Heves Megyei Hírlap, 2008. január (19. évfolyam, 1-26. szám)
2008-01-23 / 19. szám
2 MEGYEI KÖRKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2008. JANUÁR 23., SZERDA A látogatás jól sikerült, tavasszal jön a miniszter Már betelt a pohár Kerecsenden blokád Ha nem lesz változás, a lakók lezárják a Füzesabonyi utat a forgalom elől A Károly Róbert Főiskola Tass- pusztai tangazdaságát, az ott már néhány hónapja üzemelő biomassza-erőművet, illetve a fás szárú energianövények kísérleti fajtaültetvényét is megtekintették azok a német gazdasági szakértők, akik tegnap látogattak el a mátraalji intézménybe. A szászországi delegációt dr. Dinya László tudományos rektorhelyettes tájékoztatta az intézményben folyó kutatásokról, illetve azokról a konkrét megvalósítási lépésekről, amelyek a Károly Róbert Kht. közreműködésével és koordinálásával az energianövény-termeltetésre és -értékesítésre irányulnak. Több potenciális együttműködési lehetőség is terítékre került a megbeszélésen, ám a rektorhelyettes szerint ezek egyelőre leginkább a tájékozódást szolgálták. Mindezek nyomán viszont abban megegyeztek, hogy a mindkét fél által fontosnak tartott nemzetközi hálózatépítés jegyében tavasszal Szász-Anhalt tartomány gazdasági minisztere ellátogat Gyöngyösre, s akkor már várhatóan konkrét együttműködésekről, üzletekről köthetnek megállapodást. ■ F. Z. A Fiatal Baloldal az életkezdési támogatás mellett Levélben kérte a Fiatal Baloldal (FIB) a Heves megyei települések polgármestereit, hogy tegyenek lépéseket a következő generációk érdekében. A szervezet konkrét megoldási javaslattal állt elő: azt szeretnék elérni a települések vezetőinél, hogy alkossanak rendeletet a fiatalok életkezdési támogatásáról, és járuljanak hozzá az állami babakötvény kiegészítéséhez. A FIB szerint ez is egy lehetséges megoldás arra, hogy megakadályozzák a felnövekvő nemzedékek elvándorlását és segítsék a gyermekvállalást. A szerkesztőségünkhöz eljuttatott sajtóközlemény hangsúlyozza, hogy bár a babakötvény állami támogatásnak megfelelő összeggel való kiegészítésére már van példa a megyében, de a döntéshozók még mindig kevés figyelmet fordítanak erre a témára. ■ Folytatás az 1. oldalról- Az óvodások és az iskolások nagy része is itt kel át, de csoda, hogy eddig nem történt valami súlyos baleset. Én nem csak az ittas vezetőktől venném el a jogosítványt, hanem az őrült gyorshajtóktól is. A rendszeres sebességmérés is segíthetne, de ehhez a rendőrségnek sincs kapacitása. Sári László, a község polgár- mestere jól ismeri a panaszosok gondját. Mint mondja, az önkormányzat több alkalommal is próbált lobbizni a megoldásért, ám nem sok sikerrel.- Épp a múlt év végén olvastam a Heves Megyei Hírlapban hogy az Egert az M3-as autópályával összekötő út megépítésével mely érintett települések járhatnak jól, avagy rosszul. Sajnálatosan a cikkben Kere- csendről szó sem esett, pedig az Egerből Budapest felé és a Budapest felől Eger irányába tartó forgalom jelentős része nálunk halad át. Bizonyos napszakokban igen jelentős terhet jelent a településnek az élénk forgalom. Talán nem is okozna ez akkora problémát, ha a közlekedésben résztvevők betartanák a KRESZ előírásait. Az Eger felől a dombról fékezés nélkül „lezúduló”, valamint a 3-as főút irányából az emelkedőnek nagy sebességgel nekifutó tehergépjárművek által keltett rezgések erősen veszélyeztetik az út mentén található lakóépületek állagát. A polgármester szerint a Füzesabonyi úton élők esetében is betelt a pohár.- Ott az útburkolat minősége ugyan lehetővé teszi, hogy az erre haladó járművek nagyobb sebességgel közlekedjenek, viszont itt a házak az úttól sokszor A Füzesabonyi úton élők megelégelték a kamionok száguldozását. Mint mondják, ha nem korlátozzák a forgalmat, tavasszal lezárják az útszakaszt. mindössze három méterre találhatók - mondja. - Pár hónap különbséggel kétszer fordult elő ezen a szakaszon, hogy kamion villanyoszlopot döntött ki, és emiatt egy-két napra sötétségbe borult Kerecsend egy része. Az Egri Rendőrkapitányság vezetőjétől azt kértem, hogy amilyen gyakran csak lehet, végezzenek sebességmérést a településen. Ők ezt heti egy-két alkalommal Bizonyos napszakokban igen jelentős terhet jelent a településnek az élénk forgalom. meg is teszik, de ez nem hozott lényeges javulást. Ennél többször nincs lehetősége a kapitány úrnak Kere- csendre irányítania a sebességmérő műszert, mert negyvenkilenc települést felügyelnek, s mindössze egy ilyen eszközzel rendelkeznek. Az idősebb épületek állapota oly mértékben romlik, hogy a repedéseket a tulajdonosok csak komoly szerTiltakozik a helyi lakosság: a közútkezelő mérlegeli a kérést A MAGYAR KÖZÚT KHT. Heves Megyei Területi Igazgatóságának igazgatója, Szerencsi Gábor szerint tény, hogy az utóbbi években nőtt az érintett szakasz leterheltsége, azonban a társaság nincs könnyű helyzetben, amikor mérlegelnie kell a tábla kihelyezését. Egy 1984-es minisztériumi rendelet úgy fogalmaz, hogy a járművek forgalmára vonatkozó tilalmat vagy korlátozást csak kellően indokolt esetben és mértékig szabad elrendelni abban az esetben, ha ezt az út műszaki állapotának védelme vagy környezetvédelmi szempontok indokolják. Ha a tiltakozó helyiek (képünkön) nyomására mégis kihelyeznénk a táblát, félő, hogy a kerecsendiek is úgy járnak, mint az andornaktályaiak, akiket a Legfelsőbb Bíróság kötelezett arra, hogy oldják fel a korlátozást, hiszen az a közlekedők jogát sérti. Az igazgató szerint bárhogy döntsenek is a kérdésben, ők a jogszabályokat követik. kezeti felújítások árán tudják eltüntetni. Ez a probléma a közútkezelő hatáskörébe tartozna. Ezzel kapcsolatban Sári László kifejti:- írásban és szóban is többször jeleztük a problémát a Magyar Közút Kht. Heves Megyei Területi Igazgatóságának. Kértük, hogy jelzőtáblák segítségével tiltsák ki a szóban forgó útszakaszról a nehézgépjárműveket. Sajnos eddig semmilyen érdemi változás nem történt. Korábban létezett egy olyan javaslat, hogy az M3-as autópályát Egerrel összekötő utat úgy lehetne a legkisebb költséggel megépíteni, hogy a 25-ös főút Eger-Kerecsend közötti szakaszát kétszer kétsávosra szélesítenék, és csak a Kerecsendet elkerülő pár kilométeres szakaszt kellene megépíteni. Erről az alternatif- tíváról ma már f nem nagyon hallani, pedig lehetséges, hogy ez könnyített volna leginkább az érintett települések helyzetén, és talán a pénzügyi vonzata is ennek a megoldásnak lehetne a legalacsonyabb. A kerecsendiek tavasszal útlezárásra készülnék. Az Önkormányzat véleményét a polgár- mester foglalja össze.- A Füzesabonyi úton élők elhatározták, hogy a tavasz folyamán útlezárással jelzik az illetékeseknek, hogy úgy érzik, senki sem foglalkozik komolyan a problémájukkal. Én személy szerint megértem a lakókat, hiszen komoly gondot jelent, hogy az idősebb emberek már nem tudják a kevéske nyugdíjukból elvégeztetni a soron következő szükséges felújításokat. Az önkormányzat patthelyzetben van, mert a levelezésen kívül semmilyen eszköz nem áll rendelkezésére az ügy előremozdítása érdekében. Ugyanakkor szeretnénk, hogy a település lakóit ne érje kár amiatt, hogy egy forgalmas településrészen laknak - mondja végül a község vezetője. Megyénkbeliek elismerése a magyar kultúra napján Elődeikhez méltón gyarapítják a várost ünnepség Az idén a könyvtárosok munkáját köszönték meg a kitüntetéssel A hazai oktatásban és kultúrában hosszú idő óta kiemelkedően tevékenykedők munkásságát ismerték el azon a díjátadó ünnepségen, amelyet tegnap a magyar kultúra napja alkalmából Budapesten, a Néprajzi Múzeum aulájában tartottak. Jelentős elismerésben részesültek Heves megyei pedagógusok is. Apáczai Csere János-dí- jat vehetett át dr. Vadon Lehel, az egri Eszterházy Károly Főiskola amerikanisztika tanszékének egyetemi tanára. Több évtizedes kiváló munkájának elismeréseként Kiss Árpád-díjat kapott dr. Estefánné dr. Varga Magdolna, az egri főiskola tanárképzési és tudástechnológiái karának a dékánja, tanszék- vezető főiskolai tanár. Huszonnégy éven át tartó igazgatói munkája, az oktatásügyért érzett elhivatottsága megbecsüléseként Németh László-díjban részesült Kiss Sándorné, az egri Felsővárosi Általános Iskola igazgatója. A kitüntetéseket Hiller István oktatási és kulturális miniszter államtitkárai társaságában nyújtotta át az arra érdemesültek- nek. A szaktárca vezetője az eseményen egyúttal bejelentette azt is, hogy az idei esztendőben jelentős összeget, mégpedig 2,4 milliárd forintot kívánnak fordítani az országban a kulturális élet fejlesztésére. ■ A magyar kultúra napja alkalmából tegnap adták át a Gyöngyös Város Kultúrájáért kitüntetést, melyet idén Kiss Péterné, a Gyöngyösi Kulturális és Köz- gyűjteményi Központ közgyűjteményi igazgatóhelyettese vehetett át, aki a díjat több mint harmincéves kimagasló szakmai munkássága elismeréseként kapta meg. À rendezvényen Végh Attila alpolgármester köszöntőjében kiemelte: a kultúra napja egy olyan ünnep, amelynek kapcsán f igazán büszkék lehetünk ma- s gyarságunkra, múltunkra. J-A harmadik évezredben még e nagyobb a felelősségünk, mint bármikor is volt a történelem soA kultúrát és a díjazottat ünnepelték. Elsőként a könyvtár nyugalmazott igazgatója, Pelle Sándor gratulált a kitüntetettnek, Kiss Péternének rán, hiszen féltőn kell óvni nyelvünket még akkor is, ha a világ nem mindig érti, mit mondanak nekünk nagy költőink. Mindezt azért kell megtennünk, mert a kultúra védelme egyet jelent a magyarság fennmaradásával - hangsúlyozta az alpolgármester. Hozzátette: örömmel tapasztalja, hogy a városban egyre többen vannak azok, akik elődeikhez méltóan vállalják a kultúra közvetítését. Kiss Péterné a kitüntetés átvétele után örömét fejezte ki, hogy a város ismét a könyvtáros szakmát jutalmazta, hiszen a díjjal nem csak az ő, hanem a Vachott Sándor Városi Könyvtár dolgozóinak csapatmunkáját is elismerték. ■
