Heves Megyei Hírlap, 2007. november (18. évfolyam, 255-279. szám)

2007-11-16 / 267. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2007. NOVEMBER 16., PÉNTEK Élőlánccal a megyei kórház működtetésbe adása ellen Folytatás az 1. oldalról Tehát nem kell kényszerből, kapkodva cselekedni. Tatár ki­fogásolta azt is, hogy a pályáza­tokat elbíráló bizottságban a szocialista javaslat értelmében öt MSZP-s és csak két jobbolda­li képviselő kapna helyet. Sze­rinte a paritásos elvnek kellene érvényesülnie. Ha a szocialisták nem fogadják el a Polgári Frakció említett napirendi indítványát, s 30-án mégis tárgyalni kívánnak a működtetési és vagyonkezelői pályázatokról, úgy a jobboldali képviselőcsoport kivonul az ülés­ről. Az élőláncos tiltakozást a közgyűlés napján mindettől füg­getlenül, mindenképpen meg­tartják, kivonulás esetén csatla­koznak a demonstrálókhoz. A megyei közgyűlés MSZP-s elnökhelyettesének, Merczel Jó­zsefnek az az álláspontja, hogy a politikát nem helyes az utcára vinni. Szerinte a főigazgatói be­számolóból az látszik, hogy át­menetileg ugyan stabilizálódott a gazdálkodás, ám az intézmény komoly tőkehiánnyal küzd, nincs pénz fejleszteni. A működ­tetésbe adás nem privatizáció - a tulajdonjog a megyéé marad -, a versenykiírásban pedig ko­moly feltételeket szabnak a fej­lesztések érdekében. ■ Közösen tartják fenn színházakat Folytatás az 1. oldalról A bizottság egyetértett azzal, hogy a két önkormányzat a Bartakovics Béla Művelődési Központot (BBMK) december 31-ével közös megegyezéssel megszünteti. Ez­zel egyidejűleg megszüntetik az önkormányzatok és az Egri Fő­egyházmegye közötti közművelő­dési megállapodást is. A város és a főegyházmegye 2008-ra várha­tóan megállapodik a BBMK ingat­lanának működtetéséről. A BBMK ingóságainak meg­osztására egyezségtervezet ké­szül. Az elv az, hogy ezek ahhoz a városi vagy megyei intézmény­hez kerüljenek, amelyek jog­utódként ellátják a volt művelő­dési központ feladatait. ■ Még hiányzik a városok kasszáiból helyi adók Az előző évekhez képest többen teljesítették fizetési kötelezettségeiket Akadnak ugyan, akik nem fizették be még az adóikat az önkormányzatok pénz­táraiba, de a többség azért betartotta a határidőket. Körképünk a megyéből. Tóth Balázs Gyöngyösön az. idei esztendő­ben összesen kétmilliárd-ötven­millió forint éves adóbevétellel számoltak a városi költségve­tésben. Október végéig azonban ennek alig 87 százaléka, tehát csupán 1,78 milliárd forint folyt be a kasszába. Kovács Róbert, a Pénzügyi és Költségvetési Igazgatóság veze­tője ezzel együtt elégedett az ed­digi eredményekkel, s nagyon bízik benne, hogy teljesítik a tervet. Megyénk második leg­nagyobb városa meglehetősen kedvelt beruházási célpont, így nem meglepő, hogy a helyi ipar­űzési adóból (hipa) szép bevé­telre tesznek szert. Csak ebből 1,33 milliárd forintra számítot­tak idén, s a harmadik negyed­év végéig az elképzeltnél két­százmillióval kevesebb érkezett a város számlájára. Míg három­ezer-négyszáz adózó teljesítette kötelezettségét, addig hatszá- zan késlekednek a befizetéssel. A százötven legna­gyobb vállalkozás összes végleges adója a helyi ipar­űzési adóbevétel nyolcvan százalé­kát teszi ki. Há­rom esztendeje a kezdő vállal­kozók nem kapnak mentessé­get, s az infrastrukturális fej­lesztésekben résztvevőknek, il­letve a letelepedésre ösztönzött cégeknek is fizetniük kell ezt az adónemet. A folyamatban lé­vő mentességi konstrukciókból adódó kedvezmények egészen a 2007-es év utolsó napjáig el­számolhatók. A 32 ezer lakosú mátraalji vá­rosban 280 millió forintnyi gép­járműadóra számítottak a 2007- es költségvetés kialakítása so­rán. Az adatok tanúsága szerint október végéig 251 millió forin­tot fizettek be a helybeli polgá­rok. A magánszemélyekre kive­tett kommunális adóból 160 mil­lió forintnyi bevételt remélt az önkormányzat (számos körül­A Selssenschmidt Kft. Is letelepedett Gyöngyösön. A cégavató ünnepségüket (felvételünkön) augusztus végén tartották a város ipari parkjában. Gyöngyösön a százötven legna­gyobb vállalkozás összes adója a he­lyi iparűzési adó­bevétel 80 száza­lékát teszi ki. mény ad felmentést a közterhek megfizetése alól), ehhez még je­lenleg tizenötmillió forint hiány­zik. Az építményadóból 240 mil­liós tétellel számoltak 2007-ben, s eddig 218 millió forintot fizet­tek be a helyiadó­kötelesek a város pénztárába. Hatvanban 1 milliárd 540 mil­lió forintos adóbe­vételre számítot­tak ebben az év­ben T. tájékoztatta lapunkat dr. Bóta Julianna jegy­ző. Ebből október végéig közel 1,4 milliárd forint érkezett az önkormányzathoz, ami majd' 93 százalékos teljesítést jelent. Ez az előző évekhez képest elég jó aránynak mondható. Termé­szetesen Hatvanban is a helyi iparűzési adótól várják a legtöb­bet, eddig 1 milliárd 40 millió forintot fizettek be a városi székhelyű vállalkozások. Dr. Bóta Julianna szerint a bevétel időarányosan jó, s az év végéig végrehajtási eljárással elérhe­tik a tervezett 1,195 milliárd fo­rintos adóbevételt. Gépjárműadóból az előzete­sen kalkulált 130 millió forint­nak a 96 százaléka érkezett a Zagyva-parti város számlájára. A magánszemélyek által fize­tendő kommunális adóból vala­mivel több mint 49 millió forin­tos, építményadóból^ pedig 163,5 milliós bevétele szárma­zott idén a megye harmadik leg­nagyobb városának. Hevesen a nyilvántartott kö­zel háromszáz gazdálkodó szer­vezet közül negyvennégy eddig még nem rótta le a helyi ipar­űzési adóját, ennek köszönhető­en október 24-ig ebből az adó­nemből 146,8 millió forint bevé­Helyi adóbevételek Heves megyében 2006-ban (ezer Ft) Építményadó 716 411 Telekadó 114 632 Magánszemélyek komm, adója 461332 Vállalkozók komm, adója 37 756 Idegenforgalmi adó . tart. idő után 171 605 Idegenforgalmi adó építmény után 26 788 Iparűzési adó 7 734 868 Ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység utáni iparűzési adó im 2200 Összesen 9 265 592 FORRÁS: PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM tele származott a városnak. Sza­bó Sándor címzetes főjegyző tá­jékoztatása szerint azok a vál­lalkozók, akiknek az éves adó­alapja nem haladja meg a két és fél millió forintot, azok a vég­leges iparűzési adójukból negy­venszázalékos kedvezményre Az idegenforgalmi adóbevételben jól teljesít a megye az országos rangsorban heves megye településeinek ta­valy összesen 9,266 milliárd forint bevétele származott a he­lyi adókból. Ez az eredmény az országos húszas listán (tizenki­lenc megye és a főváros) a 17. helyre volt elég. Békést, Nógrá- dot és Tblnát sikerült megelőz­ni, de Somogy és Zala megye sem jár sokkal előttünk. Míg azonban az idegenforgalmi adóbevételek, a magánszemé­lyek kommunális adója terén a nyolcadik, telekadó-bevételben pedig hetedik Heves, a hipa- rangsorban mindössze a 16. A legrosszabb helyzetben Nógrád megye van, kevesebb mint há­rom és fél milliárdos helyiadó­bevétellel, Budapest pedig az első 187 milliárddal. Az ország összes települése 2006-ban ösz- szesen 449 milliárdot kasszíro­zott a helyi adónemekből jogosultak. Akik július 31-ig eleget tettek adófizetési kötele­zettségüknek - s az esetleges hátralékukat is befizették -, azoknak a végösszegből tízszá­zalékos kedvezmény járt. A te­lepülés kasszájába a gépjármű­adóból 51 millió forint, kommu­nális adóból közel hét és fél, építményadóból pedig tíz és fél millió forint folyt be. A város költségvetésében egyébként idén 232 millió 850 ezer forin­tos éves adóbevétellel számol­tak, ennek idáig a 95 százalékát rótták le az érintettek. Az eddi­gi bevétel nagyságrendileg az előző évihez hasonló. Füzesabonyban ebben az év­ben 377,2 millió forintnyi helyi adóbevétellel számoltak. Ebből a tervezett összegből eddig 310,2 milliót teljesítettek az érintettek. Tizenkilencmillió fo­rintnyi adó befizetési határide­je még ezután jár le. A helyi iparűzési adónak köszönhetően valamivel több mint 246 millió forint bevételt köszönhet a vá­ros, míg gépjárműadó címén október 9-ig néhány ezer forint híján 45 millió forint érkezett az önkormányzat számlájára. A magánszemélyekre kivetett kommunális adóból az idén ed­dig 11,5 millió forint bevétele származott Füzesabonynak. A bakterház után indul most a gőzös díszbemutató A rendező, Koltai Róbert volt az Uránia Filmszínház vendége Pákh Imre megtekintette az egri Munkácsy-tárlatot Befutott a gőzös Egerbe Is. Koltai Róbert színész-rendező leg­újabb filmjét, a Megy a gőzöst díszbemutatón láthatta az Urá­nia Filmszínházat zsúfolásig megtöltő közönség. A mozi-vo­nat diadalúton robog a bemuta­tója óta eltelt négy hét alatt. A né­zők reakcióiból ítélve a megyé­ben is telt házak előtt vetítik majd a kópiát, amely tegnaptól Gyöngyösön forog, majd novem­ber 22-én érkezik vissza a me­gyeszékhelyre. A rendező-főszereplő Koltai Róbert a vetítés után szívesen mesélt a mű születésének körül­ményeiről. Elmondta, a hajdani legendás Indul a bakterház cí­mű tévéfilm nyomán sokszor és sokféleképpen szerettek volna hasonlóan humoros és sikeres mozit létrehozni, de ez a neki­buzdulok dilettantizmusán, illet­ve az alapmű írója, Rideg Sán­dor örököseinek körülményes­ségén megbukott. Végül egy egé­szen új történet és költői filmfor­gatókönyv született Grecsó Krisztián tollából, s ez lehetett az alapja az új magyar filmnek. A főszereplők közt van Pogány Judit és Csuja Imre is, akik a rendező szerint kimagasló ala­kítást nyújtanak. Külön érdekesség, hogy Kázmért Szabó-Kimmel Tamás alakítja, akit az egri közönség a West Side Story Tonyjaként ls- Koltal Róbertét a díszbemutató szünetében körülvették filmjeinek kedvelői merhetett meg. ■ E. B. Pákh Imre üzletember, műgyűj­tő gyermekkorában szívta ma­gába az értékes műkincsek sze- retetét, a gyűjtés szenvedélyét, hiszen családi házuk szobáinak falait is festmények díszítették.- Az egri kiállítás a vártnak megfelelően sikeres lesz - is­mertette Pataki Zsuzsa projekt­vezető -, hiszen két hét alatt ha­tezren keresték fel a Zsinagóga Galériát. December elejére vár­ják az országos vándorkiállítás 900 ezredik érdeklődőjét. Az ed­digi tapasztalatok azt mutatják, karácsony környékén és a kiál­lítás utolsó két hetében roham várható. Pákh Imre egri látogatásán je­len volt dr. Bakó Zsuzsanna mű­vészettörténész, Munkácsy élet­művének legnagyobb ismerője, aki érdekes technikatörténeti részleteket is megosztott az ér­deklődőkkel. A Munkácsy-fest- ményeket az „idő besötétíti”, s ennek oka a müncheni és düs­seldorfi akadémiákon 1868- 1878 között elterjedt bituminös alap használata, melyet Mun­kácsy is alkalmazott. E veszély főleg a korai életképeket fenye­geti. Az Egerben is látható sza­lonképek alapozásai már más technikával készültek. Pákh Imre legközelebb de­cember elején jön Egerbe, s ak­kor már tudható lesz az is, bővül- e a tárlat két újabb Munkácsy- festménnyel. ■ Sz. R. ,1

Next

/
Thumbnails
Contents