Heves Megyei Hírlap, 2008. február (19. évfolyam, 27-51. szám)
2008-02-18 / 41. szám
2 MEGYEI KÖRKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2008. FEBRUÁR 18., HÉTF POSTÁNKBÓL Abroncsgyári félelmek Mi, gyöngyösiek hetekkel ezelőtt hallottuk először, hogy városunkban kíván üzemet létesíteni egy indiai gumiabroncsgyár. Meglehetősen váratlanul ért a hír mindannyiunkat - azért írok többes számban, mert hasonlóan vélekednek az ismerőseim is -, hiszen erről ez idáig nem kaptunk tájékoztatást. Pedig, gondolom, nem egy perc alatt dőlt el, hogy ide telepítik a létesítményt. Örvendetes, hogy munkahelyet teremtene a gyár, amire nagy szükség van, de az a környezeti ártalom sem elhanyagolható, amit az ilyen ipar hozhat. A hőerőműnél már számos környezetbarát beruházást hajtottak végre, mégsem lehet azt mondani, hogy megszűnt a szeny- nyezés. Gyöngyös a Mátra kapuja, s itt a borvidék, ami szintén fontos arculatformáló tényező. Nem biztos, hogy ehelyett egy iparvidéken kellene élnünk. ■ H. Lászlóné, Gyöngyös LEVÉLCÍMÜNK: HEVES MEGYEI HÍRLAP SZERKESZTŐSÉGE, 3301 EGER, PE 23. Békében zajlott a Magyar Gárda rendezvénye Folytatás az 1. oldalról Ezen előzmények után szombaton csak négy gárdista és húsz szimpatizáns gyűlt össze a Főtéren, majd egy internet kávézóba mentek. Ellentüntetők nem voltak jelen. Nagy Gerzson, a Magyar Gárda Heves megyei Imre király zászló- aljának kapitánya elmondta: céljuk, hogy tájékoztassák az érdeklődőket tevékenységükről. Munkatársunk már eljött a helyszínről, mikor többen arról számoltak be, hogy a rendezvény vége felé négy rendőr jelent meg a kávézóban, az egyenruhás gárdatagokat igazoltatták, s ottlétük céljáról érdeklődtek. Ezután távoztak és véget ért az esemény is. ■ A gyerekeket sújtja a hercehurca kapcsolattartás Sok szülő mindent megtesz azért, hogy akadályozza a láthatást A válás megkeseríti a családok életét. Sok esetben pedig épp a gyermekek isszák meg a levét a megromlott kapcsolatnak. Barta Katalin A huszonnyolc éves P. István egy kötegnyi hivatalos irattal érkezik szerkesztőségünkbe. Feleségétől jó pár éve elvált, s azóta folytatja kilátástalannak tűnő harcát azért, hogy kiskorú gyermekeit láthassa, velük rendszeresen találkozhasson. Megfordult már szinte minden hivatalban, azonban nem sok sikerrel járt. Az apa elkeseredve lapozgat az iratok között. Mutatja, hogy 2006 decemberétől összesen hat alkalommal bírságolta meg a gyámhivatal volt feleségét, aki a bíróság idevonatkozó ítéletét rendre figyelmen kívül hagyja. A bíróság hiába mondta ki, hogy az apa jogosult a gyermekeivel kapcsolatot tartani minden hónap első és harmadik szombatján, délelőtt 9-től 16 óráig, az asszony ezt rendszeresen megakadályozza. A férfi hiába jelenik meg a gyermekekért, az anya nem adja oda őket, legtöbbször nem is tartózkodik otthon ezekben az időszakokban. István állítása szerint volt felesége bujkál a két gyerekkel, akikkel korábbi lakhelyükről is elköltöztek. A tényékhez tartozik ugyanakkor, hogy az anya volt férje rendszeres felbukkanását zaklatásnak tekinti. Erre oka is van, hiszen előfordult már az is, hogy egy láthatás alkalmával a férfi fogta az egyik gyermeket, és se szó, se beszéd, magával vitte Budapesten élő családjához. A kicsi hónapokig nem került vissza az anyához. Az újságíró nem tehet igazságot a fenti, évek óta húzódó vitás ügyben, azonban a konkrét panasz kapcsán egy kicsit utánanéztünk, mennyire gyakoriak szűkebb hazánkban a hasonló esetek, s hogy kik és miként segíthetnek a szülőknek, illetve a gyermekeknek a kapcsolattartás szabályozásában. Az Egri Városi Gyámhivatal az elmúlt évben százhúsz kapcsolattartási kérdésben folytatott eljárást - tudtuk meg dr. Boza Barbara ügyintézőtől, aki a fenti konkrét ügyet is jól ismeri. VéA válás után sokszor ádáz harc kezdődik a szülők között. A gyermek tehetetlenül nézi a felnőttek hercehurcáját. Képünk illusztráció. leménye szerint szomorú, ha a két szülő nem tud egyezségre jutni közös gyermekeik láthatásáról, azonban nem ritkák ezek az esetek. A gyámhivatal akkor dönthet ilyen ügyekben, ha nincs a bíróságon bontó- vagy gyermekelhelyezési per folyamatban, de a külön élő szülők nem tudnak megegyezni a kapcsolattartásról. A kérelmező - aki lehet szülő, nagyszülő, nagykorú testvér, vagy akár a 14. évét betöltött gyermek is - kérheti a kapcsolattartás szabályozását, illetve ennek megváltoztatását. Az általános tapasztalat az, hogy a gyámhivatali eljárás folyamán a vitás felek többsége egyezségre jut, amelyet írásban, jegyzőkönyvben is rögzítenek, majd határozattal jóváhagynak. A hivatal azonban egyezség hiányában is szabályozhatja a kapcsolattartást, illetve el is utasíthatja a szülő kérelmét, amennyiben az súlyosan veszélyezteti a gyermek testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését. Tudni kell ugyanakkor: a gyámhivatalok kötelesek a jogerős kapcsolattartási határozat szövegét szó szerint betartatni, még akkor is, ha ez valamelyik szülő érdekeivel ellentétes. Bírói határozat esetében a szabályozást követő két éven belül a gyámhivatal Ha akadályozza a szülő a láthatást fontos, hogy amennyiben elmarad a kapcsolattartás a gondozó szülő akadályozó magatartása miatt, ezt bizonyítani kell, lehetőleg tanúkkal. Ilyen esetekben a külön élő szülőnek érdemes azonnal a gyámhivatalhoz fordulnia a végrehajtás érdekében, hiszen idővel egyre nehezebbé válik a bizonyítás. nem írhatja át a kapcsolattartás feltételeit, hiszen ez a bíróság hatáskörébe tartozik. Nem ritka azonban, hogy a gyermeket gondozó szülő megpróbálja kijátszani a szabályokat. Például nem adja oda a gyermeket, s erre kitalál valami indokot. A gyámhivatali ügyintézők viszont szankcionálják ezt a magatartást: először írásban figyelmeztetik a gondozó szülőt, hogy a jövőben ne akadályozza a találkozásokat, és kötelezik, hogy maradéktalanul tegyen eleget a kapcsolattartást szabályozó döntésben foglaltaknak. Amennyiben ez eredménytelen marad, a gyámhivatal ötezertől 500 ezer forintig terjedő bírságot szabhat ki rá, és feljelentést tehet kiskorú veszélyeztetése miatt a rendőrségen. A hatályos szabályozás kimondja, hogy veszélyezteti a gyermekét az a szülő, aki a kicsit indokolatlanul a másik szülő ellen neveli, vagy a kapcsolattartásra vonatkozó határozatnak nem tesz eleget. Amennyiben a szülő veszélyezteti a gyermeket, és önként nem hajlandó vagy nem képes a veszélyeztetést megszüntetni, a jegyző, illetve a gyámhatóság kezdeményezheti a gyermek védelembe vételét. Ezt követően gyermekjóléti szolgálat gondozásba veszi az érintettet. Ha pedig a gondozó szülő folyamatosan megszegi a szabályozásban foglaltakat, és ok nélkül akadályozza a láthatásokat, a gyámhivatal pert indíthat a gyermek másik szülőnél történő elhelyezése érdekében. Általában elmondható, hogy a szülők közötti hercehurcának a legtöbb esetben a gyermek issza meg a levét. A kiskorú az adott körülményhez alkalmazkodva kénytelen hazudozni, s miközben igyekszik megfelelni a gondozó szülő elvárásainak, végül tőle is elhidegülhet. ■ A gyámhivatal ötezertől 500 ezer forintig terjedő bírságot szabhat ki a gyermeket nevelő szülővel szemben, ha az akadályozza a kapcsolattartást. Megkérdeztük olvasóinkat r Ervényesülhetnek-e gyermeki jogok válás után? ANDAINÉ TÓTHPÁL ÉVA, Füzesabony:- A válást követően általában az édesanyának ítélik a bíróságok a gyermekeket. Ez egy válságos periódus a családok életében, épp ezért nagyon fontos lenne, ha valamennyi felnőtt belátná, hogy ilyenkor a gyermek érdeke mindennél fontosabb. A kicsinek apára is nagy szükségük van. böjti illés, Eger- Minden válásnak előzményei vannak, shaa felek nem tudnak megegyezni, a bíróságok döntenek a vitás kérdésekben. Aki igazán szereti a gyermekét, az a saját sérelmeit mellőzve igyekszik olyan egyezséget kötni, ahol a kicsi érdekei az elsődlegesek. Szomorú, hogy sok szülő ezt nem látja be, s eszközként használja a gyermeket. hóka Mónika, Hatvan- Tapasztalatom szerint a láthatás nagymértékben függ attól, hogy a szülők viszonya milyen lesz a válás után. Mindenképpen a gyermek érdeke, hogy a másik féllel is jó kapcsolatot ápoljon. Normális esetben nincs is szükség láthatási időre, elhidegülés esetén viszont szabályozni kell a helyzetet. SÓSNÉ MÉSZÁROS ANDREA, Hatvan- A törvény szerint biztosított, de hogy mennyire élnek vele, az más kérdés. Sokan szavakban ragaszkodnak hozzá, de egy válás elmérgesítheti a kapcsolatot. Vagy az új barátnő, vagy a kocs- mázás, vagy más elvonja a figyelmet. Olyan is előfordul, hogy akinél a gyerek marad, az visz- szaél ezzel a lehetőséggel. Szerződésben rögzített nemzetközi kapcsolatok Folyatás az 1. oldalról A lőrinci közösségi házban megtartott ünnepségen Marcin Sowa, a lengyel nagykövetség tanácsosa arról beszélt, hogy az országok közötti gazdasági kapcsolatok fejlesztése terén a településeken tevékenykedő vállalkozások is több lehetőséghez jutnak a szerződés megkötése révén. Az együttműködés kialakításában személyes segítségét is felajánlotta. Az aláírási ceremóniát a Hunyadi Mátyás Általános Iskola diákjainak magyarul, németül és lengyelül elmondott verses összeállítása, valamint Tari Botond zenei produkciója varázsolta színesebbé. Délután már megállapodások is születtek: júniusban a lőrinci általános iskola diákjai tölthetnek egy-egy hetet Szent Lőrin- cen és Zdunska Wolában. Az ottani tanulókkal közös programokon vesznek részt, akárcsak augusztusban, amikor a Zagyvaparti város fogad osztrák és lengyel fiatalokat. A szerződéskötés előestéjén a magyar, lengyel és osztrák ifjak együtt futottak fáklyákkal a településen keresztül, Lőrinci várossá válásának 16. évfordulóján. A lengyelek a selypi művelődési ház udvarán zurekkel fogadták a beérkezőket: a százötven adag kolbászos, tojásos leves mindegy cseppig elfogyott. ■ T. Z. M.
