Heves Megyei Hírlap, 2007. december (18. évfolyam, 280-303. szám)
2007-12-24 / 299. szám
ELETMOD ■ . . • . ■ : ; AUTÓ, UTAZÁS, EGÉSZSÉG, CSALÁD Téli lakomák a palócok asztalán gasztronómia Rántott leves után érkezik a hizlalt kakas, s a dunnás káposzta Rászorulókat ajándékoz meg az ünnepekre a városi televízió Kedves Asszonytársak! Képzeljenek egy férfit, aki húszévi házassága alatt csak elvétve adta ki kezéből a fakanalat. Idén karácsonykor is ő főz. Barta Katalin Mostanában gyakran összefutok vele a városban. A köszönés után azonnal a lényegre térünk: ki, mit főzött, az ünnephez közeledve ki, milyen étkekkel lepi meg a családot. Amikor a minap a szerkesztőségbe érve egy tál töltött káposzta várt az asztalon, rögtön tudtam, csak ő hozhatta. Legyen elég annyi, hogy ettem már ezerféle káposztát, de ehhez foghatót még soha. Türelem! Sikerült a receptet megszereznem, a cikk végén megosztom Önökkel is. Tudtam, hogy az ünnepek közeledtével keresve se találnék nála megfelelőbb beszélgetőtársat egy étvágygerjesztő cikkhez, ami útmutatásul szolgálhat háziasz- szonyoknak, főzni szerető, derék férfiaknak a téli ünnepek idején. Kezdjük az elején! András-nap környékén magára valamit adó gazda megejtette a disznóölést. A disznóölés hajnalban már elkezdődött, rendes, házi főzésű gyümölcspálinkával, serény férfiakkal, sürgő-forgó lányokkal, asszonyokkal. Ünnep volt ez, kérem, a javából! A reggelire tálalt fűszeres-hagymás vér, az idejében odakészített, ebédre kínált orjaleves, házüag sodort lúdgégetésztával, az azt követő toros káposzta, majd a napot megkoronázó estebéd: a friss hurka, kolbász, pecsenye. Na persze ki ne hagyjuk az étkek méltó kísérőjét: a már iható, üde, újbort! A palóc asztalokról nem hiányozhatott ilyentájt a kemencés túrós lepény, az omlós hájas sütemény sem. Dobos Dénes jellegzetes palóc faluban, Csernelyen nőtt fel. Tanulmányai során került Egerbe, ahol családot alapított és ma is itt él. Az őseitől tanult recepteket féltve őrzi. Ott lapulnak egy vaskos kockás füzetben. Meséli, hogy a régi öregek A karácsonyi sütés-főzést ma mind több férfi vállalja magára. Képünkön Dósa Tibor királyi szakács „varázsol”. nem állítottak fenyőfát, ám december 12-én mindenki felkerekedett, hogy zöld gallyat vágjon a közeli erdőből. Az ágak egy fa- rocskában (vizes vederben) várták a szentestét, amikor a házba kerülve aszalt gyümölccsel, szőlővel, almával, mézeskaláccsal díszítették. Az ajándékozás nem volt divatban, ilyesmire nem tellett. Az asszonyok kenyeret sütöttek, tésztát gyúrtak, a férfiak sózták, füstölték a kolbászokat, szalonnákat. A disznóölés után a pincében egy veremben tárolták az ünnepre előkészített, friss húsokat, amelyeket a patakról lefűrészelt, jókora jégdarabokkal „fagyasztottak”, szalmával betakarva. Luca-napkor nekiálltak a Lu- ca-szék elkészítéséhez. Tizenhárom napig, 13 fajta fából, tizenhárom koppintással állt össze az alkalmatosság. E napon az asszonyok, lányok nem dolgozhattak, lévén dologtiltó nap, ám a kotyolást, a szalmahúzást kötelező volt megejtem. E két szokás az aprójószágok termékenységét, egészségét szolgálta. A szalmaszálakat kötelezően a szomszédéból kellett elcsenni és azzal háromszor megkerülni a házat, majd a szárnyas alá helyezni, hogy elegendő tojást tojjon. December 24-én csendesen és böjtös étkekkel telt a nap. Ebédre kis rántott leves, pogácsa, estére mákos, diós kalács, kemencés túrós lepény került az asztalra. Karácsony első napján az asz- szonyok már hajnalban tüsténkedtek a konyhában. A tyúkból, a hizlalt kakasból készült leves már javában főtt, s a töltött káposztának is időben Totyognia kellett, hogy a 11 órás misére az egész család ünneplőbe öltözve megjelenhessen. A templomból hazaérve megkezdődhetett az evés-ivás. Akkoriban az emberek egymáshoz jártak kis kvaterkázásra. Előkerült a kártya, a kezdetleges hangszerek, s pár pohár bor után a kedvelt nóták is felcsendültek. A karácsonyi asztalon tálalt étel szent volt, s egy morzsa sem mehetett veszendőbe. A maradékot a jószágnak adták. Az ünnep után a fiatalabbak már a szilveszteri batyusbálra készülődtek. A legények összedobták pénzüket egy kisebb disznóra, s friss hurka-kolbászt készítettek a mulatságra, a lányok süteményt sütöttek. Hogyan kerül a dunna alá az igazi csernelyi töltött káposzta? Választ kaphat a recept leírásából íme dobos Dénes (képünkön) csernelyi káposzta receptje! Végy 60 deka sertés-, 20 deka marhahúst, 20 deka füstölt húst, egy friss paradicsomot, zöldpaprikát. Ezeket daráld le, sózd, borsozd, paprikázd. Négy deka zsiradékon futtass meg egy nagy fej finomra vágott hagymát, adj hozzá két gerezd zúzott fokhagymát. Ezt dolgozd bele a darált húsba negyed kiló mosott rizzsel. A tölteléket csavard be a káposztalevelekbe. Kend ki zsírral a fazekat, teríts az aljára fél kiló, folyó vízben átöblített szálas káposztát, majd lazán helyezd el a töltéseket. A tetejére simítsd rá a megmaradt fél ki& — «*-• Y m ■ . , ft i . ló káposztát. Engedd fel vízzel és az első forrás után adj hozzá paradicsomlevet vagy pürét. Végül készíts zsemleszínű rántást négy deka zsírból, négy deka lisztből, s ezt öntsd rá a káposztára. Jól forrald fel az egészet. Tíz perc főzés után készíts dunsztot, párnából, meleg takaróból és takargasd be a fazekat. Az egészet borítsd be egy nagy dunnával, és hagyd néhány órára így. A Gyöngyösi Városi Televízió négy éve minden karácsonykor levetíti azt a háromrészes sorozatát, amelyben a nézők kéréseiből válogatva három kívánságot teljesítenek. Az idén három család óhajának tesznek eleget a „Kérjen lehetetlent” című műsorban. A szerencsések egyike tűzi- és karácsonyfát, a másik família a feldíszített fenyő alá értékes ajándékokat is kap, míg a harmadik nyertes a gyöngyösi moziban nézhet meg egy filmet, amihez a család minden tagjának egy-egy meleg ebéd is jár. Rostás Ákos, a tévé igazgatója elmondta: az ünnepek alkalmából a televízió által működtetett Cinema Bridge mozi a napokban 140 hátrányos helyzetű gyereket is vendégül látott, akik az egri alkotók jóvoltából ingyenesen nézhették meg az Egon és Dönci című filmet. A mozizáshoz a gyerekek kólát, pattogatott kukoricát kaptak, de az egyik helyi vállalkozó által felajánlott ajándékcsomagokat is köszönettel fogadták. ■ J. M. Szent Imreérem a határvédelem dokumentálásáért Miután a hatvan éve alapított határőrség összeolvadt a rendőrséggel, a szervezet minapi budapesti állománygyűlésén Béndek József határőr altábornagy, országos parancsnok díjakat adott át azoknak az újságíróknak, akik rendszeresen tudósítottak a munkájukról. H. Szabó Sándor, a Magyar Távirati Iroda légifotósa Szent László Érmet vehetett át. A barátai és tisztelői előtt csak Szuszuként ismert hatvani fotó- riporter tíz évig dokumentálta rendszeresen az államhatár őrzését, s eddig 2500 órát töltött a levegőben, ötszázat a légi rendészet helikopterén. Képei egyébként a Nemzeti Archívum gyűjteményét gazdagítják. ■ Elő Betlehem az ünnepre a Dobó téren karácsonyvárás A karácsony igazi üzenetét kívánták megmutatni Kiválasztják a jovo évi misebort is Abasáron Már több évre visszatekintő hagyomány Egerben, hogy az ünnepi készülődés közepette a város lakosait egy igazi időutazásra hívják. A Dobó téri élő Betlehem nem csupán a gyermekeknek okoz igazi örömet, hanem a felnőtteknek is. A szervező Főegyházmegyei Ifjúsági Iroda munkatársainak nem titkolt céljuk, hogy advent végén a vásárlásba belefáradt, rohanó egrieket egy pillanatra megállítsák, az ünnep igazi lényegére figyelmeztessék: Jézus Krisztus megszületésére, a betlehemi eseményekre, amelyek köré fonódott a legnagyobb katolikus ünnepkör. Az idén az Angolkisasszonyok LeánygimnáziA gyerekek - ajándékcsomagot is kaptak - érdeklődve figyelik a jószágokat urnának diákjai, az egri Főplébánia fiataljai és más helyi katolikus iskolák és közösségek tagjai is részt vettek az előkészületekben és a jelenet bemutatásába, mely igyekezett hűen visszaadni a jászol eseményeit. Most sem hiányozhattak az élő állatok, a báránykák, amely a legkisebbek számára igazi élményt jelentett. A program idején a meglehetősen fagyos időben meleg teát és pogácsát kínáltak a jelenlévőknek, majd a rendezvény végén a gyermekeket ajándékcsomaggal lepték meg. A hagyományos élő Betlehem megrendezését az idén is több egri vállalkozás, alapítvány is támogatta. ■ Az évezredes hagyományok újjáélesztéseként borszentelő szentmisét tartanak december 27-én Abasáron, ahol a római katolikus templomban este fél hattól Zajacz Ernő plébános kéri az Úr áldását az új borokra. Bármelyik helyi gazda kérheti a maga által kiválasztott itala megáldását, hogy aztán a megszentelt bort - a következő jó termés reményében, a hagyományoknak megfelelően - vissza- tölthesse a hordóba. A boráldás szokását a francia- országi premontrei szerzetesek honosították meg Európában. A szentelt bornak mágikus erőt tulajdonítottak, beteg embert, állatot gyógyítottak vele, illetve öntöttek belőle a hordókba, hogy ne romoljon el a bor. Innen ered egyébként lános poharának még a búcsúital jellege és gyakorlata is, amit a távozó vendégnek ülve kell elfogyasztania. Nem véletlen tehát, hogy a hagyomány szerint a pincét záró gazda így mond búcsút a távozóknak: „Szent János áldása maradjon a hajlékon és a távozókon is”. Az önkormányzat, a hegyközség és a plébános fáradozása a hagyomány újjáélesztésén túl kiterjed arra is, hogy - nyilván bormarketing-céloktól is vezérelve - kiválasszák azt a helyi italt, amelyik az új esztendőben miseborként szolgál majd. ■ r «
