Heves Megyei Hírlap, 2007. november (18. évfolyam, 255-279. szám)
2007-11-03 / 256. szám
2 MEGYEI KÖRKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2007. NOVEMBER 3., SZOMBAT Elvesztegetett évről beszélnek a szocialisták Eger városában Nem török szőnyeg, titkosírás gárdonyi-emléknap A grafológus is faggatta az alkotó ember egyéni írásmintáit Egyértelmű visszalépésnek tekinti az egri önkormányzat elmúlt egy évét az MSZP városi szervezete és önkormányzati frakciója - mondta dr. Nagy Imre helyi pártelnök és Pál György frakcióvezető. Szerintük egyetlen előterjesztés sem került a közgyűlés elé, amelyből kitűnne, hogy a város- vezetés - folytatva a 2000-2006 közötti sikerszériát -, milyen tervekkel szeretne indulni a 2007-2013 közötti uniós forrásokért. Még az sem látszik, hogy a 2006-ban elindított tervezési folyamatok folytatódtak volna. Ugyanakkor pozitívum, hogy itt folytatták a korábban elnyert pályázatok megvalósítását. Érdemi munka helyett folyamatos politikai alku zajlik a közgyűlésben, általánossá vált a bizonytalanság az önkormányzati szférában. Mindezek következményeként félő, hogy Eger elveszíti versenyképességét a régióban. Az ellenzéki MSZP-frakció a város működése érdekében az előterjesztések nagy részét megszavazta. A nagyobb horderejű kérdésekben -mint amilyen például az oktatási rendszer átalakítása volt - számos módosító indít-, vánnyal, önálló kezdeményezéssel élt. Ezeket a jobboldal rendre leszavazta. A párt egy összegző kiadványt is készített, amelyet a napokban eljuttatnak valameny- nyi egri háztartásba. ■ Elkerülő út: nyilatkozzanak az érintettek A Kisgazda Polgári Szövetség megdöbbenéssel értesült arról, hogy az egri képviselő-testület a keleti elkerülő út tervezett nyomvonaláról a lakosság igényeit és érdekeit figyelmen kívül hagyva döntött - olvasható a szervezet közleményében. Mint írják, a helybéliek többszöri egyeztetés után, a lakossági fórumokon elsöprő többséggel szavaztak a legtávolabbi, C változatra. Ennek ellenére egy lobbicsoport ismételten egy belterületi nyomvonalat erőltetne a városra. A közgyűlés tagjainak név szerint kellene nyilatkozniuk, hogy motiválta-e őket személyes érdek a döntésben. ■ Száztíz esztendővel ezelőtt született meg az Egri csillagok című regény ötlete Gárdonyi Géza fantáziájában. Erre, s 85 éve bekövetkezett halálára is emlékeztek. Szuromi Rita A Dobó István Vármúzeum Őszi Fesztiváljának Gárdonyi-emléknapján az író életműve előtt tisztelegtek, felidézve a személyéhez kötődő megannyi rejtélyt, köztük az elhíresült titkosírás megfejtésének körülményeit is. A vármúzeum vendége volt ismét Gilicze Gábor, aki a hatvanas évek végén a Füles Rejtvényújságban közzétett titkosírás megfejtésére vállalkozott, s azóta ennek a rendkívül bonyolult írásképnek a legjobb ismerőjévé és elemzőjévé vált.- Amikor fia, Gárdonyi Sándor hagyatéka Egerbe került - idézte fel az előzményeket -, ismét felmerült a titkosírás megfejtésének igénye. Az akkori múzeumigazgató, Korompai János közzétett egy részletet a rejtvényújságban, ahol én is találkoztam a feladvánnyal. Az első pillanatban felmértem, hogy a legnagyobb baj az, hogy nem látni, hol kezdődik és hol végződik egy-egy szó, hanem arab mintára szinte ösz- szefolytak az írásképek, emlékeztetve egy török mintás szőnyegre. Az első verzióm szerint 250 jelet fedettem fel, ami később kilencvenre csökkent. Meg mielőtt az igazi nagy munkának nekikezdtem volna, elolvastam László János feltételezett megfejtését is, aki egy spiritiszta ihletésű üzenetet vélt a sorok között, mint utóbb kiderült, csupán egy gratulációt tartalmazott annak, aki megfejti. GUicze Gábornak másfél évébe telt a talány megoldása. Miután rájött, hogy Gárdonyi nem minden magánhangzót ír ki, ahogy a rovásírásban vagy az arab nyelvben is a szótő csak a fontos, a többit a szövegkörnyezet dönti el, már könnyebb dolga volt Az első megfejtett betű a „t” betű lett. A jelek ábécé szerinti lefordítása 1969 szeptemberére készült el, s onnan már minden ment, mint a karikacsapás. Bár laikusoknak ma is felfoghatatlan mind a megalkotó, mind a megfejtő logikai észjárása, Gilicze szerint Rendkívüli tárlatvezetéssel kezdődött a nap a Gárdonyi Géza-emlékházban, a híres magyar író személyes bútorai és könyvei között csak azt kellett megérteni, hogy Gárdonyi a latin betűs magyar helyesírásra támaszkodott, a jelek kialakítása pedig esztétikai örömszerzés volt számára. Talán ebből is következett, hogy még funkció nélküü, díszítő jeleket is kitalált, sőt gyorsíráshoz hasonló rövidítéseket is közbeiktatott. Ennek a rendkívüh logikai képességnek és felkészültségnek lett végül az a következménye, hogy megnyílt az út az 1129 oldal lefordítása és elolvasása előtt. Ezt követően Kerekes Ágnes grafológus adott bepillantást kutatásába, Gárdonyi kézírásának rétéhez igazította a betűi nagysá- elemzésébe. A szakember 14 ere- gát is, ez pedig alkalmazkodó kédeti kézírást' tanulmányozott. ivari'i Mht1 mbtidta, ebben " * ' a kprban jobbra dőlt, kalligrafikus írást tanítottak az iskolákban, néha évekig csak a betűk és az írásképek kialakításán dolgoztak. Ehhez a normához képest Gárdonyi kézírása sokat változott. Érdekes lehet, hogy az író mindig a lap bal oldalára írta a szöveget, a jobb oldalt a javításokra tartogatta, sőt a papír méA jelek ábécé szerinti lefordítása 1969 szeptemberére készült el. pességre vall. Az egyes betűk írá- áából jól lehet követi kezteti a személyiségre is: kettős áthúzásai arra utaltak, hogy szerette magát túlbiztosítani, s rendkívül erősen vágyott a szakmai elismertségre, ez feszültségek forrását is jelentette. A grafológus szerint szó sincs arról, hogy valóban remete lett volna, ahogy a legenda tartja, legfeljebb alkotás közben szeretAz írásképek és az ember: a jelekből kibontott érzékeny személyiség Az íráskép rengeteg ismeretet elárul az emberről. így például Kerekes Andrea árra következtet a Gárdonyi írására jellemző elhegyesedő vonalakból, hogy egy kritikus személyiséggel volt az író, de vizsgálta a k betűjét, vagyis a munkabetűjét ésazr betűjét, a karrierbetűt, s ebből arra következtetett, hogy az irodalmi karrier rendkívül fontos volt számára. A látszólag érzelemmentes viselkedés mögött pedig nagyon is mély érzések, kötődések munkálkodtak. te a nyugalmat, viszont nagyon is nyitott, az újat befogadni kész személyiség volt. Belső vívódásai azonban tagadhatatlanok, mindig arra figyelt, mit mond róla a külvüág, mennyire képesek elfogadni irodalmi munkásságát. Szalayné Király Júlia irodalomtörténész, Gárdonyi-kutató már az író történelemszemléletéről szólt. Kevesen tudják, hogy Gárdonyi lelki vívódásainak egyik forrása volt az a félelme, hogy túl keveset tud a történelemről, nincs elég regényírói tapasztalata. Ezért kidolgozta sajátos verzióját arról, hogyan lehet jó regényt írni. Az első alappillér egy jó főhős és egy jó történelmi kor. Szükséges még egy nagyon komoly, szinte már levéltárosi kutatómunka, valamint az a képesség, hogy a szereplők jellemükkel mintegy ablakot nyissanak az adott korra. Ezzel írásai már a lélektani regények irányába mutatnak - hangzott el a kutató előadásában. Még hitelt kérne a százesztendős néni családi körben A polgármester köszöntötte a megyeszékhelyen az ünnepeltet Ordítozás az útépítésről a lakossági fórumon A századik születésnapján köszöntötte pénteken délután a megyeszékhelyen, a Bartakovics utcában lévő otthonában, családi körben Koncsek Ilonka nénit Habis László, a megyeszékhely polgármestere. A kis ünnepségen az ünnepelt kívánságára jelen volt a polgármester testvére, dr. Habis György rehabilitációs orvos is, aki korábban kezelte Ilonka nénit. A százesztendős hölgy aktív korában irodai alkalmazottként tevékenykedett. Jelenleg is kitű- | nő szellemi frissességnek, jó | egészségi állapotnak örvend. | Mint mondta, talán annak kö- J szönheti ezt a szép kort, hogy § mindig is tudott mértékletesen Ilonka néni bevallotta: alkalomadtán egy-egy gyűszűnyi pálinkát is megiszik élni. Reggelente ma is kávézik, kenyérdarabokat szaggat a csészébe. Bevallotta azt is: alkalom- adtán egy gyűszűnyi pálinkát is megiszik, ettől még az orvosok sem tiltották el. A polgármesternek - aki korábban bankigazgatóként is dolgozott - viccesen megemlítette: ha kicsit jobban látna, még nyugodt szívvel alá merne írni egy hitelkérelmet. Ilonka néni mesélt arról is, hogy hogyan telnek a napjai. A nyugdíjas hölgy két kutyát is tart otthonában. Habis László köszöntése mellett rövid műsorral - énekkel - is kedveskedtek a századik megélt évét ünneplő idős néninek a szervezők. ■ Folytatás az 1. oldalról Cséfalvay Gyula tájékoztatása nyomán megtudhattuk azt is: a keleti elkerülő utat illetően a képviselő-testület által október végén elfogadott nyomvonal nem azonos a korábbi A jelű változattal, sőt, teljesen egyik megelőző variációval sem. Új elképzelést dolgoztak ki, ezt hagyta jóvá a város önkormányzata. Mindez a fórum résztvevőit nem különösebben hatotta meg, ők továbbra is a C változat mellett kardoskodtak, s mint kitűnt, az emberek egy része egyáltalán nem a szabályozási terv és a helyi építési szabályzat módosítása miatt jött. A fórum hangoskodással, kiabálással folytatódott, néhány sértés is elhangzott. Sokan azt hitték, az A változatot szavazta meg a közgyűlés, ez is fokozta a hozzászólók indulatosságát. Ficzere György tanácsnok akként ismertette végül a közgyűlés döntését: a H útvonalat fogadták el, de a C kidolgozása is folytatódik. Mivel az elfogadott H nyomvonal közelebb van a Makiári úthoz, mint a C, az ott élők attól tartanak, hogy a forgalom miatt megnő a levegőszeny- nyezettség, már így is több gyár van a környékükön. A fórum végére annyira megnyugodtak a kedélyek, hogy már a meghirdetett témáról is lehetett vitatkozni. ■ 4
