Heves Megyei Hírlap, 2007. október (18. évfolyam, 229-254. szám)

2007-10-22 / 247. szám

2 NEMZETI ÜNNEP HEVES MEGYEI HÍRLAP.- 2007. OKTÓBER 22., HÉTFŐ Az egész világot ámulatba ejtő tett volt forradalom Az '56-os Szövetség Megyei és Egri Szerkezete örökös elnökének visszaemlékezései Bátran kijelenthető, az 1956-os forradalom a kis magyar népnek az egész világot ámulatba ejtő tet­te volt - hangoztatja ma is dr. Tóth Ferenc. Szalay Zoltán Az '56-os Szövetség Heves Megyei és Egri Szervezetének örökös el­nökét kértük meg a forradalom 51. évfordulóján visszaemlékezés­re. Dr. Tóth Ferenc a saját élmé­nyeit osztotta meg lapunkkal.- Hozzánk csak később jutot­tak el a hírek 1956 októberében - meséli az akkor ifjú sebészorvos. - Valójában Szegeden kezdődött a később az egész országon át gyű­rűző mozgalom. Az egyetemen a diákok megalapították a Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesüle­tek Szövetségét (MEFSZ). Mind­ezt azután, hogy Rákosi és társai már olyan arcátlanságokat követ­tek el, amiket lehetetlen volt elfo­gadni. A szegediek megmozdulá­sáról tudomást szereztek a buda­pesti műszaki egyetemisták is, s követték hallgatótársaikat. Az ok­tóber 23-ai fővárosi események­ről az AKÖV (Autóközlekedési Vállalat) és a vasút dolgozói révén informálódtunk. 1956. október 23-án a műszaki egyetemről indultak a diákok a fő­városban tüntetni. A Bem térre már hatalmas tömeg érkezett. On­nan indultak tovább azzal a szán­dékkal, hogy elfoglalják a rádióit.- Mi azt hallottuk másnap Egerben - folytatja dr. Tóth Fe­renc -, hogy az egész ország fel­készült a ruszkik kiűzésére. A szovjetek a háború után azt ígér­ték, hogy összekötőként csak se­gítenek az újjáépítésben. Több mint tíz év után eszük ágában sem volt kimenni. Ez bőszítette fel leginkább Rákosiék tettei mellett a magyar népet! Egerben ezután számos tünte­tés volt. Október 26-án az akkori Népkertben (ma Érsekkert) le- döntötték a szovjet katona, köz­nyelven Iván szobrát.- Én a kórházban dolgoztam - emlékezik tovább az örökös el­nök. - A városbeli megmozdulá­sokban így nem vettem részt Azt tudom, hogy a néhai Kaknics Alajos és Tóth Sándor döntöttek le szobrokat. Kaknics halált meg­vető bátorsággal mászott fel a Lí­ceum tetejére, s dobta le onnan a Az egri Dobó-gimnázium is komoly szerepet játszott a forradalomban. A Csiky és a Széchenyi utca sarka volt december 12-én a megtorlás színhelye. vörös zászlót. Magam azon a színházbeli rendezvényen vet­tem részt, amikor megalakítot­ták a forradalmi szervezetet, ami­nek a tagja lettem. Október 27-én a városi pártbi­zottság épületénél lövöldözés tör­tént, majd 28-án a Gárdonyi Géza Színházban megalakult Eger Vá­ros Forradalmi Nemzeti Tanácsa.- Több pártíúnkcionáriust őri­zetbe vettek - jegyzi meg dr. Tóth Ferenc. - Voltak, akik maguk kér­ték, hogy a felkelők tartóztassák le őket, mert tartottak a lincselés- től... Szerintem a fordulópontot a budapesti, Parlament előtti vé­rengzés jelentette. Rálőttek a tün­tetőkre, sok halott, sebesült ma­radt a Kossuth téren. Ma sem tud­ni, ki volt a kezdeményező. Az oro­szok azt mondták, az ÁVO-sok voltak, azok meg az oroszokra kenték. Ez indította el az egyre harciasabbá váló tüntetéseket. Történelmi tény, a szovjetek Kádár Jánost erőszakkal rávették, vegye át az ország irányítását.- Jobb Laci az oroszok elé ment Makiárra. Tárgyalni akart velük - emlékezik Tóth doktor. - A szovjet parancsnok azt kérte tőle, hogy kössenek békét. Laci vála­sza az volt, hogy erre nincs joga, mert jelenleg a nép forradalma zajlik Magyarországon. Válaszul az oroszok elindultak Egerbe. Jobb Lászlót letartóztatták. Elein­te egy Poljakov nevű ezredes, egy tanárember volt a városparancs­nok. Köszönetét mondott a forra­dalmi tanács tagjainak, hogy ké­pesek voltak gondoskodni Eger élelmiszer-ellátásáról, az embe­rek biztonságáról. Később őt le­váltották... Ugrunk az időben, s 1956 vége következik. A Központi Munkásta­nács december 11-12-re országos munkabeszüntetést hirdetett meg. Időközben Tiszakécskén repülők­ről lövette Gyurkó Lajos vezérőr­nagy a szovjet emlékműhöz vonu­ló tömeget. December 8-án Salgó­tarjánban dördült sortűz, legalább nyolcvan halott maradt az utcán. S eljutottunk december 12-éhez, az egri sortűz döbbenetes napjához.- Kádár még novemberben ki­jelentette - eleveníti fel beszélge­tőpartnerünk -, hogy a forrada­lomban való részvétele miatt senkinek sem lesz bántódása. Ehhez képest... Az értelmetlen megtorlás része volt az egri eseménysor. Decem­ber 11-én este a nyomdánál sebe­Még ma sincs kinek és főleg miért megbocsátani dr. Tóth Ferenc érzéseiről így beszél - Keresztény lévén nincs bennem harag a szörnyű tettek elkövetői iránt, de sok emberrel szemben fenntartom a megveté­sem. Az egyik besúgóm is meg halt már. A betegem volt Míg kezeltem, beszélgettünk, s ő eze­ket tovább adta a hatóságok­nak Bennem él egy másik pil­lanat: az egyik sortűz-tárgyalá- son egy volt karhatalmistát hallgattak ki Azt magyarázta, ő ugyan ott volt a sortűznél, lőtt is, de nem célzott sen kire. A bí­ró csak annyit kérdezett tőle, hogyan mondja el, magyarázza meg mindezt az unokáinak Az Dr. Tóth Ferenc szívében már nincsen harag illető összeomlott, zokogásban tört ki, úgy vitték ki a terem­ből.. Én azt nehezményezem leginkább, hogy eddig senki nem kért bocsánatot az áldoza­toktól, vagy a hozzátartozóiktól Ezért aztán nekünk sincs kinek és mit megbocsátani sítettek halálra karhatalmisták két helyi fiatalt. Másnap, szünnap lévén, sokan a Széchenyi utcán sétálva beszélgettek. A Csiky ut­cán érkező negyventagú karhatal- mista alakulat tüzet nyitott a fegy­ver nélküli emberekre.- A 2-es kórházban - beszéli el dr. Tóth Ferenc - 14 embert ope­ráltam meg december 12-13-án. Bizonyságul 51 évvel ezelőtti kórlapokat mutat. Az egyik egy egri férfi állapotát írja le. A sortűz után került be. A lövedék a me­dencecsontját, az alsó végtagját roncsolta. Csak 1957. február 2- án tudták elbocsátani a kórház­ból. Hazafelé tartott a Csiky ut­cán, ahol fegyveres katonákat lá­tott. A postához ért, amikor fegy­verropogást hallott. Hogy mentse magát, a földre hasalt Ám így is eltalálta egy lövedék. Tóth doktor jól emlékszik egy fi­atal, csinos huszonéves hölgyre is, akit alhasi lövés ért A méhét lőtték szét..- A kórházban még a fürdőkád­ba is jutott a sebesültekből - mondja a nyugdíjas sebész. - A kórházi munkástanács vezetője­ként dr. Kovács András körzeti orvossal és dr. Fülöp Béla kórhá­zi főorvossal együtt pár nap múl­va bementünk a megyei tanácsra, ahol Bíró István kormánybiztos fogadott. Szenvedélyesen emel­A forradalom mártírjai SOK VESZTESÉGGEL ÍS járt a küzdelem a függetlenségért, a szabadságért. Az utcai harcokban több mint 2500 magyar vesztette életét. A se­besültek száma meghaladta a húszezret. Sokkal többen haltak, sérültek meg a meg­torlás során. A bírói dönté­sek alapján 472 halálos íté­letet hajtottak végre. tem szót amiatt, hogy egy törvé­nyes kormány hogyan lehet ké­pes üyen aljasságra. A következmény: dr. Tóth Fe­rencet éjszakánként zaklatták ál­lambiztonságiak.- A kórházigazgatótól 1957 au­gusztusában egy cetlin megkap­tam a felmondásomat - magya­rázza. - Szeptemberben egy éjjel ketten jöttek a lakásomra. Közöl­ték: öltözzek melegen, mert olyan helyre megyek, ahol hideg lesz. A Klapka utcai kapitányság­ra vittek. Belöktek egy cellába. Ott töltöttem három hónapot. Sokszor a sírás fogott el, hiszen a kislányom akkor volt egyéves, a fiam hét December közepén jö­hettem ki. Sokáig nem kaptam állást. Aztán jó barátom, dr. Pata­ki István közbenjárására az Eger környéki falvakban lehettem körzeti orvos. Másfél év után dr. Póka László sebész főorvosnak köszönhetően kerültem vissza a kórházba sebésznek. Arra hivat­kozott, hogy bírói ítélet nélkül tartottak fogva, s nem marasztal­tak el hivatalosan. A munkámra pedig szükség van. A rendszerváltozás idején lét­rejött '56-os Szövetség a forrada­lomnak, a hősöknek akart emlé­ket állítani, s arra ösztönözni, hogy minél jobban ismerjük meg annak az időnek a valós eseményeit.- A szövetség egri szervezetét 1991-ben tizenketten alapítottuk meg a Hatvani kapu téren - em­lékeztet a mai örökös elnök. - Százhármán vettünk részt az el­ső közgyűlésen. Mi készíttet­tünk az országban először em­lékművet 1956-nak Király Ró­bert szobrászművésszel. Szinte minden emlékező rendezvényen képviseltettük magunkat. Kü­lön is kiemelem Markó Katalint, aki szövetségünk mindenes ügy­intézője. Mára sajnos csak hat- vanhárman maradtunk... Megkérdeztük olvasóinkat Ön milyen gondolatokkal ünnepli az 56-os forradalom évfordulóját? koch györgy, Egerszalók:- Édesanyám és édesapám ak­koriban Budapesten éltek így otthon is elég sokat meséltek az akkori történésekről Ké­sőbb sok könyvet is elolvastam az 56-os forradalomról Az ün­nepségre viszont idén sem me­gyek ki, mert nem arról szól, amiről kellene. Szerintem a po­litikusok megpróbálnak előnyt kovácsolni maguknak belőle. ANGYAL ROXÁNA, EgprbdktO:- Pénteken volt az iskolai ün­nepség, amin megemlékeztünk az 56-os forradalomról és sza­badságharcról, idén nem szere­peltem benne. Valójában nem sokat tudok arról, hogy mi is történt akkoriban, a nagyszülő­im nem mondtak róla semmit Nem is érzem úgy, hogy közel állna hozzám akár az 56-os, akár a 48-as forradalom. PONGRÁCZ ANITA, Gyöngyössolymos:- Hivatalból ünnepelem október 23-át, ugyanis a községházán dolgozom. Számomra az abszo­lút nemzeti összetartozást és a büszkeséget jelenti. Az előbbi ki­fejezésére elénekeljük az Erdélyi Himnuszt is az ünnepségeken. A tavalyi események miatt van bennem kis aggodalom, de bí­zom az emberekben. nagy Zsófia, Gyöngyöstarján:- Hazaszeretet, büszkeség bátor­ság. Számomra ezek a legfőbb érzelmek, amelyekeszembe jut­nak. Minden évben szerepelek az iskolai megemlékezésen, de nem bánom. Szerintem ez szép dolog. Október 23a olyan ün­nep, amit tisztelnünk és ápol­nunk kell Mindig meghatódom, mert ilyenkor úgy érzem, hogy igazán összetartozunk TÓTH FRANCISKA, HatVCttU- Nehéz elképzelni 18 évesen az 1956-ban megtörtént eseménye­ket Történelmünk legellent­mondásosabb időszaka volt; az ébredés, a problémák megfogal­mazása, a békés, jó szándékú változtatni akarás került szem­be a hatalommal, az erőszak­kal, a megtorlás hosszú ideig tartó borzalmaival Azt hiszem, nem szerettem volna akkor élni POLONKAI JÓZSEF, HatVCttV- Bátor tettnek tartom, hogy egy kis ország forradalmat tudott csinálni egy olyan nagyhatalom ellen, mint a Szovjetunió. A for­radalom végül egyebek mellett a szervezetlenség miatt bukha­tott el Én még „ellenforrada­lomként” tanultam az akkor történtekről s döbbenetes volta '90es években egy egészen más olvasatot megismerni.

Next

/
Thumbnails
Contents