Heves Megyei Hírlap, 2007. november (18. évfolyam, 255-279. szám)

2007-11-14 / 265. szám

14 PF. 23 - OLVASÓINK ÍRTÁK HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2007. NOVEMBER 14., SZERDA Kerti partiból KRESZ-park épülhet majd az óvodásoknak Nagytályán jótékonysági kerti partit szerveztek az óvoda dolgo­zói, amelynek bevételét KRESZ- park létesítésére szeretnék fordí­tani. A tágas udvar lehetőséget ad a tanulópálya létrehozására, amelynek vázlatos terveit az óvó­nők már elkészítették. A valóság­hű körforgalom, útkereszteződé­sek, útburkolati jelek, jelzőtáb­lák az óvodások részére megfe­lelő tanulópályát biztosítanak a helyes közlekedés gyakorlásá­hoz, a közlekedési szabályok el­sajátításához. Az óvoda pedagó­gusai fontos feladatuknak tart­ják a gyermekek ezen irányú fej­lesztését is, hogy a mindenre fo­gékony apróságok kellő alapok­kal rendelkezzenek az iskolai közlekedésre neveléshez. Köszö­net mindazoknak, akik a kelle­mes hangulatú kerti partin segí­tették az óvodát e nemes cél ér­dekében a támogatói jegyek megvásárlásával, illetve pénz­adományokkal, műsoros fellépé­sekkel hozzájárultak ahhoz, hogy a tervek megvalósuljanak. m Köszönettel: Balajti Istvánné tagintézmény-vezető Nincs mentség az aljas szülők szörnyű tettére Az egész országot megdöbbentő esettel, a kétéves Dominik tragi­kus halálával a Hírlap is több. al­kalommal foglalkozott, és min­denütt édesanyának és édesapá­nak nevezték a szülőket. Ez min­den jóérzésű szülőt felháborít, szerintem. Én három gyermeket neveltem és nevelek, kikérem magamnak és minden becsüle­tes szülőnek a nevében, hogy az ilyen embereket édesanyának és édesapának nevezzék. Sok mindennek nevezhetőek, de „édes”-nek nem! Egy nő, aki ki­lenc évig várt arra, hogy végre gyermeke szülessen, és képes ilyen aljas tettre és hazudozásra, az nem édesanya! A pszicholó­gusok hiába magyarázzák bár­mivel a magatartását. Ha bele­gondolok, hogy ennek az ara­nyos, ártatlan kisgyermeknek mennyit kellett szenvednie... Nincs mentség a tettükre! a (név és cím a szerkőben) Az egri parcellák sorsáról parlagon Egyesek megvehetik a területet, mások sajnos nem Az egrieknek kikapcsolódást jelent a hobbikertészkedés. Kezdetben ingyen művelhették a kiskerteket, később fizettek értük. Képünk illusztráció. A legutóbbi egri közgyűlésen [ egy agilis és gyakorlatias képvi­selő felvetette, hogy hasznos és előnyös lenne, ha az önkormány­zat eladná a tulajdonába került beékelődött, parlagon heverő te­rületeket. Ezeken a földdara­bokon vállalnák az új tulajdono­sok gyümölcsös, bogyós, szőlő­kultúrák telepítését. Nem lenne gyomos, parlagfüves, j kártevők szaporítóhelye, s nem J fertőznék mások kertjét az elha- I nyagolt, gazdátlan területek. Ezekhez a dolgokhoz szeret­nénk néhány tényt leírni a tisz­tánlátás kedvéért. Az 1960-70- es években, a téeszek szervezé­se következtében sok, üzemileg nem hasznosítható terület ala­kult ki, ezek kis aranykorona-ér­tékű, rossz kitettségű, elhanya­golt földek voltak. Ezeket a terü­leteket az egri kisemberektől vették el, köztük a szüleimtől is, ellenszolgáltatás nélkül. Hosszú évekig parlagként csak kárt okoztak. Néhány felelősséget ér­ző tanácsi, földhivatali, MESZÖV-ös szakember vette a bátorságot, s - az országban el- I sóként - 2-3 év alatt kiosztott közel hatezer 200-600 öles kis- parcellát Eger határában. Eze­ken a területeken tizenhét kert- szövetkezetet hoztak létre, a kis­emberek gyümölcsöt, szőlőt, bo­gyóst telepítettek, istállótrágyáz­tak, kerítettek, kutat fúrtak, gyo­mot, cserjét irtottak, zöldségfé­léket termeltek a szabadban mo­zogva. A panelokból kiszabadul­va kikapcsolódtak, pihentek. Kezdetben térítés nélkül bé­relhették a parcellákat, később 30-50 forintot fizet­tek parcellánként. Most ennek a száz­szorosát kéri az ön- kormányzat. Né­hány év múlva - a tanács korábbi hi­báját jóvá téve - rendeletben szabá­lyozták a vásárlási lehetőséget: négyszögölenként kettő-négy fo­rintért mindenki megvehette a területét. Akinek nem volt erre pár ezer forintja, tovább bérelte azt minimális bérleti díjért. A rendszerváltás óta minden megváltozott, inkább „kupecke- dés”, „mutyizás” folyik, leállt a korrekt és nyílt megvételi lehe­tőség. Egyesek néhány nap után megvehetik a területet, mások­nak meg öt beadvány is kevés, ti­zenöt év alatt sem jutnak hozzá. Kárpótlási jegyért mindenki mindent vehetett, lakást, gyárat, üzemet, földet, csak ezekhez a parlag területekhez nem lehetett hozzájutni Egerben. Igaz, egye­seknek erre is volt módjuk. Fur­csa, hogy az önkormányzatnak nincs tisztességes határozata, rendelete ezen területek eladásá­ra. Kupeckedés folyik olyan, sze­gény emberektől elvett földek­kel, melyekhez a tanácsoknak, önkormányzatoknak semmi kö­zük nincs. Ez a kérdés lé­nyege. A mai fiata­lok nem nagyon ra­gaszkodnak már ezekhez a földek­hez. Érdekes, hogy az önkormányzatot mi vezérli a nagy ragaszkodáshoz. Jó hasznot hoz, ha az elrabolt föld után az átlag­tól háromszor nagyobb bérleti díjat szedhetnek. A termővé, gyümölcsössé tett, sok ezer munkaórával rendbe rakott te­rületért kiemelt árat számolhat­nak fel. A kisemberek munkájá­ból teremtett beruházást, befek­tetést a hatalom elveszi, bezse­beli. Ezt mondják „karvaly­kapitalista” viselkedésnek. A polgármesteri hivatal emberei akarják az elhagyott területeket művelni, itt a gyomot, parlagfü­vet, a kártevőket irtani? A hiva­tal majd saját magát fogja meg­büntetni, ha szaporodik a par­lagfű és más kártevő? Erre is gondolni kell, nemcsak a bevé­tel növelésére. Sok idős nyugdí­jas 30-35 éve tisztességesen műveli és fizeti a magas bérleti díjat. Már régen kifizette a par­lag árát. Tisztességes úton és méltányos áron miért nem tud­ja megvenni a termővé tett terü­letet, amelyre oly sok munkát áldozott? Aki panaszt tesz, annak a vá­lasz: majd nyílt licites eljárással másnak továbbadjuk a parcellát. Hogy kinél marad a többletér­ték, amit 35 év alatt befektetett, az nem érdekű a hatalom képvi­selőit. Az önkormányzat jobban járna, ha méltányos áron túlad­na az elvett kisparcellákon, az összegyűlt pénz kamatából meg­spórolhatná a bérleti díjak jelen­tős részét is. A „mutyizás”, a „kupeckedés” ne legyen az egri önkormányzat sajátja, ne a pórul járt kisembereken akarjon gaz­dagodni, ügyeskedni. Azért vannak értelmes és tisz­tességes választott képviselőink, hogy gondolkodjanak és tisztes­ségesen cselekedjenek. ■ (név és cím a szerkőben) * * * Oldalunkon örömmel adunk helyt az illetékesek válaszának. ■ (a szerk.) ■ A parcellákon a kisemberek gyü­mölcsöst telepí­tettek, kutat fúrtak, gyomot, irtottak, zöld­séget termeltek. Visszautasítják a rágalmakat és a kemény vádakat az iskola dolgozói A Heves Megyei Hírlapban 2007. november 10-én megjelent „Visszaélt a közpénzekkel az elő­ző önkormányzat?” című újság­cikkben Deák Boldizsár, az egri közgyűlés fideszes képviselője kemény vádakkal illette sajtó- tájékoztatóján a Móra Ferenc Ál­talános Iskola és Előkészítő Szakiskolát. A képviselő úr által említett vádakat visszautasítjuk, mint alaptalan állításokat. Az in­tézmény áll elébe az eljárásnak. ■ Móra Ferenc Ált. Isk. és El& készítő Szakiskola vezetősége * * * A fenti reagálással kapcsolatban szeretnénk tudatosítani olvasó­inkban, hogy a tudósításban sze­replő kijelentések, állítások nem lapunk álláspontját, s nem a cikk írójának véleményét képvi­selik, hanem a sajtótájékoztatón megszólaló politikusét. Az isko­la közleményének ezért is adunk helyt. ■ (a szerk.) Szívünkben őrizzük a szép egri napokat Nagy öröm volt számunkra, hogy részt vehettünk a Nyugdí­jasok Heves Megyei Szövetségé­nek tizenöt éves, jubileumi ün­nepségén. Bujdosóné Marika el­nök meghívására érkeztünk, akit már mi is többször fogad­tunk csoportjaival itt Sepsiszent- györgyön,,a „Reménység,” nyug­díjasklubban. Együtt ünnepel­tek szíwel-lélekkel a magyar testvérekkel az elszakított terü­letek nyugdíjasai is. Szép napok voltak., Az egri sportcsarnok megtelt az 50 éves házasok meg­ünneplése, köszöntése alkalmá­ból. Az iskolások, ifjak gazdag műsora a nyugdíjasokban szívet melengető érzéseket keltett. Szép napot töltöttünk Mónos- bélben a nyugdíjasokkal is, akik­kel örömmel láttuk viszont egy­mást. Kedves csoport fogadott a gazdagon berendezett klubte­remben, ahol régi kézimunka­kiállítás fogadott. Ehhez mi is hozzájárultunk. Jó volt még egy­szer együtt lenni. Emlékeinkben őrizzük e napokat. ■ Székely testvéri szeretettel: Pakucs Etelka (cím a szerk.-ben) Mindenhol jó, de a legjobb itthon vélemény Az emberi méltóság és bölcsesség időnként eltűnik az életünkből Betelt a pohár, avagy mikor lesz végre béke? Mennyit ér az emberi élet? Ez csak akkor tudatosul bennünk, ha egy közeli hozzátartozót ve­szítünk el. Ha ez a személy még fiatal is, a szomorú­ság, fájdalom és a gyötrelem, melyet végig kell élnünk, fokozottan jelentke­zik. Próbálunk úrrá lenni és uralkodni érzéseinken, de ez időnként nagyon nehéz. A leg­borzasztóbb az, ha egy szülőnek a saját gyerekétől kell fájdalmas búcsút vennie. Nagyon nehéz vigasztaló szavakat találni és megbékélni azzal a tudattal, hogy nincs többé. Oly rövid az emberi élet, és mégis, mi embe­rek nagyon sokszor közönnyel és haraggal, gyűlölettel viszo­nyulunk egymáshoz. Persze mindig a kivétel erősíti a sza­bályt. A falusi em­ber még napjaink­ban is bölcsebben viselkedik, mint időnként a városi. Különbséget kell tenni város és város között is. A kisvá­rosok hangulata inkább hason­lít a falusi emberek közvetlensé­géhez. Természetes dolognak számít, hogy köszönünk egy­másnak, megállunk egymással beszélgetni, segítünk, segítsé­get nyújtunk egymásnak, ha baj van. Nem szeretem a nagyváro­sokat: kívülről nézve látványo­sak, gazdagok, mutatósak, de je­len van a ridegség. Az elmúlást nem lehet meg­akadályozni, de elviselhetőbbé lehet tenni azon keresztül, hogy érzéseink, szeretetünk jelen van folyamatosan a mindennapi éle­tünkben. A gyűlöletet és a meg­vetést fel kellene váltania a jó­kedvnek és a segítőkészségnek. A Biblia szerint Isten amikor az embert megteremtette, csupa bölcsességgel ruházta fel. Am menet közben megjelent a kap­zsiság és harácsolás, a félté­kenység és gyűlölet, az undor és közöny, melyek napjainkban egyre jobban elhatalmasodnak az emberiség feje felett. Eljött annak az ideje, amikor az elmének felül kell kereked­nie minden olyan torzuláson, mely az emberiség szellemi megnyomorításához vezet. Bölcs mondás: mindenhol jó, de legjobb itthon: a lakásomban, a városomban, Egerben. Remé­lem, sokan érezzük sajátunk­nak Egert. Meg vagyok győződ­ve arról, hogy az itt lakók több­sége így is vélekedik és így is érez e gazdag történelmi múlttal rendelkező városról. Az értelem és érzelem, a bölcsesség és sze­retet, mely körülfonja e várost, az itt lakók szellemi és anyagi gazdagodását segíti. mBaráth Mihály Eger (cím a szerk-ben) A blokádra, a szereplőkre, az ot­tani eseményekre, úgy gondo­lom, ráillik a „betelt a pohár” megjegyzés. Nem gondolják egyesek, vagy százak, hogy az is bűn, ha másokat akadályoznak úti céljuk elérésében? Persze, ha van valaki, aki az ilyen, s ehhez hasonló dolgokat még bátorítja, tüzeli, mindig lesz folytatás. A tévé jóvoltából emberközelbe ke­rülnek a zászlót, a feliratot tartó, olykor-olykor nem a teljes igaz­ságot tükröző, kiabáló, maguk­ról megfeledkezettek, iskolásko­rúak és felnőttek egyaránt, ha éppen nem fedi arcukat kendő vagy más.Én, aki a 80-hoz már közel járok, s végigszenvedtem néhány rendszert, nem mertem álmomban sem gondolni, hogy valaha ismét olyanná válik Bu­dapest, mint 1946/47-ben, ami­kor romtalanítani jártunk. Egy- egy bevetés után ismét az a kép tárul elém, hogy csak a téglák, a tetők nem azonosak, meg azok, akik nézik a szemetelést, az égő autókat, a hátsó részüket muto- gatókat. Mikor lesz ennek vége? Mikor? Úgy gondolom, az ország népe nem erre kíváncsi! Jó len­ne, ha a politika nem buzdítana, a zászlónyél nem válna lándzsá­vá. A fiatalok értelmes ügy szol­gálatába szegődnének, s tennék a dolgukat, iskolában, munkahe­lyen, közéletben, családi közös­ségben egyaránt. ■ (név és cím a szerk.-ben) ■ A gyűlöletet és a megvetést fel kellene válta­nia a jókedv­nek és a segítő­készségnek.

Next

/
Thumbnails
Contents