Heves Megyei Hírlap, 2007. november (18. évfolyam, 255-279. szám)
2007-11-07 / 259. szám
4 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2007. NOVEMBER 7., SZERDA PF. p ft— OT.VA SQTivric ÍRTÁK Hálás vagyok a becsületes, ám ismeretlen megtalálónak Október 20-án a K&H Bank előtti parkolóban a kocsi mellett kiesett a kezemből lakáskulcsom és több más, nagyon fontos kulcs. Amikor észrevettem, hogy hiányzik a kulcscsomóm, akkor visszarohantam a bankba, ahol is megtaláltam a tartójával együtt. Köszönhető ez annak az ismeretlennek, aki a mellettem parkoló autónak vagy a gazdája, vagy az utasa lehetett. Ő adta át a bank biztonsági emberének a kulcsokat. Szeretném ennek az ismeretlen hölgynek a köszönetemet kifejezni, és mindenkinek elmondani, hogy él még itt Magyarországon is a tisztesség. Kérem, amennyiben módjuk van rá, közöljék az újságban, hogy na- gyon-nagyon hálás vagyok az ismeretlen megtalálónak, hogy ilyerr becsületes és tisztességes volt. Ha az illető jelentkezne nálam, akkor külön is megköszönném a hozzáállását. ■ Borosné Lydia Eger Autóverseny és fékcsikorgás a házak között Október 13-án a késő délutáni óráktól kezdve több családnak okoztak kellemetlen éjszakát azok az autósok, akik Egerben a Tesco parkolójában versenyeztek. A fékcsikorgás még éjfél után is hallható volt. Itt, a Töviskes téren és környékén több százan élünk, akiket szintén zavartak ezek a rendkívül zajos hangok. Ráadásul hétvége volt, amikor a családok végre együtt pihenhettek volna. Kíváncsi lennék arra, hogy lehet megengedni lakóházak közelében, hogy nyugalmunkat hangos fékezés, motorok túráz- tatása megzavarja. Jó lenne, ha a szervezők máskor nem a lakótelep közelében rendeznék ezeket a versenyeket. Úgy gondoljuk, hogy hasonló zajos versengésre számos lakaüan hely áll rendelkezésre. Nem árt tudomásul venni, hogy ami egyeseknek szórakozás, másoknak kellemetlen bosszúság. ■ Simon Lajosné Eger, Töviskes tér Ez a felvétel tavaly decemberben készült a 105 éves Harangi Istvánné Zsuzsika néniről és unokájáról. Idén már nem ünnepelhetünk. Búcsú a 106 éves nénitől t emlékezés A napokban eltávozott megyénk legidősebb lakója Harangi Istvánné, Zsuzsika néni (mert csak így volt szabad őt szólítani) 1995. március 25-től élt az Idősek Berva-völgyi Otthonában. Akkor még nagyon fiatalnak számított - hiszen 94 éves volt -, s korát meghazudtolóan fizikai és szellemi frissességben élt. Mindez az utolsó pillanatig elkísérte. A gazdálkodó családban született nyolc testvér közül egyedül ő élte meg ezt a csodálatosan hosszú életkort Iskolás éveit Debrecen városában töltötte, majd fiatal lányként maga készítette szalmakalapot árult a Nagytemplom előtt. Tizennyolc éves korában már házasságot kötött egy vincellér fiatalemberrel, akivel hatvankét évig - az aranylakodalom után még tizenkét évig - éltek együtt szeretet- ben és békességben. A szép, hosszú együttélésüknek a titka a szeretet, a megértés, az egymás iránti megbecsülés volt. Hiányuk nem volt, problémáikat megoldották, és sohasem veszekedtek - így emlékezett vissza a 105 éves Zsuzsika néni. Négy gyermekük született, négy unokája és öt dédunokája van - közülük Zsuzsika unokája gondoskodott róla, aki Egerben él, így került Zsuzsika néni az otthonba. Tizenkét és fél évig élt itt. Szerette a lakótársait, a dolgozókat, és mindenkinek tudott hasznos, jó tanácsot adni. Hosz- szú életének talán a nyugodtsága, a megfontoltsága lehetett a titka. Zsuzsika nénire sokáig jellemző volt a derű, arcának ránc- talansága szeretetet sugárzott. Sík Sándor Öregasszonyok című verse - amelyet oly sok születésnapon emlegettünk - mintha neki íródott volna. Már nem tudjuk megünnepelni a 106. születésnapját, mert Fekete Zsuzsika, aki 1901. december 28-án született, 2007. október 15-én eltávozott körünkből. Az emlékét szívünkben megőrizzük. ■ Törőcsikné Király Margit igazgató Az év végéhez közeledve minden alkalommal meghívást kapott szerkesztőségünk is Zsuzsika néni születésnapjára. Százéves korában még botra támaszkodva fogadta a gratulációkat, később már székében üldögélve örült a köszöntésnek. Titkon reméltük, hogy még idén decemberben is megörökíthetjük a ritka pillanatot, amikor megyénk legidősebb lakóját virágokkal, tortával ünnepük családtagjai és lakótársai, ám erre már nincs lehetőségünk. Itt az ideje, hogy mi is elbúcsúzzunk, Zsuzsika néni! (a szerk.) Köszönet a színvonalas csapatmunkáért közművelődés Sokat kaptunk a Bartakovics művelődési központtól A Bartakovics Béla Művelődési Központ kis csapatáról szeretnék dicsérő szavakat közzétenni. Az ott dolgozók rendkívül jó emberek, kjvétel nélkül mind nagyon kedvesek, tehetségesek. Színvonalas műsorokat szerveznek és rendeznek. Három éve járok a fotó szakkörbe, itt tanultam meg jó fotókat készíteni. Köszönöm Molnár István Géza tanár úrnak a velünk való törődést, tanítást, szere- tetét és türelmét, ahogyan minket, „gyerekeket” irányít nagy szeretettel. Szintén nagy tisztelettel és szeretettel gondolok Bimbó Zoltán művészeti vezetőre, aki fáradságot, időt nem kímélve végzi a munkáját. Úgy gondolom, rajta és közvetlen munkatársain is múlik egy-egy sikeres előadás. Ők is egy jól működő, lelkes csapattá kovácsolódtak össze. A rengeteg érdekes program közül a „Kattints rá, Nagyi” számítógépes tanfolyamon is részt vettem a művelődési házban. Nedeczki Helga és Czicza Ádám nagy odafigyeléssel és baráti kedvességgel, közvetlenséggel foglalkoztak velünk. Köszönöm, hogy megtanítottak az internetezés és a levelezés fortélyaira, és örülök a további tanfolyamok. Sorolhatnám még tovább a neveket, hiszen a többi ott dolgozótól kivétel nélkül csak jót kaptunk. Az intézményrendszeres látogatói nevében kívánok nekik jó egészséget további munkájukhoz, őszinte tisztelettel és szeretettel. ■ Lékáné Kelemen Anna Tarnaszentmária Felszabadultan szórakoztunk a tenki klub ünnepségén Megalakulásának 10. évfordulóját ünnepelte a tenki Őszirózsa nyugdíjasklubunk szeptember 29-én. Meghívtuk a környező települések klubjait, társulatait, és természetesen Tenk nyugdíjasait. Ellátogattak hozzánk a dem- jéni Vagányok férfikórus, az erdőtelki, feldebrői, hevesi, kistar- csai, poroszlói, siroki, tarna- mérai nyugdíjasklubok tagjai. Köszöntőt mondott Bujdosó Sándorné, a nyugdíjasok megyei szövetségének elnöke, majd felszólalt Godó Lajos országgyűlési képviselő és dr. Kincs Henriette, Tenk háziorvosa. Volt vers, nótacsokor, kabaréjeienet, tánc, amik alatt a nyugdíjasok felszabadultan szórakoztak. Vacsora után a hangulatos élőzenére még a legidősebbek is kimentek táncolni. Ezúton is szeretnénk köszönetét mondani a támogatóinknak. ■ Kiss Zsigmondné klubvezető, Tenk Negyedszázada gyógyítja betegeit a siroki doktor Hálás szívvel mondok köszönetét a Sirokban praktizáló dr. Kristófon György orvosnak. Ez I év november 1-jén lesz huszon- I öt éve annak, hogy gyógyítja a betegeket községünkben. Mindenki elismeréssel adózik szakmai tudásának, ami emberséggel párosul. Kívánjuk, hogy még sokáig legyen körünkben. aK. M. és neje Sírok (név és cím a szerkőben) Levelezőink figyelmébe ajánljuk Az írásokat szükség esetén rövidítve és szerkesztett formában tesszük közzé. A közölt levelek tartalmáért szerkesztőségünk felelősséget nem vállal. Ezentúl is csak a teljes névvel, címmel ellátott írásokat jelentetjük meg. Továbbra is várjuk írásaikat szerkesztőségünk címére: Eger, I Barkóczy út 7. szám. ■ Tőlünk tanulnak a gyerekeink környezetvédelem Nem akarunk szemétdombon élni Egy éve hiába kilincselek panasz A szolgáltató nem tud érdemleges választ adni Felháborító esetnek voltam családommal tanúja október 21-én 16 óra körül Egerben. A Penny Market irányából álltunk a piros jelzésű közlekedési lámpánál egy ezüstmetál színű Opel Vectra mögött. Meglepve vettem észre, hogy az előttünk álló autó vezetőoldali ablaka lehúzódik, és az aszfaltozott út kellős közepén landol egy banánhéj. Arra gondoltam, hogy kiszállok az autóból, és felvéve az eldobott hulladékot, visszaadom neki, hogy valamit elveszített. De hamarosan váltott a lámpa, így csak a bosszankodás maradt. Úgy alakult a forgalom, hogy továbbra is az autó után haladtunk a viadukt irányába, mikor az említett kocsi jobb hátsó ablaka is legördült, azon egy, majd még egy csokoládés papír került az utcára. Tudom, nem egyedi esetről van szó, hiszen csak meg kell néznünk a lakott területen kívüli utak környezetét, ahol valamit mindig visz a szél. De én ilyen esetet, hogy forgalmas városi közúton kerüljön ki a szemét, még nem láttam. Évek óta gyermekekkel foglalkozom, nevelem a sajátomat is, de arra mindig fektetek hangsúlyt, hogy a cselekvő környezetvédelemre neveljem őket. Ha feleslegessé válik valamilyen papír vagy almacsutka, az autónkban mindig van egy zacskó, ahová elhelyezhetjük a hulladékot. Előfordult, hogy a kislányom a buszmegállóban a gazdája után vitte az eldobott buszjegyet, mert „Anya, a néni elveszítette”. Eszembe jut az - úgy tűnik, nem mindenki számára - ismert indián mondás: A Földet kölcsönkaptuk unokáinktól. Erre hívnám fel az autóban utazók szíves figyelmét, és a személyes példamutatásra, ha nem akarunk szemétdombon élni! Mi nem akarunk. ■ (név és cím a szerkőben) Bosszúságomban ragadtam tollat, mivel többszöri reklamálásomra a nagy múltú szolgáltató semmi megoldással nem biztatott. Az ügyfélszolgálaton toporogtam eleget a soromra várva, de úgy tűnik, hiába. Egy éve, 2006 őszén kértem a T-COM-tól, hogy az Egerben lévő lakásomból - melyet eladtam - a telefonvonalat helyezzék át Novajra. Az egri lakásból 2006. október 31-én kiköltöztem, de a telefonvonalam sajnos még jó ideig nem működött. Többszöri reklamálásomra november közepén levélben tájékoztattak, hogy csak GSM- hozzáféréssel oldható meg pillanatnyilag az áthelyezés teljesítése. Több telefonváltást követően november 20-án új előfizetői számmal, de végre működött a telefonom. A régi számomat, mely titkosítva volt, kértem, hogy tartsák fenn részemre, mivel igényt tartok rá. Kérésemet írásban is benyújtottam az egri ügyfélszolgálaton. Megjegyzem, egy óra várakozás után tudtam átadni személyesen a levelet. A régi vonalra azért is szükségem lenne, mivel Egerben (ADSL) internetem is volt, s ezt már egy éve nélkülözöm. A napokban újfent személyesen érdeklődtem, ám érdemleges választ nem kaptam panaszomra. A környékünkön több helyen van internet-hozzáférés, a faluközponttól (templomtól, polgármesteri hivataltól) öt percnyire lakom. Nehéz megérteni, hogy 2007-ben, amikor ezer reklámmal bombáznak bennünket a szolgáltatók, egy nagy múltú társaságnak egy év kevés idő ahhoz, hogy bekapcsolódhassak az internet-szolgáltatásba. S ha már egyszer én többször is vettem a fáradságot a személyes ügyintézésre, elvártam volna, hogy legalább egy levélben indokolják meg a késedelmet. ■ (név és cím a szerk.-ben) ■ Eszembe jut az ismert indián mondás: A Földet kölcsönkaptuk unokáinktól. ■ Kérésemet írásban is benyújtottam az egri ügyfélszolgálaton.
