Heves Megyei Hírlap, 2008. február (19. évfolyam, 27-51. szám)
2008-02-21 / 44. szám
2008. FEBRUÁR 21., CSÜTÖRTÖK - HEVES MEGYEI HÍRLAP FÜZESABONY ÉS KÖRZETE 5 Az első hazai földosztás történelem Kápolnán temették „a feudalizmus utolsó maradványait” Károlyi Mihály (középen) a kápolnai földosztáson. Több ezren várták az ország első emberét. Korabeli felvétel. Garzonlakások, szolgáltatóház az egyre bővülő faluközpontban Az önkormányzat és a magántőke együttműködésével, közös konstrukcióban befejeződött a szolgáltatóház építésének első üteme Kompokon, az új faluközpontban. A létesítményben öt különböző profilú, hiányt pótló üzlet várja a vásárlókat, az épület emeletén pedig három garzonlakást alakítottak ki, amelyek már el is keltek - tudtuk meg Balázs Zoltán polgármestertől. Az új szolgáltatóház mellett nemsokára még egy épül A tervek szerint a meglévő mellé még egy újabb hasonló szolgáltatóházat húznak fel, amelyben szintén lesznek garzonok. A munkálatok az engedélyeztetési eljárás után, a tavasszal indulhatnak. Ide tartozik, hogy Kompokon előbb negyvennégy, majd nyolcvannyolc telket kínáltak megvételre a letelepedni szándékozóknak. Az első körben meghirdetett közművesített ingatlanok már elkeltek, a többi közművesítése is rövidesen megtörténik, a kapcsolódó utak megépítésére pedig regionáks fejlesztési forrásra pályázik a község. A százharmincmikió forintos beruházás kilencven százalékos támogatásában bíznak. ■ Felújítják a legöregebb falusi portát Az elképzelések szerint a szőlő- műveléssel kapcsolatos tárlatot szeretnének a jövőben berendezni Aldebrőn az úgynevezett „Biztos házban”, a falu legrégebbi épületében. A felújítás alak álló, tradicionális vidéki porta közösségi célokat szolgál, de várhatóan akár szálláshelyként is igénybe lehet majd venni. A múlt hét végén, a Debrői Hárslevelű ünnepén egyes programoknak már ez az épület adok otthont, a vendégeket kemencében sült ételekkel, pálinkával, borral kínálták. ■ Károlyi Mihályt politikusként, miniszterelnökként, majd az első Magyar Köztársaság elnökeként ismerhetjük. A gróf Kápolnán 1919 februárjában 38 ezer holdnyi birtokát osztotta fel a nép fiai között. Munkatársainktól A központi hatalmak I. világháborús veresége után, 1918 őszén széthullott az Osztrák-Magyar Monarchia. Az akkori magyar kormány lemondok, majd október 24-én a mindvégig háborúellenes Károlyi Mihály gróf elnökletével megalakult a Magyar Nemzeti Tanács. Programjaik közök szerepelt a független Magyar- ország megteremtése, az általános és egyenlő választójog, valamint a földosztás. Ez utóbbi zajlók Kápolnán 1919. február 23- án, egy esős tél végi vasárnap. A napokkal korábban megalkotok törvény a földművelő nép földhöz jukatásáról az ötszáz holdon felüli nagybirtok és a kétszáz hold feletti egyházi birtok kisajátítását tette lehetővé. Arról is rendelkeztek, hogy tíz esztendeig nem lehetett a felosztott földet szabad forgalomban eladni. Mindazoktól visszavehető volt a föld, akik nem fogtak azonnal munkához, s három egymást követő éven át a környéken elért termésátlag nyolcvan százalékát nem produkálták. A törvényen talán még meg sem száradt a tinta, mikor Károlyi Mihály és a kormány miniszterei különvonaton érkeztek a káli állomásra, majd szakadó esőben, lőcsös szekereken Kápolnára hajtattak. Több ezren várták az ország első emberét, mert nemigen hitte senki, hogy az urak itt valóban földet osztanak. A földosztásnál használt cölöpöt Polónyi Antal kompolti bognár készítette az alábbi felirattal: „Kápolna 1919. II. 23.”. Az ereklyét ma a Nemzeti Múzeumban őrzik. A beszámolók szerint Károlyi a kápolnai síkon így szólt a sokasághoz: „Évszázados igazságtalanságot jöttünk jóvátenni. Alapkövét rakjuk most le annak a demokratikus birtokreformnak, melyet a nép akaratából alakult kormány készített a nép számára. Ez a nap egyúttal ünnepe az új Magyarországnak, mert a feudális Magyarország utolsó maradványait temetjük el. Ezen az új, független, demokratikus, szociális intézményekkel telített Magyarországon azé lesz a föld, aki dolgozik. Mi a dolgozó Magyarországért küzdöttünk, és a forradalom vívmányainak első ünneplő napja a mai nap, a forradalom első diadalmas zászlóbontása a mai zászlóbontás.” Majd két karjával körülmutatott a vüág négy tájéka felé eső földeken: „Ez eddig az enyém volt. Mától fogva maguknak adom!” Károlyi a beszéd után elsőnek egy rokkant, szegény katonát, károlyi Mihály 1905-ben szerzett először képviselői mandátumot a pétervásárai választókörzetben. 1909-1912 között az Országos Magyar név szerint Antal János kápolnai más források szerint tarnaszentmáriai - illetőségű nincstelen embert szólította meg, mondván, ezentúl lesz földje, öt gyermekét el tudja tartani, dolgos-boldog ember válik belőle. Antal neve került bele elsőként abba a naplóba, ahová a földet kapott emberek nevét bejegyezték. Az elnök ezután kezet szorított a katonával, majd megindult a kápolnai síkságon arra a helyre, ahol birtoka határos volt az egri püspökével. Kezébe vett egy ásót, és egy halom földet átdobott a püsGazdasági Egyesület elnöke volt, pártonkívüli függetlenségi programmal választották képviselővé a kápolnai kerületben. pök birtokára, mondván, így osz- sza fel az egri érsek a földjeit, ahogy ő teszi. Majd leverték a földbe a híres fóldosztó cölöpöt, és megkezdődött a 38 ezer hektáros birtok felparcellázása. A história úgy tartja, a Károlyi-uradalom akkor tett ki magáért utol- jára vendégszeretet dolgában. Talán kétszáz vendég is volt itt, mindenki jóllakott, lelkesedett a szeme előtt lefolyó eseményeken, síró-rívó embereken, köny- nyező asszonynépeken, versmondó gyerekeken, szónokló minisztereken. Csak éppen a háziúr volt egykedvű. Szótlanul, magába merülve üldögélt, mintha valamely nagy változáson, betegségen esett volna keresztül. Egy beborozott, hangosan síró parasztember állt a háta mögött és a vállát csókolgatta, mint ahogy a kedves holtaknak szokás. Károlyinak a szeme se rebbent meg többet. Fásultan nézte az óráján: mennyi ideje van még hátra vonata indulásáig. A művelődési házban mulattak a diákok kál A közelmúltban a településen is megrendezték az általános iskolások farsangi bálját. A mulatságnak a művelődési ház adott otthont, a szépszámú közönség előtt osztályonként, egyéni és csoportos jelmezekben léptek színpadra a Gárdonyi Gézáról elnevezett helyi oktatási intézmény diákjai. Kendő és internet a Biztos Kezdet Klubban kerecsend A Biztos Kezdet Klub február 26-án, kedden a klubszobában kendő varrására várja és hívja az érdeklődőket. A munkát Váradi Tiborné dajka segíti. Szerdán a számítógép és az internet használatáról, illetve a munkalehetőségekről tart Fónagyné Nagy Éva klubvezető kötetlen beszélgetést. Könyvkölcsönzésre is mód nyílik. Huszárok, katonák találkoznak egymással TÁRNÁ VÖLGYE A kápolnai csatára emlékezve immár harmadszor rendezik meg a Tarna-völgyi Huszár és Katonai Hagyományőrző Találkozót. Az ország különböző tájairól érkező mintegy 130 résztvevő pénteken érkezik Kálba, iskolai szálláshelyére. Másnap reggel 9-kor Aldebrőn koszorúznak, majd Kálban lövészet, lovas- és gyalogpróba, s újabb koszorúzás lesz, délután 3 órától a legelőn imitált csata zajük. Vasárnap délelőtt Kompolton és Kápolnán folytatódik hasonló elemekkel a program. Körzeti oldalaink heti menetrendje HÉTFŐ EGER KEDD PÉTERVÁSÁRA SZERDA HEVES, KISKÖRE ► CSÜTÖRTÖK FÜZESABONY PÉNTEK GYÖNGYÖS SZOMBAT HATVAN, LŐRINCI Az oldalt írta: Rénes MarceU, Sziráki Márta Fotó: Gál Gábor Tel.: 36/513-614 e-mail: marcell.renesíá axelspringer.hu ■ „Ez eddig az enyém volt. Mától fogva maguknak adom!” Parlamenti képviselője volt Heves megyének Mesebeli farsangi mulatság Feldebrőn bál A közönséget a jelmezesek mellett táncosok is szórakoztatták Az aldebrői polgármester a Hárslevelű borrend élén Feldebrőn, a helyi általános iskola tornatermében, a szülői munkaközösség szervezésében a múlt hét végén tartották meg a diákok farsangi mulatságát. A szombati műsort pomponos lányok nyitották meg, majd csoportos fellépők szórakoztatták a közönséget. Az eseményen leginkább mesebeli figurákkal, illetve táncosokkal találkozhattak az érdeklődők: többek között Ózzál, a nagy varázslóval és társaival a negyedik osztályosok prezentálásában, valamint Pán Péterékkel. Utóbbi társaságot a legkisebbek, az első osztályosok személyesítették meg. A jelenlévők részt vehettek az ötödik-hatodik osztályosok divat-showján, Az Óz, a csodák csodája című mese életre keltett szereplői továbbá megismerhették a diszkó, a hastánc, valamint az utcai tánc csodálatos világát is. A harmadikos tanulók Kalinka-Malinka produkciójában a zene, a koreográfia és a jelmez együttes hatása teremtette meg a kiváló hangulatot, a második osztályos kisdiákok pedig a Hupikék Törpikék nevet viselő alakításukkal bűvölték el a közönséget. Az egyéni fellépők közül kiemelkedő volt Vágner Renáta, aki egy busójelmezt viselt. Bállá Fanni pedig a színésznők igazi eleganciáját mutatta meg az érdeklődőknek. A településen néhány nappal korábban az óvodásoknak is külön farsangi bált rendeztek. ■ Aldebrő polgármesterét, Farkas László Mártont választották meg a múlt hét végén megalakult Rácz Pál Debrői Hárslevelű Borrend Egyesület elnökének. A szervezet titkára lett Varsányi Lajos, az Egri Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke, a gazdasági felelős Gulyás Imre aldebrő-tófalui körjegyző. Az ellenőrző bizottságot Simon László vezeti. Az alakuló ülésen huszonhármán vettek részt Verpelétiül, Feldebrőről, Aldebrőről és Tófaluból. A bírósági bejegyzéshez szükséges „hivatalos” egyesületi posztok után a borrendi tisztségekről is rövidesen döntenek majd. Az Aldebrőn emlékszobát is kapott Rácz Pál borász, kompolti pincemester volt az, aki a múlt évszázad húszas éveiben, az ország ültetvényeinek kétharmadát elpusztító filoxéra-vész után megtalálta az utolsó ép hárslevelű-tőkét, és újratelepítette ezt a szőlőfajtát. Az egyesület alapszabályában egyebek mellett feladatként szerepel Rácz Pál szakmai hagyatékának megőrzése, a tradíciók ápolása, felelevenítése az egri borvidék debrői körzetében, s a gasztronómia, a kulturált italfogyasztás népszerűsítése. Ismeretes: az egri borvidék három eredettvédett bora az Egri Bikavér, az Egri Bikavér Superior, valamint a Debrői Hárslevelű. ■
