Heves Megyei Hírlap, 2008. január (19. évfolyam, 1-26. szám)
2008-01-29 / 24. szám
« 2 MEGYEI KÖRKÉP HEVES MEGYEI HÍRIAP - 2008. JANUÁR 29., KEDD Füzesabonyi közintézményben kapott helyet a Magyar Gárda A szocialista párt tiltakozik az ellen, hogy Füzesabony fideszes városvezetése egy közintézményt biztosított a Magyar Gárda helyi alakuló gyűlésének megtartására. A hét végi „zászlóbontó” ülést ugyanis a művelődési központban lévő presszóban tartották, ám a helyiség évek óta nem működik vendéglátóhelyként, vagyis a közintézmény része - mondta Korózs Lajos, a város és körzete MSZP-s ország- gyűlési képviselője. A helyiséget azt követően kapták meg a gárdisták, hogy Füzesabony egy vendéglátóegysége sem kívánt helyet adni a csoport alakuló ülésének - tette hozzá a politikus. Laminé Antal Éva, a település fideszes polgármestere kijelentette: a rendezvényteremként működő helyiséget bármilyen, legálisan működő szervezet kibérelheti. Ilyen bejegyzett szervezet a Magyar Gárda is. Az ilyen igényeket egy esetben sem utasítják el, így akár az MSZP- nek is bérbe adják a termet, amennyiben kéri. ■ Nem voltak etnikai okai a verekedésnek Folytatás az 1. oldalról Szeleczki János, Eger alpolgármestere arról biztosított mindenkit, hogy amint feltárják a történteket, s amikor lezárulnak" az ilyenkor elengedhetetlen eljárások, a nyilvánosság rendelkezésére állnak. Megjegyezte még: sajnálatos problémának tartja, hogy ma az iskola gyakorlatilag eszköz- telen, amikor fegyelmezési problémákat kellene megoldania. Soltész Bálint, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság sajtó- szóvivője elmondta: garázdaság vétsége miatt indítottak eljárást ismeretlen tettesek ellen. Lapunk más forrásból úgy tudja, a mozgókép-felvételen megörökített verekedés hátterében az áll, hogy a kiváló sportoló magántanulóként végezte tanulmányait, majd amikor a versenyek véget értek, ő is beült az órákra. Az osztály két korábbi hangadója viszont nem nagyon viselte el, hogy „vetélytársuk” akadt. ■ Két év múlva eltűnnek a lerakók? rekultiváció Uniós forrásból számolnák fel a régi, bezárt szeméttárolókat Mult» Lanqoftflo OSO TQOCM Mcn>ory Ru«tR«UTV TKLGTEXT K/S/OAf Nem csak büdös, hanem veszélyes is egy-egy régi szeméttelep, ha a nyári melegben meggyullad. Most remény van arra, hogy 2011-re mindez múlttá válik. Szuromi Rita Tavaly júniusban égett utoljára a hevesi szeméttelep. A füstöt akkor Tenk határában is látni lehetett, a környéken élők pedig iszonyú bűzre panaszkodtak. A jelenség nem kizárólag hevesi, me- gyeszerte gyakori a lerakók öngyulladása, illetve felgyújtása.- A dél-hevesi térségben évente 2-3 szemétteleptűzhöz vonulunk - tudtuk meg Besenyei Zoltán tü. alezredestől, a Hevesi Tűzoltóság parancsnokától. - A munkánknak ez csupán töredékét jelenti, mégsem elhanyagolható az a veszély, amit a régi telepek gyulladása okoz. Égés közben a környezetre káros gázok szabadulhatnak fel, amelyek veszélyes anyagokkal terhelik a levegőt és a talajt. Igazából itt a prevenciós munka sem segít, hiszen a nyári forróságban legtöbbször a biológiai anyagok bomlása, a hőemelkedéssel járó gázosodás okoz tüzet. Arra a kérdésünkre, hogy vajon ezen tűzesetek milyen arányban keletkeznek öngyulladás, illetve szándékos gyújtogatás következményeként, a parancsnok kijelentette: a legtöbb esetben nem derül ki, mi miatt lobbantak fel a lángok, így a hatalmas menyiségű szeméthalom közepette csak találgatni tudnak. Mindkét esetre volt már példa. Egyébként a körbekerítés sem hatásos, hiszen aki akar, az bejut a régi, elavult szeméttelepekre. A dél-hevesi települések, köztük a két város, Heves és Kisköre szilárd hulladékának elszállítása évek óta megoldott. A jászteleki regionális lerakó fogadja Dél-Heves és az Észak-Jászság 33 településének kommunális hulladékát. Vagyis a régi, korszerűtlen város-, illetve faluszéli telepekre évek óta nincs szükség. Ám az önkormányzatok hiába döntöttek a bezárásról, mégiscsak gyarapodnak - immár illegálisan - a szeméthegyek. Jellemző, hogy a lakosok az építési % •j v Sok helyen a körbekerítés sem hatásos, hiszen aki akar, az bejut a régi szeméttelepekre. Képünk illusztráció. törmeléket vagy egy-egy nagyobb, év közbeni lomtalanítás „eredményét” csak a falu széléig viszik. Őrzésre, körbekerítésre se pénz, se ember nincs. A pélyi szemétlerakó az egyik, amely többszörösen is problémát jelent. A Hevesi Füvespuszták Tájvédelmi Körzet közvetlen közelében fekszik, ráadásul ma még a tulajdonviszonya is rendezetlen. Több földúton is megközelíthető, így ember nincs, aki megmondhatná, ki és hogyan szállította oda az egyébként nem oda való hulladékát. Településcsoportokban dolgoznak majd szabó lajos szerint ha zöld utat kap a rekultiváció, akkor a munkálatokra olyan vállalkozót keresnek, aki település- csoportokban tudja majd a feladatot végezni. Vagyis egyszerre nem egy helyen, hanem öt-hat faluban is megindul a régi telep felszámolása.- A pélyi lerakó egy régi agyaggödörben található, mintegy két kilométerre a falutól, ráadásul az egyik oldala közvetlenül is érintkezik a tájvédelmi körzettel - tudtuk meg Ari Norman polgármestertől. - A földhivatali nyilvántartás szerint ez a mai napig szántó, ám nem csoda, ha erre a termelőszövetkezet átalakulásakor senki sem tartott igényt. Megmaradt a téesz néhány taggal, s több olyan földterület, amely senkinek sem kellett. A kerítést már rég ellopták, ráadásul ez a terület a Natura 2000 természetvédelmi legelőt is érinti. Vagyis dupla veszélyt jelent a természetre. Jelenleg ott tartunk, hogy a tulajdonviszonyt kell tisztázni, a továbblépés érdekében. Mindenképp önkormányzati kézbe kell ennek a területnek kerülni, hogy rekulti- válni lehessen. Volt korábban olyan elképzelés, hogy a gödör kitakarítása után vizes élőhelyként kell visszaadni a természetnek, ám én inkább hajlok arra, hogy a fásítás célszerűbb, hiszen ha megmarad a gödör jelleg, az továbbra is vonzza majd az illegális lerakókat. A polgármester hozzátette: a telep védtelen a szemetelőkkel szemben. Arra az önkormányzatnak nincs embere, hogy figyeltesse az utakat. Egyetlen megoldás lenne, ha a lakosok jeleznék, kit láttak törmelékkel arra haladni, ám ebben az esetben a jelzést tanúkkal kell hitelesíteni. Ez pedig már olyan bonyolult eljárás, hogy szinte remény sincs arra, valakit lerakáson csípnek. ■ Hárommilliárd forint lesz a 33 település szemétlerakóinak rekultiválása. Szabó Lajos, Jászapáti polgár- mestere, a szemétkezelést végző önkormányzati társulás elnöke bizakodó: 2011-re eltűnhetnek a térség régi, működési engedéllyel már nem rendelkező telepei.- Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Programjának pályázatán indultunk, s a hét jelentkező közül harmadikként regisztráltak minket. Január 4-től folyik a pályázatunk értékelése: egy 67 millió forintos programmal indultunk, ami ahhoz kell, hogy a pályázat második fordulójára egy komplex rekultivációs anyag készülhessen. Igaz, mi 2003-ban már összeállítottunk ilyet, ám azóta változtak a jogszabályok, például most kisebb takaróréteget írnak elő, mint akkor. A 33 település hulladéklerakóinak rekultivációja összesen hárommilliárd forint lesz. Tudjuk már azt is, mely lerakók azok, ahonnan el kell szálh'tani az évtizedek óta ott gyűjtött szemetet - mert például az alatta lévő földréteg nem zár rendesen -, s melyek azok, ahol elég a takarás, vagyis a szemét maradhat. A tervek szerint a rekultivációt - ha a pályázatok nem csúsznak - 2009-ben megkezdik, s két év alatt befejezik a térség összes elavult szeméttelepének felszámolását. Megkérdeztük olvasóinkat Egyetért-« Ön a rokkantnyugdíjazás szigorításával? TÓTH SÁNDORNÉ, NoSZVaj- Nem értek egyet Szerintem, akik annyira veszítettek a munkaképességükből, hogy nem tudnak bejárni dolgozni, azok maradjanak otthon, s ne kelljen nekik munkába állniuk. Akik egészségesek, azoknak is munkát kellene biztosítani, persze nem olyat, amit a rokkantnyugdíjasok is el tudnának végezni. FEHÉR GÁBOR, Eger- Szerintem ez rossz döntés, szegény rokkantnyugdíjasokkal ismét kitolnak így. Eleve nagy probléma nekik, hogy rossz az egészségi állapotuk, s leszázalékolták őket, de még meg is kellene élniük a nyugdíjukból. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy sokan bátran visz- szaélnek például a parkolási kártyájukkal. MÉNESINÉ VERES ZSUZSANNA, Gyöngyös- Alapjaiban nem értek egyet a szigorításokkal Azzal, hogy még jobban kitolják a nyugdíj- korhatárt, csak a fiatal munkanélküliek száma növekszik. Azoknak nem lesz munkájuk, akik szívesen dolgoznának. Vagyis a fiataloknak. A rokkantsági nyugdíj szigorítása is csak részben indokolt molnár ibolya, Gyöngyös- Szükség van a megfelelő lépésekre, hogy valóban csak az kapjon segítséget, akinek szüksége van rá. Ehhez persze az is hozzátartozik, hogy aki tényleg nem tud dolgozni, annak ne 23 ezer forintból kelljen tengődnie. A nyugdíjkorhatár emelésével azonban nem értek egyet. Az új generációnak is kell állás. Az integrálásnak hála, kicsinek bizonyult a suli Pályázatot nyújt be EU-s támogatásért az Észak-magyarországi Operatív Program keretén belül az AMK - ezen belül az iskola és az óvoda, valamint a Nagyvisnyón található tagintézményi óvoda - fejlesztésére a szilvásváradi önkormányzat. A 300 millió forintos beruházás révén négy új tanteremmel bővülne az iskola, ami az integrálás miatt megnövekedett gyermeklétszám miatt szükséges. Teljes körű lenne a gépészeti felújítás, átalakítanák és bővítenék a konyhát, korszerű nyílászárókra cserélnék a régieket, de szaktan- termek kialakítását is tervezik. Az óvodák esetében ugyancsak sürgető a renoválás. A pályázatban a fejlesztőszobák kialakítására és az eszközbeszerzésre is kitérnek. Amennyiben elnyerik a várt támogatást, mindhárom épületet akadály- mentessé tennék. Az intézmény- vezetők a pedagógusok továbbképzését is tervezik. A pályázathoz csatolták az Oktatási és Kulturális Minisztérium szakértője által készített esélyegyenlőségi helyzetelemzést és javaslatot. Ebben egyebek mellett arról olvashatunk, hogy a beruházás segítené a hátrányos és sajátos nevelési igényű gyerekek fejlesztését. A kor igényeinek megfelelő taneszközök pedig a normál és tehetséges tanulók oktatásához nélkülözhetetlenek. ■
