Heves Megyei Hírlap, 2007. november (18. évfolyam, 255-279. szám)
2007-11-09 / 261. szám
2 MEGYEI KÖRKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2007. NOVEMBER 9., PÉNTEK Gipszkarton: tízmilliárdos beruházás Halmajugrán A megye három kórháza jó lenne működtetés A Hosplnvest elnöke szerint a bevétel és a dolgozói létszám összefügg Gipszkarton-gyárat épít Halmajugrán a Rigips Hungária Gipszkarton Kft. - jelentette be tegnapi budapesti sajtótájékoztatóján Földi Tamás, a cég ügyvezetője. A mintegy tízmilliárd forintos beruházással évi 13 millió négyzetméter gipszkartonlapot tudnak majd előállítani az üzemben. A tőkét a magyar cég francia anyavállalata, a Saint-Gobain Group biztosítja. A gyár építése már el is kezdődött, és várhatóan 2008 szeptemberében fejeződnek be a munkálatok. A magyar piacon évi 22 millió négyzetméter gipszkarton fogy, ennek mintegy 45 százalékát a Rigips Hungária állítja elő, évi hétmilliárd forint értékben. Az új gyár termékeinek egy részét a szomszédos országokba szállítják. A gipsz a gyárral szomszédos Mátrai Erőműből érkezik. Az erőmű füstgázát mészkőliszt- függönyön vezetik át tisztítási céllal, közben a mészkő kalciumszulfáttá, azaz gipsszé alakul. A gipszből még az erőműben kivonják a nehézfémeket és az oldható sókat, így az tisztább, mint a természetes alapanyag. Az üzem 65 embernek ad munkát, ebből húsz mérnök, 45 fizikai dolgozó lesz. ■ Bodnár szerint megkerülik a Fidesz-frakciót Az egri közgyűlés elé olyan előterjesztések kerülnek, amelyek a Fidesz-frakció megkerülésével készülnek - ezt nevezte meg távozásának fő indokaként Bodnár Pál, a költségvetési bizottság elnöke, a képviselőcsoport minap lemondott vezetője. Ismert: Bodnár október végén közölte, hogy leköszön tisztségéről. Bejelentésének okairól a november 6-i frakcióülésen részletesen is szólt, lemondását a képviselőcsoport tagjai többséggel elfogadták - tájékoztatott Deé András, a párt egri választókerületi titkára. Az utódról még nincs döntés. Habis László polgármester ügy reagált: az előterjesztéseket a bi- | zottsági üléseken készítik elő. Politikai ügyekben, személyi kérdésekben pedig igyekszik egyeztetni a frakcióvezetőkkel is. ■ Folytatás az 1. oldalról- Elnök úr! Hatvanban majd’ egy éve, Gyöngyösön szeptember eleje óta üzemeltetik a kórházat. Mik az eddigi tapasztalatok?- A hatvani kórházban egy sor változtatás már lezajlott. Az alaphelyzet, hogy ugyanannyi beteget kell ellátni harmadával csökkentett finanszírozásból. Ez sok ésszerűsítést kívánt, például a dolgozói létszámban, vagy a fizikai működési területen, illetve az ápolási idők tekintetében. Az egynapos sebészet vagy a kúraszerű ellátások révén nincs tele a kórház csellengő emberekkel, akik teljesen fölöslegesen kötnek le fi- nanszírozatlan kapacitásokat. Mindeközben az ellátás nem csorbul, hiszen - a példánál maradva - egy infúziós kúránál semmi sem indokolja, hogy a beteg benn feküdjön a kórházban. A járóbeteg-ellátásban is jelentős profiltisztítást hajtottunk végre, egy olyan rendelőintézeti szerkezet alakult ki, ami leginkább megfelel az ellátandó eseteknek.- Még mindig a régi nyílászá- rók és a málló homlokzat fogadja az embert a hatvani kórházban, holott a Hosplnvest ebben is gyors fejlesztést ígért. Miért maradt ez el?- A kórház menedzsmentjével egyetértésben úgy döntöttünk, hogy uniós fejlesztési pénzekre pályázunk, s a korábban az említett épületfelújításra szánt pénzt inkább ehhez tesz- ' szűk oda önerőként. ■ A hatékonyság növelése nem- Gyöngyösön most lehet kérdéses, sok tekintetben a hatvani utat járják be újra. A mátraaljai városban milyen eredményekre számítanak?- Az egyik nagy különbség, hogy a gyöngyösi önkormányzat még az üzemeltetésbe adás előtt meglépte a létszámleépítést, így azonnal el tudtuk kezdeni az átszervezést szeptember elsején. A másik eltérés, hogy a gyöngyösi kórház infrastrukturálisan sokkal jobb helyzetben van. Abban viszont tényleg nagy a hasonlóság, hogy Gyöngyös is jelentősen csökkentett finanszírozásból gazdálkodhat, változatlan felvevőterülettel, s így beteglétszámmal. Itt is zajlik a működési terület csökkentése, melynek Kollányi Gábor: Az egri kórház csak akkor érdekli a Hosplnvestet, ha normalizált keretek között lehet átvenni végén a korábbi két tömb helyett egyben fog működni a kórház. A Hatvannál is említett hatékonyabb ellátási formák itt is megtalálhatók, például az egynapos sebészet. S ha már a sebészetnél tartunk: Gyöngyösön korábban évente 1500 műtétet végeztek öt műtőben. Ezt jobb szervezéssel a hazai viszonyok között két műtő ellátja. Amerikában meg egy. A hatékonyság növelése tehát nem lehet kérdéses.- A gyöngyösi kórházban most telnek le a felmondási idők, most derül ki igazán, hogy a csökkentett létszámmal el lehet-e látni a feladatokat. Ezt megkérdőjelezheti, hogy a korábbi struktúrában is gyakorta orvoshiányra panaszkodott az intézmény.- Az orvoshiány elsősorban az ügyeletek kapcsán volt napirenden. A mostani szerkezetben ez kevésbé jelentkezik, hiszen megszüntettünk sok párhuzamosságot, ésszerűsítettükpéldá- ul az intenzív ellátást, ami önmagában nagyban csökkenti az ügyeleti igényt. A kéttömbös működésből adódó redundanciákat szintén megszüntettük, a betegforgalom jobb szervezése révén szintén csökkent az erőforrás-igény. Meglátásom szerint egyébként szerencsétlen helyzet alakult ki a felmondási idők kapcsán, hiszen a munkahelyi légkört alapvetően meghatározta a távozók és a maradók egymás mellett élése. Idén december 31- ig egyébként lezajlik az egységek átköltözése, s akkorra kialakul 1 a végleges működési rendszer. Amiben a csökkentett létszámmal kell ellátni a feladatokat. A kórház finanszírozása és a foglalkoztatottak aránya ugyanis összefügg.- A Hosplnvest életében is történt egy meghatározó esemény, amikor az Európai Fejlesztési Bank (EBRD) négymillió eurós tőkeemeléssel beszállt a cégbe. Ez a térségben egyedülálló befektetés az euróTovábbi kétmillió euró a „bevásárlásra” az ebrd a négymillió eurós tőkeemelés mellett további kétmillió eurót hajlandó befektetni a Hosplnvest Zrt.-be. Ez az összeg arra szolgálhat, hogy olyan kórházak kerülhessenek a társaság hálózatába, amelyekhez nem a hatvanihoz vagy a gyöngyösihez hasonló átvétellel, hanem már működő gazdasági társaságok megvásárlásával jut hozzá a cég. pai bank részéről. Hogyan jött létre, s mi lesz a hozadéka?- Tavaly év végén áttekintettük a társaságunk helyzetét, s nyilvánvalóvá vált, hogy a célként kitűzött 10-15 kórházból álló hálózat felépítéséhez a tőkehelyzeten javítani kell, szükség van egy befektetőtársra. Túlajdonképpen véletlenül találtunk egymásra az EBRD-vel, de úgy vélem, a legjobb megoldás született meg. A tagállamok bankja kimondottan pénzügyi befektető, nem kereskedelmi bank, így nem a minél nagyobb haszon elérésére, hanem értékteremtésre sarkall, s ebben ajánl együttműködést. Egy nagyon komoly, hazai, amerikai és angliai szakértők által végzett átvilágítás és nagyon sok egyeztetés után született meg a megállapodás, ami révén a négymillió eurós tőkeemeléssel 30 százalékos részesedést szerzett a Hosplnvest-ben az EBRD. Részletesen kidolgoztuk a kisebbségi tulajdonossal való együttműködés szabályait, amelyek középpontjában nem a profittermelés, hanem az értékteremtés áll.- Az említett tucatnyi intézményből álló hálózatba mely kórházakat szeretnék bekapcsolni? Vannak már konkrét kiszemeltek?- Kazincbarcikán pályáztatják a kórház működtetési jogát, ezért indulunk, ez már eldöntött tény.- Hatvan és Gyöngyös után az egri megyei kórház bekapcsolása is logikus lépésnek tűnne. Tervezik ezt?- Egyelőre nem lehet tudni, hogy a tulajdonos önkormányzatnak milyen tervei vannak a Markhot Ferenc Kórházzal. Mi csak abban az esetben indulunk egy esetleges működtetési pályázaton, ha normalizált keretek, politikai körülmények között lehet átvenni és üzemeltetni az intézményt. Azzal egyetértek, hogy a „három kórház, egy szolgáltató” modellben nagyon sok lehetőség rejlik: csaknem 300 ezer emberre lehetne egy olyan ellátás-szervezési modellt kialakítani, ami optimális működést biztosítana, s jelentős előrelépést hozhatna a megyében jellemző két legfontosabb megbetegedési területen, a szív- és érrendszeri, illetve a daganatos betegségek kezelésében. ■ (S. R) Megkérdeztük olvasóinkat Lehet-« szerepe a magántőkének a gyógyításban? Evekkel hosszabbítják meg a szívbetegek életét dr. szabó józsefné, Budapest- Szerintem mindenképpen lehet szerepe, de csak a gyógyászat területén tudom elképzelni, az egészségbiztosítás területén nem. Úgy vélem, hogy a több egészségbiztosítási pénztárból álló rendszer visszalépés a jelenlegihez képest Nem igazán bízom benne, hogy jó lenne az embereknek és az egészségügynek Bálint Katalin, Cserépfalu- Igen, szerintem lenne helye a magántőkének az egészségügyben, főként a gyógyítási tevékenységbe lehetne pénzt befektetni. Jelen pillanatban nagyon sok területről hiányzik pénz. Az egészségbiztosításban is lenne keresnivalója a befektetőknek, nem biztos, hogy rosszabbul járnának az emberek. rab árpád, Gyöngyös- Nem lehet szerepe. Ha valaki negyven éven át fizeti a járulékot, azt nem lenne szabad egy vállalkozótól függő helyzetbe hozni. Ez alapjaiban helytelen dolog. Az egészségügyi ellátásban állami garanciára van szükség. Az államnak rá kellene döbbennie, hogy ez nem gazdasági kérdés, hanem lelkiismereti. szűcs andrea, Gyöngyös- Igen, lehet, bár megmondom őszintén, hogy nem nagyon szoktam nyomon követni, mi zajlik az egészségügyben. De ha választanom kellene a fizetős és minőségi, vagy az ingyenes, de kevésbé kielégítő kórházi ellátás mellett, én fizetnék. Persze tudom, hogy ezt nem mindenki engedheti meg magának. A Magyar Szívsebész Társaság tegnap nyitotta meg kongresszusát a Hotel Egér-Park konferenciatermében. Dr. Tóth Csabától, a Markhot Ferenc Kórház kardiológiai osztályának vezető főorvosától megtudtuk: a tudományos rendezvényen az ország valamennyi szívsebészeti központja - Debrecen, Szeged, Pécs, Zalaegerszeg, valamint három budapesti - képviselteti magát. Az előadók a legújabb műtéti eljárások lehetőségéről is szólnak. Az egri kardiológiai osztályt is felkérték előadásokra: ismertetik a munkájukat, összegzik tapasztalataikat, amit öt év alatt szereztek az aortabiUentyű-szűkületben szenvedő betegek ellátása terén. A szívsebészet csapatmunka - jegyezte meg a főorvos. A betegek nagyon súlyos állapotban kerülnek hozzájuk. A baj felismerése, orvoslása közös feladat. Többségüket műtétre vagy szívkatéterezésre, koszorúér-tágításra készítik elő, majd a sikeres operáció, illetve beavatkozás után következik a rehabilitáció és az utókezelés. Egerben havonta átlagosan százhúsz akut fekvőbeteget látnak el. A műtétre szorulókat Budapestre, illetve döntően Debrecenbe küldik. A betegszám ugyanakkor évek óta emelkedik, mert megnyújtják a szívbetegek életét, akik visszatérnek a kardiológiai osztályra. ■ N. Z.
