Heves Megyei Hírlap, 2008. január (19. évfolyam, 1-26. szám)

2008-01-30 / 25. szám

/ \ 2 3 • % MEGYEI KÖRKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2008. JANUÁR 30., SZERDA Egy hónap múlva feláll székéből mindkét lőrinci alpolgármester Folytatás az 1. oldalról Lapunk értesülése szerint a dön­tést Peterke Zoltán alpolgármes­ter kezdeményezte. Megkeresé­sünkre elmondta: gazdasági vál­lalkozásai során olyan fejleszté­seket hajt végre, amelyek egész embert kívánnak, ezért úgy érzi, a jövőben nem tudná felelősség- teljesen ellátni az alpolgármeste­ri teendőket. Miután az eddigi társadalmi megbízatású alpol­gármester, Sárosi Károly egyéb feladatai miatt ugyancsak nem vállalja a főállású alpolgármeste­ri tisztséget, a városvezetésnek új jelöltről kell gondoskodnia. Az MSZP-vel történt megállapodás szerint a tisztségre szocialista várospolitikust kell jelölni, ezért Víg Zoltán polgármester Somo­gyi Mária képviselőt kérte fel a főállású alpolgármesterségre. Víg Zoltán elmondta:'ha a tes­tület jóváhagyja az erre vonat­kozó előterjesztést, racionális döntés születik. Az elmúlt évek­ben ugyanis jelentősen csökkent a városháza dolgozóinak létszá­ma, s ez az elv most a politiká­ban is érvényesül. Emellett vár­ható a bizottságok átalakítása is - tette hozzá. ■ T. 0. Tegnap estére megállapodtak a volánosok Elmaradt a mára meghirdetett vo- lános sztrájk, ugyanis a dolgozók képviselőinek tegnap sikerült megállapodásra jutniuk a bértár­gyalásokon. Megyénk mindhá­rom Volán-társaságának, az egri­nek, a gyöngyösinek és a hatva­ninak is elindultak a járatai.- A Mátra Volán Zrt.-nél az ér­dekképviselet és a vezetés között létrejött a megállapodás az orszá­gos érdekegyeztető tanács 5-7,5 százalékos ajánlásának keretein belül - tudtuk meg Horváth Gyula szakszervezeti vezetőtől. Lukács István, a Hatvani Vo­lán szakszervezeti titkára átlag­ban hétszázalékos béremelésről, s havi plusz ezerforintnyi béren kívüli juttatásról számolt be. Az érdekvédők elfogadhatónak íté­lik, de nem tartják kielégítőnek az egyezséget, s aggódnak a vál­lalatok privatizációja miatt is. ■ Újra tanulhatnak a gazdák támogatások Termeléstől független jogosultságot kell szerezni Az új, összevont gazda­ságtámogatási rendszer­rel hosszú távon jobban járnak a gazdálkodók - állítja az agrártárca. Tóth Balázs Új mezőgazdasági támogatási rendszert vezetnek be 2009-ben Magyarországon. Az érintettek előtt még eléggé homályos, hogy mire is számíthatnak jövőre, ép­pen ezért a Heves Megyei Agrár­kamara fórumot tartott Demjénben, ahol Szentirmay Zoltán, a Földművelésügyi és Vi­dékfejlesztési Minisztérium Stra­tégiai Főosztályának helyettes ve­zetője tartott előadást, és válaszolt a feltett kérdésekre. ■ Minden hektár föld egy SPS támogatási jogosult­ság lehívását teszi lehető­vé megművelőjének. Szentirmay elmondta, az ösz- szevont gazdaságtámogatási rendszer (SPS) mellett azért dön­tött a magyar agrárkormányzat, mert a jelenlegi egységes terület­alapú támogatás (SAPS) ugyan nő 2012-ig, ám az ágazati „top up”, azaz nemzeti kiegészítési le­hetőség fokozatosan eltűnik. A tejtermelők például már jövőre kevesebb pénzt kapnának, de né­hány éven belül a cukorrépa-ter­melők, a zöldség- és gyümölcster­mesztők, valamint a szőlő-bor ágazat képviselői is rosszabbul járnának. Magyarország még szabadon dönthet a sorsáról, és inkább a régi tagországokéhoz hasonló, történelmi bázison is alapuló rendszert vezet be. Az SPS lényege, hogy ágazati támogatás helyett történelmi ala­pon megszerzett alanyi jog illeti meg a gazdálkodót, függetlenül attól, hogy mit termel a földjén. A támogatási jogosultság vagyo­ni értékű jog, azaz eladható, örö­kölhető, de csak megfelelő föld- mennyiség után lehet felvenni a rá eső támogatást. Ha valaki a hozzá tartozó föld nélkül vásárol­ja meg a jogosultságot, annak adóznia is kell, s a jog értéke is fe­lére csökken. Bérbe adni is csu­pán földdel együtt lehet. Minden hektár föld (a tervek szerint Magyarország körülbelül ötmillió egységnyi jogosultsággal rendelkezik majd) egy SPS támo­Az kapja a támogatást, aki a földet megműveli. Az SPS jogosultság önmagában semmit sem ér, pénzt csak a bejelentett, illetve hasznosított szántó és legelő után kaphatnak a gazdák. Képünk illusztráció. gatási egység lehívását teszi le­hetővé. A jogosultsággal nem a föld tulajdonosa, hanem a hasz­nálója rendelkezik, azaz a felek­nek meg kell állapodniuk egy­mással, hogy hasznát lássák a tá­mogatásnak. Hosszú távon kell gondolkodniuk, hiszen a minisz­térium szeretné, ha a 2009 után kötött bérleti szerődések legalább hat évre szólnának, s azok írásba foglalva bekerülnének a Mező­A kht. együttműködik a SZENTIRMAY ZOLTÁN előadása után ivády imréné (képünkön), a Károly Róbert Kht ügyveze­tője beszélt az energianövény­termesztés területén elért ered­ményeikről, tapasztalatukról. Mint mondta, érdemes bele vágni a biomassza-alapanyag­nak számító energiafák ter­mesztésébe, hiszen a negyedik évtől kezdve már nyereséget hozhat a befektetés. A kht ve gazdasági és Vidékfejlesztési Hi­vatal nyilvántartásába. Aki há­rom éven át nem hív le támoga­tást, annak a jogosultsága elvész. A főosztályvezető-helyettes hozzátette: az SPS bevezetése 2009-ig biztosan földhasználati bizonytalanságot eredményez, de utána stabilizálódik a helyzet. A spekulánsok kiszűrésére szigorú korlátozásokat vezetnek be. Mi­vel a terület később nem lesz bő­Mátrai Erőművel zetésével megalakult konzorcium most ter­melőket keres, és biz­tos piacnak ígérkezik a Mátrai Erőmű, akikkel már megállapodást is kötöttek évi 30 ezer hek­táron termelt faapríték át­vételéről víthető, ezért mindenkinek aján­lott jövőre belépni a rendszerbe, mert az úgynevezett Nemzeti Tar­talékban csupán a jogosultságok fél-három százaléka marad, amit új gazdák, szervezetek kaphat­nak meg. A magyar modell sze­rint a Nemzeti Tartalék 2-ből ter­meléshez kapcsolódó, kiegészítő támogatáshoz juthatnának a ter­melők, amely hasonló lenne a mostani „top up” rendszerhez. A támogatásért cserébe azon­ban a gazdálkodóknak egészsé­ges terméket kell előállítaniuk, továbbá a támogatás feltétele lesz az is, hogy - két lépcsőben - 2011-re tizenkilenc különböző környezetvédelmi, állatjóléti és élelmiszer-higiéniai elő­írást kell betartaniuk a gazdálkodóknak. Aki nem teljesíti a köl­csönös megfeleltetési rendszer követelménye­it, az kevesebb pénzt kap, de akár ki is zárható a támogatásból. A Jobbik egri elnöke szerint a romák között több a bunozo- Húsz éve tíz százalék volt a ci­gánygyerekek aránya a magyar iskolákban, most harminc szá­zalék, ezzel párhuzamosan nö­vekedett az iskolai bűncselek­mények száma - hangsúlyozta keddi, egri sajtótájékoztatóján Sneider Tamás önkormányzati képviselő, a Jobbik városi elnö­ke, az Összefogás Egy Jobb Ege­rért Egyesület vezetője. Szerinte a romák között nem csak szoci­ális okokból, hanem kulturális és etnikai gyökerekből adódóan is nagyobb a bűnözés. Sneider és az egyesület alel- nöke, Zagyva György az egri Bornemissza Gergely Szakkép­zési Intézetben még január 8-án történt iskolai verekedés kap­csán fordult a nyilvánossághoz. Az említett napon egy élsporto­ló diákot hagyott helyben két ro­ma származású osztálytársa - mondták. A támadók közül az egyik ellen a Hevesi Rendőrkapi­tányságon öt eljárás van folya­matban - állította Zagyva. Sneider megjegyezte: a sajtó- tájékoztatót eredetileg közterü­leten, az érintett iskola előtt sze­rették volna megtartani, ám ezt a rendőrség nem engedélyezte. A képviselő szerint ez, s a kor­mányfő közelmúltbeli egri láto­gatásakor zajló spontán de­monstráció megakadályozása is jelzi, hogy a rendőrség a bűncse­lekmények felderítése helyett politikai ügyekkel foglalkozik. Ezért február 5-én délután öt órától tiltakozó tüntetést tarta­nak a városi kapitányság előtt. ■ A szélsőségek miatt aggódnak Amerikában Török Zsolt egri honatya (MSZP) vasárnap egy parlamenti delegá­cióval New York-ba utazott, ahol részt vesz az ENSZ által rende­zett holokauszt-emléknapokon. Polgár Viktor főkonzul fogadta a küldöttséget, majd másnap Bródi Gábor, a Magyar Köztársaság ENSZ-nagykövete látta vendégül őket. - Magyarország egyesült ál­lamokbeli megítélése még min­dig jónak mondható, de sokan ag­godalmukat fejezték ki a szélső­ségek térnyerése miatt - tájékoz­tatta lapunkat Török. ■ Megkérdeztük olvasóinkat Mit tenne a korrupció visszaszorítása érdekében? Érdekesebb és különb öregkort biztosítanának kovács Sándor, Borsodnádasd- Magyarországon már nem le hét megállítani a korrupciót, csak ha a teljes vezérkart lecse rélik, nemcsak a politikusokat Általában nem a vezetők buk­nak le, hanem a kisemberek. A börtön VIPcelláiért ha csak tíz ember adott egy-egy milliót, már akkor sem lesz nyugdíjas­ként gondja az illetőnek, ha fel­mentik a pozíciójából w mim in iiiii—wmu..»mmm- iiumpi.æ? :r s seresné elek JUDIT, Eger- Az ember első gondolata, hogy azért megvesztegethetők, mert nincsenek megfizetve. De ez nem igaz, mert mindig több kell. Nem alakult ki a társadal­mi kontroll Már meg sem lep, amikor ügyvédek, rendőrök, or­vosok lefizethetőségéről beszél­nek. Az is érdekes: az országos felháborodást keltő ügyekben elenyésző a büntetés. juhász ernő, Lőrinci- Számos esetben beigazolódott már, hogy a fejétől bűzlik a hal. Márpedig ha a viszonylag jól fizetett emberek is bűnözővé válnak, akkor mit várhatunk azoktól, akik a kisebb jövedel­müket próbálják ily módon ki­egészíteni? Úgy látom, ebben az országban talán nem is le­het teljes egészében felszámolni a korrupciót. JAGODICS MILÁN, Hatvan- A korrupció ellen lehet küz­deni, de nem hiszem, hogy je­lenleg eredményre vezethet bár­milyen fellépés. Ha a szakérte­lem és a tudás számítana ér­téknek, és a minőségi munkát kellően megfizetnék, jóval ki­sebb lenne a kísértés. Sajnos, több politikai vezetőről is elter­jedt, hogy csúszópénzzel szinte bármi elintézhető nála. Loire Atlantique (francia), Prze- mysl (lengyel) és Kovászna (er­délyi) testvérmegyéjével közö­sen kíván pályázatot benyújtani az Európai Unióhoz a Heves Me­gyei Önkormányzati Hivatal Nemzetközi Kapcsolatok és Ide­genforgalmi Irodája. Merczel Jó­zseftől, a megyei közgyűlés alel- nökétől megtudtuk, hogy a kül­földi vendégek hétfőn este érkez­tek meg Egerbe, s tegnap dél­előtt hozzá is kezdtek a projekt előkészítéséhez. A Gruntvig program keretén belül 16 ezer eurót szeretne He­ves megye nyerni, s a pénzt idős­otthonok felújítására, bővítésé­re fordítanák. Az alelnök hang­súlyozta, hogy az ország legin­kább elöregedő megyéje a mi­énk. Bár a kormányzati intézke­dések az idősek otthoni ellátá­sát preferálják, a továbbiakban is szükséges az intézményi for­ma. Új létesítmények kellenek, s a régiek korszerűsítése sem ha­logatható. A parádi mellett a mátraházi szociális otthonból, a jelenleg bérelt épületből is jobb körülmények közé szeretnék költöztetni a lakókat. Az alelnök azt is elmondta, hogy a külföldi példákat alapul véve olyan intézmények kiala­kítását tervezik, ahova az aktív, tanulni és szórakozni vágyó idős emberek is kívánkoznak, ahol kortársaikkal közösen tartalmas életet élhetnek. ■

Next

/
Thumbnails
Contents