Heves Megyei Hírlap, 2007. november (18. évfolyam, 255-279. szám)

2007-11-26 / 275. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP ' HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2007. NOVEMBER 26., HÉTFŐ Megtiltották a horgászást a szennyezett erőműi tóban „Mondhatnánk, jól elvagyunk../' kórház Dr. Sebes Gábor szerint mindkét szóba jöhető megoldásban van rizikó A Lőrincihez tartozó mátravidé- ki erőműi horgászegyesület ve­zetői megtiltották a halfogást az illetékességi területükön. Mind­ezt annak kapcsán, hogy a na­pokban közzétett eredmények szerint nagy mennyiségű veszé­lyes anyagokat mutattak ki az ál­lóvízben, illetve az azt tápláló Zagyva folyóban. Mint arról beszámoltunk, Víg Zoltán polgármester magánnyo­mozó céget bízott meg azzal, hogy végezzék el a szükséges vizsgála­tokat. Az eredmény mindenkit megdöbbentett: a mérési területe­ken a megengedett határértéknél 341-szer magasabb az arzén, 313- szor a bárium, 46-szor a króm és 40-szer a higanytartalom. Ennek következtében - a horgászati ti­lalmon túl - az is valószínűsíthe­tő, hogy a nyári országos triatlon- verseny úszóviadalait sem ren­dezhetik meg a szokott helyen. Víg Zoltán egy pontosításra is felhívta a figyelmet. Noha a ma­gánnyomozó cég dokumentuma­iban az szerepel, hogy az első vizsgálatot mintegy fél esztende­je végezték el, a valóság ezzel szemben az, hogy szeptember­ben és novemberben történtek az ellenőrzések. Az eltelt idő­szakban azonban az eredmény nem változott. ■ T. 0. m • mm rí f m A jovo en adóztatásról tanácskoznak Tizenegyedik alkalommal rende­zik meg az országos ONKADO konferenciát november 27. és 29. között Egerben. A tanácskozás iránt nagy az érdeklődés: 170 ön- kormányzat jelezte részvételét, de összesen közel 450 főt lát ven­dégül a város. Az első napon a Pénzügymi­nisztérium szakállamtitkára, dr. Várfalvi István tart előadást a jö­vő évi költségvetésről, majd az adózás rendjének változásairól esik szó. A második napon a he­lyi adóztatást érintő jogszabály- változásokat, a harmadikon pe­dig az Államkincstár és az önkor­mányzatok közös feladatait tag­lalják. A szekcióüléseken a helyi és a gépjárműadókkal, s az adó­nyilvántartással kapcsolatos idő­szerű kérdéseket is áttekintik. ■ mm :. M 1 Ï ‘ mm Dr. Sebes Gábor megbízott főigazgató úgy érzi, pontos helyzetértékelést tárt a megyei közgyűlés elé A megyei kórház megbí­zott főigazgatója szerint az intézmény önkor­mányzati költségvetési fenntartásának és mű­ködtetésbe adásának is megvannak a maga elő­nyei és hátrányai. Rénes Marcell Az egri Markhot Ferenc Kórház- Rendelőintézet helyzetéről, jövő­jéről e héten pénteken tárgyal a fenntartó megyei közgyűlés. Az intézmény gazdálkodásáról, mai állapotáról ekkor ad számot dr. Sebes Gábor megbízott főigaz­gató. A szocialista frakció szán­déka az, hogy egyúttal a működ­tetésbe adási, illetve a vagyon­kezelői pályázat meghirdetésé­ről is döntsenek. A jobboldali Polgári Frakció viszont már nyil­vánosan bejelentette: ebben az esetben kivonulnak az ülésről. Civil szervezetek bevonásával pedig a közgyűlés napjára élő­láncos tiltakozást hirdettek a kórház „megmentésére”. Dr. Sebes Gábor lapunknak nyilatkozva elmondta: várható, hogy tiltakozásokat generál az esetleges pályáztatás, ez azonban demokratikus jog. Helyzetértéke­lésében ő maga egyik variáció mellett sem foglal állást. Mind­azonáltal úgy véli: a beteg számá­ra nem az a fontos, hogy gazdasá­gi társasági vagy költségvetési in- | tézményi formában kapja a kór- ; házi ellátást, hanem az, hogy mi- | lyen ellátásban részesül. Például a háziorvosi praxisok is magán­kézben vannak, s ez senkit sem zavar, a rendszer működik. Az egri kórház megbízott fő­igazgatója 1998-tól a gyöngyösi kórházat irányította. Azt vallja: egy vezető sikere mindig a csa­patmunkán múlik. Gyöngyösön 2006 júliusáig úgy mű­ködtették a kórházat, hogy an­nak bevétele megfelelő volt, sőt, műszerek pótlására, kisebb in­gatlan-átalakításokra is jutott pénz. Tavaly júliustól azonban a telj esítményvolumen-koríá ton (TVK) alapuló finanszírozás fo­lyamatosan szűkült, 2007. ápri­lisára már közel a felére csök­kent. A város önkormányzata a Hosplnvest Zrt.-nek működtetés­be adta az intézményt, a cég pe­dig radikális lépéseket tett a csőd elkerülése érdekében. Dr. Sebes mindezt jóval megelőző­en, a Hosplnvestről nem is hallva, már három évvel ezelőtt leírta, hogy szerinte a megye három kór­házának, a gyöngyö­sinek, a hatvaninak és az egri­nek együtt kell dolgoznia. A kö­zös irányítás révén bizonyos funkciók összevonhatók, így sokkal költséghatékonyabb lehet a működés. A megbízott főigazgatót Gyön­gyösről hívták Egerbe júliusban. Dr. Sebes Gábor már korábban is túlzónak találta azt a nyilvános­ságra került, a megyei közgyűlé­sen is elhangzott „jóslatot", mi­szerint a megyei kórház adós­ságállománya 2007 végére elér­heti az egymilliárd forintot. Az egri ugyanis kiváló bevételter­melő képességű kórház és a sze­mélyi-szakmai állománya is jó. Nagyon szoros „háziasszonyi” keretgazdálkodással képes a na­pi működési bevételeit előterem­teni. Az adósságállomány nem A MEGBÍZOTT FŐIGAZGATÓ szerint bármilyen döntés szü­lessen is, mindkettőben van némi rizikó. Ő maga azonban nem jogosult a tulajdonos he­lyett dönteni Ez az a szituáció, amikor tipikusan politikai él­is lett egymilliárd, jelenleg mint­egy 500 millió forint, erről a szintről azonban nem mozdul, bár a belső struktúrája változik. A lejárt, ki nem fizetett számlák összege havi 150-200 millió, a többi a beérkezett, de még nem lejárt tartozások összege. A helyzet vizsgálatakor azon­ban - hangsúlyozza dr. Sebes határozásnak kell születnie, politikai felelősségvállalással Dr. Sebes Gábor úgy érzi: pon­tos helyzetképet tárt a testület elé. Egy súlyponti szerepet megérdemlő kórháznak tisztes­séges jövő elé kell néznie. ■ Műszerekre már „holnap” kellene húsz­millió forint. Tipikusan politikai döntésre van szükség Gábor - az is szempont volt, hogy ez az állapot meddig tart­ható fenn. Egy progresszív, súly­ponti kórháznak súlyponti jelle­gű műszerekre és megfelelő in­gatlanokra van szüksége. Az eredmény azt mutatja, hogy a napi működés biztosított, s az le­het további másfél-két éven ke­resztül, ám utána nem tudni, hogy megmarad-e az egyensúly. A mai egri műszerpark eléggé le­amortizálódott és a tulajdonos megyei önkormányzatnak nin­csen pénze a fejlesztésre. Ha a számokat nézzük, a orvosi gépe­ket, műszereket illetően „holnap­ra”, vagyis azonnal kellene 20 millió forint, egy éven belül 100-120 millió, öt éves távlatban pedig 900 millió - s ez az adat csak a szakmai szinten tartásra, nem a fejlődésre vonatkozik. Ha ez hiányzik, Eger nem lesz te­kinthető súlyponti kórháznak. Az ingatlanamortizáció megaka­dályozásához szükséges összeg - ha most rögtön elkezdődnének a felújítási és egyéb munkák - öt­hét éven belül kettő-hatmilliárd forint lehet. Itt a pontosabb szám­hoz részletes mérnöki szemle kellene. - Szóval, mondhatnánk, hogy jól elvagyunk, de a fejlesz­tés, a finanszírozás terén meg­bízható szolgáltatást kell nyújta­ni ahhoz, hogy súlyponti kórház­ként szerződjön velünk a biztosí­tó - fogalmaz a megbízott főigaz­gató. Különben Eger körül ki­épülnek más, nagyon erős köz­ponti kórházak. A jövőt illetően az egyik lehe­tőség nyilvánvalóan az, hogy ön- kormányzati fenntartású költ­ségvetési intézmény marad a kórház és a megye bízik a finan­szírozás változásában. Dr. Sebes szerint ennek előnye a megszo­kott működési szisztéma. Ebben az esetben nincsenek további el­bocsátások, de további bevételek sem, azok az amortizációt nem fedezik. A másik alternatíva a működtetésbe adás. Ekkor a le­endő működtető problémája lesz a fejlesztés, a műszerek pótlása, a korszerűsítés. Erre kell vállal­nia kötelezettséget a tulajdonos megyei önkormányzattal szem­ben. A hátránya ennek a megol­dásnak a radikális átalakítás, ami elementáris megrázkódta­tással jár az elején. Az ugyanis nyilvánvaló, hogy nem csak any- nyiról van szó: valaki jön, és hoz­za a táskában a milliárdokat. Szükséges a közigazgatási középszint európai régiók A megye aktív szerepekre számít a jövő évi programokban Több százmilliós keret juthat a bormarketingre November elején az olaszorszá­gi Udinében tartották az Euró­pai Régiók Gyűlése (ERGy) éves közgyűlését. A közel 300 me­gyét, tartományt, régiót tömörí­tő szervezetnek He­ves megye 1992 óta teljes jogú tagja. A mostani tanácsko­záson szűkebb pát­riánkat Merczel Jó- zsef közgyűlési alel- nök és Kiss János, a Heves Megyei Önkormányzati Hivatal Nemzetközi Kapcsolatok és Idegenforgalmi Irodájának vezetője képviselte. Mint Kiss Jánostól megtudtuk, az ERGy számos aktuális, Euró­pa jövője szempontjából létfon­tosságú kérdést is megvitatott a közigazgatási középszint szem­szögéből. A testület szerint Euró­pa fejlődése nem képzelhető el a központi szint alatt elhelyezke­dő, a polgárokhoz legközelebb álló te­rületi egységek ak­tív részvétele nélkül. Ezek jelentős szere­pet játszhatnak ab­ban is, hogy - a kul­turális és nyelvi sok­színűség megőrzése mellett - az a közös európai öntudat is erő­södjön, melynek kialakítása a nemzetek szintjén számos ne­hézségbe ütközik.- A jövő évi munkatervben több olyan kezdeményezés, Kiss János: - A megye 1992 óta teljes jogú tagja az ERGy-nek program szerepel, melyekben Heves aktívan részt kíván venni: megyénk például várhatóan csatlakozik az európai temati­kus utakat hálózatba szervező „Euro Routes” kezdeményezés­hez - jelentette ki Kiss János. - Az Europe Direct Irodán keresz­tül már jeleztük csatlakozási szándékunkat a „Do you speak European?” elnevezésű ifjúsági programhoz, s képviseletet kívá­nunk biztosítani az AER Youth Summer School rendezvényso­rozatán is, ahol a fiatalok lehető­ségei állnak majd a konzultációk középpontjában. Az ERGy támogatja Heves er­délyi testvérmegyéje, Kovászna azon kezdeményezését is, misze­rint egy a kulturális örökséggel összefüggő hálózati együttmű­ködés jöjjön létre Európában. Heves megye ebben szintén részvételi szándékát fejezte ki egyrészt az épített örökség-, il­letve műemlékvédelem, más­részt - elsősorban a tematikus Palóc Úthoz kapcsolódóan - a népművészet terén. ■ K. G. Folytatás az 1. oldalról- A marketingkeretekre pályáz­ni kell, a Magyar Bormarketing Kht. pedig előre meghatározza, milyen célokra, milyen felada­tokra hány százalékot különít el. Ráadásul - az uniós gyakorlat­nak megfelelően - utófinanszí­rozásról van szó, s az adott célra szánt összeg 50 százalékát lehet e forrásból megigényelni, azaz valójában a 800 millió duplája állhat rendelkezésre - tette hoz­zá dr. Gál Lajos. A marketingre szánt összeg sorsáról egy, az agrártárca veze­tője által kinevezett héttagú tes­tület dönt: hat személyre a kht. tesz javaslatot, egyet pedig a ■ Cél a megyék, tartományok, régiók lehető­ségeinek bőví­tése, szerepük erősítése. szakminiszter jelöl. A bizottság várhatóan a közeljövőben már felállhat. Az említett 8 forintot is az agrártárca szedi be, s ő utalja át a kht.-nak. Gál ezzel kapcso­latban megjegyezte: a szakma szándéka ugyanakkor az, hogy a kht. az EU által is elismert szak­maközi szervezetté alakuljon át, akkor ugyanis a marketing­ügyekből már a minisztériumot eleve ki lehetne hagyni, sőt a bi­zottságra sem lenne szükség. - Ahhoz azonban, hogy elérjük céljainkat, konszenzusra van szükség a szakmán belül, az pe­dig végképp nem használ az ügynek, ha kívülről akarnak be­leszólni a munkánkba - jelen­tette ki a szakember. ■

Next

/
Thumbnails
Contents