Heves Megyei Hírlap, 2008. január (19. évfolyam, 1-26. szám)

2008-01-29 / 24. szám

A A A 2008. JANUÁR 29., KEDD - HEVES MEGYEI HÍRLAP ES KÖRZETE Felkészült pályázatíróra van szükségük a biztos sikerhez A Jónás Bálint-féle, úgynevezett filigrán technikával készült üvegtárgyakat tavaly a Magyar Kézműves Remek címmel tüntették ki Lakat alatt az üvegcsodák portré A mesterfúvó álma egy saját múzeum létrehozása Párádon néhányan még ismerik a titkot: hogyan születnek meg a páratlan, ragyogó üvegcsodák. Barta Katalin Az egykor szebb napokat látott Parádsasvári Üveggyárban szá­mos parádi dolgozott, akik közül néhányan egyedül is megpróbál­koztak a színes kincsek tervezé­sével, előállításával. Jónás Bálint otthonában őrzi a saját maga és a fiai által készített páraüan al­kotásokat. A legnagyobb bána­ta, hogy a kemény munkával megépített műhelyükben már jó ideje nem alkot sem ő, sem a fi­ai, akik ugyancsak ismerik az üvegkészítés és -díszítés rejtel­meit. A csillogó kelyhek, vázák, poharak, dísztárgyak zöme a raktárban pihen, elzárva a szép­re éhes közönségtől. Talán egy­szer méltó helyre kerülhetnek ezek a gyönyörű darabok. Az idén 52 éves mesterfúvó szegény parasztcsaládba szüle­tett. Az általános iskola elvégzé­se után nem sok választása volt. Szülei eredetileg vízvezeték-sze­relőnek szánták, azonban a sors módosított az elképzelésen. Ti­zennégy évesen néhány kör­nyékbeli fiatallal egy kisbuszon találta magát egy szép napon, amely meg sem állt Salgótarjá­nig, ahol üvegműves tanulónak állt. A kezdetekre így emlékezik: - Egy szegény családba szüle­tett parasztfiúnak akkoriban nem sok lehetősége volt. Olyan szakmát kellett tanulni, amiből mielőbb meg lehe­tett élni. Amikor Salgótarjánba ke­rültem, már az első gyakorlati foglalko­zásokon beleszeret­tem az üvegbe. Nem sok időbe telt, amíg megszerez­tem a Szakma Ifjú Mestere cí­met. A mesterdarabomat, egy ru- bintos vázát, a mai napig őrzöm. Mindent tudni akartam, ami az üveggel kapcsolatos. Ez a vonza­lom akkor sem apadt el, amikor később már a Parádsasvári Üveggyárban dolgoztam. Könyö­rögtem a főnökeimnek, hogy hétvégenként is bejárhassak, de akkoriban ez csak az iparművé- . széknek adatott meg. így marad­tak az ebédszünetek. A pihenő­időben is állandóan tervezget­Talán egyszer méltó helyre kerülhetnek ezek a gyönyörű darabok. tem, próbálgattam: mit lehet még kihozni ebből a csodás anyagból. Az az igazság, hogy már akkor is úgy véltem, a sasvári üveggyár adottságait, az ott dolgozó kitűnő szakemberek­ben rejlő tehetséget soha nem aknázták ki igazán. Sokszor tömegcikkeket gyártattak velünk, akik inkább érez­tük magunkat rab­szolgáknak, mint alkotó embe­reknek. Nyáron, az óriási hőség­ben üveget fújni egyébként sem leányálom, de sajnos még a kre­ativitás sem kaphatott teret. Ele­inte jártattam a szám, hogy ez a megoldás nem visz előre. Már ak­kor is az egyedileg tervezett, kis szériás tárgyakra kellett volna koncentrálni, de senki nem hall­gatott rám. Húsz évig dolgoztam a gyárban, amikor egy társam­mal meghallottuk, hogy Finnor­szágba keresnek üvegfúvókat. Nekivágtunk, s a ki­Egyszer talán megnyílhat a saját múzeum A házban és a műhely raktá­rában őrzött több ezer gyönyö­rű üvegtárgy csak arra vár, hogy közkinccsé tegyék, s hogy minél többen gyönyör­ködhessenek benne. Jónás Bá­lint már megvett egy közeli kis házat, amelyet sze­retne rendbe hozni és egy saját múzeumot be­rendezni. Itt végre mél­tó helyükre kerülhet­nének a rejtett üveg­csodák. lencvenes évek elejétől kisebb megszakításokkal minden évben kint töltök valamennyi időt. Bálint Finnországban ismer­kedett meg a filigrán techniká­val is, amely rendkívüli ügyessé­get és precizitást igénylő eljárás: üvegszállal díszíti az üveget. Egy éve a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara az így készített al­kotásokat a Magyar Kézműves Remek címmel tüntette ki. Mi­közben mutatja az oklevelet, né­mi keserűséggel jegyzi meg, hogy a kitüntetés „utóélete” nem túl fényes:. =- Boldog voltam, amikor fel­hívtak a megyei kamarától, hogy gratuláljanak a címhez. Azt is felajánlották, hogy Egerben ki­állíthatom a tárgyaimat, aztán az ígéretből mégsem lett semmi. Néha úgy érzem, hogy én min­dig rossz helyen és rossz időben voltam. Hiába építettem meg a saját műhelyemet azzal a céllal, hogy majd a fiaimmal együtt dol­gozhatunk benne, nincs pénz a beüzemelésre. Idő­közben betegeskedtem is, amibe bizonyára a sok csaló­dás is belejátszott. Fájt, ami a sasvári üveggyárral történt, a saját kis üzletünket is be kel­lett zárni. Megkeseredett em­bernek érzem magam főként azért, mert a rengeteg ke­csegtető ígéretből, ajánlat­ból nem lett semmi. Istenmezején az elmúlt évi taka­rékosságnak és az év végén a Te­rületfejlesztési Minisztériumból folyósított ötmillió forintnak kö­szönhetően egyenesbe került az önkormányzat gazdálkodása. Ám mint Kotroczó István polgármes­tertől megtudtuk, idén további ta­karékosságra van szükség, hogy a már megjelent településfejlesz­tési pályázatok közül minél töb­bet meg tudjanak célozni. Az eddig kiírt pályázatok segít­ségével az önkormányzat lehető­séget lát a belterületi utak és jár­dák további felújítására, a közin­tézmények - így a polgármesteri hivatal és a művelődési ház, vala­mint az orvosi rendelő - korsze­rűsítésére is. Ezen intézmények fűtésrekonstrukciója, a nyílászá­rók cseréje elodázhatatlan feladat a több tízéves épületekben. Ugyancsak tervezik a csapadék­víz-elvezető rendszer kiépítését. A fenti célokhoz olyan felké­szült sikerdíjas pályázatírót ke­resnek, akinek csak abban az esetben fizetnének jutalékot, amennyiben nyernek. ■ Máris népszerű a polgármesterek legújabb fóruma Már az első napokban népsze­rűnek bizonyult az ivádi polgár- mester legújabb kezdeményezé­se. Ivády Gábor polgármesterek­nek szánt internetes fórumot in­dított ( www.kozigforum.hu ), amely a napokban jelent meg a világhálón. Minden polgármes­ternek külön regisztrációs kódot küldtek, ami feljogosítja őket bármely időszerű témához való hozzászólásra. Vendégként bárki belenézhet az eszmecserébe, de hozzászól­ni csak a települések első embe­rei tudnak. A témakörök között szerepelnek pályázatok, pénz­ügyek, az ÖNHIKI, a társulások, a közös ügyek. Pár nap alatt kö­zel száz témában nyilvánítottak véleményt a községek, városok vezetői. Az ötletgazda hangsúlyozta: politikamentes virtuális fórumot kínálnak, amelynek fő célja az információk gyors cseréje vala­mint a közös ügyek mentén va­ló összefogás. ■ Százezres bírsággal is sújthatok a szemetelők MÁTRADERECSKE A törvény értelmében, aki közterüle­ten települési szilárd hulla­dékot engedély nélkül le­rak, illetve nem szállítja a kijelölt helyre, százezer fo­rint pénzbírsággal sújtha­tó. A bírság kiszabásának feltétele a törvénynek meg­felelő bizonyítási eszköz. Mivel a szóbeli bejelentés nem elegendő, legalább egy tanúvallomásra van szükség a jogszabály ér­vényre juttatásához, ame­lyet a polgármesteri hiva­talba juttathatnak el a helybeliek. Júniustól gyógyíthat az új orvos Tarnaleleszen tarnalelesz A községi ön- kormányzat képviselői a kö­zelmúltban döntöttek a há­ziorvosi pályázatokról. A korábbi körzeti orvos janu­ár 1-jétől már nem dolgo­zik, őt egyelőre helyettesí­tik. Június 1-jétől dr. Perghe Sándor láthatja el majd a körzeti orvosi teendőket a községben és a szomszédos Szentdomonkoson. Sakkversenyt rendeznek a sportember tiszteletére erdőkövesd Az erdőkövesdi önkormányzat szervezésé­ben a múlt hét végén ren­dezték meg a Dulai Károly Gusztáv-sakkversenyt. A község sakkéletében jelen­tős érdemeket szerzett sportemberre nyílt egyéni viadallal emlékeztek. A szervezők a helyi művelő­dési házban várták a jelent­kezőket, akik a család által felajánlott vándorserlegért és az önkormányzat díjaiért ültek asztalhoz. Körzeti oldalaink heti menetrendje HÉTFŐ EUER ► KEDD PÉTERVÁSÁRA SZERDA HEVES. KISKÖRE CSÜTÖRTÖK FÜZESABONY PÉNTEK GYÖNGYÖS SZOMBAT HATVAN. LŐRINCI Az oldalt írta: Barta Katalin Fotó: Ötvös Imre Tel.: 36/513-622 e-mail: katalm.barta@axelspringer.hu Végleges helyűkre kerültek az alkotások kiállítás A fafaragások a parádi emberek hétköznapjait is tükrözik Itt a farsang, áll a bál: jótékony mulatságok Párádon tavaly decemberben az egykori tűzoltószertár helyén nyílt meg az Asztalos Johák fa­faragó alkotásaiból nyílt állandó kiállítás. Ott az életnagyságú fafaragás­ok, szobrok, kisplasztikák, dom­borművek megtekintése közben élménybeszámolót is hallhat­nak a látogatók. Asztalos Johák kisfiú korában, pásztorként kez­dett el foglalkozni a fafaragás­sal. Felnőttként a munka mel­lett is folytatta. A tárlaton megtalálható a mester szinte összes munkája. Ezek egy része a hétköznapi éle­tet ábrázolja. Közülük a mező- gazdasági munkákat bemutató domborművek adnak szinte tel­A művészt nagyon érdekelték a betyárvilág legendás alakjai is jes betekintést az itteni embe­rek mindennapjaiba. Emellett helyet kaptak történelmi alapú faragásai is, a Rákóczi Ferenc születésének 300. évfordulójá­ra készült díjnyertes pályamű­ve: A Rákóczi szabadságharc története. A művészt nagyon ér­dekelte a betyárvilág, melyet al­kotásaiban is megformált. A Mátra híres betyárja, Vidróczki Marci, és Sobri Jóska mellett még Pintér Pista és Rózsa Sán­dor életnagyságú szobra is meg­található a múzeumban. A felesége, Asztalos Johákné által évtizedeken át gyűjtött ha­gyományos palóc tárgyak, esz­közök, népviseleti ruhák teszik még érdekesebbé a kiállítást. ■ Január 6-tól kezdetét vette a far­sangi időszak, amely ünnepkör­nek a legfeltűnőbb mozzanata a jelmezes-álarcos alakoskodás. Az európai népeknél, így ha­zánkban is a XV. század óta szól­nak az adatok a férfi-női ruha­cseréről, álarcviselésről, állatala­koskodások különböző formái­ról. Már Mátyás király idejében a királynő itáliai rokonsága mű­vészi álarcokat küldött ajándék­ba a magyar rokonoknak. Szokás volt farsang idején a lá­nyok, asszonyok külön farsango­lása is, amikor a lányok férfiru­hába bújtak, s úgy múlatták az időt. A palócok lakta vidéken far­sangvasárnap előtti vasárnapon tartották meg a lányok vasárnap­ját. Ezen a napon ebéd után ke­zükben nyárssal jártak a lányok köszönteni, adományokat kérni. Este rendszerint táncmulatság követte a köszöntést. Ebben az időszakban gúnyolták ki a pártá­ban maradt lányokat is. A hamvazószerdáig tartó far­sangi időszakban egymást kö­vették, s követik a mai napig a fé­nyesebbnél fényesebb bálok, tár­sasági összejövetelek. A múlt hét végén Mátra-de- recskén hálóztak, februárban pedig Sírokban rendeznek ha­sonló rendezvényt, amelynek célja a mulatozás mellett a jóté­konyság. A bevételeket egyéb­ként az oktatási intézményekre fordítják. ■

Next

/
Thumbnails
Contents