Heves Megyei Hírlap, 2007. november (18. évfolyam, 255-279. szám)

2007-11-28 / 277. szám

2 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2007. NOVEMBER 28., SZERDA A PF nem büntet, a lokálpatrióták beleszólnának a kórház ügyébe Szó sincs arról, hogy a megyei közgyűlés Polgári Frakciójának (PF) tagjait választási kényszer elé állítsuk az egri kórház ügyé­ben - mondta lapunknak dr. Ta­tár László, a képviselőcsoport ve­zetője. A politikus cáfolta a hirszerzo.hu hírportál azon érte­sülését, miszerint a jobboldali képviselőknek egy szerződést kell aláírniuk, melyben az szere­pel: vagy segítenek megakadá­lyozni a kórházprivatizációt, vagy önként távoznak a frakcióból. Ide tartozik, hogy az Egri Lo­kálpatrióta Egylet tegnap közle­ményben tudatta: igényli azt, hogy Heves megye önkormány­zata a Markhot Ferenc Kórház jö­vőjének alakításába vonja be Eger városát. A döntés sokoldalú szak­mai előkészítésen alapuljon, és minél szélesebb egyeztetést kell tükrözzön. Olyan megoldást kell találni, amelyik mind a megyei, mind a városi lakosság, az érintett önkormányzatok számára elfo­gadható, hosszú távon érvényesí­ti a betegellátási, az orvosszakmai és gazdasági szempontokat. „A szélsőséges megnyilvánulásoktól elzárkózunk, de a demokratikus eszközök igénybevétele minden ember joga. Kötelességünk ugyanakkor, hogy tegyünk a gyó­gyítás feltételeinek javításáért" - írja az egylet, amelynek Habis László, a megyeszékhely polgár- mestere az elnöke. ■ MIÉP helyett Jobbikot vezet Sneider Tamás A napokban megalakult a Jobbik egri szervezete mintegy harminc pártoló és „rendes" tag részvéte­lével. Városi elnöknek Sneider Tamás önkormányzati képvise­lőt választották meg hat hónapi időtartamra. Ezt maga Sneider je­lentette be keddi sajtótájékozta­tóján. A politikus előzőleg a MIÉP-ben is helyi vezető pozíciót töltött be, de szavai szerint mára gyakorlatilag az egri MIÉP- szervezet és saját párttagsága is megszűnt. Már a tavalyi helyha­tósági választásokon is az Össze­fogás Egy Jobb Egerért Egyesület színeiben indult. A Jobbik célja a nemzeti radikalizmus további erősítése Egerben. ■ MEGYEI KÖRKÉP Észak-Heves is készül a nyitásra sorompótlanítás Nagyobb idegenforgalomra, akadálymentes kapcsolatokra számítanak December 21-től nehezebb lesz megsérteni néhány or­szághatárt. Mivel azt se tudjuk majd, odaát va­gyunk-e már. Igazolvány azért legyen kéznél. Kovács János Részben már határtalanul is sze­rethetjük hazánkat: hamarosan eljön, amire régóta vártunk. Is­tenmezején akár örömtüzeket is gyújtanának a december 20-án éjféltől érvényes schengeni határ­nyitás örömére. A település las­san másfél évtizede birkózik a jel­lemzően inkább magyar é» tehe­tetlen bürokráciával a két azonos eredetű, nyelvű és hagyományú népességet elválasztó láthatatlan fal megnyitásán.- Lehetetlen helyzetben vol­tunk eddig. Alig egy lépésnyire tőlünk, a Gömörvidéken ugyan­úgy magyarul beszélő palócok él­nek, akárcsak itt, mégis körülmé­nyesebb volt találkozni velük, mint elutazni a jóval messzebb lévő hevesi városokba - mondja Kotroczó István. - A közvetlen közelükben, úgyszólván mellet­tünk élőket ezen mesterséges akadályok miatt alig ismerhettük - tette hozzá a polgármester, aki az idegenforgalom élénkülését és a vállalkozások megtelepedését várja az új rendszertől. Fejlődhet­nek a szolgáltatások, és Dél-Szlo- vákiából sokkal könnyebben megközelíthetővé válnak az ott hiányzó, nálunk viszont szépen kiépült strandok, gyógyfürdők is. A 800-900 lelkes, takaros és vonzó környezetű észak-hevesi telepü­lés alig 14 kilomé­terre fekszik a szlo­vák határtól, a hoz­zá tartozó 250 lel­kes Szederkény­puszta pedig még annyira sincs. A közelükben lévő Cered és Tajti (Tachty) közötti ideiglenes határ­átkelő megnyitását viszont mind­eddig nem tudták elérni. Csupán évente párszor, sátoros ünnepek­re nyüt meg teljesen a határ. Pe­dig a szlovák oldalon már Medar országlása idején kiépítették a ha­tárhoz vezető utat és a műtárgya­kat, nálunk azonban alig történt valami. így előfordult, hogy a ma­gyar és a szlovák oldalon egymás­tól mindössze 800 méterre lévő települések között autóval 80 ki­Az áruk szabad áramlása után immár a személyek mozgását sem korlátozzák a schengeni határon belül Pár hét múlva lehet menni árkon-bokron, akadálymente­sen és szabadon. lométert kellett utazni. Az istenmezejeiek is csak mintegy 70 kilométeres kerülővel juthat­tak el eddig a 25 küométerre lévő szomszédos szlovák-magyar test­vértelepülésre, Sőregre (Surice.) Az ország schengeni rendszer­hez történő csatlakozása annyit jelent, hogy december 21-én éj­féltől közúton vagy akár a zöldhatáron is bárhol és bármi­kor át lehet lépni a schengeni övezet belső határain. Ilyen egyebek mellett a szlovák-magyar szakasz is. Le­het akár kirándulva vagy gom­bászva is így szomszédotok Azért nem árt magunkkal vinni vala­milyen személyazonosításra al­kalmas okmányt, az alkalmi, bel­ső ellenőrzés esetére. A várakozások tehát döntően pozitívak, Kotroczó István nem tart a nehéz tehergépjármű-, a ka­mionforgalom növekedésétől, mert erre a közelben lévő térségi átkelők nem alkalmasak, viszont Salgótarjánt, illetve Somoskőúj­falut részben akár tehermentesít­hetik is a személyforgalomtól. Azért mindehhez a községen át­vezető határ menü 2305-ös útra is ráférne a felújítás - jegyzi meg Istenmezeje első embere. - In­kább attól van némi félelem, hogy a Dél-Szlovákiából érkező rossz­ban sántikálók, bűnözők aka­dálytalanul portyázhatnak majd erre is. Ők gyorsan ingázhatnak majd ide-oda a határ két oldalán, míg a bűnüldözőknek már a me­gyehatár is leküzdhetetlen aka­dályt jelenthet - fogalmazza meg aggodalmait a polgármester. A rendőrség és a határőrség összevonása - lévén nem közvet­len határmegyéről van szó - a He­ves megyei szervezetet nem érin­ti. Ugyanakkor a határ közelsége miatt a helyi rendőrök is részt ve­hetnek a közös mélységi ellenőr­zésekben. Mint ismeretes, a schengeni határok körzetében akár 50 kilométeres mélységben is lehet közös, a szomszédos or­szág hatósági embereinek rész­vételével megtartott akciókra szá­mítani. A hatóság ezzel együtt nem tart a bűnözés növekvő, ha­tárokon immár könnyen átlépő hullámára. Heves megye többlet erőforrá­sokat, plusz eszközöket vagy lét­A Cered-Tajtl sorompó eddig csak alkalmanként nyílhatott fel Magyar-magyar kishatármente az európai unió lehetőséget biztosít arra, hogy a schen­geni határ két oldalán, leg­feljebb 50 kilométeres sávon belül lévő települések polgá­rai kishatárforgalmi enge­délyt kapjanak. Ezzel vízum nélkül utazhatnak át egymás országába, de ott csak ezen határsávban tartózkodhat­nak. Magyarország és Ukraj­na megkötötte ezt a megálla­podást. Szerbiával egyelőre nem született kishatárforgal­mi megállapodás, viszont Szerbia és Ukrajna is vízum­könnyítési egyezményt írt alá az Európai Unióval. számot nem kap a határnyitás miatt, ám az állomány részesült schengeni kiképzésben, így is­merik a tennivalóikat - tájékoz­tat Soltész Bálint, a Heves Me­gyei Rendőr-főkapitányság (HRFK) kommunikációs és saj­tóosztályának munkatársa. A rendőrök szolgálati segédletként afféle információs korongot, Schengen-kisokost is kaptak, hogy a legfontosabb információk és címek mindig a kezük ügyé­ben legyenek. A schengeni rendszer lénye­ge, hogy a beutazás szempontjá­ból a térséghez tartozó államok területét - összesen 24 országot - egységes egészként kezeli. Az Európaiunk) 27 tagországa kö­zül december 21-től öt ország: Bulgária,. Románia, Ciprus, az Egyesült Királyság és Írország marad majd kívül az övezeten. Beletartozik viszont a nem EU- tag Norvégia és Izland is. A tér­ség külső határán alapos ellen­őrzést tartanak - ez esetünkben a magyar-ukrán, a magyar­szerb, a magyar-horvát határt, továbbá a szintén uniós tag ro­mániai szakaszt is érinti, utób­binál könnyített közúti EU- sáwal. A magyarok személyivel történő horvátországi utazását a schengeni nyitás nem korlá­tozza. A schengeni övezeten be­lül meg sem kell állni az ország­határok átlépésekor, sőt a határ bárhol átléphető, nem csak az eddig használt helyeken. Tehát pár hét múlva lehet men­ni árkon-bokron, akadálymente­sen és szabadon. Megkérdeztük olvasóinkat Hamvasztó létesülhet bakos istván, Erdőtelek:- Vannak kételyeim. Az eddigi megmozdulások inkább figye­lemfelkeltő akciók voltak, így kézzelfogható eredményt nem hoztak. Ennek ellenére úgy gondolom, hogy nem lehet to­vább hallgatni. Megértem a til­takozókat, hiszen elviselhetet­len a feszültség, bajok vannak az országban. Valamit tenni kell, hogy változzon a helyzet. viNDics gáborné, Biikkzsérc:- Szimpátiával figyelem a sztrájkotokat, de hogy milyen eredményt tudnak elérni, azt nem tudom. Nem vagyok már olyan fiatal, megértem néhány évtizedet, de olyan korszakra nem emlékszem, amikor ilyen nagy lett volna az elkeseredés a társadalomban. Változás kell, a kérdés csupán az, hogy ez sztrájkkal elérhetők. kovács kornél, Budapest- Szerintem lesz eredménye, mert úgyis mindig elérik, amit akarnak. Már évek óta ezt játsszák. Egyébként is, a tömeg- közlekedési sztrájk mindig ha­tásos. Megértem őket, a nyugdí­jazási törvény, ami a buszosok­ra vonatkozna, szerintem diszk­riminatív. Nem értem, hogy köt­hetik egy sofőr nyugdíjkorhatá­rát a busz gyártási idejéhez. nagy Ágnes, Gyöngyös- Nem értek ezzel a sztrájkkal teljes egészében egyet, de úgy gondolom, ha nincs más meg­oldás, akkor elfogadható. Csak az a baj, hogy nem olyan ered­ménye lesz, mint amilyenre a sztrájkolok számítanak. Úgy gondolom, hogy valamiféle tes- sék-lássék megegyezés lesz, hogy az emberek elhiggyék, odafigyelnek a véleményükre. a temető bejárata mellett Lőrinciben két vállalkozás jelezte az elmúlt időszakban, hogy ham- vasztót működtetne a településen. Az egyik kérelmező a volt szovjet laktanya területét jelölte meg a te­vékenység tervezett helyéül, majd - a jogszabályok­hoz alkalmazkodva, amelyek szerint ha­sonló létesítmény csak temetőkben építhető - módosította a terveket. A másik eleve a sírkert közvetlen szomszédságában, a bejárattól ke­letre szeremé működtetni vállal­kozását A szakbizottságok a má­sodik vállalkozó ajánlatát terjesz­tették támogatókig a városvezetés elé. A képviselő-testület várható­an csütörtökön dönt arról, hogy értékesíti-e a kért földterületet a hamvasztó megépítéséhez. Az érintett kft. képviselője la­punknak elmondta: reményei szerint a lakosság körében nem szül ellenérzéseket a tervezet, mivel egyrészt a hamvasztás jóval olcsóbb a hagyo­mányos temetés­nél, másfelől a te­metkezési szolgáltatások köre is bővül általa a környéken. (Leg­közelebb a főváros környékén működik hamvasztó.) Nyugat- Európában egyébként a halottak 70-80 százalékát hamvasztás- sal búcsúztatják, míg nálunk ez az arány még mindig csak 35 százalékos. ■! 0. ■ A hamvasztás ol­csóbb a hagyomá­nyos temetésnél.

Next

/
Thumbnails
Contents