Heves Megyei Hírlap, 2007. október (18. évfolyam, 229-254. szám)

2007-10-05 / 233. szám

3 2007. OKTÓBER 5., PÉNTEK - HEVES MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP HÍREK Eger IRODALOM Október 9-én, kedden 16 órakor az Ezüstidő Szabadidős Klub „Egri Tollforga- tók" irodalmi sorozatának vendé­ge lesz Anga Mária meseíró. A programnak a Bartakovics Béla Művelődési Központ ad otthont. Bükkszék TALÁLKOZÓ Szomba­ton délután 4 órától második al­kalommal rendezik meg a község­ben az elszármazott bükkszékiek találkozóját A Hazaváró progra­mot a helyi idegenforgalmi egye­sület és az önkormányzat szerve­zi. A találkozó ünnepi szentmisé­vel kezdődik a templomban, majd a sportcsarnokban vacsorával egybekötött zenés est lesz. Heyes KÖZÉLET Ma 10-12 óra között a hevesi városi polgármes­teri hivatalban várja a közügyek iránt érdeklődő állampolgárokat Godó Lajos, a körzet egyéni or­szággyűlési képviselője (MSZP). Kisköre könyvek Az Országos Könyvtári Napok programsoroza­tának részeként október 6-án, szombaton délelőtt kilenctől dé­lig „Papírvarázslat” címmel krea­tív gyermekfoglalkozásokat tarta­nak a városi könyvtárban. Vasár­nap ugyanebben az időben zajlik a „Lerajzolom a mesét” című program, hétfőn délután négykor pedig az „Anyukámmal fedezem fel a könyvtárat” elnevezésű be­mutatót rendezik meg. Kompolt MEGNYITÓ A települé­sen, a helyi gondozási központ­ban ma délelőtt tíz órakor tartják a Fleischmann-örökséget bemu­tató, európai uniós támogatásból berendezett emlékszoba ünne­pélyes megnyitóját. Mátrafüred ásványgyűjtők a Mátra Szakképző Iskolában saj­tótájékoztatón jelentette be dr. Vasas Joachim igazgató, hogy az intézményben október 27-én és 28-án, szombaton és vasárnap rendezik meg az Ásványgyűjtők XIX. Mátrai Találkozóját. A nem­zetközi rangú szakmai, tudomá­nyos eseményre mintegy három­ezer érdeklődőt várnak. Eger VÉRTANÚK Az aradi vérta­núkról emlékezik meg ma este az Egri Végvár Polgári Körök Fóruma Egyesület. Hat órakor fáklyás me­net indul az Érsekudvarból a Kné- zich-emléktáblához, ahol felidézik az 1849. október 6-i aradi kivég­zés áldozatainak emlékét, és ko­szorúznak. Innen a Kisasszony te­metőbe indulnak a résztvevők, Lenkey János tábornok sírjához. Nem kophatnak el a szikék protokoll A műtéteknél is igaz: a gyakorlat teszi a mestert? A szűrés fontos. A korai stádiumban felismert emlőrák jó eséllyel gyógyítható. Magyarországon évente 6-7 ezer új emlőrákos beteget fedeznek fel. A kórházak több mint fele nem felel meg az emlő­rákműtétekre vonatkozó szakmai protokoll ajánlá­sának - derül ki az Egész­ségbiztosítási Felügyelet (EBF) felméréséből. Suha Péter Megyénk mindhárom kórháza a hazai egészségügyi intézmé­nyeknek azon féléhez tartozik, amelyek a Sebészeti Szakmai Kollégium által a napokban el­készített szakmai protokollnak nem, vagy éppen csak, hogy eleget tesznek. A kollégium ál­lásfoglalása szerint ugyanis ide­ális esetben csak azokban a kór­házakban kellene daganatos emlőműtéteket végezni, ahol évente legalább hetven-száz ilyen operáció történik. A javas­lat mögött az a feltételezés áll, hogy ennyi beavatkozás esetén biztosítható megfelelő tapaszta­lat és gyakorlat. Az EBF elemzői százhárom olyan egészségügyi intézményt vizsgáltak meg, ahol a társada­lombiztosítási ellátás keretében 2006-ban legalább egy emlőmű­tétet végeztek, s ezt az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) visszaigazolta. Az emlí­tett kórházakban tavaly össze­sen 8063 OEP által finanszíro­zott ilyen operációban működ­tek közre az orvosok. A felmérés szerint a vizsgált kórházak közül mindössze 41 olyan van, ahol az emlí­tett hetvennél több efféle műtétet telje­sítettek. Hatvankét olyan kórházat ta­láltak, ahol hetven­nél kevesebb műtét zajlott, negyvenhat intézményben pe­dig harmincötnél is kevesebb. Jól mutatja a területi egyenet­lenségeket, hogy Budapest öt kórháza száznál, három pedig kétszáznál is több műtétet telje­sített, s további hat kórház tarto­zik a 70-99 közötti sávba, aho­vá az egri Markhot Ferenc Me­gyei Kórház is. Összességében a budapesti kór­házak több mint a fe­le végzett hetvennél több műtétet, ennél jobb arány csak Haj- dú-Biharban mutat­kozik, ahol a Debre­ceni Egyetem kórhá­za kétszáz fölött, a Kenézy Gyula Kór­ház száz fölött, míg a berettyóúj­falui 35-nél kevesebb emlődaga­natos beavatkozást hajtott végre. A legrosszabbnak a szomszé­dos Nógrád megyében mondha­tó a helyzet. Salgótarjánban het­vennél, Balassagyarmaton és Pásztón 35-nél kevesebb emlő­műtét zajlott tavaly. Heves megyében a három kórház esetszáma a méretükkel mutat arányosságot. A megyei kórház a már említett 70-99 kö­zötti, a gyöngyösi a 35-70 közöt­ti, a hatvani a 35 alatti kategóri­ába esett. Érdekességként meg­említhető, hogy ez utóbbi két kórházat ugyanaz a Hosplnvest Zrt. működteti, amelyik a kis­kunhalasi kórházat is. Utóbbi Bács-Kiskun megye hat kórháza közül a harmadik legtöbb - de még így is száz alatti - emlőtumoros beavatkozást vé­gezte el. Az EBF honlapján megyékre lebontott statisztika a finanszíro­zási adatok afapján készült, az­zal a megjegyzéssel: az esetszá­mot illetően kisebb eltérések elő­fordulhatnak, ám nagyságrendi eltérés nem valószínűsíthető. A legveszélyeztetettebbek a változókorban lévő hölgyek, de az utóbbi években egyre gyako­ribb a megbetegedés a fiatalabb korosztály körében is. Ezért fon­tos a rendszeres szűrővizsgálat, illetve - ha már kialakult a be­tegség, s műtétre került sor - az utólagos gondozás. A gyöngyösi kórházban működik úgyneve­zett Mamma-klub, ahol a sebészi beavatkozáson átesett nők meg­osztják egymással tapasztalata­ikat, kibeszélik magukból a tra­uma okozta fájdalmat. Ifjú lányokat, asszonyokat is veszélyeztet e betegség az emlőrák a nők egyik leggya­koribb betegsége, Magyarorszá­gon évente 6000-7000 új eml& rákos beteget fedeznek fel. A betegség az 50-60 éves kor közötti nőknél fordul elő leg­nagyobb gyakorisággal, ám a 40 ev alatti nőknél is számos esetben diag­nosztizálnak emlőtumort. ■ A statisztika szerint minden megyében a me­gyei kórházak­ban végzik a legtöbb beavat­kozást. ÁLLÁSPONT Pofonok a tanárnak kormos ugyan már nem volt az én időmben, de azért hamar elsült egyik-másik tanárunk keze, ha illetlensé­get cselekedtünk. Legendás esetek jártak szájról szájra a hatvanas-hetvenes évek­ben az elnáspángolt nebu­lókról; volt olyan nevelőnk - így, évtizedek távlatából is áldassék a neve -, aki gúny­nevét köszönhette az általa előszeretettel alkalmazott ütlegelési módszernek. CSAK LASSAN VÁLTOZOTT a Vi­lág. Gyermekeim már egy li­beralizáltabb korban koptat­ták az iskolapadot, de olykor azért sajgó orcával tértek haza. Hosszas nyaggatásra elárulták, hogy kaptak né­hány taslit, mert hát... És kö­vetkezett a magyarázkodás, az önigazolás, a handaban- da, amelynek a vége az ese­tek túlnyomó többségében az lett, hogy kiderült: meg­érdemelték. Éppen ezért, na meg a saját tapasztalataim­ból kiindulva, soha nem ho­zakodtam elő azzal a fogadó­órákon, hogy miért ütlegelik az én áldott jó csemetémet; mi több, még biztattam is a nevelőt, hogy ha már vég­képp nem bír magával a kö­lyök, nyugodtan lekeverhet neki egy-két nyaklevest. AZTÁN MÉG EGYET léptünk az emberi jogok meredek gará- dicsán: ma már hallgatóla­gos beleegyezés mellett sem fegyelmezhető hasonló mó­don a diák. Mert nem em­berhez méltó megoldás. Be­törheti az ablakot, ellophatja társa tízóraiját, telefonálhat az órán, diskurálhat a ne­gyedik padszomszédjával, az eredmény legfeljebb egy dörgedelmes beírás az el­lenőrző könyvben. A HUMANITÁS JEGYÉBEN fo­gant progresszió - a jelek szerint - megállíthatatlan. De tanárt verni, ugye, azért nem lesz kötelező? VAN VÉLEMÉNYE? ÍRJA MEG! velemeny@hevesmegyeihirlap.hu A közösség után a térségért búcsú Három év után máshol dolgozik Hangácsi Judit A verpeléti közösségi háztól há­romévi vezetés után elbúcsúzott Hangácsi Judit igazgatónő. Há­rom éven keresztül hétköznap­okon és hétvégeken is nagyon sok időt töltött a helyi kultúra épí­tésében, nem sajnálva sem az ide­jét, sem az energiáját. Amikor belépünk az épületbe, szembetűnő a változás, amiben munkájának nem kis része volt. Minden helyiség színes falakat kapott, felújították az irodahelyi­ségeket, a termeket, minden ki­cserélődött a házban, életvidám lett. Ennek is köszönhető, hogy az épület megtelt érdeklődőkkel, a hétvégeken pedig a rendezvé­nyektől volt hangos. Igazi, pezsgő élet zajlott benne. Hangácsi Judit: - Sikerült vissza­csalogatnunk a fiatalokat a házba És jöttek a rendezvénysoroza­tok, a fesztiválok. Verpelét híres lett a programjairól, amit Judit el­mondása szerint csak a ház dol­gozóinak csapatmunkájával és a korábbi képviselő-testület támo­gatásával, valamint a mindig mö­götte álló és támogató civilszer­vezetekkel, magánszemélyekkel tudott elérni.- A legbüszkébb arra vagyok - említette meg Judit -, hogy a fia­talokat sikerült visszacsalogatni a házba. A külső támogatókkal, segítőkkel rendezett rockesteken több százan voltak a színpad előtt. Ezért országos szinten is el­ismerést kaptunk. A váltás mellett azért döntött, mert egy más szakterületen dol­gozik tovább. Szeptember 14-től az Önkormányzati és Területfej­lesztési Minisztérium alkalmazá­sában tevékenykedik. Verpelétet nem felejti el. ígére­tet tett arra, hogy továbbra is munkálkodik a községért. A ci­vilszervezetek és azok a helybe­liek, akik megbecsülték a mun­káját, visszavárják. ▲ NYEREMENYJATEK Heves Megyei Hírlap - Egerszalóki Gyógy- és Wellnessfürdő Melyik „földről” érkeztek a masszázst végző lányok az Egerszalóki Gyógy- és WellnessfUrdőbe? A) Thaiföld B) Szváziföld A kitöltött játékszelvényt 2007. október 12-én 12 óráig juttassa el a Heves Megyei Hírlap címére: JÁTÉK, 3301 Eger Pf. 657. A borítékra kérjük ráírni: EGERSZALÓK NYEREMÉNYJÁTÉKONKÉNT 9 X I DARAB BELÉPŐ az egerszalóki strandfürdőbe! A játékban csak Heves Megyei Hírlap előfizetők vehetnek részt. « Egerszalóki Gyógy- és Wellnesslürdó A termeszei kényeztető olelese Élvezze az 1900 négyzetméter vízfelület minden cseppjét' www.szalokfurdo.hu //<•/} tó/ a legjobb P r* r h

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents