Heves Megyei Hírlap, 2008. január (19. évfolyam, 1-26. szám)

2008-01-23 / 19. szám

PF. 23 - OLVASÓINK ÍRTAK HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2008. JANUAR 23., SZERDA Gyógyfürdők és utalványok vélemény Sok influenzás, lázas, köhögő ember is fürdőzik Gyakran találkozni beteg emberekkel is a gyógyfürdőkben, mivel nem akarják veszni hagyni a beutalóikat. Képünk illusztráció. Miért potenciális bűnöző nálunk a segítőkész állampolgár? Zúgolódom. Olvasom az újság­ban, hogy komolyan ellenőrizni fogják a magánépítkezéseket. Amikor vidékre költöztünk, semmire se volt pénzünk, s örül­tünk, hogy a szükséges anyago­kat meg tudtuk venni. A rokon­ság ahol tudott, segített, cserébe nem kértek semmit. A villany- szerelő nagybátyámat ma azért megbüntetnék, mert a szabad­idejét feláldozva egy hétvégén megcsinálta az összes villanysze­relési munkát? A szomszédok segítettek lepa­kolni a téglát, én meg megkínál­tam őket egy pohár borral. Akkor ma ezekből melyik lenne a feke­temunka, a villanyszerelés, a szállásadás, a pakolás vagy a bor­kimérés? Vagy mind? Hallottam olyan országokról, ahol a boldog állampolgár nem potenciális bűnelkövető. Ott is szigorúan ellenőrzik a fekete­munkát, de az ártatlanságot soha nem kell bizonyítani, mindig a hatóság bizonyít. Ott a hatóság el­sődleges célja nem a büntetés ki­szabása, hanem hogy rendben menjenek a dolgok. Nálunk miért feltételezik alapból a hatóságok emberei, hogy az ismerős, ha ta­gadja is, pénzt kap a munkájáért, azaz hazudik, tehát bűnelkövető? Ha már új rendeleteket hoznak, miért nem nézik meg előtte, hogy máshol hogyan csinálják? A pozi­tív példát is! ■ (név és dm a szerk-ben) Mindennél fontosabb az egészség! A Dobó Katica Nyugdíjas Szerve­zet egyik klubfoglalkozásán egészségügyi fórumot rendezett, ahol dr. Megyaszai László, a Markhot Ferenc Kórház onko- terápiai osztályának osztályveze­tő főorvosa tartott előadást a da­ganatos betegségek felismerésé­ről, kezeléséről és gyógyításáról. A fórum résztvevői a feltett kérdé­sek megválaszolása mellett ígé­retet kaptak arra is, hogy további előadások keretében bővíthetik ismereteiket korunk betegségei elleni védekezésben. Mert min­dennél fontosabb az egészség! ■ Zelei Ferencné Eger Az influenzajárvánnyal szembe­ni védekezésre hívják fel a ma­gyar lakosságot a különböző egészségügyi szervezetek képvi­selői. A megelőzés szempontjá­ból fontosnak tartják, hogy aki te­heti, kerülje el az olyan helyeket, ahol sok ember tartózkodik. Ez az ajánlás logikus és teljesen ért­hető. Ugyanakkor érthetetlen, hogy az Egészségügyi Minisztéri­um egyes rendelkezései ezen ajánlások céljai ellen hatnak. A A múlt év utolsó heteiben gaz­dag ajándékot kaptak a gondo­zottak a Petőfi utcai Idősek Ott­honában Egerben. Egy napfé­nyes, bár kissé csípős kora téü napon meglátogattuk a Mun- kácsy-kiálh'tást. A korszerű tech­nikával rendezett tárlatvezeté­sen nemcsak a nagy festő életé­vel ismerkedtünk meg, hanem a Pákh Imre gyűjteményéből származó, kevésbé ismert nép­életképekkel, tájképekkel, sza­lonképekkel is, kiegészítve ed­digi ismereteinket. Ajándékként éltük meg a Mi­minisztérium rendelkezése sze­rint a gyógyfürdői kezelésre szó­ló tizenöt utalvány - ha a beteg nem használja fel 8 héten belül - érvényét veszíti akkor is, ha vala­ki a járványveszély miatt nem megy el a kezelésre. Ezután a pá­ciens a kezeléseket csak az ese­tenként 5-10 ezer forintért meg­vásárolt jegyekért kaphatja meg. Tapasztalataim szerint influenza­járvány idején ezért lehet talál­kozni sok köhögő, esetenként lá­kulás-ünnepséget is. A hangula­tos műsort a gondozók gyerme­keinek jelenléte tette bensősé­gessé. Alig telt el né­hány nap, és az ad­venti hangulatban újabb események köszöntöttek ránk. Az Ezüstidő Sza­badidős Klub (veze­tő Fűrész János) műsora elevenítette fel a gyer­mekkori karácsonyok emlékét. Dalok, versek, történetek - me­lyet sokan megéltünk közel sem gondtalan gyermekkorunkban ­zas emberrel is a fürdőkben, mert nem akarják veszni hagyni a beutalóikat. Ezért és sok más okra hivatkozva ismételten java­soltam az egészségügyi minisz­ternek, hogy módosítsák a ren­deletet, és a beutalók érvényessé­gi időtartamát duplázzák meg. Sajnos, reform ide vagy oda, a javaslatot - védve saját presztí­zsét - a minisztérium rendre el­utasította. Az érvek egész sorát hoztam fel álláspontom mellett. hangzottak el, könnyet csalva az idős szemekbe. Felüdülés volt kis vendégeink, az Epreskerti Óvoda kicsinyeinek műso­ra. Szereplésük ün­nepeinken már ked­ves hagyománynak számít. Megható volt az az igyekezet is, mellyel az otthon még viszonylag ak­tív, mozgásképes gondozottai az elesetteket (fekvőbetegek) felvi­dítani igyekeztek. Az énekkar, a versmondók műsora néhány percre elfeled­Ezek felelet nélkül maradtak. He­lyette 2006. július 13-i levelében a minisztérium osztályvezetője közölte, hogy az előírások meg­változtatására „nincs kormányza­ti szándék”. Kíváncsi vagyok, hogy a ma­gánbiztosítóknak lesz-e szándé­kukban a bürokratikus hagyo­mány helyett a betegek érdeké­ben változtatni az előírásokat? ■ Kardos Márton Lőrinti tette életük nehéz óráit. A kará­csonyhoz kapcsolódó megemlé­kezéseket az intézeti ünnep ko­ronázta. Az egri színház művé­szeinek hagyományos műsora és az egyházak képviselőinek vi­gasztaló szava hozta közelebb egymáshoz a résztvevőket és zárta az „ajándékok” sorát. A megajándékozottak nevében szeretném ezt megköszönni az intézet vezetőinek és minden jó szándékú résztvevőnek, boldog új esztendőt, erőt és sikert kí­vánva. ■ (név és dm a szerkőben) Tisztességesebb üzletpolitikára számítanánk sporttársaimmal Mint haladó amatőr síelő, gon­doltam, hogy az új év második napját sportolással indítom a ké­kesi pályán. Telefonos tudakozá­somra megerősítettek, hogy a dé­li pálya a felvonó hosszában síel­hető. Nagyszerű! Szerdán a kora délelőtti örömömet beárnyékol­ta, hogy 600 forint parkolódíjjal indítottak az ország legmaga­sabb pontján, még akkor is, ha csak 10 percet tartózkodtam vol­na az autómmal ott. Európa sípá­lyái mellett, sőt Mátraszent- istvánban és Bánkúton sem kér­nek parkolódíjat. A négyezer fo­rintos napijegy - lebontva sípá­lya-kilométerre - a legdrágább Európában. Na de hát a sí nem ol­csó sport. Sebaj, jó az idő, jó a hó, csússzunk! ■ Reklamáltunk, hogy az üzletszabályzat szerint ha két óránál tovább áll a felvonó, a bérlet ára talán visszajárna. Újjáéledő örömömre ismét ár­nyék vetült. Nem azért, mert fel­hőssé vált az ég. A felnőttkort bő­ven megért öreg tányéros felvo­nó nem bírta a nem is olyan nagy síző tömeget, s negyed­óránként kb. öt percet állt. De amikor kora délután már 45 percet állt, és rendre gyalog kellett felballagni a pályán, fel­ment bennem a pumpa. Feldü­hödött sporttársaimmal rekla­máltunk, hogy az üzletszabály­zat szerint ha két óránál tovább áll a felvonó, a bérlet ára vissza­jár. Jelen esetben a sok rövid ál­lást összeadva kijött a két óra. Az üzemeltető másként számolt. Szerinte a panaszunk nem volt jogos, így pénz vissza nem jár. Elnézést kérünk? Sajnáljuk? Ah, dehogy!!! Helyette vállvonogatás és semmilyen hozzáállás volt a pénztáros és a közvetlen főnöke válasza. Ez aztán üzletpolitika! A panaszkönyvet félig megtöl­töttük a reklamációkkal. Nem tudom, kivizsgálják-e. Hozzáte­szem: én teljes mellszélességgel támogatom a magyar gazdasá­got, a vállalkozásokat, de ha ilyen hozzáállással találkozom, elgondolkodom, hogy legköze­lebb a nem sokkal messzebbi szlovákiai síterepeket válasz­tom. Tisztességesebben nem menne!!??? ■ Kovács Péter (dm a szerk-ben) Eseménydús évzáró napok az otthonban köszönet A szeretet ajándékaival lepték meg az év végén az idős embereket ■ Az énekkar, a versmondók műsora néhány percre elfeled­tette életük ne­héz óráit. Méltósággal távozott Gurnicz Vencel múltidézés Az énekes számára a zene kétszeres imádság volt. Mostanáig. Négynapos áramszünet a januári hidegekben Amikor meghallotta, hogy nóta­klub alakul Egerben, az elsők kö­zött ott volt a próbákon. Olyan szívből és jókedvűen énekelt már az első meghallgatáson, mintha világéletében énekléssel foglal­kozott volna. De az élete a ke­mény munkáról szólt. A dalolás-' ban a lelke teljesedett ki. Bele­énekelte minden megnemértett- ségét, megbántottságát, vagy oly­kor a túláradó jókedvét. Számára a dal, a zene valóban kétszeres imádság volt. Mostanáig. Az Ezüstidő Szabadidős Egye­sület január 8-án, délután meg­tartott, óévet záró és új évet kez­dő rendezvényéig. Ő is velünk volt, hiszen hónapok óta a mi koncertjeinken énekelt és örven­deztette meg a közönséget elő­adói sokszínűségével. „Kiskará­csony - Nagykarácsony” című rendezvényünkön Ady-verset mondott. Ezen a januári délutánon kis­sé feszülten érke­zett közénk. A va­csorát nem fogadta el, de amikor a zon­gorista zenélni kez­dett, ő nem váratott magára sokáig. Talán négy-öt magyar nótát énekelt el, s a „Fag­gyú gyertyát égetek én” című dallal zárta összeállítását. Inten­zíven, hihetetlen energiával fúj­ta - ahogy csak az énekesmada­rak képesek az Istent dicsérni - az énekét. Majd leült, mint aki megtette, ami neki rendeltetett. S néhány perc múlva feje hátra- hanyatlott. Amíg a mentők meg­érkeztek, elkövettünk mindent, amit orvosi tudomány híján el­követhet az ember. A rohamko­csi orvosa és két mentőse ötven per­cig küzdött Vencel életéért. Néma csendben a döbbenet ült tort a terített asztalok mellett. A han­gulatgyertyák ingadozó lángja virrasztó fénnyé lényegült. Min­den olyan groteszkké vált. Fe­hérből feketévé. Életteliből néma élettelenné. Gurnicz Vencel a fényfolyosón már megkezdte föl­felé zuhanását, és viszszanézve nem értette, miért sípol még az újraélesztő gépezet, és izzad a homloka az ő életéért küzdő mentősöknek. Elérkezett a szi- várványhídhoz, amely a földi lé­tet kapcsolja össze az égi harmó­niával. Zenét hallott, angyalit, és mosolygott, mert Hazatalált. Még körülötte rezegtek saját dal­foszlányai, így énekelve szende- rült át az öröklétbe. Hívő embe­rek mindennap fohászkodnak a Teremtőhöz a kegyelmes halál ajándékáért. Gurnicz Vencel méltósággal és ezzel a kegyelemmel meg­szentelve távozott közülünk, so­ha el nem múló hiányt és nagy űrt hagyva maga után. ■ F Molnár Gabriella Szarvaskőben a napokban érte­sített az áramszolgáltató, hogy négy napig áramszünet lesz, eb­ből három napon egymás után. Minderre a biztonságosabb villa- mosenergia-ellátás érdekében van sziikség. Aki itthon dolgo­zik, az ugye semmit nem tud csi­nálni, s vajon mi az a tevékeny­ség manapság, amihez nem kell áram? Egyébként meg hideg lesz, mert a legtöbb fűtésbe leg­alább egy keringető szivattyú be van építve, ami ezúttal nem fog működni. Úgy látszik, hogy a karbantartást a tél kellős köze­pén kell elvégezni, a legnagyobb hidegben, ráadásul a szaftos ár­emelések időszakában, hogy visszarángassa a földre álmodo­zó lelkünket, mely azt hiszi, ilyen magas árakon már tökéle­tes lesz a szolgáltatás. Ha tervezett a karbantartás, akkor miért nem nyáron csinál­ják, amikor legalább fűteni nem kell? Ha nem tervezett, akkor meg nem is karbantartás, de ak­kor legalább adnának valami magyarázatot. Ebben az esetben esetleg le­hetne megértésről meg türelem­ről beszélni, de így nincs mit megérteni, egyszerűen közük, hogy nem lesz áram és kész. Ez­zel kell beérjük 2008-ban, ami­kor arról papolnak a legtöbbet, hogy minőségi szolgáltatás jár(na) a pénzünkért. ■ (név és dm a szerk-ben) ■ Számára a dal, a zene valóban kétszeres imád­ság volt.

Next

/
Thumbnails
Contents