Heves Megyei Hírlap, 2007. december (18. évfolyam, 280-303. szám)

2007-12-10 / 287. szám

2007. DECEMBER 10., HÉTFŐ - HEVES MEGYEI HÍRLAP EGER, BÉLAPÁTFALVA ÉS KÖRZETE 5 Kiváló mesélők, balladamondók a versenyző középiskolások Az egri Pásztorvölgyi Általános Iskola és Gimnáziumban a na­pokban rendezték meg a városi népmese- és népballada-mondó versenyt. A kiemelkedően szín­vonalas megmérettetésen két kategóriában értékelt a zsűri. A népballadát Czajner Dániel, az Andrássy György Közgazdasá­gi Szakközépiskola diákja mond­ta a legjobban. A második helyen Németh Barbara végzett a Kos­suth Zsuzsa Gimnázium, Szak­képző Iskola és Kollégiumból. A harmadik Báder Mirandolina lett, ugyancsak az Andrássyból. A népmesemondók közül el­ső helyezést ért el Nagy László az Egri Kereskedelmi, Mezőgaz­dasági, Vendéglátóipari Szakkö­zépiskolából éppúgy, mint a kossuthos Tyukodi Annamária. A második helyezésen is osztoz­tak: Dudola Dóra, a Sancta Maria Leánygimnázium diákja és Farkas Anikó a Pásztorvölgyi­ből. A dobogó harmadik lépcső­jére Ivády Éva az Andrássy és Monoki Máté, a Szilágyi Erzsé­bet Gimnázium és Kollégium ta­nulója állhatott - tájékoztatott Lovasné Pissinger Adrienn, a versenyt szervező tanár. ■ Romapedagógiai képzésen voltak a verpelétiek lelentős változások történtek a verpeléti Arany János Általános Iskola és Reményi Ede Zeneisko­la Alapfokú Művészetoktatási Társult Intézményben. Nemcsak két tannyelvű lett az iskola, hanem a pedagógusok 70 százaléka romapedagógiai kép­zésen is részt vett. A tantestület számára konfliktuskezelő tré­ninget szerveztek, s támogatták a kollégákat, hogy a gyógypeda­gógia területén másoddiplomát szerezzenek. Pályázati támoga­tással roma koordinátort foglal­koztatnak. A XXI. század iskolá­ja program keretében 70 millió forintos beruházást valósítottak meg, ezen belül korszerűsítették az informatikai hálózatot, nyelvi labort és internetes belső hálóza­tot hoztak létre. Megalapították az Arany Já- nos-díjat is, amit a kiváló diákok nyerhetnek el. ■ Éljenek a nénik száz évig! gondok A növekvő lakosságszám ivóvízhiányt okozhat Szarvaskőnek Négyessy Zita Mind több az igényesen felújított öreg ház Szarvas­kőben. Ezek láttán a pol­gármester egyik szeme ne­vet, a másik viszont sír.- A falu legnagyobb problémája a szennyvízcsatorna-hálózat hi­ánya - kesereg Barta Győző pol­gármester. A parányi, völgybe ékelődött, majd a dombtetőn terjeszkedő település gondjai akkor kezdőd­tek el, amikor az ófaluban is megépült a vezetékes ivóvízháló­zat 1992-ben. Sokan nyilván ér­tetlenül fogadják ezt. „Még szép, hogy a XX. század végén nem csak a kerekes kútból meríthet­tek” - gondolhatják. Csak éppen az jut kevesek eszébe, hogy a vezetékes víz vé­teli lehetőségével megnőtt a fo­gyasztás is. Az itt élők sem akar­tak lemaradni: automata mosó­gépeket vásároltak, s a konyhák­ban is kevesen használják már a víztakarékos vájdlingot. Márpedig a szennyvizet el kell valahová vezetni. A csator­nahálózat és tisztítómű tervét 1993-ban készíttették el, s azt remélték, hogy rá egy évre meg is épül, akkor 39 millió forin­tért. Ehhez állami támogatás kellett volna, amit viszont nem kaptak meg. A mai árakon szá­molva már 400 millió forint len­ne a beruházás, csakhogy a fa­lu éves költségvetése ennek az összegnek pont az egytizede. A Tölgyfa utcá­ban, a turistaház­nál van egy kor­szerűtlen tisztító- telep, az errefelé élők ezt használ­hatják. A többiek viszont tározók­ban gyűjtik a szennyvizet. Már ami nem szivárog el. Csakhogy a java elszivárog, ez pedig a kö­zösség vízbázisát veszélyezteti. A falu alatt ugyanis áthatolha­tatlan diabáz kőréteg húzódik, alig tíz méter mélységben. Kö­vetkezésképp az elfolyó szenny­víz a viszonylag vékony talajré­tegben marad, piszkolva a kuta­kat és a patakot, amelynek ön­tésterülete az egrieket is ellátó almári vízbázist is érinti. Mára a régi kutakból csupán egy-kettő maradt, amelynek vize Minden cseppje kincs az olyan ivóvíznek, amit a falu kútjáról, vödrökben kell a házba cipelni ■ A faluban van olyan kút, amelynek négy­szer szennyezettebb a vize, mint az ugyancsak nem tisz­ta pataké. iható. A polgármester szerint a közelmúltban készült egy ijesz­tő eredményű vizsgálat: a falu­ban van olyan kút, amelynek négyszer szennyezettebb a vize, mint az ugyancsak nem tiszta pataké. Az egyetlen megoldást az jelentené, ha szennyvízcsatorna-hálózat épül­ne. Csakhogy a kiírt pályázatok egyikére sem jelentkezhet Szar­vaskő. Az országos pályázat a legalább kétezer főt számláló te­lepüléseknek szól - ők viszont csak 370-en vannak. Egerrel sem társulhatnak, mert a szennyvi­zes térképen a várost úgy tüntet­ték fel, mintha ebben a vonatko­zásban 100 százalékban lefedett lenne. (Más kérdés, hogy valójá­ban a megyeszékhelyen is van­nak utcák, amelyekben nincs szennyvízcsatorna, a korszerűt­len, régi vezetékekről nem is szólva.) A régiós pályázati lehe­tőség sem segít Szarvaskő súlyos Hová folyik el a szennyvíz nagyobbik része? A SZENNYVÍZSZÁLLÍTÁS költsége köbméterenként 700forint. Eb­ből száz forintot az állam fizet, további százat az önkormány­zat vállal. A polgármesteri hi­vatalnak ellenőrzési jogköre nincs, de a becslések szerint a ténylegesen képződött szenny­víznek csupán egyharmadát szállítja el a lakosság által megrendelt szippantókocsi. A maradék kétharmad elszivá­rog a földben, veszélyeztetve az ivóvízbázist problémáján, ugyanis ebben ki­fejezetten tiltják, hogy más tele­pülésre vezessék el a szennyvi­zet, holott az egri tisztítómű ka­pacitása alkalmas lenne erre. Tisztítóművet nemcsak a ma­gas költségek miatt nem építhet­nek. Megoldhatatlanná teszi a helyzetet az is, hogy völgybe szo­rult a falu, s hiányzik a tisztító­hoz szükséges védőtávolság. A számítások szerint ha a te­lepülés lakosságszáma elérné az ötszázat, úgy nem lenne ivó­vizük. Márpedig a fizetett szál­láshelyeket is számolva elég gyakran közelítik ezt a bűvös számot. A faluban több idős öz­vegyasszony él. A polgármester két okból is tiszta szívből kíván­ja, hogy hosszú életűek legye­nek. Egyfelől örülne, ha szép kort érnének meg, másfelől fél, hogy fiatal családok veszik meg a házukat, s úgy növekedne a la­kosságszám. HIRSAV Hasznos és finom ajándékot kaptak mikófalva Udvari játékhoz jutott az óvoda. A pályázatot a polgármesteri hivatallal közösen nyújtotta be az in­tézmény. A százezer forint értékű támogatást az önkor­mányzat 68 ezer forinttal egészítette ki. Ezáltal felépít­hettek egy fedett színt a ho­mokozó fölé, így az óvodáso­kat nem zavarja az időjárás. Mikulás-ünnepség is volt a faluban. A Télapó mindenki­nek adott csomagot, aki nem idősebb, mint 14 éves. A játékmackók kiállítása és pénzgyűjtés az ovinak verpelét A helyi Gyöngy­szem Óvodában mackókiállí­tást szerveznek december 11-től 13-ig. A rendezvényre nem csak a gyerekeket, ha­nem a felnőtteket is várják. A kiállítással egy időben ad­venti vásárt tartanak azokból a karácsonyi díszekből, ame­lyeket az óvónők készítettek. A bevétel az óvodáé lesz. Készülődés karácsonyra sokféle programmal felsőtárkány Az advent tel­jes időszakára szervezett programokat az Általános Művelődési Központ. Csütör­tökre kézműves-foglalkozás­ra várják a falu lakóit 15 és 17 óra között a Művelődési Házban. A helyszínen kará­csonyi díszeket készíthetnek. A fenyőt pénteken 15 órától díszítik fel a játszótéren, majd 16 órától látható az Ovis Betlehem. A néptánco­sok műsorát 16.30-tól tekint­hetik meg. A zeneiskolások hangversenye 15-én 18.30- kor kezdődik a templomban, ahol meggyújtják az advent harmadik gyertyáját. Körzeti oldalaink heti menetrendje ► HÉTFŐ EGER KEDD PÉTERVÁSÁRA SZERDA HEVES. KISKÖRE CSÜTÖRTÖK FÜZESABONY PÉNTEK GYÖNGYÖS SZOMBAT HATVAN. LŐRINCI Az oldalt írta: Négyessy Zita Fotó: Ötvös Imre Tel.: 36/513-622 e-mail: zita.negyessy(3axelspringer.hu A múló idő megszépíti az emlékeiket találkozó A bervai gyáralapítók tovább szélesítik baráti társaságukat Az egykori Finomszerelvényár alapítói negyedszázada találkoz­nak évi rendszerességgel. Idei rendezvényükön Uzelman Fe­renc, az intézőbizottság elnöke idézte fel a társasági élet történé­seit, majd megemlékeztek el­hunytjaikról. Ez alkalommal is számos ven­déget tudhattak körükben. An­nál is inkább, mert tavaly úgy döntöttek, hogy a gyárból kivált, a társaság programjait készség­gel támogató Bosch Rexroth Pne­umatika Kft. dolgozói közül is meghívnak olyanokat, akikkel hajdan együtt dolgoztak. Utób­biak jelenlegi tevékenységéről Mátrai Géza gazdasági ügyveze­tő igazgató tartott tájékoztatót. Nosztalgiázni jó. Régi adomák kerülnek elő, ha összegyűlik a nagy csapat.- A könyörtelenül múló idő kö­zös munkánk minden nehézsé­gét megszépíti - mondta Kócza Imre nyugalmazott vezérigazga­tó. Egyik utódja, Kovács Tibor sem tudja felejteni finomsze- relvénygyári emlékeit, ezért is örült az ismételt meghívásnak. Mint szintén egykori munkatárs adott hangot érzéseinek Farkas József, aki a Sanatmetál Kft veze­tőjeként számos volt bervai szak­embert alkalmaz. A szólásra emelkedők mind segítették a mintegy hetven résztvevőt abban, hogy a terített asztalok melletti együttlétük újabb adalékokkal gazdagítsa sajátos „családjuk” féltett kin­cseit, erkölcsi értékeit. ■ F. B. Testedzés Mikófalván. A településen már csak tagiskola működik, de az önkormányzat fontosnak ítélte, hogy a falunak legyen tornaterme. Az iskolaépület felújításakor, funkcióváltásakor alakították ki a létesít­ményt. Itt indult karate szakosztály a helybeli és a balatoni gyerekek­nek. Télen a felnőtt futballisták is a teremben edzhetnek, a lányok, as­szonyok számira pedig fittness-foglalkozásokat szerveznek. n. a à.

Next

/
Thumbnails
Contents