mint az or­0 & 1 Merczel József állítja, nincs politikai összefonódás a szocialisták és a pá­lyázat nyertesének javasolt Hosplnvest Zrt. között szág más települései. Nem áll­nak rendelkezésére azok a for­rások, amelyek a fejlesztéseket, az amortizációt, az ingatlanok állagának, értékének megőrzé­sét fedeznék. Merczel József pél­daként hozta fel, hogy amikor 2007 elején a megye felajánlot­ta a városnak, vegye át a Gárdo­nyi Géza Színházat és a Harle­kin Bábszínházát, pénzhiányra hivatkozva elutasító választ ka­pott. A fentiektől függetlenül jö­vő pénteki ülésén először az eg­ri kérésről tárgyal a megyei köz­gyűlés, amelyet sem a bírálóbi­zottság, sem a szakbizottságok - az ügyrendi és az egészségügyi - javaslata nem kötelez az égvi­lágon semmire. A két valódi pályázat össze­hasonlítása négy részszempont alapján történt. Ezek különböző súlyszámokat kaptak: hatvanat az orvosszakmai program és va­gyongazdálkodási terv, húszat a fejlesztési terv, tízet-tízet a va­gyonkezelésbe adásért fizeten­dő ellenérték, illetve a referenci­ák és az egri kórház jelenlegi szakmai összetételének hason­lósága. A súlyszámokat azután megszorozták az értékelési pontszámokkal. A végeredmény azt mutatja, hogy a Hosplnvest 924,4, míg a Debreceni Egyetem 719,8 pontot kapott. Az első területet, a szakmai programot illetően mindkét pá­lyázó ajánlatát elfogadhatónak, megvalósíthatónak ítélte a tes­tület, a Hosplnvestét azon­ban valamivel részlete­sebbnek, megalapozot­tabbnak látták. A cég tá- jékozottabbnak bizo­nyult vetélytársánál a telephelyek összevo­nása, felszabadítása kérdésében. Az egyetem például fekvőbeteg-osz­tályt - pszichi­átriát - köl­töztetne a nővérszál­ló épüle­tébe, a Hosp­lnvest az igazgatósá­got. Utóbbi tár­saság vállalja az egyházzal egyeztetve a kórházi műemlék templom és kápolna helyre- állítását is, ame- \ lyeket ezután valóban ima­helyként le­hetne hasz­nálni. Igen ' lényeges különbség, hogy az egyetem 285 fős szakdolgozói és fizikai állo­mányú leépítést tervez, majd hosszabb távon 59 fős létszám- bővítést, úgy, hogy adott eset­ben - ha helyből nincs az elvárt orvosszakmai színvonalat meg­ütő jelentkező - Debrecenből hoznának Egerbe orvosokat. A Hosplnvest ellenben nem szá­mol leépítéssel. A fejlesztések terén is érzékelhető az eltérés: a Hosplnvest mintegy hatmilli- árd, a Debreceni Egyetem há- rommilliárd forint értékű beru­házáshoz tervez önerőt vagy pá­lyázati saját erőt. Elképzeléseit a magáncég a működtetési idő­szak első hét évében, koncent­A Hosplnvest nem tervez elbocsátásokat A HOSPINVEST zrt. határo­zottan tiltakozik az úgyneve­zett „kórházvédő bizottság” minden alapot nélkülöző ál­lításai ellen - olvasható a cég csütörtöki sajtóközle­ményében. Eszerint a társa­ság az üzemeltetésre kiírt pályázaton úgy indult, hogy világosan kinyilvánította, vállalja a dolgozók tovább­foglalkoztatását. Szó szerinti idézet a pályázati anyagból „A kórházban jelenleg köz- alkalmazottként dolgozók továbbfoglalkoztatását vál­laljuk, az átvételkor érvé nyes bérrel és törvényes ke­retekkel összhangba hozha­tó juttatásokkal. A dolgozók részére megfelelő anyagi, technikai és erkölcsi feltéte­leket teremtünk, amelyek el­engedhetetlenül szükségesek a magas színvonalú munka­végzéshez.” Ezt a bírálóbi­zottságfebruár 12-i ülésén kérdésre válaszolva a Hosplnvest képviselője sző ban újra megerősítette. Mint mondta, nem terveznek le­építést, a betegek 30 száza­lékának így is el kell utaz­nia a magasabb szintű ellá­tásért. Szeretnék a betegel­vándorlást megállítani egy megfelelő orvosszakmai bá­zissal. Ha mégis olyan hely­zetalakulna ki, hogy tíz orvoslétszámot csökkenteni kellene, akkor Heves fnégye - általuk működtetett - kór­házaiban ezeknek a szak­embereknek munkát biztosí­tanának. ráltan szeretné meg is valósíta­ni, az egyetem inkább „széthúz­ná” azokat a húszéves ciklusra - tájékoztatott Merczel József. Ehhez képest kisebb súllyal, pontosabban súlyszámmal esett a latba, hogy Debrecen egyszeri bruttó 132, a Hosplnvest 120 millió forintot fizetne a vagyon­kezelésbe adásért. A nagy múl­tú egyetem referenciái szintén erősebbek voltak ugyan a példa­ként a kiskunhalasi kórházat fel­mutató Hosplnvesténél, de ezzel sem tudta ledolgozni a nagyobb súlyszámoknál összeszedett ponthátrányt. Megkérdeztük olvasóinkat Ön milyennek ítéli környezete közbiztonságát? F -9 m I PÓLYÁK csilla, Eger- Én a „Csebokszáriban” la­kom, de éjszaka is végig me­rek menni az utcán, Szerencsé re még nem ért semmi atroci­tás. Tavaly egy besurranó tol­vaj járt éjszaka a lakásunk­ban, elemelte a pénzt és az iratokat. Szerencsére az egyik házbeli résen volt, és a lépesé házban lefülelte a tolvajt, a rendőrök is időben jöttek. FERENCZi Béla, Verpelét- Felénk nagyon segítőkészek az emberek, és odafigyelnek egymásra. Azonban a rend­őröknek nem csak a szabályta­lan közlekedőket kellene bün­tetniük, hanem betöréshez is ki kéne menniük. Az egyik ba­rátomnál jártak tolvajok, s amikor hívta őket, nem volt autó. Miután azt mondta, meg­lőtte őket, egyből lett kocsi. szENDi szilárd, Hatvan- Hatvan közbiztonsága jónak mondható, de persze lenne még mit javítani. Polgárőr­ként mindent elkövetünk a közrend védelme érdekében. Gondot jelentenek az autófel- törések, a besurranások, az építkezéseknél a betörések, a fémtolvajlások és a víkend- ház-feltörések. Ezekből az utóbbi időben sok volt. kovácsik tiborné, Hatvan- Az idősebbek már nem mer­nek kimenni este az utcára. Sok a randalírozó, akik a középületeket, műalkotáso­kat, telefonfülkéket, kukákat, buszmegállókat rongálják. A város rengeteg pénzt fektet ezek helyreállításába, de a helyzet újra ismétlődik. Kerné nyebben kellene fellépni a vandálok ellen. Továbbra is segítené az EKF a karrierépítést Észak-magyarországi összefogás a régió fiatal diplomásaiért cím­mel tartott konferenciát csütör­tökön az egri Eszterházy Károly Főiskola (EKF) Gazdaságtudo­mányi Intézete. A tanácskozás a Regionális Fejlesztés Operatív Program keretében most zárult „Felsőoktatási intézmények és helyi szereplők együttműködé­sének erősítése” című kétéves projekt eredményeit volt hivatott bemutatni. Dr. Hauser Zoltán, az EKF rek­tora megnyitó beszédében úgy fogalmazott, hogy a projekt mér­földkőhöz érkezett, eljött a szám­vetés ideje. Kiemelte: a progra­mot tovább kell fejleszteni, hogy további segítséget nyújtson a kar­rier- és az életpálya-építés terüle­tén. Ezt követően megköszönte a partnereknek a megvalósításban nyújtott segítségét, majd beszélt az úgynevezett Junior College- rendszer kiépítéséről. Ennek se­gítségével a 18 év körüli fiatalok pályakép-orientációját lehetne javítani. A Junior College-hoz ha­sonlóan kellene kiépíteni a Senior College rendszerét is, mely a régebben diplomázotta- kat segítené a továbbképzések formális és nem formális lehető­ségeinek megtalálásában. A konferencia további részé­ben a megvalósításban résztve­vő vezető szakemberek értékel­ték a kétéves program eredmé­nyeit. ■ i

Next

/
Thumbnails
Contents