Heves Megyei Hírlap, 2007. október (18. évfolyam, 229-254. szám)

2007-10-19 / 245. szám

I 2 MEGYEI KÖRKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2007. OKTÓBER 19., PÉNTEK Kerékbilincs és igazságosabb, differenciált adórendszer Már a jövő héttől alkalmazhat­ják Gyöngyösön a szabálytala­nul parkolókkal szemben a ke­rékbilincset - hangzott el a kép­viselő-testület tegnapi ülésén. Az önkormányzat - mint azt megír­tuk - már korábban döntött az eszközök alkalmazhatóságáról, ám mostanra teremtődtek meg a bevezetés feltételei. Szerződést kötöttek az önkormányzati tulaj­donú Városgondozási Zrt.-vel a megbilincselt gépjárművek el­szállítására és tárolására. A vá­ros a közlekedési szabálysérté­sek jelentős csökkenését várja az intézkedéstől. Hosszas vita, majd ugyancsak hosszadalmas szavazási proce­dúra zajlott a jövő évi helyi adók­ról szóló rendeletmódosítás kap­csán. A beterjesztett fél tucat vál­tozat közül végül azt fogadták el, ami a kommunális adó megálla­pításánál az ingatlan alapterüle­te mellett annak komfortfokoza­tát is figyelembe veszi. Ennek révén egyes lakások adója csök­ken, ami a képviselők többsége szerint igazságosabb rendszert eredményez. A két szélső érték: egy 40 négyzetméter alatti, kom­fort nélküli lakás esetében nyolc­ezer, míg egy 150 négyzetméter fölötti összkomfortos lakás után 11 ezer 500 forint lesz az éves adó, az eddig egységes 8500 fo­rinttal szemben. ■ Bauer Tamás: , káros játék a népszavazás Az ország számára mérhetetle­nül káros a „népszavazási játék” - mondta csütörtök este a sajtó­nak Egerben Bauer Tamás köz­gazdász, aki a városban működő liberális klub vendége volt. Szerinte a Fidesz által a tandíj, a kórházi és a vizitdíj ügyében kezdeményezett referendum üzenete az, hogy tetszőlegesen eldönthetjük, fizetünk-e avagy sem. Holott nem lehet azt állíta­ni, hogy a dolgoknak nincsen ára, ha az úgymond „jó embe­rek” kormányoznak. Csak arról dönthetünk, hogy miként fize­tünk. Csak az fizet-e az adott egészségügyi, oktatási szolgálta­tásért, aki igénybe veszi, avagy mindenki. Ez a tét. ■ Közel százévesen ítélik halálra? a legszebb szárnyvonal Szilvásváradtól ritkán és kevés utassaLjár a kis piros vonat Ismét szóba jött vasúti szárnyvonalak - összesen huszonegy - bezárása. A tárca által felszámolni kí­vánt járatok sorában sze­repel a Szilvásvárad és Putnok közötti is. Sike Sándor lános - nevezzük így - az egyik szomszédos országból települt át, a MÁV-nál dolgozik már két évtizede, most pedig félti az állá­sát. Ezért sem akar beszélni azokról a változásokról, amelyek adott esetben az ő munkakörére is kihatással lesznek. Hallott ter­mészetesen a szándékról, ami szárnyvonalak bezárására irá­nyul. A gond ezzel az, hogy meg is tudja érteni a hátterét: ha nem gazdaságos, ne működtessék.- Tudod, ugyanakkor látom a rám nézve is szomorú következ­ményeket. Amikor magyarként Magyarországra települtem át, nagyon örültem, hogy hamar munkát találtam. Igaz, nem a legmagasabb végzettséget kívá­nó meló az enyém, de munka. Most pedig pont ez a baj. Ahogy jönnek a leépítések, az elsők kö­zött érhet el engem is. Főleg a családom miatt aggódom, hi­szen nemrégiben sikerült egy öreg házat vásárolnunk. Van rajta hitel is, jó len­ne tudni fizetni. A Gazdasági és Közlekedési Mi­nisztérium (GKM) vasúti szárnyvona­lak megszüntetésé­nek folytatását cél­zó elképzelése egyes politikai pártok tiltakozá­sát is kiváltotta. A Parlamenten kívüli Jobbik például Békés me­gyében ellenállási mozgalmat hirdetett, a legnagyobb parla­menti ellenzéki párt viszont saj­tótájékoztatón hívta fel a figyel­met arra, hogy mit is készít elő a GKM. A Fidesz arra kérte a gazdasági tárcát, hogy gondolja át a lépést. Fónagy János egyko­ri közlekedési miniszter rámu­tatott, hogy újabb 21 szárnyvo­nalat akarnak bezárni, ez össze­sen 700 kilométernyi pályasza­kaszt érint. így már 2000 kilo­méter hosszan szünteti meg a vasúti közlekedést a kormány­zat Magyarországon. Fónagy felhívta a figyelmet, hogy a A most tervezett szárnyvonal-megszüntetések - így a Szilvásvárad és Putnok közötti is - főként a turizmus szempontjából fontos országrészeket érintik ■ Tudom, hogy már alig- van utas, mégis saj­nálnám, ha vég­képp megszűn­ne erre a vonat­közlekedés. lisra redukálták, de mégis saj­nálnám, ha végképp megszűn­ne erre a vonatközlekedés. Az Eger-Putnok vasútvonal­nak az interneten külön web­oldala is van. Itt olvashatjuk: „hazánk talán legszebb vasútvo­nala Heves megye székhelyét köti öszsze a Sajó völgyében fek­vő Miskolc-Bánréve vasúti fővo­nallal, több kisebb község mel­lett érintve a friss városi rangú Bélapátfalvát, és a kedvelt kirán­dulóhelyet, Szilvásváradot. A pá­lya kanyargós, helyenként nem a legjobb állapotú, ezért az uta­zásra több időt kell szánni, de ez nem az a vonal, ahol sietni kell. Látványosságokból errefelé nincs hiány.” A vasúti közlekedés kiépítése jó száz éve kezdődött itt. A Szil­vásvárad (akkori nevén Szil­vás), Uppony és Bélapátfalva közti területeket 1900-ban a cseh lovagból lett erdőbirtokos, Wessely Károly vásárolta meg, aki Serényi László putnoki gróf segítségével 1906-ban hozzálá­tott egy jól szervezett, egységes rendszerként működő vasúthá­lózat kiépítésének. A hálózat gerincét az Eger Putnok közti normál nyomtávolságú vasútvo­nal adta. A vasútvonalat 1908. november 12-én adták át a for­galomnak, és évtizedeken át he­lyi érdekű vasútként (HÉV) üze­melt. Az első nagyobb korszerű­sítés 1947-49 között, több lé­pésben történt, ekkor nagyobb teherbírású sínekkel és akkori­ban korszerű monolit betonal­jakkal építették át a Királd és Putnok, valamint a Bélapátfalva és Eger közti szakaszt, hogy el­bírja a nagyobb tömegű teher- vonatokat. Az alagutak kereszt- metszetét is megnövelték. mostani szárnyvonal-megszün­tetések főként a turizmus szem­pontjából fontos országrészeket érintik, olyan településeket, amelyek számára csak az idegenfor­galom jelenthet ki­törési pontot. Pél­daként említette a fideszes politikus a Putnokot Szilvás­váraddal összekötő vasúti személyszál­lítás megszüntetését is. Ez a fel­számolandó vonal egyébként az egyetlen, amely a mostani kör­ben Heves megyét érinti. T. Ferenc harminc éve él Eger­ben. Putnokról jött ide tanulni a főiskolára. Megnősült, letelepe­dett, de azóta is rendszeresen hazalátogat édesanyjához.- Ma már én is autóval járok. Korábban mindig vonattal utaz­tam haza, Putnokra. Lehet, hogy lassú és kényelmetlen, de mind­ezért kárpótolt, hogy festői tája­kon zakatolt velünk a vicinális. Régebben még gőzmozdony járt erre, aztán jöttek a dieselmozdo­nyok, majd a „piroska”. Tudom, hogy ezen a vonalon már alig van utas, a járatokat is minimá­Nagyüzemek helyett természetvédelem A KILENCVENES ÉVEK második felében bezárt a régió két je­lentős üzeme, a királdi szén­bánya és a bélapátfalvai cementgyár. Ez a vasút forgalmá­ra is kihatott: a teherforgalom a korábbi töredé­kére csökkent Az érintett fal­vak a környezet- szennyező nagy­üzemek helyett a természet védel­mére helyezték a hangsúlyt, új vendégházakat nyitottak, több helyen felújítot­ták a turistautakat, és tanös­vényt építettek a fontosabb lát­nivalókhoz. A kilencvenes évek végére a Sajó feletti híd ártéri műtárgyának állapota veszélyesen leromlott. 1999-ben megépült az Eger melletti OMYA bányába ve­zető iparvágány, amit a bánya termé­keinek, elsősorban a Mátrai Hőerőmű füstgázainak tisztí­tásához használt nagy finomságú mészkőpor szállítá­sára használnak. 2000-ben Szilvásvára­don rendezték meg a máso­dik lovas-világtalálkozót, ami az 1986-os világbajnokság után ismét kitűnő reklámnak bizonyult a vidék számára. Megkérdeztük olvasóinkat Ön tart-e a kergemarhakór jelentette veszélytől? HANZA jenő, Gyöngyös- Sokszor eszem marhahúst, de nem tartok a kórtól. Bízom a magyar élelmiszer-kontroli­ban. Úgy gondolom, hogy a változatos étkezés fontos, sok mindentől megóvhat. Hiszen a ma használatos tápok, me­lyekkel az állatokat etetik, szintén veszélyesek lehetnek ránk nézve. Nem csak az agy­sorvadás érdemel figyelmet. H sípos adél, Gyöngyös- Igen, aggódom miatta. Pont most hallottam a hírt. Akkori­ban vásároltam marhát, így egy picit meg is ijedtem. Ez az eset szerintem ismét bebizonyí­totta, hogy most már komolyan meg kell fontolni, hogy milyen húsból főzünk Az biztos, hogy egy darabig nem lesz marha az asztalon. Nem valószínű, hogy ezek után venni fogok. nagy Csabán É, Hatvan- Régebben nagyon szerette az egész család a marhahúst, de ma már a vadast is inkább ser­téshúsból készítem. Amióta az első hírek megérkeztek a kór­ról, óvatosabbá váltam a vá­sárlásával. Egyébként is na­gyon drága. Helyette sokkal több csirkét, halat fogyasztunk, mert ezek egészségesebbek az emberi szervezet számára. MOLNÁR JÓZSEF, Hatvan- Csak ritkán eszem marha­húst, de szerintem nem veszé­lyes. Ha megfelelően készítik el, akkor nagyon finom. A nagy járványmizéria idején ép­pen Hollandiában jártam, s ott is ettem, igaz, utána kicsit aggódtam, hogy mi lesz, de semmi nem történt. Szerintem itthon bátran az étrendjébe il­lesztheti mindenki. Brüsszel a magas szintű oktatást ismerte el Az egri Eszterházy Károly Főis­kola Európai Uniós és Marke­ting Tanszéke elnyert egy brüsz- szeli pályázatot, ezen belül pe­dig a jelentős, az úgynevezett „Jean Monnet Tanszék” címet - tájékoztatott dr. Gaál Béla tan­székvezető. Elmondta: az itt fo­lyó magas színvonalú oktatást ismeri el Brüsszel az említett címmel, amivel nagyon kevés magyarországi egyetem büsz­kélkedhet. A Líceumban a „Globalizáció - Európai Unió - Magyarország” témában csütör­tökön tartott nemzetközi konfe­rencia ennek a pályázatnak a részét képezte - tudtuk meg.- Nem csak az oktatás, hanem különböző konferenciák, nem­zetközi szimpóziumok szervezé­sének a lehetőségét is megkap­tuk, mégpedig uniós támogatás­sal. Ennek egyik eseménye ez a mostani, aminek azért határoz­tunk meg viszonylag szélesebb tematikát, hogy ne korlátozzuk be egy szűkebb területre a részt­vevők körét. így lehetnek jelen a gyógyszerészet, a borászat, az agrárium, a nemzetközi marke­ting jeles képviselői is. Tehát mindazok a szakemberek, akik a saját területükön tudnak kap­csolódni a fő témához - mondot­ta dr. Gaál Béla. A résztvevőket egyébként dr. Hauser Zoltán, az EKF rektora, illetve Habis László, Eger pol­gármestere is köszöntötte. ■

Next

/
Thumbnails
Contents