Heves Megyei Hírlap, 2008. január (19. évfolyam, 1-26. szám)

2008-01-02 / 1. szám

12 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2008. JANUÁR 2., SZERDA HORIZONT Az idén már nőhetnek a reálkeresetek hazánkban A belső és külső egyensúly to­vább javul, a reálkeresetek mini­málisan emelkednek - erre szá­mít 2008-ban a GKI Gazdaság- kutató Zrt Az Erste Bank együtt­működésével készült előrejelzé­se szerint a gazdasági növeke­dés élénkül, de a kelet-közép-eu- rópai régió többi országához ké­pest szerény marad. Összességében a GDP 3,5 szá­zalékos növekedésével számol­nak erre az esztendőre a kuta­tók. Az infláció - az emelkedő vi­lágpiaci energia-, nyersanyag- és élelmiszerárak ellenére - jelen­tősen mérséklődik, mivel a költ­ségvetési konszolidációs lépések egyszeri áremelő hatása idén már nem jelentkezik. A legna­gyobb mértékben továbbra is az élelmiszerek ára nő. Itt az emel­kedés közel tíz százalék lesz. De az elemzők számítása alapján 7-8 százalékkal növekszik a ház­tartási energiahordozók ára is. Mérséklődik viszont a tartós fo­gyasztási cikkek árszintje, stag­nál a ruházati termékeké. így az infláció az elmúlt esztendő vé­gén tapasztalt hét százalék körü­li szintről négy százalékra mér­séklődik decemberig. A bruttó keresetek az előrejel­zések szerint a versenyszférában 7,5, a költségvetési szektorban 6,5-7 százalékkal emelkednek, így a reálbérek a gazdaság egé­szében egy százalékkal nőnek. ■ Félmillió SMS minden órában karácsonykor December 24-én az ünnepi jókí­vánságok továbbításában ismét a mobiltelefonoké volt a fősze­rep, hiszen egyedül ezen a na­pon közel hétszer több SMS-t és ötször annyi MMS-t küldtek a T- Mobile-osok, mint egy átlagos hétköznapon. A háromnapos ünnep során az ügyfelek által küldött SMS-ek száma meghaladta a 18 milliót. Szenteste óránként átlagosan félmillió üzenet indult útjára, de csúcsidőben ez a szám megha­ladta a milliós nagyságrendet is. A szokásosnál nagyobb forga­lomra, hálózatában a szükséges kapacitásokat az elmúlt évekhez hasonlóan megtöbbszörözték. ■ Izgalmas évet zártak a gazdák Tóth Balázs agrárium A 2007-es esztendőt leginkább az állattenyésztők szeretnék majd elfeledni Kevés csapadék, égbe szökő terményárak, csőd­be menő sertéstelepek, akadozó tejellátás. Ilyen volt a 2007-es év. Ki-ki változatos évet zárt, mást hozott az iparosnak, mást a ke­reskedőknek, s megint mást a mezőgazdaság szereplőinek az elmúlt tizenkét hónap. Arról, hogy utóbbiaknak mi jut majd eszébe, ha erről az évről esik szó, két szakembert kérdeztünk meg. Szabó Józsefet, a Heves Megyei Mezőgazdasági Szak- igazgatási Hivatal (MGSZH) fő­igazgatóját, valamint Vágner Ákost, a Heves Megyei Agrárka­mara titkárát kértük meg, hogy értékeljék a magunk mögött ha­gyott esztendőt. - Tavaly télen nem hullott csapadék, ez már előre vetítette, hogy milyen ter­méseredményekre számítha­tunk, s tudtuk, hogy az év meny- nyiség szempontjából nem lesz a legjobbak között - kezdte össze­foglalóját Szabó József. - Mivel a hideg elmaradt, ezért a kóroko­zók nem pusztultak el, s az elle­nük való védekezés tavasszal már sokba került. Ráadásul a száraz időjárás márciusban és áprilisban is folytatódott, május­ban pedig jöttek a kiszámítha­tatlan fagyok. A megye szőlő és gyümölcs termésterületének ötödén jelentős fagykár keletke­zett, több gazdánál elérte a száz százalékot. A szakigazgatási hi­vatal vezetője az aratással foly­tatta értékelését: - Nagy meleg, negyven Celsius-fok fölötti káni­kula köszöntött be az aratáskor, ez is befolyásolta a termés meny- nyiségét. A kalászosok 25-30 százalékkal kevesebbet adtak, mint a korábbi években, de leg­alább a minőségre nem lehetett panasz. A növénytermesztőknek ez nem okozott árbevétel-kiesést, hiszen a kisebb mennyiség meg­térült a magasabb felvásárlási árakban. Ám alapvető gondo­kat jelentett ez az abraktakar­mányt felhasználó állattenyé- szőknek, több gazdaságban - sertés-, baromfitartók - fölszámolták az állományt. A tej terme- * lés jövedel­mezősége a Az időjárás fogságában. Heves megye szőlő és gyümölcs termésterületének ötödén jelentős fagykár keletkezett. Képünk Illusztráció. fólvásárlási árak emelkedése mi­att nem romlott. A szarvasmar­ha-tenyésztőknek a kevés szálas takarmány okoz gondot, hiszen a téli átteleltetést meg kell olda­niuk. Szabó József a szőlőter­mesztés kapcsán elmondta, ko­rábban kezdték, s korábban is végeztek a szürettel, a késői faj­ták esetében azok, akik jobb mi­nőséget szerettek volna betaka­rítani, október végéig vártak. A kedvező időjárás a döntésük he­lyességét igazolta. A termés mennyisége (hektáronként nyolc tonna) alatta marad a korábbi évek átlagának, ám a 2007-es jó évjárat lesz. Az őszi munkákat rendben elvégezték. Az aszályos időjáráson okulva a korábbi éveknél nagyobb területen vé­geznek közép mélylazítást és mélylazítást. A gazdálkodók 52 ezer hektáron vetettek őszi bú­zát, 16 ezren őszi káposztarep­cét, háromezer hektáron pedig tritikálét. - A 2007-es év is pró­bára tette a mezőgazdaságban dolgozókat. Az egész éves mun­ka különböző eredményeket ho­zott az egyes gazdálkodóknak. Kitartásukért, szorgalmukért kö­szönetét mondok, s eredmények­ben gazdagabb boldog új évet kí­Elérhető ügyfélszolgálatok: segítség a termelőnek vágner Ákos tájékoztatása szerint a Heves Megyei Agrár­kamara uniós pályáza­ton nyert pénzből \ - 2008-tól 2013-ig ügy- . *3 félszolgálatokat állít föl a megye kilenc pontján, amelyek korszerű in­formatikai rendszerrel és ki­lenc felkészült munkatárssal állnak a gazdálkodók rendel­kezésére. Feladatuk lesz, hogy az egyes intézkedésekről ingye­nesen tájékoztassák az ügyfe­leket Ezzel párhuzamosan a kamara mellett működő kht- n keresztül egyedi elemzése­ket is végeznek, valamint üzleti tanácsadással is várják a termelőket vánok - fejezte be értékelését Szabó József. A 2007-es esztendőből első­ként a természeti csapásokat emelte ki Vágner Ákos is, a He­ves Megyei Agrár­kamara titkára. - A hozamok visszaesé­sét kompenzálta, hogy a keresleti pi­ac kialakulása mi­att a mezőgazdasá­gi termékek árai megnőttek. 2004 óta ez volt az első év, amikor nem volt inter­venciós gabonafelvásárlás. Az elemzők három okra vezetik vissza a jelenséget: a világban átrendeződött a kereslet és a kí­nálat viszonya, a távol-keleti or­szágok importja jelentősen nőtt, valamit ez az év volt az el­ső, amikor a bioüzemanyagok alapanyagai iránt is élénk volt az érdeklődés. Ezekhez hozzá­járult, hogy Európa más gabo­natermelő vidékein még na­gyobb aszály volt, mint nálunk. Az Agrárkamara, valamint az uniós források lehívásában sze­repet vállaló intézmények, de a termelők számára is felgyorsul­tak az események az új európai költségvetési ciklus megkezdé­A kalászosok 25-30 százalék­kal kevesebbet adtak, de a mi­nőségre nem le­hetett panasz. se miatt. A megyei kamara együttműködött a szakigazgatá­si hivatallal és a vidékfejlesztési hivatallal, ezt a korábban kiala­kult személyi kapcsolatok is se­gítették. Jövőre erre az együttműködés­re még nagyobb szükség lesz, hi­szen az Új.Magyar- ország Vidékfej­lesztési Program el­fogadása után folya­matosan jelennek meg az újabb és újabb pályázatok, s közös ér­dek, hogy minél több uniós pénz áramoljon a megye mezőgazda­ságába. Ha a piaci folyamatok maradnak, s az időjárás is jól ala­kul, akkor a mezőgazdaságban is egyre csökken majd a terme­lés-szabályozási felvásárlások száma, s egyre inkább a piaci szabályok lesznek érvényesek. Az MGSZH főigazgatója és az Agrárkamara titkára is fontos­nak tartja a felkészülést a fi­nanszírozási rendszer változá­saira. Jövőre még területalapú támogatást kapnak a gazdálko­dók, de 2009-ben már az egy­szerűsített farmtámogatás lép érvénybe, melynek előkészüle­tei már folynak. A lisztet drágábban, a cukrot viszont olcsóbban vettük meg áremelkedések A tavalyi évben az alapvető élelmiszerek nagymértékű drágulása gerjesztette az inflációt A fogyasztói árak tavaly novem­berben 7,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet, áll a Központi Statisztikai Hiva­tal (KSH) elemzésé­ben. A nyugdíjas fogyasztóiár-index a megelőző év hason­ló időszakához vi­szonyítva 9,3 száza­lékkal nőtt. Az inf­lációt leginkább az élelmiszerek és az üzemanyagok, valamint az energia drágulása növelte. 2006. decemberéhez képest az élelmi­szerek árai az átlagosnál na­gyobb mértékben, 11,2 százalék­kal emelkedtek a múlt év végé­ig. Ezen belül jelentősen, közel tizenöt százalékkal drágultak a tejtermékek, a zsiradékok, s még ettől is nagyobb arányban a zöld­ségek, gyümölcsök. A legdrasz- tikusabban, majd' 55 százalék­kal a liszt ára emel­kedett. Ezzel párhu­zamosan drágultak a száraztészták, a kenyér (több, mint ötödével kerülnek többe, mint 2006. decemberében) és a péksütemé­nyek (17,9 százalék) is. Áruk ta­valy augusztus és szeptember fo­lyamán ugrott meg. Ennek oka a kevesebb gabonában és a duplá­jára növő felvásárlási árban ke­resendő. Figyelemre méltó az ét­olaj 28 százalékos áremelkedése is - a kisebb termésmennyiség ■ A húsok, felvá­gottak az inflá­ció mértékénél kisebb mérték­ben drágultak és a bioüzemanyag-gyártás mi­att -, pedig a nyár elején olcsóbb volt, mint tavalyelőtt év végén. A KSH statisztikája szerint a húsok, felvágottak az inflációtól kisebb mértékben drágultak, ki­vételt képez a baromfihús, ami 18 százalékkal került többe, mint 2006. decemberében. A sertéshúsok hat százalékkal let­tek olcsóbbak, mert a drága ter­mények miatt kényszerűen fel­számolt állományok túlkínála­tot eredményeztek. A tejtermékek 13, a sajtok át­lagosan 14, a tej pedig több, ■§ mint tizenöt százalékkal drá- S gult, főként az októberi hóna- \ pókban, pedig 2007. áprilisától I júliusáig ezen termékek ára A kivétel. A baromfihús 18 százalékkal drágult. Képünk illusztráció. alatta maradt a 2006. decembe­ri szintnek. A tojásnak ötödével ment fól az ára. A zöldségek tizenöt, a friss gyümölcsök 36 százalékkal ke­rültek többe, mint 2006 utolsó napjaiban, érdekes módon azon­ban a gyümölcslevek, a fagyasz­tott áruk, valamint a befőttek, konzervek nem drágultak ilyen mértékben. A burgonya ára stagnált, bár júniusig a szoká­soknak megfelelően a felével drágult. A száraz hüvelyesek, a dió, a mák 11-13 százalékkal kerül többe. A cukor viszont kö­zel tizedével lett olcsóbb. Az is­kolai, óvodai, munkahelyi étke­zésért hat-hét százalékkal kel­lett többet fizetni. ■ »

Next

/
Thumbnails
Contents