Heves Megyei Hírlap, 2008. február (19. évfolyam, 27-51. szám)
2008-02-21 / 44. szám
14 PF. 2 3- OLVASÓINK ÍRTÁK HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2008. FEBRUÁR 21.. CSÜTÖRTÖK Tények, vagy csak feltételezések? vita Sneider Tamás és dr. Magyar Elemér rasszizmusról, statisztikákról Sneider Tamás: A probléma eltakarása nem segít a cigányságon Dr. Magyar Elemér: Ne dőljünk be a demagóg süketeléseknek! Sneider Tamás egri képviselő sajtótájékoztatójáról közölt tudósításunkra reagált lapunkban dr. Magyar Elemér. Az ügyvéd nyilatkozata olvastán Sneider újfent kifejtette véleményét, amelyet most Magyar álláspontjával együtt adunk közre. Ritkán történik meg, hogy egy önkormányzati képviselőt fasiszta, fajgyűlölő kijelentéssel vádolnak meg a lap hasábjain, ezért kérem a tisztelt Heves Megyei Hírlap szerkesztőségét válaszlevelem közlésére. A Hírlap megkeresésére dr. Magyar Elemér súlyos állításokat fogalmazott meg sajtótájékoztatómmal kapcsolatban. Ezekre kívánok röviden reagálni. Húsz éve egy kommunistaellenes faliújság kapcsán politikai tiszt hallgatott ki iskolámban. Politikai nézeteim miatt a dosz- sziémba az került, hogy rend- szerellenes bőrfejű vagyok (négycentis hajam volt). Ezek után két személy, egy újságíró és dr. Magyar Elemér - aki húsz éven át az MSZMP tagjaként mint ügyész, a rendszer hű kiszolgálója volt - terjesztette ezt rólam. Aljas módon gyakorlatilag a saját korábbi írásaira hivatkozva próbál ma újra megbélyegezni. Mikor kijelentem, hogy a cigányok közt több a bűnöző, azzal vádol, hogy ellenőrizhetetlen ténymegállapítást teszek. Mondja mindezt az, aki élharcosa volt annak, hogy ne lehessen még névtelen statisztikát sem készíteni erről a jelenségről. Hazánkban az újszülöttek között egyértelműen nő a cigányság számaránya. Húsz éve tíz százalék volt, most harminc. A statisztikák alapján egyértelműen nő a fiatal- és gyermekkorú bűnözés. A kettő szoros ösz- szefüggésben van egymással. Ezt eltitkolni bűn. Ki állította, hogy csak cigányok követnek el bűncselekményeket? A cikk címe: A cigányok közt több a bűnöző. Minden magyarul írni-olvasni tudó ezt érti! Ez az igazán csúnya, alattomos csúsztatás. Nem az én egyenes szavaim. A kulturális ok elsősorban a vagyon elleni bűncselekményeknél jelenik meg. A magán- tulajdon jelentősége, annak (nem)tisztelete a cigányság történelmi gyökereiben, zárt közösségi létükben található meg. Erről bőven találni szakirodalmat. Az etnikai háttér elsősorban az erőszakos bűncselekményeknél jelenik meg, lásd olaszliszkai gyilkosság: „Öld a magyart” felkiáltással. Összemosás szándékával próbál egyenlőségjelet tenni áz általam gyakorolt véleménynyilvánítás szándéka és a köztörvényes bűnözés közé. Ráadásul egy olyan országban, ahol a kormány vezetői járnak elöl a joggal való visszaélésben, akár hatalmuk, akár vagyonuk növelése érdekében. És mi ez ellen kívánunk fellépni... A cigányság érdekében is! A mai világban elég nehéz a feketéről bebizonyítani, hogy fehér. Véleményem szerint a probléma eltakarása nem fog segíteni a cigányokon. Azokon a cigányokon, akiket néhány tízezres, kimondottan bűnözői réteg kiuzsoráz, és gyakorlatilag - etnikai él nélkül - ugyanúgy rettegésben tart, mint a magyarokat. Tudom, az írott sajtó terjedelménél fogva nem alkalmas arra, hogy vég nélküli vitákat folytasson le. Ezért örömmel venné egyesületünk és a Jobbik, ha nyilvános fórumon a város lakossága előtt ütköztethetnénk véleményünket. ■ Sneider Tamás az Összefogás Egy Jobb Egerért Egyesület önkormányzati képviselője, a Jobbik egri elnöke * „Ritkán történik meg, hogy egy önkormányzati képviselőt fasiszta, fajgyűlölő kijelentésekkel vádolnak meg a lap hasábjain” - írja Sneider Tamás. így igaz! Mint ahogy szerencsére ritkán történik meg az is, hogy „a lap hasábjain” nyíltan fasiszta gondolatokjelenjenek meg a cigányság kulturális, etnikai gyökerű bűnözéséről. Az ilyen - magára valamit is adó civilizált országokban teljesen szalonképtelen - megnyilatkozások, mint egri polgár, kikérem magamnak! Igenis, kikérem magamnak, hogy néhány ostoba, gyűlölködő figura tönkretegye a lakóhelyemet, ezt a gyönyörű, csupa virág kisvárost, amelynek szépítésében bizony egyaránt részt vett dr. Ringelhann György, dr. Nagy Imre, Habis László is, bármelyik párthoz, oldalhoz tartozónak vallották is magukat. Igenis, nem szeretném, ha a '90- es évek elején a Szépasszony- völgyben grasszáló, majd a Csebokszári-lakótelepen agresz- szíven járőröző, cigányverő bakancsos skinheadek újra visszatérnének, nevezzék bár magukat mostanság bárminek, Gárdának, Jobbiknak, Összefogásnak vagy Kisgazdának! Miként vitéz Sziki Károly aposztrofálja így magát, aki egyszemélyes „újságjában” az önmagát felgyújtó Jan Polack-kal példálózik, miközben azt sem tudja, hogy a cseh mártírt Jan Palach-nak hívták... Az MSZMP-nek soha nem voltam tagja, egy napig sem (nem mintha büszke lennék erre)! Ellenben voltam a III/III. megfi- gyeltje. Sneider képviselővel kapcsolatban pedig a mostani nyilatkozatomban - állításával ellentétben - semmilyen korábbi írásomra nem hivatkoztam sem aljas módon, sem másként. Nem tartottam őt ennyire fontosnak. Bevallom, azt sem tudom, tényleg négycentis volt-e a haja skinhead-vezérként. Nekem inkább a fejével volt és van bajom. Ami most már a lényeget illeti! Sneider képviselő, részben értelmetlen mondataiban, soha nem bizonyított tényeket állít. Azt írja rólam például, hogy: „összemosás szándékával próbál egyenlőségjelet tenni az általam gyakorolt véleménynyilvánítás szándéka és a köztörvényes bűnözés közé”. Mit próbálok én összemosni Sneider zagyva szövegeiben? Kutya legyek, ha értem! Sneider képviselő további érvei olyan színvonalúak, amelyeket jól felismerhetően egy bizonyos rádióadó és egy internetes hírportálon szívott magába. Emberek, ne dőljünk be ezeknek a demagóg, rosszindulatú, gyűlölködő, izgató fasiszta süketeléseknek! Ne fogadjuk el ezeket a szellemi Molotov-koktélokat! A képviselő kategorikus ténymegállapításokkal dobálózik, „...egyértelműen nő a fiatal és gyermekkorú bűnözés.”. Hogy honnan tudjuk ezt? Természetesen onnan, hogy Sneider képviselő állítja. „A magántulajdon... (nem)tisztelete a cigányság történelmi gyökereiben... található meg.”. Honnan tudjuk? Sneider képviselő osztja az észt ezúttal is. „Az etnikai háttér elsősorban az erőszakos bűncselekményeknél jelenik meg...”. Ja, hogy mi a bizonyíték? Hát Sneider... „... a kormány vezetői járnak elöl a joggal való visszaélésben, akár a hatalmuk, akár a vagyonuk növelése érdekében”. Honnan tudjuk? Eltalálták! Ezt is tőle. mDr. Magyar Elemér egri polgár, ügyvéd, kisebbségi jogvédő Még egyszer a füzesabonyi életveszélyes fenyegetésről A Heves Megyei Hírlap 2007. július 20-i számában Füzesabony polgármestere, Laminé Antal Éva azt nyilatkozta, hogy telefonon életveszélyes fenyegetést kapott. Az Egri Városi Bíróság decemberi tárgyalásán a polgármester asszony ezen állítása nem nyert bizonyítást. Á bíróság bizonyítottság hiányában az eljárást megszüntette. A tárgyaláson a polgár- mester asszony vissza kívánta vonni feljelentését, ám a bíróság ezt a kérést elutasította. Az ügyhöz tartozik, hogy az újságnak adott nyilatkozatában a polgármester asszony férfi telefonálóról informálta az olvasókat, rendőrségi feljelentésében azonban eltorzított női hangot emlegetett. Úgy gondolom, a választópolgárok korrekt tájékoztatásához ez a közlés is hozzátartozik. uNév és dm a szerkesztőségben Köszönet a jubileumi emlékezésért Örömmel olvastam megemlékezésüket az 50 évvel ezelőtt napilappá vált Népújságról, amely azóta is becsülettel végzi a megye olvasóinak napi tájékoztatását. Ugyanakkor meghatódva láttam a régi munkatársakról készült fotókat, hiszen ők már nagyon régen eltávoztak közülünk. Szeretném visszaemlékezést két egy kis adalékkal kiegészíteni. A régi lapokat visszalapozva minden szombati lapszámban találkozhatunk a „Földművesszövetkezet” című összeállítással. Ezt az oldalt én írtam, szerkesztettem, így minden héten találkozhattam azokkal a munkatársakkal, akik az írásokban és a fotókon szerepeltek. Az oldalak addig jelentek meg a megyei lapban, amíg a MÉSZÖV önálló lapot alapított. Még egy érdekesség: abban az időben a szerkesztőség széles körben szervezte meg a tudósítói hálózatot a városokban, falvakban. Ez azonban már a múlté. Kívánom, hogy a következő ötven évben is hasonló aktivitással szolgálják a megye olvasóinak tájékoztatását! ■ Szabó Lajos Eger (dm a szerk.-ben) Száll a dal hét határon át! sikeresek Újjáéledt és sikeres a nagy múltú komlói kórus Kömlő - többek között - arról Miért kell lecserélni a régi postaládákat? Csak névvel és címmel érkező levelet közlünk Felhívjuk levelezőink figyelmét, hogy lehetőleg röviden, maximum egy gépelt oldal terjedelemben fogalmazzák meg gondolataikat. A közeledő népszavazás miatt politikai tartalmú, kampányízű írásokat átmenetileg nem közlünk. Az írásokat szükség esetén rövidítve és szerkesztett formában tesszük közzé. A közölt levelek tartalmával szerkesztőségünk nem feltétlenül ért egyet, azokért felelősséget nem vállal. Csak a teljes névvel, címmel ellátott írásokat jelentetjük meg. Továbbra is várjuk írásaikat szerkesztőségünk címére: Eger, Barkóczy út 7. sz. A borítékra írják rá: Pf. 23. ■ nevezetes, hogy már az 1930-as években létrejött a Földműves Dalárda, így közel másfél évszázados dalkultúrája van. Ismertté tette a dalárdát rádiós szereplésük, valamint felvidéki túrájuk. Felléptek többek között Egerben, Székesfehérvárott, Losoncon, Kassán, Füleken. Vezényelte a dalosokat Vaszy Viktor és Vass Lajos világhírű karnagy is. Fénykorában hetven tagot is számlált az énekkar. Alapító karnagyukat, Nemes Jánost Bárdoss István, végül Éles Imre követte, majd 2002-ben Kádár Józsefné nyugdíjas klubvezető és mások is kezdeményezték, hogy a Nefelejcs klub részeként jöjjön létre a népdalkor. Karvezetőnek dr. Körösi Jánosnét kérték fel. Célkitűzésük volt a méltatlanul mellőzött népdalok, summásnóták megismertetése a ma élő korosztályokkal. Mindezeket Sztankovics Béláné gyűjtötte össze. Színes repertoárjukkal hónapok alatt népszerű kisközösséggé formálódtak. Sok-sok összejövetelre kaptak meghívást, így szereplési lehetőséget. Ilyen volt a sarudi Aratófesztivál, a hevesi Dinnyefesztivál, térségi népdalkörök, nyugdíjasklubok találkozói. 2005-ben Egerben a Palóc Napok rendezvényén területi minősítésen dicsérő oklevelet kaptak, míg 2006-ban az országos minősítésen bronz fokozatot értek el. Tavaly Egerben a „Ködellik a Mátra” elnevezésű programon vettek részt. Ezt követően közreműködhettek Budapesten a Mezőgazdasági Múzeum néprajzi kiállításának megnyitóján a Vajdahunyadvárban. Köszönet a szervezőmunkáért Bessenyei Józsefnek, Dúl Józsefnek, Villangó Istvánnak, Körömi Ferencnek. A községi önkormányzat mellett jelentős támogatást nyújt Kiss Joachim, Kömlőről elszármazott lokálpatrióta. A sorok írója további sikereket kíván a dalkör minden tagjának, karvezetőnek. ■ Szabó Lajos (dm a szerk-ben) Lapjuk február ó-i számában a „Viszlát, régi postaládák” című cikkben megírták, hogy a posta felmérése szerint a levélszekrények 30 százaléka nem alkalmas a küldemények fogadására. De szerintem nem is annyira a postaládákkal van gond, inkább a postával. A posta reklámanyag-terjesztéssel is foglalkozik, s utasításba adta kézbesítőinek, hogy a levél- szekrénybe kell bedobniuk azokat. Ezalól csak akkor mentesülnek, ha a levélszekrények tulajdonosai a posta vezetőjétől felmentést kérnek?! 2006 nyarán levelet írtam az Egri Postahivatal vezetőjének ebben az ügyben - lassan két éve -, de választ azóta sem kaptam. A levélszekrényemre kiírtam, hogy „Reklámanyagot nem kérek”, de hiába: tehetetlen vagyok ellenük. Kérdés: mitől nem férnek be a küldemények? A reklámoktól! Ki az oka? A posta (is)! Tehát a posta ne mérjen fel,a kézbesítő ne panaszkodjon a levélszekrényekre, ne gyűrje, dobja, tömködje bele a reklámokat, hanem inkább tegye a reklámosládába, dobozba azokat. Ha mindezt betartják, a levelek is beférneknek majd. Nem veszünk új postaládákat csak azért, hogy ne legyen gond a reklámanyagokkal! ■ (név és dm a szerk-ben)
