Heves Megyei Hírlap, 2008. február (19. évfolyam, 27-51. szám)

2008-02-02 / 28. szám

2008. FEBRUÁR 2., SZOMBAT - HEVES MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 Beköice PROGRAM A helyi József Attila Könyvtár történelmi előadás- sorozatot Indít az önkormányzat tá­mogatásával. A tizenkét részből ál­ló programban a magyar történe­lemről. a honfoglalás koráról, a ma­gyar nyelv eredetéről hallhatnak a jelenlévők. Az első előadást ma 15 órától tartják az intézményben, s az érdeklődők megismerhetik a ti­tokzatos mondavilág jó néhány kin­csét A találkozóhoz filmvetítés is kapcsolódik, s a témakörben jár­tas szakemberek vezetik a vitaindí­tó beszélgetést. Gyöngyös városbál Ma 18.30­tól rendezik mega Mátra Múze­umban a hagyományos farsang­záró városbált, melynek fővéd­nöke Bajnai Gordon önkormány­zati és területfejlesztési minisz­ter. A bálozó közönség a belépő megváltásával ezúttal is a Gyön­gyösi Diákokért Közalapítvány esélyegyenlőség-teremtő célkitű­zéseit támogatja. Hatvan ÚJ UTCA A Tesco és a Family Center megkapta az épí­tési engedélyt ahhoz, hogy a vá­ros határában a 21-es számú fő­út mellett felépítsék áruházaikat. A város képviselő-testülete dön­tött arról is, hogy az itt kialakítan­dó közterületet Bibó István utcá­nak nevezzék majd el. Gyöngyös SZÍNJÁTSZÁS A Gyön­gyösi Játékszín az idén újabb dara­bokkal bővíti repertoárját, melyek­ben már a színkör új tagjai is debü­tálnak. Az amatőr társulat keddi és csütörtöki próbáira továbbra is vár­ja a lelkes színházkedvelőket. Ká! SORSKÉRDÉSEK A házas­ságkötő teremben február 17 órakor ifjabb Hegedűs Lóránt a magyar sqf%Kérdésekről tart maid előadást, ahová a környék vala­mennyi településéről várják az ér­deklődőket. A részvétel díjtalan. iprincfalva pályázatok a ter­vek szerint hárommillió forintot fordít fejlesztésre - pályázati ön­erőként - az idén az önkormány­zat. Szeretnék elvégezni a gondo­zási központ akadálymentesítését és fel kívánják újítani az informá­ciós centrumot. Mindehhez regio­nális támogatást várnak - mond­ta Soltész András polgármester. Gyöngyös FEBRUÁR 7-ÉIG láto­gatható a Mátra Művelődési Köz­pontban a Gyöngyös Város Bará­tainak Köre által szervezett kiállí­tás, amely a városban élő vagy onnan elszármazott alkotók munkáit mutatja be. Nem rendült bele a világ vasutassztrájk Sokszor maguk a dolgozók se tudták, mi történik Az egri vasútállomáson délelőtt még nem nagyon próbálkozott utazással senki. Hiába is tette volna: álltak a szerelvények. A Vasúti Dolgozók Sza­bad Szakszervezete hatá­rozatlan időre hirdetett sztrájkot. Munkatársaink a péntek hajnali kezdés­től nyomon követték az eseményeket, amelyek nem tartottak sokáig. Sike Sándor B. Mariann még csütörtökön este, a sztrájk megkezdéséről szóló be­jelentést követően mondta, hogy „tök fölösleges” belefogniuk. Előbb-utóbb azt érik el a vasutasok a sok munkabeszüntetéssel, hogy az eipj^^^y^zervjen átszofe nak Azt is hozzátet­te még az egyetemistahölgy, hogy az eddig még megértő utazók szimpátiája sem végtelen. Munkatársaink hajnalban azt tapasztalták, hogy maguk a vas­utasok is nagyon bizonytalanok. Részben a munkabeszüntetés eredményességét, részben a „ki sztrájkol és ki nem” kérdést ille­tően kaptak határozatlan vála­szokat Egerben például 3 óra 25 perckor nyit a jegypénztár hiva­talosan. Két perccel korábban már bent láttunk a pénztárban egy alkalmazottat, történetesen egy fiatalembert. Érdeklődé­sünkre azt mondta, hogy ad ő je­gyet bárkinek, bárhová, de azt nem tudja megmondani, hogy a tikettel meddig jut el az utazó. A megyeszékhely vasútállomásán amúgy egy teremtett lélek nem járt ezen a korai órán. Két hosz­szú szerelvény viszont bent állt az egyes és kettes vágányon. Füzesabonyban is az egrihez hasonló kép fogadott egy órával később az állomás épületébe lépve: egyetlen pénztárban ült bent az alkalma­zott. Kérdésünkre a hölgy elárulta, hogy ő ugyan nem sokat lát onnan, de azt tudja, hogy nem jöttek és nem mentek még vo­natok. A peronon négy ember, láthatóan vasúti dolgozók be­szélgettek. Egyiküktől megtud­tuk: ő a szomszédjától értesült arról, hogy bejelentették a sztrájkot. A .szomszéd JLái^y^a fővárosban tanul és tőle akarta megérdeklődni, hogy mire szá­mítson a hét végi hazautazás­kor. A vasúti dolgozó nem tu­dott neki tanácsot adni. Tény, hogy a Miskolcról 4 óra 18-ra várt vonat nem futott be Füzesabonyba fél ötig, és infor­mációjuk sem volt arról, hogy Hatvanban az elmúlt időszak' ban rutinossá váltak a vas­úton utazók. merre tarthat, s egyáltalán, elin­dult-e. - Nagyon vegyes a kép, nem lehet tudni hol lesz sztrájk, hol nem. Elég, ha egy kis állomá­son nem veszik fel a munkát, és máris fennakad minden - tette hozzá. Az abonyi vágá­nyokon egyébként láthatóan nem állt meg az élet. Egy „Piroska” pél­dául kivilágítva várta az utaso­kat. De láttunk mozdonyt tolat­ni és tehervonatot áthaladni a pályaudvaron. A váróterem vi­szont kihalt volt. Ponto­sabban két hajlékta­lan, egy férfi és egy nő aludta az igazak ál­mát. A 4 óra 18-assal éi kezők se zavarták me^ pihenésüket. Hatvanban az el­múlt időszakban ru­tinossá váltak a vas­úton utazók. Az elmúlt év végi figyelmeztető Felfüggesztett sztrájk, induló vonatok NEM sokkal a vasutas dolgo­zók sztrájkjának felfüggeszté­sét bejelentő híradást követő­en jártunk az egri vasútállo­máson ismét, ahol látszólag minden visszatért a régi ke­rékvágásba. A pályaudvaron két motorvonat, népszerű ne­vén Piroska állt indulásra ké­szen. Rajtuk kívül egy hagyo­mányos szerelvény várakozott még fél kettő után néhány perccel az egyes vágá­nyon. Utasok is lézengtek néhányon. Érdeklődésünk­re a forgalmista elmondta: 13 óra 36-kor kellene in­dulnia menetrend szerint egy vonatnak. Nincs azon­ban meg az a szerelvény, amelyik ezt a járatot teljesíti, így az biztosan kimarad. sztrájkok időszakához hasonló­an a többség időben értesült a tegnapi munkabeszüntetésről is, ezért délelőtt csak lézengőkkel találkoztunk a vasútállomáson. Más kérdés, hogy akik nem vo­naton utaztak, azok vélhetően saját gépjárművüket választot­ták alternatív megoldásként, mi­vel tapasztalataink szerint a kör­nyéken közlekedő autóbuszok nem voltak zsúfoltabbak a szo­kásosnál. A távolsági járatok vi­szont teljesen megteltek. Egy he­lyi hölgy arra panaszkodott, hogy tanfolyamra kellett volna utaznia a fővárosba, de nem fért fel a járműre. TermészetyíSyn azért most is akadtak olyanok, akik nem tá­jékozódtak^. történésekről, így az állomáson kellett szembesül­niük a problémával. P.-né S. Emese számára akkor vált nyil­vánvalóvá, hogy akarat­lanul is rendkívüli ese­mény részese lett, amikor egyetlen jegy­pénztárat sem talált nyitva. Különösebben nem idegesítette a dolog, de azért hálás volt, amikor felaján­lottuk számára, hogy befuvarozzuk az au­tóbusz-állomásra. Hogy a gyér forga­lom ellenére a pá­lyaudvaron üzeme­lő fodrászüzlet miért nyitott ki mégis, an­nak okát nem sike­rült kiderítenünk. ÁLLÁSPONT SZILVÁS ISTVÁN Egy slapaj emléksorai a szakmában úgy tartják, a főszerkesztő az Isten után az első. így aztán ki is nyilat­kozta: „Te vagy itt a legrégeb­bi napilapos, írj valamit az elmúlt ötven évről!” Nehe­zebbet nem is kérhetett vol­na egy hasáb ötven sorban. de, lássuk! Csaknem négy évtizede az a főszerkesztő vett fel a Népújsághoz sla- pajnak, aki keményen kiállt a szerkesztője mellett, ami­kor az illetékes elvtárs két szomszédos írás címét - „Felesleges”; „Szovjet párt­delegáció hazánkban” - ösz- szeolvasva politikai ügyet próbált kreálni. Olyan kollé­gától tanultam, aki anno egy jó fotó kedvéért vissza­fordította a május elsejei fel­vonulást. Aki úgy tudósított a nagy tiszai árvízről, hogy közben homokzsákot cipelt a vállán. Vagy, akinek a jegyzetei ma is kiállják az idő próbáját. mindez már történelem. Mint Volinov űrhajós kézfo­gása a Gagarin nevét felve­vő visontai hőerőmű avatá­sakor. Mint a négy-hat olda­las tudósítások a pártérte­kezletekről. Vagy az olyan riport, mint a Hort, az eme­letes Tfalu című, amely a he­lyiek sikertörténetéről szólt Ezek az ólombetűs vallomá­sok mára az adott kor hű tükreivé váltak. Sokszor ér­tek miattuk igaztalan politi­kai vádak bennünket. De így van ez ma is, amikor egy-egy cikkel valamelyik oldal tyúkszemére lépünk. ÚGY KELL ÍRNUNK - tanították elődeink -, hogy bármikor emelt fővel nézhessünk a ri­portalanyok szemébe. Szak­mai örökségük fél évszáza­da garancia a lap és az olva­só élő kapcsolatára. A napi­lappá válás jubileuma után most újabb korszak elé né­zünk, de arról már egy mai slapaj ír majd. VAN VÉLEMÉNYE? ÍRJA MEG! velemeny@hevesmegyeihirlap.hu Kész a gimnáziumi testnevelés palotája tornacsarnok Több mint hétszáz diák sportolhat majd az új épületben Szorít az idő, át kell alakítani a szakképzést Tegnap ünnepélyes keretek kö­zött adták át a gyöngyösi Berze Nagy János Gimnázium Könyves Kálmán téri új tornacsarnokát. Hiesz György polgármester elmondta: régen dédelgetett ál­ma a városnak, hogy a gimnázi­umnak új tornacsarnoka épül­jön, amely korszerű körülmé­nyeket biztosít a gyerekek egész­séges életmódra neveléséhez. Emellett az új épület segíti majd a Sportiskola működését és ott­hont ad az oktatási intézmény rendezvényeknek is. Czinder Péter, a gimnázium igazgatója hangsúlyozta: iskolá­juk fennállása óta, az elmúlt 374 évben számos jelentős esemény történt az intézmény életében. ­A Dance Land Táncstúdió gimnazista diákjai is bemutatkoztak az új tor­nacsarnokban KÉPGALÉRIA: WWW.HEOL.HU Ilyen ez a mostani is, melyre 1972 óta vártunk. A régi torna­termünk sem a kétszeresére duz­zadt diáklétszámnak, sem a XXI. századi elvárásoknak nem felel meg - indokolta a „gimnáziumi testnevelés palotájának” szüksé­gességét. Ezt követően egy, a tor­nacsarnok építését megörökítő albumot is ajándékozott Lisztik János testnevelő tanárnak, aki sokat tett azért, hogy a gimnazis­ták megfelelő körülmények kö­zött sportolhassanak. Az 1500 négyzetméter alapte­rületen megépült csarnokban négy öltözőt, a küzdőterén pedig különböző vonalazással egy-egy kézilabda-, kosárlabda- és röp­labdapályát is kialakítottak. ■ A Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (HKIK) kerekasz- tal-beszélgetésre hívta a megyei szakképzők fenntartóit, hogy kö­zös tervet dolgozzanak ki a szak­képzés minőségi és mennyiségi romlásának megállítására. Kide­rült, hogy leginkább az ipari, épí­tőipari szakmák fogynak ki az utánpótlásból, míg a vendéglá­tás és a kereskedelem terén túl­képzés folyik. Borzolja a kedélyeket, hogy a Regionális Fejlesztési és Képzési Központ irányításában - amely meghatározza az egyes szakmák­ba fölvehető tanulói keretlétszá­mot - kevesebb hely jut a gazda­sági élet szereplőinek és a fenntar­tóknak. Eger önkormányzata sé­relmezte, hogy mint legnagyobb megyei intézményfenntartó, ér­dekképviselet nélkül maradt. A megjelentek egyetértettek abban, hogy már régóta szükség lenne a szakképzés átalakítására, s nem lehet halogatni az intézke­déseket. Fülöp Gábor, a HKIK fő­titkára elmondta: kiállnak az ön- kormányzatok esetleg népszerűt­len döntései mellett. Herman Ist­ván, a kamara alelnöke kemé­nyebben fogalmazott: szerinte a gazdaságnak megfelelően szak­képzett munkaerőre van szüksé­ge, ezért ha kell, kikényszerítik a jó szakképzést, vagy külföldről hoznak embereket. Későbbi lap­számunkban bővebben beszámo­lunk a fórumról. ■

Next

/
Thumbnails
Contents