Heves Megyei Hírlap, 2008. január (19. évfolyam, 1-26. szám)

2008-01-22 / 18. szám

2008. JANUÁR 22., KEDD - HEVES MEGYEI HÍRLAP 3 MEGYEI KÖRKÉP Gyongpshalász megemléke­zés Ma 17 órakor a művelődési házban ünnepséget rendeznek a magyar kultúra napja alkalmából. A program során fellépnek az ál­talános iskolások, a népdalkor tagjai, valamint helyi vers- és prózamandók. Az ünnepség után Rigó Judit fotóiból nyílik kiállítás. Abasar KI MIT tud? Az általános iskola ma délután fél négytől ren­dezi meg hagyományos Ki mit tud? vetélkedőjét. A versenyben versekkel, mesékkel, énekkel és hangszeres zenével, jelenetekkel vesznek részt a diákok. A szülők mellett minden más érdeklődőt is örömmel látnak a tornacsarnok­ban megrendezendő vetélkedőn. Bükkszék POLGÁRŐRÖK A na­pokban Bükkszéken is megalakult a polgárőrség. Az alakuló ülésen negyvenhármán jelentkeztek az önkéntes szervezetbe, amelynek fő célkitűzése a helyi közbiztonság erősítése és a nagyobb idegenfor­galmi rendezvények biztosítása. Füzesabony pénzügyek Holnap 15 órától ülésezik a város képvi- selő-testülete. A tanácskozáson a testületi tagok, a bizottsági elnö­kök és tagok, valamint a polgár- mester díjazásáról döntenek, csakúgy, mint az önkormányzati bérlakások bérleti díjairól. Gyöngyös AZ ELSŐ Ma este az első jelentős kulturális esemény­re várják a zenebarátokat a váro­si sport- és rendezvénycsarnok­ba. A 18 órakor kezdődő gála-elő­adáson Carl Orff Carmina Buranáját élvezheti a közönség, a Cantare városi vegyes kar, a Cantus Corvinus vegyes kar és a Corne Prima énekegyüttes, vala­mint a Győri Egyetemi Zenekar előadásában. Szólisták: Zilai Györgyi, Massányi Viktor és Marosvári Péter. Hatvan KÉK FÉNY Január 254n 19 órától rendezik meg a Kodály Zoltán Tagiskola éttermében a Kék Fény bált. A mentősök, tűzoltók és rendőrök a bevételt a Hatvan és Vi­déke Mentőalapítványnak ajánlják fel, segítségként a kocsiban hasz­nálható életmentő lélegeztető ké­szülék korszerűsítéséhez. Gyöngyös JÓTÉKONYSÁG Január 26-án 19 órától tartja hagyomá­nyosjótékonysági bálját a Mátra Lions Club a gyöngyösi főiskolán. Az est bevételét a vak és gyengénlátó gyerekek speciális látásjavító berendezésének meg­vásárlására fordítják. Tizenöt forint a különbség üzemanyag Egy év alatt ötödével lett drágább a benzin és a gázolaj SHOP Üzemanyagárak egy egri benzinkútnál. Az autósok nagy része nem csak azt nézi, hogy mennyibe kerül egy liter benzin. Képünk illusztráció. Településen belül a legna­gyobb eltérés a hatvani kutak között van, a benzi­nen literenként hat, a gázolajon négy forintot lehet spórolni. Tóth Balázs Amíg tavaly januárban még 250 forint körül volt a 95-ös benzin átlagára a kutaknál, s a dízel még olcsóbb volt, addig idén - túl az első áremelésen - már öt­ven forinttal kell többet fizetniük az autósoknak literjéért. A töltő- állomások zöménél még csak alulról súrolja, de néhány helyen már meghaladja az Euro 95-ös ára a háromszáz forintos lélekta­ni határt, a gázolaj pedig szinte mindenhol drágább ennél. Országszerte nagy a szórás a kutak árai közt, városon belül, akár azonos céghez tartozó ben­zinkutak oszlopain is eltérő szá­mok szerepelnek. A holtankoljak.hu információi sze­rint egy szombathelyi magán- kútnál a legolcsóbb a 95-ös, ott „mindössze” 277 forint egy liter belőle, míg a legdrágább helynek az M5-ÖS autópálya 35. kilométe­rénél lévő OMV állomás számít 303,9 forintos portékájával. A gázolajat is ez utóbbi kínálja leg­drágábban, 309,9 forintért, a leg­olcsóbb pedig egy ugyancsak szombathelyi benzinkút a maga 277 forintos ajánlatával. Heves megyében negyven- nyolc töltőállomás működik, ezek közül 38 valamelyik nagy hálózathoz tartozik, tíz pedig ma­gánüzemeltetésű. A legolcsóbb és legdrágább hely között tizen­öt forint a különbség literenként: míg a gyöngyösi JET és Mobil Petrol 287,9-ért adja a 95-öst, az M3-as autópályán lévő kutak mindegyike 302,9 forintot kér ér­te. A gázolaj esetében is ugyanez a helyzet, az említett két gyön­gyösi kút 291,9 forintjával szem­ben az autópálya mellett 306,9 forintot fizetnek az autósok. Településen belül a legna­gyobb eltérés Hatvanban van: a amióta Ukrajnában és Romá­niában is drágultak az üzem­anyagok, és ellenőrzik a kivitt és behozott üzemanyag meny- nyiségét, nem kígyóznak a so­rok a határátkelőknél. Még 2005-ben is gyakran lépték át a határt a leharcolt 80-as Au­dik és a benzinfaló, nagy tank­kal ellátott amerikai autók, akik benzint, cigarettát hoztak az országba. Észak-Magyaror­95-ös benzinen literenként hat, a gázolajon négy forintot spórol­hat az, aki az olcsóbb helyen tankol. Egerben a leggyakrab­ban tankolt üzemanyag eseté­ben négy, a dízel árai között két forint a legnagyobb különbség. Gyöngyösön legfeljebb két fo­rint van az egyes töltőállomások listaárai közt. A tapasztalatok szerint egyéb­ként inkább a kiszolgálás minő­sége, a szolgáltatások színvona­la, a tisztaság és a közelség szá­mít az autósoknál. Akik takaré­koskodni akarnak, azok inkább a „spóroló” teherautó-sofőrökkel üzletelnek, illegálisan. A világpiaci nyersolajárak leg­utóbb néhány százalékkal csök­kentek, emiatt - a portfolio.hu szágról sem érdemes átruc­canni tankolni Szlovákiába, hiszen ott is hasonlóak az árak. Európában érdekes mó­don a nagy kőolajtermelő Nor­végiában kell a legtöbbet fizet­ni az üzemanyagért, 1,6 eurót, Németországban pedig 1,45 eurót. Ukrajnában 0,7, Romá­niában egy euróba kerül a 95- ös ólmozatlan benzin, vala­mint a gázolaj literje. Üzemanyagárak néhány megyei településen Település és kút 95-ös benzin gázolaj Gyöngyös Mobil 287,9 291,9 Gyöngyös, MÓL 289,9 293,9 Hatvan, AGIP 291,9 297,9 Hatvan, SHELL 297,9 301,9 Eger LUKOIL 292,9 299,9 Eger, MÓL 296,9 301,9 Eger, Tesco 296,9 299,9 FORRÁS: HOLTANKOLJAK.HU, 2008. 01. 21. internetes gazdasági lap szerint - Magyarországon rövidesen ol­csóbb lesz az üzemanyag, bár az egy évvel ezelőtti szintre nem­igen esik majd vissza. Hosszabb távon viszont inkább drágulás várható, hiszen a legnagyobb ex­portáló országok nem növelik ki­termelésüket. Persze, a magas árak miatt ez nem érdekük, a fo­gyasztás ugyanis nem nagyon csökken. Amíg 2000 januárjá­ban a világpiacon még huszon­három amerikai dollárba került egy hordó kőolaj, s egy évvel ez­előtt is ötvenötbe, addig az idei év első hetében már közel 97 dol­láron jegyeztek a tőzsdén egy hordó (159 liter) nyersolajat. Sőt egyetlen alkalommal - egy, a tör­ténelemkönyvekbe bekerülni vágyó üzletembernek köszönhe­tően - kerek száz dolláron is je­gyeztek kötést. Az áremelkedés­hez nagyban hozzájárult a dollár erőteljes gyengülése is. Visszaszorult a benzinturizmus a keleti végeken Zöldül a gazdaság? A NAGY MUNKANÉLKÜLISÉG­GEL sújtott gazdaságnak kell a befektető. De nem min­denáron. Például jelentős környezeti veszély árán nem. Ezért mondott „udvari­asan nemet” az Apollo Tyres befektetésére a szlová­kiai Kenyhec község. A pol­gármester azt is tudatta: az indiaiak irreális kéréseket támasztottak. Indiában ezzel szemben beje­lentették: győzött Magyaror­szág a Szlovákiával folytatott versenyben, annak ellenére, hogy rosszabb ajánlatot ad­tunk, mint ők. Hogy mi volt előbb, az udvarias elutasítás vagy az indiai döntés, azt in­nen nem lehet megítélni. azt viszont igen: ha a nagy bejelentés körüli öröm meg­alapozatlannak bizonyul, az óriási buktát jelent minden érintettnek. Nehezen tudom elképzelni, hogy úgy egye­zett volna meg az indiaiak­kal akár Gyöngyös városa, akár a kormány, hogy hal­vány sejtésük sincs mond­juk a telepítendő technológi­áról. Mégis ezt sugallja Fo­dor Gábor környezetvédelmi miniszter kijelentése, misze­rint majd a történet követke­ző Szakaszaiban kapnak pontos, vüágos képet. És szi­gorúak lesznek nagyon. ez így - laikusként szemlél­ve - kicsit későinek tűnik, alighanem megint „ügy” lesz - a zöldszervezetek már dolgoznak is rajta. Hogy felvirágzást, vagy vért, halált és szenvedést hozna-e az Apollo, azt nem tudni. De hogy a biznisz ilyen sete-su­ta kommunikációja, a két - egyformán liberális - tárca összehangolatlan vélemény- nyilvánítása nehéz napokat okoz még, az biztos. mert a felhőtlen öröm után már nem lehet olyanokat mondani, hogy mindenáron mégsem kell a befektető. VAN VÉLEMÉNYE? ÍRJA MEG! velemeny@hevesmegyeihirlap.hu « Egy ciklusokon átívelő beruházás Felnémeten Áldást, jókedvet, bőséget kér a magyar a kultúra ünnepe Nemzeti imádságunkra emlékeztek a Líceum kápolnájában Vizi Gyula, a terület önkormány­zati képviselőjének meghívásá­ra dr. Nagy Imre országgyűlési képviselő, Eger előző polgármes­tere tegnap megtekintette a fel-. németi rehabilitációs program­ban elkészült beruházásokat. Mint Vizi a sajtótájékoztatón el­mondta: mindezt azért tette, hogy a város korábbi első embe­re - mivel a mai ünnepségre nem hívták meg - lássa a polgár- mestersége idején kezdődött munkálatok eredményét. (Infor­mációink szerint a polgármeste­ri hivatal tegnap reggel küldte el a meghívót Nagy Imrének.) A szüreti felvonulások alkal­mával vetődött föl, hogy a Ko­vács Jakab utcát ismét a város­rész főutcájává kellene tenni. Másfél milliárdból út- és épületfelújítások kezdődtek a ke­rületben. A jó negyven éve el­bontott fahíd helyett egy új gya­loghíd is átível a patak fölött. Nagy Imre a felzárkóztatás fontos­ságát emelte ki, az egykori falu ugyanis nem tudta behozni negy­ven év infrastrukturális lemara­dását. Fontosnak tartotta megje­gyezni, hogy a tartalom és a pénz­ügyek terén is kreatív megoldá­sokra volt szükség, így a nagy- laposi telkekért kapott 280 millió mellé még 1,2 milliárd forint tá­mogatást sikerült szerezni. Hang­súlyozta: nagyra értékeli, hogy Egerben ciklusokon átívelő prog­ramok valósulhatnak meg. ■ A Himnusz, mint nemzeti imád­ságunk, a magyarság független­ségének és szabadságvágyának a kifejezője. A Boldogasszony Anyánk éneklésekor ugyanazt érezzük, mint a Himnusznál. Kétféle szöveg, kétféle dallam, de lelkiségük közös. A magyar sors van bennük, a remény és a fohász az égiekhez. A földi teen­dőket pedig Vörösmarty Szózata fogalmazta meg, miszerint légy híve rendületlenül hazádnak, ahol élned, halnod kell - hang­zott el a magyar kultúra ünnepe | alkalmából az elmúlt hét végén | az egri Líceum kápolnájában | rendezett esten. „Bencés örökségünk és iro- g dalműnk” címmel Jáki Sándor Az egri fertálymesterek kórusa énekelte a Himnuszt és a Szózatot Teodóz bencés szerzetes és dr. Cs. Varga István irodalomtörté­nész tekintette át múltunk ezer esztendejét. „Istenhitben ala­kult ki nemzetünk” - emelte ki a szerzetes, aki bizonyságul a ti­hanyi alapítólevelet említette. Irodalomtörténész társával együtt - hol humorosan, hol énekelve, s a résztvevőket is megénekeltetve - idézte fel egy­házi és népi kultúránk kincseit, a Halotti beszédet, az Ómagyar Mária-siralom bátorító hatását, a vallási tartalmú népi énekek szépségét. Az ünnepi esten a Fertálymesterek Testületének Kórusa működött közre, majd ökumenikus imádság zárta a megemlékezést. ■

Next

/
Thumbnails
Contents