Heves Megyei Hírlap, 2008. február (19. évfolyam, 27-51. szám)

2008-02-09 / 34. szám

2 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2008. FEBRUÁR 9., SZOMBAT MEGYEI KÖRKÉP A gazdálkodók EMVA-forrásból korszerűsíthetik a gyümölcsösöket Az Európai Mezőgazdasági Vi­dékfejlesztési Alapból (EMVA) fi­nanszírozott támogatásokat feb­ruár 1-jétől gyümölcsültetvé­nyek korszerűsítéséhez és tele­pítéséhez is igénybe lehet venni. A fajok listája bizonyos ültet­vényméret és tőszám kikötése mellett, az összes, hazánkban termesztett gyümölcsfélét - a mandulától az epren át a cseme­geszőlőig - tartalmazza. Az EMVA-forrással meglévő ültetvé­nyek újratelepítését, új ültetvé­nyek létrehozását és termőre for­dulásig történő ápolását segítik. A támogatás mértéke általá­ban a beruházás összes elszá­molható kiadásának legfeljebb negyven százaléka, összege pe­dig évente és ügyfelenként leg­feljebb százmillió forint lehet. Az érintett területekre a három­tól tizenkét esztendőig terjedő kötelező termesztésben tartá­sig e jogcím keretében csupán egyetlen alkalommal vehető igénybe támogatás. A támogatási kérelmeket március 17-ig a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal nyomtatványain, a területileg il­letékes Mezőgazdasági Szak- igazgatási Hivataloknál lehet benyújtani. A sikeres pályázat feltétele, hogy az igénylő legké­sőbb a beadáskor regisztráltas­sa magát az ügyfél-nyilvántar­tási rendszerben. ■ Tűzoltók vágták ki az utasokat, egyikük meghalt Tragikus baleset történt csütör­tökön, nem sokkal éjfél előtt a 24-es főúton, Parádfürdőnél. Egy FIAT Punto személyautó nekiüt­között az út menti villanyoszlop­nak, majd a feje tetejére állt. A jármű az ütközés következtében úgy összeroncsolódott, hogy a kiérkező tűzoltók csak feszítővá­gó segítségével tudták kiszaba­dítani a bent rekedteket. Az autóban ketten utaztak, egyikük a helyszínen életét vesz­tette, utastársát pedig életveszé­lyes sérülésekkel szállították kórházba. A baleset oka egyelő­re ismeretlen - tudtuk meg a He­ves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság ügyeletesétől. ■ A praxisok sorsa vizitdíj nélkül beletörődés A betegek már nem ágálnak, az orvosok pedig fejleszte A háziorvosok többsége egyetért azzal, hogy a vi­zitdíj praxisokat mentett meg a csődtől. Ha ez a pénz kiesik, sokak sze­rint jelentősen csökken­het az ellátás minősége. Juhász Marianna vizitdíjat vagy sem. A háziorvos tapasztalatai szerint már a csen­des beletörődés jellemző az em­berekre a vizitdíjfizetéssel kap­csolatban. Csupán akkor zúgo­lódnak, ha egyéb vizsgálatokra is elküldi őket. A betegek visz- szajelzéseiből ugyanis az derült ki, hogy a szakrendeléseken egy nap többször is kérték a vizitdíj befizetését, annak ellenére, hogy ez szabályellenes.- Az én praxisomban csupán egy páciens nyilatkozott úgy, hogy nem fizet vizitdíjat. Ter­mészetesen ennek ellenére őt is el kell látni, mert a gyógyítás­ra, és nem a 300 forint beszedé­sére esküdtem fel - indokolta lapunknak a doktornő. Dr. Pékár Csaba egercsehi há­ziorvosi praxisában a naponta megjelenő betegek fele fizet vizit­díjat, amiből havonta 120-140 ezer forint gyűlik össze. A házi­orvos ebből a pénzből két élet­mentő gépet, egy defibrillátort és egy intenzív őrző monitort lízin­gel, fizeti a felújított rendelőre fel­vett kölcsönt, valamint az asz- szisztens bérfejlesztésére is jut az összegből. Az orvos szerint sok szempontból szükség van a vizitdíjra, hiszen hat év óta most először van arra lehetőség, hogy pluszpénzből fejlesszenek. Ha ez A vizitdíj- és a napidíj-bevételek teljes évre számolva _________ e llátási forma bevétel (milliárd forint) háziorvosok 9,5 járóbeteg-intézmények 6,2 fekvőbeteg-intézmények 2,2 gyógyító-megelőző ellátások 25,3 gyógyszertámogatás 15,0 gyógy, segédeszköz és gyógyf. 1,0 pénzbeni ellátások 1,1 összesen: 64,1 FORRÁS: EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM megszűnik, akkor biztos, hogy vissza kell adnia az életmentő be­rendezéseket. Az Egészségügyi Minisztéri­umtól szerettünk volna választ kapni arra, ha a népszavazáson a többség úgy dönt, hogy ne le­gyen vizitdíj, akkor a 300 forint nélküli orvosi ellátás mikortól léphetne életbe. Mindemellett még arra is vártuk a választ, hogy a vizitdíj eltörlése után ho­gyan történik majd a háziorvosi praxisok kieső bevételének a pót­lása. A szaktárca vezetője ugy an­is korábban egy nyilatkozatában elmondta: a vizitdíj összegét az állam nem pótolja a költségvetés­ből a háziorvosoknak. A minisz­tériumban azt tanácsolták, hogy minderre majd a szavazás ered­ménye után, annak ismeretében térjünk majd vissza. olyan átengedett jövedelmek, amelyek nem az állami kasszán mennek keresztül. Dr. Nagy Éva gyöngyösi házi­orvos másként értékeli a vizit­díj bevezetését, ám azzal ő is egyetért, hogy több praxist men­tettek meg a csőd­be jutástól a 300 forintok, amit ha elvonnának, a mű­ködtetést veszélyeztetné.- Az igaz, hogy a vizitdíj beve­zetése óta 140-180 ezer forint be­vétele van egy praxisnak, ám sok esetben ez nem több, mint a vi­zitdíj indításakor az orvosoktól megvont társadalombiztosítási finanszírozás. Szinte semmi pluszt nem hozott. Azzal pedig még mindig nem értek egyet, hogy az állam kivonul az egész­ségügyi ellátásból, és a beteggel fizette­ti meg a hiányt. A doktornő aggá­lyosnak minősítette azt is, hogy még mindig nem egyér­telműek a vizitdíj­mentességre vonatkozó szabá­lyok. Például ha a páciens cukor­beteg, és egyszerre szeretné a di­abéteszre is és más betegségeire is a gyógyszert felíratni, akkor az orvoson múlik, hogy elkéri-e a ■ Hat év óta most először van arra lehetőségük a háziorvosoknak, hogy pluszpénz­ből fejlesszenek. A Fidesz által kezdeményezett március 9-ei népszavazás többek között a vizitdíj eltörléséről is szól majd. Dr. Lénáit András abasári háziorvos nemcsak a kezdemé­nyezéssel, hanem a szavazásra feltett kérdéssel sem ért egyet, amint lapunknak kifejtette.- Ki az, aki ha törvény nem ír­ná elő, akkor önszántából szeret­ne vizitdíjat fizetni? Természete­sen senki. Ahogy a Fidesz meg­fogalmazta, úgy nem lehet felten­ni egy népszavazási kérdést sem - vélekedett az orvos. - Mire megszokták volna az emberek, hogy vizitdíjat kell fizetniük azért, hogy az egészségügyi rendszer működhessen, minden megváltozhat. Pedig a betegek, a kezdeti időszakot leszámítva, már nem ágáltak a 300 forint el­len, ami főleg az alapellátásban váltotta be a hozzá fíizött remé­nyeket. Véleményem szerint fon­tos a vizitdíj, még ha jelképes is. Már csak azért is, mert valóban csökkentette az indokolatlan or­vos-beteg találkozásokat. Emel­lett a háziorvosi praxisok éves költségvetését húsz' százalékkal növelte, amiből bér- és eszközfej­lesztést tudtunk Végrehajtani. Hatalmas előrelépés, hogy átla­gosan 150-250 ezer forint áll a háziorvosok rendelkezésére, ami szabadon felhasználható. Ezek az összegek pedig igenis érintik a költségvetést, még akkor is, ha Vizitdíj = bevételnövekedés és kiadáscsökkentés az egészségügyi Minisztérium tájékoztatása szerint a vizitdíj és a napidíj bevezetését az in­dokolta, hogy a legális önrész­fizetés segít visszaszorítani a hálapénzt, jelentős bevételhez juttatja a háziorvosokat, és szemléletváltozást hoz az ellá­tórendszer igénybevétele so­rán. A felmérések szerint ezek meg is valósultak, rá­adásul a vizitdíj és a napi­díj nagyban hozzájárult ah­hoz, hogy a társadalombizto­sítás az idén már nem veszte­séges, hiszen az ellátórendszer ésszerűbb igénybevétele több is egyszerre tízmilliárd forintos felesleges kiadást takarított meg. A vizit­díj és a napidíj egyrészt köz­vetlen, helyi bevételt jelent az egészségügyi szolgáltatónak, másrészt a kevesebb vizit keve­sebb gyógyszerfelírást, keve­sebb beutalót, kevesebb kór­házban töltött napot eredmé­nyezett, így a vizitdíj és a napi­díj bevezetésének következmé­nye a társadalombiztosítási megtakarítások növekedése. A tapasztalatok szerint a vizitdíj tavalyi bevezetése óta érezhetően csökkent az indokolatlan orvos-beteg találkozások száma. Képünk illusztráció. Sikerdíjért segíti Hevest a projektmenedzser cég A klubokat egyesületekké alakítanák idősszervezetek Nyugdíjasparlament a füzesabonyi kistérségben Folytatás az 1. oldalról Heves városa immár 2006 janu­árja óta rendelkezik ipari park címmel. A jelenlegi területből már tíz hektáron működnek vál­lalkozások. A négy cég mintegy félezer munkavállalónak biztosít munkát. A további bővítés zöld­mezős beruházásokat is lehetővé tesz. A közművesítést a közös stratégia kidolgozása, valamint a támogatások megszerzése után várhatóan még az idén elkezdik, s év végén már vállalkozásokat is tud fogadni a terület. Csáki Zsigmond polgármester elmondta, három céggel tárgyal­tak, de közülük csupán a Buda­örsi ISC Kft. vállalta, hogy siker­díjért cserébe - a későbbiekben ezt esetleg üzletrészre váltva - működik együtt a várossal, azaz ők is érdekeltek lesznek abban, hogy minél több vállalkozás tele­pedjen le az ipari parkban. Gergely Zoltán, a cég ingat­lanfejlesztési üzletágvezetője közölte, számos hasonló beru­házás fenntartásában vesznek részt, többek között Budaörsön, Dunavarsányban is, ezenkívül pedig innovációs központokat, inkubátorházakat is működtet­nek. A hevesi ipari parkkal kap­csolatban megjegyezte, ugyan jelentős kockázatot vállalnak, de az adottságokat és a gyakor­latukat kihasználva bíznak a si­kerben. «T. B. Első alkalommal ülésezett a fü­zesabonyi kistérségi nyugdíjas­parlament Dormándon. Korózs Lajos szervező, a választókörzet országgyűlési képviselője, az Or­szágos Idősügyi Tanács titkára hagyományteremtő célzattal hív­ta meg a környéken működő nyugdíjasszervezetek vezetőit a találkozóra. Mint elmondta, fon­tos, aktuális témák kerültek te­rítékre, mint például az özvegyi nyugdíjak ügye, vagy az egyesü­letté alakulás fontossága. Ez utóbbiról dr. Szabóné Müller Tímea parlamenti kép­viselő beszélt, hangsúlyozva, hogy bár a jogi személyiségű szervezetté válás több admi­nisztrációval és kiadással jár, Dr. Szabóné Müller Tímea (jobbra) megígérte a küldötteknek, hogy jogi és akár pénzügyi segítséget Is nyújtanak majd az egyesületté váló kluboknak. előnyben van a klubokhoz ké­pest. Utóbbiak pályázattal nem tudnak pénzt szerezni kirándu­lásokhoz, rendezvényekhez. Az özvegyi nyugdíjakkal kap­csolatban Korózs Lajos azt is ki­fejtette: akiket érint a feléledési idő 1993-ban tizenöt évről tízre csökkentése, azok a regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság­tól kérhetik a még járó özvegyi nyugdíj kifizetését. Az üdülési csekkről szóló tájé­koztatón ismertették a progra­mot, azaz a 62 évnél idősebb, öregségi nyugellátásban része­sülők, vagy akár ettől fiatalabb, de fogyatékkal élő személyek kérhetnek negyvenezer forint értékű utalványt. ■

Next

/
Thumbnails
Contents