Heves Megyei Hírlap, 2007. december (18. évfolyam, 280-303. szám)

2007-12-14 / 291. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2007. DECEMBER 14., PÉNTEK A jövő évben még drágább lesz az élet Gyöngyösön is Eger a kórház tulajdonjogát kéri rendkívüli közgyűlés A városi ellenzék a konkrét gazdasági számításokat hiányolta A gyöngyösi képviselő-testület tegnapi ülésén jóváhagyta dr. Lóczi Zsolt őrnagy kinevezését a Gyöngyösi Rendőrkapitányság élére. Az új kapitány leginkább a bűn- és baleset-megelőzésre helyezi a hangsúlyt, s fontos sze­repet szán a drogprevenciónak. Ezután „zsebbe nyúlós” témák jöttek: januártól 180, elővételben 150 forintot kell fizetni egy me­netjegyért a helyi járatokon, az idegenforgalmi adó vendégéjsza­kánként 360 forint lesz, az épít­ményadó 650 forint négyzetmé­terenként, ettől évi 43 milliónyi többletbevételt remél a város. „Miért olcsóbb Eger és Hatvan vize?” - vetette fel a vízdíjak kap­csán a hosszas vitát kiváltó kér­dést Végh Attila alpolgármester. Dr. Bánhidy Péter, a Heves Me­gyei Vízmű Zrt vezérigazgatója emlékeztetett: a társaság hajlandó felülvizsgálni díjszámítási képle­tét, de tapasztalatuk szerint az egységes és a településenként dif­ferenciált árképzés egyaránt le­het konfliktusforrás. Hozzátette: a cég pályázati pénzekből jelentős beruházásokat végzett Gyöngyö­sön is. A végül elfogadott díjtéte­lek nyomán az ivóvíz köbmétere januártól 272 forint lesz köbméte­renként, a csatornadíj 224 forint­ra változik, a temetői szolgáltatá­sok díjai egységesen 5 százalék­kal emelkednek. ■ F. Z. Bemutatták a diáktanács új elnökségét A november 22. és 25. között tar­tott Diákparlamenten választot­ták meg az egri Városi Diákta­nács (VDT) új, öttagú elnöksé­gét, melynek tagjai - Dobos Dá­niel, Dobos György, Énekes Zsó­fia és Molnár András - végül Eszenyi Orsolyát választották maguk közül elnöknek. Az új vezető a tanács szerdai sajtótájékoztatóján számolt be idei rendezvényeikről, például a Dobó téri Mikulás-ünnepségről, valamint a beteg gyerekek javá­ra szervezett ajándékgyűjtésről. Jövőre ismét megrendezik a drogellenes napot, a gyermek­napot és az 1848 méteres futást, megújítják a DÉR újságot, vala­mint a VDT honlapját. ■ Rénes Marcell Az egri közgyűlés tegnap megerősítette: át kívánja venni a Markhot Ferenc Kórház-Rendelőintézetet a megyei önkormányzattól. Annak fenntartója és tu­lajdonosa szeretne lenni. A megyeszékhely önkormányza­ta csütörtöki, rendkívüli ülésén név szerinti szavazással döntött Habis László polgármester kór­házzal kapcsolatos határozati ja­vaslatáról. A huszonkét jelenlé­vő közül a jobboldalról tizen­négy támogató voksot kapott az indítvány, az MSZP és az SZDSZ képviselői tartózkodtak, csak a szocialista Nagy István, a pénz­ügyi bizottság elnöke szavazott nemmel. Az elfogadott határozatban az alábbiak szerepelnek: Eger köz­gyűlése nyomatékosan kéri és elvárja a megyei önkormányzat- | tói, hogy a Markhot Ferenc ~ Kórház-Rendelőintézet működ- J tetésbe adását, a vagyon vagyon- I kezelői jogának átadását célzó pályázat elbírálása előtt, akár egy rendkívüli ülésen tárgyaljon és hozzon döntést a város aján­latáról. Eger kinyilvánítja, hogy a kórházat, az egészségügyi köz­feladatok ellátását fenntartóként átveszi, s a továbbiakban is meg­tartja a költségve­tési intézményi formát. Kéri az eh­hez kötődő ingat­lan és ingó vagyon íbtérftésmentes tu­lajdonba adását, egyúttal kötelezettséget vállal ar­ra, hogy az annak hasznosításá­ból, értékesítéséből származó bevételeket kizárólag és teljes egészében a kórház fejlesztésére fordítja. A napirend tárgyalásának ele­jén a polgármester hangsúlyoz­ta: úgy érzi, a megyével „elbe­szélnek” egymás mellett. Azo­nos feltételekkel szeretnék meg­kapni az intézményt, ugyanon­nan indulni, ahonnan a megyei önkormányzat, ezért igénylik a tulajdonba adást. A vitában Pál György tanácsnok (MSZP), majd a szintén szocialista dr. Nagy Imre, később Gálfi Antal sza­baddemokrata frakcióvezető is kifejtette, szerintük arról kellene végre beszélni, hogy mit tenne Bodnár Pál tanácsnok és Szeleczki János alpolgármester. A magánbefektető is pályázatok révén remél pénzt, pályázni az önkormányzat is tud. Mi lesz, ha majd a város ellen szer­veznek kórház- megmentő élőlán­cos tüntetést!! Eger, ha az övé lenne a kórház. Készültek már számítások, mi­lyen hatással lenne az átvétel az egri költségvetésre? Hogyan javí­tana a város az ellátáson, gon­dolkodik-e szerkezetátalakítá­son, a különálló te­lephelyek meg­szüntetésén, a fel­szabaduló épüle­tek eladásán, s azon, hogyuadott esetben mekkora létszámleépítésre lesz szükség? Mert addig rendben - mondták -, hogy a város tulajdonos sze­retne lenni, de mi történik az­után? Lesz politikai erő, amely mer majd cselekedni, meghozni az elkerülhetetlen intézkedése­ket, akkor is, ha nem a megye, hanem a város ellen szerveznek kórházmegmentő élőláncos tün­tetést? Félő az is - fogalmaztak -, hogy a kórház átvételével Eger feléli valamennyi fejlesztési le­hetőségét, s teszi mindezt egy olyan intézményért, amelynek igénybe vevői csak kisebbrészt egriek, többségükben a megye más településeiről érkeznek. Habis László a megyei közgyű­lés pályáztatásra vonatkozó is­mert döntése kapcsán arról szólt, hogy normális dolog, ha egy vállalkozás, egy magánbe­fektető profitra törekszik. Kér­dés, hogy a kórházat szabad-e ilyen „befektetési terepnek” te­kintenünk. Az intézmény mosta­ni szerkezetét egészen bizonyo­san át kell alakítani, reagálni kell a megváltozott helyzetre, ám ahhoz nem szabad asszisztálni, hogy a kórház leépüljön. Szerin- te lehetőségek rejlenek például a rekreációban, Eger termál- és gyógyvizes adottságainak ki­használásában. Deák Boldizsár (Fidesz) bejelentette: egymillió forinttal közhasznú alapítványt tett a kórház javára, várják a csatlakozókat. Csákvári Antal (Fidesz) úgy vélekedett: az egészségügy nem lehet csupán profit kérdése. Azt látni kell, hogy egy magántársaságot nem a jótékonykodás szándéka vezé­rel, bármit működtessen is. Csá­szár Zoltán tanácsnok (Fidesz) felvetette: azt is meg kellene néz­ni, ki juttatta a kórházat a mos­tani siralmas állapotába. Bodnár Pál, a költségvetési bizottság el­nöke (Fidesz) szerűit anyagilag nincs eleve jobb helyzetben egy Lesz sztrájk: hétfőn jönnének a traktorok? az ülést dr. Lénárt András mellett a megyei közgyűlés több jobboldali tagja, például a Polgári Frakció igazgatója, hermán istvän is figyelemmel kísérte. Felvételünkön Herman szíri károly társaságában látható. Sziki a hét elején je­lentette be, hogy a Liga és a Munkástanácsok december 17-ei országos tiltakozó akció­jához csatlakozva Egerben a gazdák segítségével traktorok­kal vonulnak fel a kórház ér­dekében. Az említett napon reggel 7 és 9 óra között figyel­meztető munkabeszüntetés lesz a kórházban és a rendelő- intézetben. Ekkor ügyeletet tar­tanak, tehát csak a sürgős eseteket látják el. magántársaság, mint egy önkor­mányzat, vagy egy önkormány­zati tulajdonú cég. A fejleszté­sekhez a magánbefektető is pá­lyázatok révén remél pénzt, pá­lyázni pedig egy önkormányzat is képes. Hasonlóan fogalmazott Demeter Ervin (Fidesz), aki hoz­zátette: a kórházi ingatlanfejlesz­tésekre, gép- és műszerbeszer­zésekre eddig is közösségi for­rásokból, támogatásokból jutott fedezet. Az ülésen Sós Tamás szocialis­ta megyei közgyűlési elnök meg­bízásából részt vett és szót is ka­pott dr. Lénárt András, a megye egészségügyi és szociális bizott­ságának elnöke, aki maga is MSZP-s politikus. Mint mondot­ta, a megyegyűlés a pályáztatás­ra vonatkozó november végi dön­tésével egy szigorú garanciákat megkövetelő ajánlati felhívást tett közzé, amely arról szól, hogy ki, miként tudná működtetni a kórházat. A tulajdonjog átadása ebbe nem tartozik bele. Hozzá­fűzte: a pályázati kiírásnak or­szágosan legalább hat-hét cég megfelel, nem igaz tehát az az ál­lítás, hogy ezt konkrétan egyet­len vállalkozásra, a Hosplnvest Zrt.-re „szabták volna”. Követendő példát adtak az utókornak jubileum Negyedszázada alakult meg az Egri Városszépítő Egyesület Hegyközségek, termelők: minden a pénzről szól Ez a legnagyobb kisugárzással működő civil szervezet - jelle­mezte köszöntőjében a 25 éve alakult Egri Városszépítő Egye­sületet Habis László polgármes­ter. A Városháza dísztermében rendezett jubileumi emlékülé­sen elhangzott beszédében dr. Bodó Sándor, a Budapesti Tör­téneti Múzeum főigazgatója, az egyesület alapító elnöke utalt rá: polgárnak lenni nem szár­mazást, gazdagságot, politikai hovatartozást jelent a helyi kö­zösség életében, hanem felelős­ségteljes magatartást. Ezt pél­dázza a városszépítő egyesület eddigi teljesítménye. Mint a Do­bó, illetve a Líceum előtti teret otthonosabbá tevő utcabútorok Az 1800-as években működő Városszépítő Comissio Eger csinosításáért dolgozott, a mai egyesület az örökség megőrzéséért tevékenykedik elhelyezése, a régi szobrok res­taurálása, a Szent István-kút lé­tesítése, a Batsányi-pavilon fel­újítása, vagy az érsekkerti szö­kőkút felállítása. A számos em­léktábla közül pedig az, ame­lyik Kossuth Lajos egri beszédé­re utal, miszerint: „Itt nem hir­detni, hanem tanulni kell a ha- zafiságot.” A továbbiakban Sós István el­nök mondott köszönetét az egyesület nemes céljait támoga­tó polgároknak, szervezeteknek és vállalkozóknak. Ezt követő­en Kiss Péter érseki levéltáros mutatta be az egyesület által megjelentetett „Hatszáznégyen Eger múltjából 1944-ig” című kötetét. ■ Sz. I. Folytatás az 1. oldalról A legfontosabb változás a tör­vényben, hogy 300 hektár alatt semmiképp nem működhet önálló hegyközség, s 500 hektár­nál kisebb területen is csak kü­lön engedéllyel. Ez például a Mátrai Borvidéken összesen 19 hegyközséget érint, s csupán öt felel meg a félezres határnak. Változik a hegyközségi tagság is: az ezer négyzetméternél ki­sebb terület birtokosának - amennyiben semmilyen termé­ket nem értékesít - nem kötele­ző a tagság. A főtitkár szerint a rendelkezésre álló hatvan nap alatt a jelenlegi 316 hegyközség­nek nagyjából a fele marad meg, a többieknek vagy összeolvadni, vagy egy nagyobb szervezethez csatlakozni kell.- A nonprofit szektorban ilyen típusú átalakulásra még nem volt példa, rengeteg a kérdés és sok a feladat, miközben az átál­lás idején is biztosítani kell a szolgáltatásokat - mutatott rá Horváth Csaba. Hordós Attila, a Mátrai Hegy­községi Tanács titkára arra emlé­keztetett: az őstermelőknek janu­ár elsejéig, de legkésőbb 15-éig adószámot kell kiváltaniuk, aki ezt nem teszi meg, az nem érté­kesítheti a termékeit. A nyomtat­ványok beszerzésében, kitöltésé­ben a hegyközségek a kapacitá­suk erejéig segítik tagjaikat. ■

Next

/
Thumbnails
Contents