Heves Megyei Hírlap, 2007. október (18. évfolyam, 229-254. szám)
2007-10-26 / 250. szám
4 HORIZONT - PR-RIPORT $ü 3 .-5® cS IttMMMlMMraMI-.J-g g % Ml ^^HBiill! V msmfflM HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2007. OKTÓBER 26., PÉNTEK Hétfőtől november közepéig tart a Tisza-tó téli szintállítása Jövő hétfőn 720 centiméteres vízállásnál kezdik meg a Tisza-tó vízszintjének csökkentését - tájékoztatta lapunkat Fejes Lőrinc, a Köti-Kövízig kiskörei szakaszmérnöke. A csökkentés üteme 5-10 centiméter naponként, illetve - a vízjárás, a hidrometeorológiai helyzet és a halvándorlás figyelembevételével - később 15 centiméter kétnaponként A téli vízszint beállításának tervezett időpontja november 15., ekkor a kiskörei felső vízmércén 610 centiméter körüli szint mérhető majd. A tározó ürítésének tervezett menetrendjét befolyásolhatja egy esetleges árhullám kialakulása is. Az ürítéssel egy időben az uszadék szakaszos megjelenésére is számítani kell. A vízszint- csökkentés időszakában valamennyi öblítőcsatorna szabályozó műtárgya nyitva lesz, ha ezt a Tisza folyó vízjárása engedi. A téli vízszint beállítását követően a IX-es öblítőcsatoma és a Kis-Tisza szabályozó műtárgya nyitva marad, amennyiben a vízhozam azt lehetővé teszi. A többi műtárgyat lezárják. A jövő évi duzzasztás tervezett időpontja március közepe-vége. ■ Együtt gondolkodtak, együtt nyertek Kezdődhet a Dél-Heves térségi ivó vízminőség-javítás beruházása A normák szigorodnak, a technológia fejlődik, így örök mozgás, fejlesztés jellemzi a Heves megyei víziközmű szolgáltatást is. A szolgáltató a megye lakosságának mindennapi ellátása mellett folyamatosan azon is dolgozik, hogy a jövőben várható igényeket mennyiségben és minőségben ki tudja szolgálni. Ezt a feladatot szeretné teljesíteni a jövőben is naponta, az immáron nyolcvan éve működő Heves Megyei Vízmű Zrt. A KIOP a Tiszanánai Társulás és a Heves Megyei Vízmű Zrt együttműködése... A társaság filozófiájának bizonyítéka a Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (a továbbiakban: KIOP) támogatásával épülő ivóvízminőség-javító projekt A beruházás megvalósulása Tiszanánán, Poroszlón, Sarudon, Hevesvezekényen, Újlő- rincfalván 2745 háztartásban jeSARUD POROSZLÓ TISZANÂNA ÚJLŐRINCFALVA HEVESVEZEKÉNY lent változást az ivóvíz minőségében. A fejlesztés lényege, új kutakat fúrnak, illetve vas-mangán- talam'tó, ammóniamentesítő technológiákat telepítenek. Már a pályázati szakaszban látszott, hogy a Tiszanánai székhelyű AQUA-KOM Ivóvíz Minőség- javító Önkormányzati Társulás, mely a fenti települések szövetsége, csak támogatással érheti él nemes célját. Felkérték a Heves Megyei Vízmű Zrt. szakmai csapatát arra, hogy menedzselje a projektet. A vízmű vállalta a projektmenedzseri feladatokat, s a társulás helyett az önrészt, a tervezési és egyéb nem kevés járulékos költséget is finanszírozza. Az együttműködés során az események többször átírták a beruházás forgatókönyvét. A menedzsmentnek az első komoly leckét az jelentette, hogy a közbeszerzési pályázatra nem érkezett elfogadható kivitelezői ajánlat, mert valamennyi meghaladta a rendelkezésre álló keretet. Veszélybe került a beruházás, azonnal megkezdődött az újratervezés és a műszaki alternatívák elkészítése, hogy a projektet újra meg lehessen hirdetni. A projekt minden szereplője bízott a sikerben... A projekt társszereplői, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatóság KIOP Főosztály, EKKE (Európai Uniós Közbeszerzési Koordinációs és Szabályossági Egység), a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, a Vízügyi Felügyelőségek és még sokan mások egy szigorú szabályrendszer szerint dolgoznak. Ettől eltérő ügymenet nagyon sok személyes felelősségvállalást kíván. Ebben a projektben minden tisztelet megilleti azokat, akik bíztak az ügy sikerében, a változtatások értelmében. Emberi hozzállá-sukkal, bizalommal és a szabályokon belül megtehető gyorsításokkal hozzájárultak ahhoz, hogy ne folyjék el öt Dél-He- ves-megyei település reménye. A közös munka eredményes volt, a KIOP az Ivóvízminőség-javítás keretében 2004. július 15-én meghirdetett felhívása alapján támogatást nyert pályázat tehát eljutott oda, hogy 2007. augusztus 15-én a társulás közbeszerzési bizottságának sikerült eredményt hirdetni. Minden további váratlan esemény késedelmet, a teljes forrás elvesztését jelentette volna, amelynek összege: 385 305 377 Ft. A nyertes kivitelező egy regionális rendszer kiépítésével biztosítja az ellátást Poroszló, Újlőrincfalva, Sarud, Tiszanána településeknek. A Sarudon megvalósuló új épületbe vasmangántalanító, arzén- és ammóniamentesítő technológiát telepítenek, valamint egy 190 m talpmélységű kutat fúrnak, a regionális ellátás innen történik. Hevesvezekényen egy új kút fúrásával, a régi épületbe telepített vas-mangántalanító és arzénmentesítővel váltják fel a jelenlegi technológiát. A váratlan fordulatokban bővelkedő előkészületi szakasz több pozitív eredményt is hozott, melynek következtében a tervezett regionális ellátás mind műszakilag, mind anyagilag egyaránt kedvezőbb a fogyasztók és az üzemeltető számára. A közel tízezer fő érintett lakosság a 2008 nyarán történő átadást követően élvezheti maradéktalanul a beruházás gyümölcsét, a tiszta egészséges ivóvizet, mondta a pályázatot nyert ön- kormányzati társulás elnöke, dr. Tóth József. Minden előzmény és további információ megtalálható a www.aquakomeger.com honlapon. A Magyarország célba ér ff —■■ni / Az erdő nem csupán befektetés, hanem kincsképző eszköz egererdő Az utóbbi években több száz milliós fejlesztéseket vittek végbe a kisvasutakon és a parkettagyárban Az Egererdő Zrt. alapvető célkitűzése a magas színvonalú gazdálkodás, mely biztosítja a hosszú távon fenntartható fejlődést és a biológiai sokféleséget A részvénytársasági formában 1994-től működő Egererdő Erdészeti Zrt. Magyarország legnagyobb összefüggő erdővel borított hegyvidéki tájának, az Északi- Középhegységnek három, egymástól eltérő arculatú és egyben leglátogatottabb területein gazdálkodik. A Mátrában, a Bükk nyugati részén és a Hevesi dombvidéken összesen 72 ezer hektáron végzi erdő- és vadgazdálkodási feladatait, valamint nyújt ehhez kapcsolódó szolgáltatásokat Munkatársai kiemelten fontosnak tartják a természetes erdőkezelést, hiszen a huszonkét állami erdészeti társaság közül az Egererdő dolgozik a legnagyobb, 86 százalékos természetes erdőfelújítási aránnyal. Az ökológiailag értékes, védett területek aránya meghaladja a zrt által kezelt körzet felét Itt található a Bükki Nemzeti Park egy része, a Mátrai Tájvédelmi Körzet és a Tama menti Tájvédelmi Körzet is. Közjóléti szempontból is kiemelkedően fontos szerepe van a társaságnak, hiszen meg kell felelnie a növekvő társadalmi igényeknek: rendben tartja a parkolókat, nyársalóhelyeket, esőbeállókat A Mátra és a Bükk gyönyörű erdőségei népszerűek a turisták körében. Ezt mutatja az Egererdő által fenntartott három, nagy látogatottságnak örvendő erdei kisvasút: a Szalajka-völgyben kanyargó szüvásváradi, a folyamatosan fejlődő mátrai, valamint a felsőtárkányi. Az idén négyszázezren utaztak rajtuk, ami az összes magyarországi kisvasúti forgalom negyven százalékát teszi ki. Jelenleg is folyamatban van a Mátravasút fejlesztése: a Gyön- gyös-Lajosháza kisvasút felújítása után a 8,4 kilométeres szakaszt 3,5 kilométerrel hosszabbítják meg, a gyöngyössolymosi Szalajka-házig. Szilvásváradon háromszáz gépjármű elhelyezésére alkalmas parkolót alakít ki a részvénytársaság. A beruházások mintegy félmilliárd forintba kerülnek. Ezenkívül három arborétum, két múzeum, valamint három erdei iskola teszi teljessé az Egererdő közjóléti tevékenységét A termelést hét hagyományos erdészet, a káli csemetekert és a gyöngyösi Mátra Parkettagyár végzi. Ezen gazdasági tevékenységekből évente három és fél milliárd forintos árbevételre tesz szert az állami cég. A parketta- gyár immár a legmodernebb faipari technológiával rendelkezik, hiszen az utóbbi években négyszázmillió forintért új gépeket szerzett be. Ennek köszönhetően nemcsak a gyártókapacitás bővült évente százezer négyzetméternyi parkettával, hanem a termékpaletta is szélesebb körű választékot kínál a vásárlóknak. Az Egererdő Zrt. jelenleg négyszáz főt foglalkoztat teljes munkaidőben, de ezenkívül számos kisvállalkozást is ellát megrendeléssel. A belső, a szaktárca által kiírt pályázatokra benyújtott anyagaik eddig sikerrel jártak. Az európai uniós forrásokból azonban mind ez idáig önállóan nem nyert az erdőgazdaság, de a cégvezetés tervei szerint ezután az önkormányzatokkal és más cégekkel közösen pályáznának, hiszen az unió inkább az összefogást támogatja. A klímaváltozás és a széndioxid-kvótarendszer bevezetése miatt az erdők óriási jelentőséggel bírnak majd, ezért valószínűleg az Egererdő Zrt. szerepe is mindinkább felértékelődik a jövőben. Azonban az ezekhez fűződő jogok a tulajdonos Magyar Államot illetik. Á társaság fontosnak tartja, hogy az erdőterületek privatizációja ne folytatódjon, hiszen az erdészek egy személyben gazdálkodók, természetvédők és a közjóléti igény kiszolgálói is. Az idén az Egererdő Zrt. működési területén minden olyan típusú kártétel előfordult, amely az erdőgazdálkodásra jellemző. Elsődlegesen a fagy és az aszály okozott jelentős károkat, de a viharok és egyes helyeken az árvíz is rombolt A káresemények közt említésre méltó volt még a tűz, valamint a rovarok által okozott veszteség is. Sajnos idén is többször előfordult, hogy fatolvajok lopták meg az erdőgazdaságot és tettek kárt a növényi kultúrákban. Azonban míg korábban az egyéni szükséglet kielégítésére vágtak ki fákat, ma már inkább a szervezett, nagy értékű lopásra szakosodott csoportok járják az erdőt. A kivágott fa piaci értéke is hatalmas, több tízmilliós nagyságrendű, azonban a biológiai károkozás ezt sokszorosan meghaladja. A részvénytársaság alapvető ökológiai-szakmai célkitűzése, hogy a kezelésére bízott erdőkben továbbra is magas színvonalú gazdálkodást folytassanak, amely biztosítja a hosszú távon fenntartható fejlődést és a biológiai sokféleséget. Az erdőgazdálkodás sajátos helyzetéből ugyanis adódik, hogy árbevétel-arányos jövedelmezősége viszonylagosan alacsony: a körülményektől függetlenül, hosszú távon is kettőnégy százalék körül van. Éppen ezért az erdő nem a befektető cégek, társaságok célterülete, hanem kincsképző eszköz. Gazdasági célja a jövőben is az, hogy az alap- és kiegészítő tevékenységekben, így a faanyag-értékesítésben és a parkettagyártásban is teljeskörűen kihasználja a bennük rejlő ökonómiai adottságokat. A közjóléti tevékenységben is további lehetőségek rejlenek. Az Egererdő Erdészeti Zrt. munkatársainak társadalmi célja, hogy - az emberek igényeinek megfelelően - az erdőterületek védelmi, rekreációs, közjóléti funkcióit kiszélesítsék, és azokat valamennyiünk számára elérhetővé tegyék. a
