Heves Megyei Hírlap, 2007. október (18. évfolyam, 229-254. szám)

2007-10-18 / 244. szám

4 VIRÁG EMESE, . Mátra Szakképző Iskola:- Azért csatlakoztam a SÉTA- programhoz, mert érdekel az új­ságírás. Én magam is írogatok, cikkeim az általános iskolában a suliújságban meg is jelentek, de\ még soha item láttam, hogyan ■ működik egy szerkesztőség, ho­gyan készül az újság a nyomda»* ban. ló ötletnek tartom ezt a programot, és szeretném, ha most mindenki érvényesülhet*^ ne, elmondhatná véleményét, hogy azt sokan megismerjék. A legszívesebben a kollégiumi élei­ről írnék, mert erről sok jó szto- 1 ïffvani Amelleí^" hogy érdekek, az írás, olvasni is nagyon szere­tek, így az újságokat is gyakran forgatom. w' FODOR ÁDÁM, Széchenyi István Közgazdasági és W Informatikai Szakközépiskola: Régóta érdekeLaz újságírás ezért jelentkeztem a SÉTA- programba - indokolja döntéséi - Sok minden foglalkoztat a kÖ- g zélettől a sporton át a kultúráig, s szeretném másokkal is meg% osztani a gondolataimat. Úgy vélem, a sajtón keresztül még több érdekes embert megismer^ hetek. Sajnálattal tapasztalom, hogy a té.véés az internet háttér­be szorítja az olvasást, különö­sen a fiatalabb korosztályban. Jó lenne ezen változtatni, s ehheav is megpróbálok hozzájárulni a magam szerény eszközeivel. Hi­szek abban, hogy az írott szó'*» nem veszít a varázsából a mo­dernnek mondott körülménye^ közepette sem. MAJER DÓRA, Berze Nagy János Gimnázium: V- Általános iskolás korom ótsK újságíró szeremék lenni. Az írá- “ saim még npjn jelentek meg se­hol, így a Hírlapban publikálhat tóm majd először a cikkeimet El­sősorban inkább a szépirodaion), érdekel, rnint az újságírói műfaj­ok. A lényeg azonban az, hogy imádok írni, és nem csak egys#^ gyerekkori álom;-hogy újságíró > legyek, hanem komolyan gondo­lom. Annak is örülök, hogy meg^ ismerhetem, hogyan működik a. szerkesztőség és milyen a nyorm dai munka. SAJTÓ ÉS HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2007. OKTÓBER 18., CSÜTÖRTÖK Berze Nagy János Gimnázium, Gyöngyös £.$ tanuí-M Szakközépiskola, Hatvan és Informatikai SzilágyiErzsébetGimnázii Széchenyi István Bármiből ki lehet hozni a legjobbat újságírás Immár ötödik alkalommal indul útjára a Sajtó és Tanulás Mától december elejéig négy középiskola diákjai­nak írásait olvashatjátok a SÉTA-oldalon. Az új programhoz egy régi és egy új SÉTA-s párbeszéde a kedvcsinálónk. Az évfolyam legbeszédesebb Gó­lyalányával, Schmidt Petrával arról beszélgetünk, hogy miért szeret írni. Ő most az egész SÉTA-csoportot képviseli.- Miért kaptad a „Legbeszéde­sebb Gólya” címet?- Ezt még a gólyatáborban kaptam, mert tényleg sokat be­szélek. Egyébként reálos osz­tályba járok a Szüágyiba, és egy­előre nagyon élvezem. Remé­lem, ez így is marad.- Honnan kapja egy reálos az indíttatást az íráshoz?- Igazából én sem tudom. Otthonról nem igazán jöhetett, inkább belülről jön. Mindig is nagyon szerettem olvasni, az írás inkább mostanában kez­dett el érdekelni. Főleg a min­denkit érintő témák foglalkoz­tatnak, amik ugyanúgy fonto­sak másoknak, mint nekem. Érdekelnek az emberek, a re­akcióik, viszonylag könnyen ki­ismerem őket, azt hiszem, nagyjából ennyi.- Szerinted ezek fontos tulaj­donságok egy újságíró szá­mára?- Fontos, hogy egy újságíró felkészülten lásson munkához, legyen szó bármilyen témáról, és ha interjút készít, akkor talál­ja meg a megfelelő hangnemet a másikkal. Azt hiszem, ez na­gyon sokat számít. És teljesen igaza van. Sejt ez a lány valamit erről az újságírósdi­ról. Tizennégy évesen éppúgy ol­vasgatja a női magazinokat, minta többi lány, érdekli a divat, ki szeretné alakítani a vélemé­nyét a világról. Aztán mikor az olvasásról kérdezem Petrát, mond valamit, ami nagyon meg­tetszik, mert meglepően reális, valami olyan, amit nem is vár­tam volna.- Sok mindent szeretek olvas­ni. Leginkább olyan könyveket, amik érzelmekről szólnak. Már­mint nem negatív értelemben érzelmesek. Régen szívesen ol­vastam „tini-könyveket” is, de ezekből már kinőttem, a felnőttkönyvekbe meg még nem nőttem bele.- Hogy kerültél kapcsolatba a SÉTA-val?- Olvastam a SÉTA-plakátot, a magyartanárunk is említette az osztálynak, hogy lenne egy Uyen lehetőség, és nagyon meg­tetszett. Jó, hogy írhatunk egy olyan helyre, ahol hozzáértő em­berek foglalkoznak az írásaink­kal. Még nem tudom, miről írok majd először, de igazán jót sze­retnék csinálni. Beszéltünk írásról, olvasásról, és itt az ideje, hogy feltegyem ne­ki minden diák kedvenc kérdé­sét: mit is gondol, mit is vár a jö­vőjétől. Ami nem túl igazságos eljárás, mert még én sem tudom igazán, de hát most én kérdezek.- Meg nem tudom. Lehet, hogy az írást megtartom a hob­bi szintjén. Félek attól, hogy eb­ből nem lehet Magyarországon megélni.- Máshol sem garantált a megélhetés, nem?- Sehol sem garantált, de pél­dául az orvosi pálya még nem te­lített, sőt... Újságíróként viszont nagyon nehéz érvényesülni. Ke­vés igazán jó hely van, s ezekért nagyon meg kell küzdeni, mert mindenki meg szeretné szerez­ni őket. De még van időm, nem én vagyok a végzős:- Tényleg, mi volt négy év alatt a legnagyobb élményed?- veszi át a kérdezést Petra a „régi SÉTA-stól”.- Azt hiszem, még előtte ál­lok. Nemsokára itt az Erzsébet- bál, amit már nagyon várok, ez a Szüágyi egyik leglátványosabb bulija, de talán ide sorolhatom az első cikkem megjelenését is. Az azért nagyon jó érzés volt- Miről írtál először?- Az volt a címe, hogy „Téli szünet szerintem...”. A saját téli szünetemről kellett naplószerű- en beszámolnom. Jó példa volt arra, hogy bármiből ki lehet hoz­ni a legjobbat. ■ Kormos Lili Szilágyi Erzsébet Gimnázium New York-blues (2.rész) H eringparti... ez is egy fe­ketelistás szó volt Bence számára. Melussal mon­dogatták ezt, mikor a diszkóban akkora volt a tömeg, hogy lépni nem lehetett. Ilyenkor ők voltak Heringék. A Heringsrác és a He- ringlány. Aztán volt olyan is, hogy megelégelték az egészet, fogták magukat, kiültek a park­ba beszélgetni. És hajnalban ha­zaballagtak. Jó volt. Éppen elha­talmasodott rajta a mosolygós állapot, és már kezdte is jól érez­ni magát, mikor valaki üvölteni kezdett, tiszta erőből megrán­totta a kabátját, és a következő pillanatban már a járdán hevert, miközben egy dühös taxis mél­tatta az anyukáját.- Észnél vagy, ember? Itt akarsz megdögleni? Eleged lett az életedből, vagy mi a franc? Bence egy darabig megszólal­ni sem tudott. Őt az előbb majd­nem elgázolták, és vélhetőleg az a koldus mentette meg, aki most az arcába kiabált. Jézus, ez az ember szakadt, büdös, az utcán éli a mindennapjait, és most ve­le üvölt, hát mit képzel ez?- Szálljon le rólam! Hagyjon békén! - EgyeÜen mozdulattal felpattant, eltaszította magától a fazont, és leporolta magát.- Semmi gond! Végül is nem kell megköszönnöd! Tudod, ha nem segítek, valószínűleg már tudnád a ma esti Knicks-meccs végeredményét, mert Szent Pé­ter elárulta volna neked.- Jó, most mit akar? Boruljak térdre? Emeljek magának szob­rot, vagy mit akar?- Öreg... játszhatod nekem a nagymenőt, de semmivel sem vagy jobb, mint én. Te valószí­nűleg egy klassz kis lakásban élsz, tele vagy lével, és bármit megengedhetsz magadnak. De rád van írva, hogy van mit ta­kargatnod, hogy a múltad már korántsem annyira vagány, mint a jelened. És az is ordít ró­lad, öreg, hogy marhára nincs senkid. Ez már végleg sok volt Mit oktatja őt ki ez a koszos csavar­gó? Milyen jogon? Hogy mer be­leszólni a dolgaiba egy olyan ember, aki valószínűleg min­dent elveszített?! Nem is felelt, csak otthagyta. Otthagyta és ment tovább. Már két utcával odébb járt, mikor még mindig a csavargó szavain dühöngött Majdnem el­ütötte egy taxi, majdnem meg­halt De az az alak megmentet­te. Ha nem teszi, akkor mindent elveszít. Akkor még a lehetősé­get is elbukja, hogy egyszer, egyszer az életben megbeszél­hesse a dolgokat Melussal. Hogy egyszer elmondhassa ne­ki, hogy akkor miért lépett le egyeüen szó nélkül. Végül beült egy bárba, dupla whiskyt rendelt, nem egyet, nem kettőt, és kezdte úgy érez­ni magát, mint valami szakadt alkoholista egy amerikai mű­vészfilmben. Végül is... Volt benne valami... Egy lepukkant bárban ült. A pultnál. New Yorkban. (Jövő héten folytatjuk) a Kormos Lili Szilágyi Erzsébet Gimnázium látszva nyerhetsz] ■ könyvvásárlás. 1 Ha minden héten olvasod a SÉTA- oldalt, értékes ajándékokat nyer­hetsz. Kérdésünk: HÁNYADIK SÉTA-PROGRAM INDUL MOST A HEVES MEGYEI HÍR­LAPBAN? A helyes vála­szokat október 24-ig levélben (3200 Gyöngyös, Török Ignác u. 8.) vagy e-mailben (heves.seta@ hevesmegyeihirlap.hu) várjuk. A neved mellett tüntesd fel az élet­korodat is! A jó megfejtést bekül­dők között a Líra és Lant Zrt. gyöngyösi Ady Endre Könyves­boltja által felajánlott 3000 forint értékű könyvvásárlási utalványt sorsoljuk ki. ■

Next

/
Thumbnails
Contents