Heves Megyei Hírlap, 2008. január (19. évfolyam, 1-26. szám)
2008-01-29 / 24. szám
A A A 2008. JANUÁR 29., KEDD - HEVES MEGYEI HÍRLAP ES KÖRZETE Felkészült pályázatíróra van szükségük a biztos sikerhez A Jónás Bálint-féle, úgynevezett filigrán technikával készült üvegtárgyakat tavaly a Magyar Kézműves Remek címmel tüntették ki Lakat alatt az üvegcsodák portré A mesterfúvó álma egy saját múzeum létrehozása Párádon néhányan még ismerik a titkot: hogyan születnek meg a páratlan, ragyogó üvegcsodák. Barta Katalin Az egykor szebb napokat látott Parádsasvári Üveggyárban számos parádi dolgozott, akik közül néhányan egyedül is megpróbálkoztak a színes kincsek tervezésével, előállításával. Jónás Bálint otthonában őrzi a saját maga és a fiai által készített páraüan alkotásokat. A legnagyobb bánata, hogy a kemény munkával megépített műhelyükben már jó ideje nem alkot sem ő, sem a fiai, akik ugyancsak ismerik az üvegkészítés és -díszítés rejtelmeit. A csillogó kelyhek, vázák, poharak, dísztárgyak zöme a raktárban pihen, elzárva a szépre éhes közönségtől. Talán egyszer méltó helyre kerülhetnek ezek a gyönyörű darabok. Az idén 52 éves mesterfúvó szegény parasztcsaládba született. Az általános iskola elvégzése után nem sok választása volt. Szülei eredetileg vízvezeték-szerelőnek szánták, azonban a sors módosított az elképzelésen. Tizennégy évesen néhány környékbeli fiatallal egy kisbuszon találta magát egy szép napon, amely meg sem állt Salgótarjánig, ahol üvegműves tanulónak állt. A kezdetekre így emlékezik: - Egy szegény családba született parasztfiúnak akkoriban nem sok lehetősége volt. Olyan szakmát kellett tanulni, amiből mielőbb meg lehetett élni. Amikor Salgótarjánba kerültem, már az első gyakorlati foglalkozásokon beleszerettem az üvegbe. Nem sok időbe telt, amíg megszereztem a Szakma Ifjú Mestere címet. A mesterdarabomat, egy ru- bintos vázát, a mai napig őrzöm. Mindent tudni akartam, ami az üveggel kapcsolatos. Ez a vonzalom akkor sem apadt el, amikor később már a Parádsasvári Üveggyárban dolgoztam. Könyörögtem a főnökeimnek, hogy hétvégenként is bejárhassak, de akkoriban ez csak az iparművé- . széknek adatott meg. így maradtak az ebédszünetek. A pihenőidőben is állandóan tervezgetTalán egyszer méltó helyre kerülhetnek ezek a gyönyörű darabok. tem, próbálgattam: mit lehet még kihozni ebből a csodás anyagból. Az az igazság, hogy már akkor is úgy véltem, a sasvári üveggyár adottságait, az ott dolgozó kitűnő szakemberekben rejlő tehetséget soha nem aknázták ki igazán. Sokszor tömegcikkeket gyártattak velünk, akik inkább éreztük magunkat rabszolgáknak, mint alkotó embereknek. Nyáron, az óriási hőségben üveget fújni egyébként sem leányálom, de sajnos még a kreativitás sem kaphatott teret. Eleinte jártattam a szám, hogy ez a megoldás nem visz előre. Már akkor is az egyedileg tervezett, kis szériás tárgyakra kellett volna koncentrálni, de senki nem hallgatott rám. Húsz évig dolgoztam a gyárban, amikor egy társammal meghallottuk, hogy Finnországba keresnek üvegfúvókat. Nekivágtunk, s a kiEgyszer talán megnyílhat a saját múzeum A házban és a műhely raktárában őrzött több ezer gyönyörű üvegtárgy csak arra vár, hogy közkinccsé tegyék, s hogy minél többen gyönyörködhessenek benne. Jónás Bálint már megvett egy közeli kis házat, amelyet szeretne rendbe hozni és egy saját múzeumot berendezni. Itt végre méltó helyükre kerülhetnének a rejtett üvegcsodák. lencvenes évek elejétől kisebb megszakításokkal minden évben kint töltök valamennyi időt. Bálint Finnországban ismerkedett meg a filigrán technikával is, amely rendkívüli ügyességet és precizitást igénylő eljárás: üvegszállal díszíti az üveget. Egy éve a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara az így készített alkotásokat a Magyar Kézműves Remek címmel tüntette ki. Miközben mutatja az oklevelet, némi keserűséggel jegyzi meg, hogy a kitüntetés „utóélete” nem túl fényes:. =- Boldog voltam, amikor felhívtak a megyei kamarától, hogy gratuláljanak a címhez. Azt is felajánlották, hogy Egerben kiállíthatom a tárgyaimat, aztán az ígéretből mégsem lett semmi. Néha úgy érzem, hogy én mindig rossz helyen és rossz időben voltam. Hiába építettem meg a saját műhelyemet azzal a céllal, hogy majd a fiaimmal együtt dolgozhatunk benne, nincs pénz a beüzemelésre. Időközben betegeskedtem is, amibe bizonyára a sok csalódás is belejátszott. Fájt, ami a sasvári üveggyárral történt, a saját kis üzletünket is be kellett zárni. Megkeseredett embernek érzem magam főként azért, mert a rengeteg kecsegtető ígéretből, ajánlatból nem lett semmi. Istenmezején az elmúlt évi takarékosságnak és az év végén a Területfejlesztési Minisztériumból folyósított ötmillió forintnak köszönhetően egyenesbe került az önkormányzat gazdálkodása. Ám mint Kotroczó István polgármestertől megtudtuk, idén további takarékosságra van szükség, hogy a már megjelent településfejlesztési pályázatok közül minél többet meg tudjanak célozni. Az eddig kiírt pályázatok segítségével az önkormányzat lehetőséget lát a belterületi utak és járdák további felújítására, a közintézmények - így a polgármesteri hivatal és a művelődési ház, valamint az orvosi rendelő - korszerűsítésére is. Ezen intézmények fűtésrekonstrukciója, a nyílászárók cseréje elodázhatatlan feladat a több tízéves épületekben. Ugyancsak tervezik a csapadékvíz-elvezető rendszer kiépítését. A fenti célokhoz olyan felkészült sikerdíjas pályázatírót keresnek, akinek csak abban az esetben fizetnének jutalékot, amennyiben nyernek. ■ Máris népszerű a polgármesterek legújabb fóruma Már az első napokban népszerűnek bizonyult az ivádi polgár- mester legújabb kezdeményezése. Ivády Gábor polgármestereknek szánt internetes fórumot indított ( www.kozigforum.hu ), amely a napokban jelent meg a világhálón. Minden polgármesternek külön regisztrációs kódot küldtek, ami feljogosítja őket bármely időszerű témához való hozzászólásra. Vendégként bárki belenézhet az eszmecserébe, de hozzászólni csak a települések első emberei tudnak. A témakörök között szerepelnek pályázatok, pénzügyek, az ÖNHIKI, a társulások, a közös ügyek. Pár nap alatt közel száz témában nyilvánítottak véleményt a községek, városok vezetői. Az ötletgazda hangsúlyozta: politikamentes virtuális fórumot kínálnak, amelynek fő célja az információk gyors cseréje valamint a közös ügyek mentén való összefogás. ■ Százezres bírsággal is sújthatok a szemetelők MÁTRADERECSKE A törvény értelmében, aki közterületen települési szilárd hulladékot engedély nélkül lerak, illetve nem szállítja a kijelölt helyre, százezer forint pénzbírsággal sújtható. A bírság kiszabásának feltétele a törvénynek megfelelő bizonyítási eszköz. Mivel a szóbeli bejelentés nem elegendő, legalább egy tanúvallomásra van szükség a jogszabály érvényre juttatásához, amelyet a polgármesteri hivatalba juttathatnak el a helybeliek. Júniustól gyógyíthat az új orvos Tarnaleleszen tarnalelesz A községi ön- kormányzat képviselői a közelmúltban döntöttek a háziorvosi pályázatokról. A korábbi körzeti orvos január 1-jétől már nem dolgozik, őt egyelőre helyettesítik. Június 1-jétől dr. Perghe Sándor láthatja el majd a körzeti orvosi teendőket a községben és a szomszédos Szentdomonkoson. Sakkversenyt rendeznek a sportember tiszteletére erdőkövesd Az erdőkövesdi önkormányzat szervezésében a múlt hét végén rendezték meg a Dulai Károly Gusztáv-sakkversenyt. A község sakkéletében jelentős érdemeket szerzett sportemberre nyílt egyéni viadallal emlékeztek. A szervezők a helyi művelődési házban várták a jelentkezőket, akik a család által felajánlott vándorserlegért és az önkormányzat díjaiért ültek asztalhoz. Körzeti oldalaink heti menetrendje HÉTFŐ EUER ► KEDD PÉTERVÁSÁRA SZERDA HEVES. KISKÖRE CSÜTÖRTÖK FÜZESABONY PÉNTEK GYÖNGYÖS SZOMBAT HATVAN. LŐRINCI Az oldalt írta: Barta Katalin Fotó: Ötvös Imre Tel.: 36/513-622 e-mail: katalm.barta@axelspringer.hu Végleges helyűkre kerültek az alkotások kiállítás A fafaragások a parádi emberek hétköznapjait is tükrözik Itt a farsang, áll a bál: jótékony mulatságok Párádon tavaly decemberben az egykori tűzoltószertár helyén nyílt meg az Asztalos Johák fafaragó alkotásaiból nyílt állandó kiállítás. Ott az életnagyságú fafaragások, szobrok, kisplasztikák, domborművek megtekintése közben élménybeszámolót is hallhatnak a látogatók. Asztalos Johák kisfiú korában, pásztorként kezdett el foglalkozni a fafaragással. Felnőttként a munka mellett is folytatta. A tárlaton megtalálható a mester szinte összes munkája. Ezek egy része a hétköznapi életet ábrázolja. Közülük a mező- gazdasági munkákat bemutató domborművek adnak szinte telA művészt nagyon érdekelték a betyárvilág legendás alakjai is jes betekintést az itteni emberek mindennapjaiba. Emellett helyet kaptak történelmi alapú faragásai is, a Rákóczi Ferenc születésének 300. évfordulójára készült díjnyertes pályaműve: A Rákóczi szabadságharc története. A művészt nagyon érdekelte a betyárvilág, melyet alkotásaiban is megformált. A Mátra híres betyárja, Vidróczki Marci, és Sobri Jóska mellett még Pintér Pista és Rózsa Sándor életnagyságú szobra is megtalálható a múzeumban. A felesége, Asztalos Johákné által évtizedeken át gyűjtött hagyományos palóc tárgyak, eszközök, népviseleti ruhák teszik még érdekesebbé a kiállítást. ■ Január 6-tól kezdetét vette a farsangi időszak, amely ünnepkörnek a legfeltűnőbb mozzanata a jelmezes-álarcos alakoskodás. Az európai népeknél, így hazánkban is a XV. század óta szólnak az adatok a férfi-női ruhacseréről, álarcviselésről, állatalakoskodások különböző formáiról. Már Mátyás király idejében a királynő itáliai rokonsága művészi álarcokat küldött ajándékba a magyar rokonoknak. Szokás volt farsang idején a lányok, asszonyok külön farsangolása is, amikor a lányok férfiruhába bújtak, s úgy múlatták az időt. A palócok lakta vidéken farsangvasárnap előtti vasárnapon tartották meg a lányok vasárnapját. Ezen a napon ebéd után kezükben nyárssal jártak a lányok köszönteni, adományokat kérni. Este rendszerint táncmulatság követte a köszöntést. Ebben az időszakban gúnyolták ki a pártában maradt lányokat is. A hamvazószerdáig tartó farsangi időszakban egymást követték, s követik a mai napig a fényesebbnél fényesebb bálok, társasági összejövetelek. A múlt hét végén Mátra-de- recskén hálóztak, februárban pedig Sírokban rendeznek hasonló rendezvényt, amelynek célja a mulatozás mellett a jótékonyság. A bevételeket egyébként az oktatási intézményekre fordítják. ■
