Heves Megyei Hírlap, 2007. október (18. évfolyam, 229-254. szám)

2007-10-15 / 241. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2007. OKTÓBER 15., HÉTFŐ A pályaválasztást, az elhelyezkedést segíti a kiállítás a körcsarnokban A bolognai rendszerről, a felső­fokú szakképzésről, illetve a munkaügyi szervezet pályavá­lasztást és elhelyezkedést segítő szolgáltatásairól is előadást hall­hatnak az általános és középis­kolások, valamint a pályakezdő fiatalok kedden. Az Észak-ma­gyarországi Regionális Munka­ügyi Központ Egri Kirendeltség és Szolgáltató Központ, valamint a Pétervásárai Kirendeltség pá­lyaválasztási kiállítására 10 és 16 óra között kerül sor az egri körcsarnokban. Itt többek között a hazai és az európai uniós to­vábbtanulási, illetve munkavál­lalási lehetőségekről is tájéko­zódhatnak az érdeklődők. ■ Építőipari szakmabe­mutatók és üzemlátoga­tások is lesznek. A pályaválasztás előtt állók képet kaphatnak a közép-, és fel­sőfokú oktatási intézmények fel­vételi és képzési rendszeréről. Tartanak építőipari szakmabe­mutatókat is, az üzemlátogatá­sok során pedig a ZF Hungáriát, az ESCC egri bútorgyárat, a Sanatmetalt és a Hotel Flórát ke­resik fel a diákok. A munkaügyi szervezet égi­sze alatt Gyöngyösön október 18-án, Hatvanban pedig novem­ber 7-én és 8-án lesz pályavá­lasztási kiállítás. ■ B. Cs. Nincs engedély, bezárják a szeméttelepet Környezetvédelmi engedély hi­ányában október 31-étől bezár a kerecsendi szeméttelep. A doku­mentum beszerzése mintegy há­rommillió forintos kiadást jelen­tett volna az önkormányzatnak. Mivel a telepet 2009-ben min­denképpen be kellett volna zár­ni, az engedélyezésre fordított összeg aránytalanul nagy ki­adást jelentett volna. így a tele­pülésen keletkező hulladékot ez­után már más helyre kell elvin­ni. A szemétszállítás jövőbeni feltételeiről október második fe­lében születik megállapodás, a lakosságot pedig ezt követően tá­jékoztatják majd a hulladék el­helyezésének lehetőségeiről. ■ Milliárdok vesznek el a homályban feketegazdaság Megszüntetni nem lehet, mérsékléséhez is közös akarat kell Háromezer-hétszáz milli­árd forint tűnt el a ho­mályba tavaly hazánkban a szürke- és feketegazda­ság jóvoltából. Ez a GDP 17-18 százaléka. E pénzt utolérni már lehetetlen. Szalay Zoltán- Ha nincs különösebb kívánsá­ga, igénye, akkor gyorsan meg­egyezhetünk - közölte a vállal­kozó arra a kérdésre, hogy mennyit kér a munkájáért.- Mégis, mire gondol? - értet­lenkedett az épületfelújítás meg­rendelője.- Ha kér számlát - avatta be a „titokba” a mester -, akkor 150 ezerrel többe kerül. Ha nem, ak­kor mind a ketten jól járunk. Efféle beszélgetést rengetegen tudnának idézni. Gyakran így köttettek - s köttetnek ma is - az otthon körüli nagyobb megbízá­sos munkák. Építkezések, tataro­zások, gáz-, fűtés-, víz- és villany- szerelések, zárjavítások. A meg­bízónak olcsóbban számolnak számla nélkül, a megbízottnak pedig a bevétele után nem kell adóznia. Kicsiben ez is része a szürke- és feketegazdaságnak. Igazából az ilyesmit nagyban érdemes csinálni - tudja ezt jól szinte minden magyar. Igen so­kan meg is próbálkoznak vele. A Pénzügyminisztérium kimutatá­sa szerint a honi költségvetést sújtó eme jelenségcsoport elemei rendkívül változatosak, köszön­hetően az e hazában élők külön­leges leleményességének. Ebbe a körbe sorolható a napjainkban nagyon is kedvelt cigaretta- és üzemanyag-csempészet, a jöve­déki adócsalás, vagy a regisztrá­ciós adófizetés elkerülésére való törekvés. A számla nélküli szol­gáltatás szinte mindennapos, mi­/ Az építőipar az egyik fő terepe a feketegazdaságnak. Szabálytalanságok a foglalkoztatásban és a számlázásban is tetten érhetők. Képünk illusztráció. ként a jövedelem más formák­ban történő eltitkolása is. S akkor még nem tettünk em­lítést a számlagyárakról, no meg az áfacsalásokról. Utóbbira ér­zékletes példa az a nyomozás, amelyet az Egri ÁSZOK Kft. exportja kapcsán folytat különösen jelentős kárt okozó csalás bűntett megalapozott gya­núja miatt a Heves Megyei Fő­ügyészség fokozott felügyelete mellett a Vám- és Pénzügyőrség Központi Bűnüldözési Parancs­noksága. Mint már megírtuk, az egri cégnek más székhelyű gaz­dasági társaságok készítettek számítástechnikai termékeik­hez 2005-2006-ban az akkori forgalmi értéket jócskán megha­ladó összegű számlákat. A porté­kát Szabadkára vitték ki vám­szabadterületre, s egy amerikai off-shore cégnek adták el. Az már másnap visszaküldte a szál­Sokat segíthet a következetes, kiszámítható adópolitika is. lítmányt magyar vámáruraktár­ba, ahonnan - jóval kisebb el­lenértékért - Romániába szállí­tották. Ott aztán az árunak nyo­ma veszett. Az egri kft. a kivitel után igényelt vissza általános forgalmi adót. Ezzel e két év­ben több mint 1 mil­liárd 155 millió fo­rinttal károsították meg a magyar költségvetést. Hí­rek szerint fővárosi központú or­szágos hálózat foglalkozott az ef­féle tranzakciókkal. A szaktárca szerint a fekete- gazdaság körébe tartoznak még a fogyasztóvédelmi, a szellemi tu­lajdonjoggal szembeni jogsérté­sek, s a termékhamisítás is. Ugyanígy a járulékfizetés alóli kibúvás, a feketefoglalkoztatás. Építkezéseken, kisebb szerelő­vagy gyártóüzemekben, mező­gazdasági munkáknál Rendszeres ellenőrzések a feketézők kiszűrésére A MUNKAÜGYI FELÜGYELŐK, a társszervekkel együtt, több­ször is vizsgálták már a megye- székhelyen például azAgria Park területén zajló építkezést Áprilisban tizennégy munkálta­tó 101 munkavállalóját ellen­őrizték. Kiderült: hét foglalkoz­tató 46 személyt alkalmazott feketén. Nem jelentették be őket, vagy nem volt írásbeli munkaszerződésük, nem volt kitöltve az alkalmi munkavál­lalói könyvük sem. Tizenegy román állampolgár munkavál­lalói engedéllyel sem rendel­kezett. Legutóbb a múlt héten tartottak hasonló akciót ott. Végeredmény­ben semmi sem válto­zott a feketén való fog­lalkoztatás terén. igazán jellemző módi, hogy a munkáltató minimálbéren jelen­ti be alkalmazottait. Azért, hogy ne kelljen súlyos közterheket fi­zetnie utánuk. Ha jóindulatú, ta­lán még ad zsebből egy-két ez­rest vagy tízezrest a dolgozónak. Utóbbinak majd betegség esetén, vagy a nyugdíj-megállapításnál marad tátva a szája, hogy szinte alig kap pénzt. Országosan a rejtett gazdaság formái közül leggyakoribb a be­jelentés nélküli foglalkoztatás, az ügyek 30 százaléka, a számla hí­ján történő szolgáltatás, ami eléri a 20 százalékot, s a bérezési visz- szaélés 17 százalékkal. Mindez folytonosan nagy fej­törést okoz a törvényalkotóknak, s a végrehajtásért felelősöknek. Ehhez társulnak a támogatások, a pályázati pénzek körüli anomá­liák. Mindennek elkerüléséhez a szakemberek szerint szükséges a piac jobb átláthathatósága a monopolhelyzetek kialakulásá­nak megelőzésével, a tisztesség­telen verseny, a termékdöm- ping tiltásával, az erőfö­lénnyel visszaélés meg­akadályozásával, a fo­kozott minőségvéde­lemmel. Fontos le­het a közbeszerzé­sek szigorítása is, főleg a legnagyobb hazai építkezéseken. Sokat segíthet a követ­kezetes, kiszámítható adópolitika. A pénzügyi tárgyú bűntények nyomozását a pénz­Felgyorsuló igazságszolgáltatás a gazdasági ügyek elhúzó­dása az igazságszolgáltatás­ban szintén erősíti a fekete- gazdaságot szakemberek vé­leménye szerint Hosszabb idő eltelte után nehézkes a bizonyítás, nem egy esetben elévülés miatt szüntetik meg az eljárást. E téren az adhat reményt, hogy - mint a Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke a minap kö­zölte - az utóbb két-három évben felgyorsult az elbírá­lás. Már nincs egy esztendő­nél tovább húzódó ügy, fél­évesnél idősebb is csak hét van az országban. ügyminiszter kezdeményezésé­re a vám- és pénzügyőrség nyo­mozóhivatalai vették át a rendőr­ségtől. Utóbbi fegyveres testület munkatársai az ellenőrzések so­rán a helyszínek biztosításában segédkeznek elsősorban. A kereskedelmi és iparkamara álláspontja az, hogy a gazdaság kifehérítéséből eredő bevételeket - ütemterv betartásával - az adók és járulékok mérséklésére érdemes fordítani. Az adóalap szélesítésével, a kedvezmények mérséklésével növelhető az adó­zási fegyelem is. A bérköltségek szelektív csökkentése a foglalkoz­tatás javulását hozhatja magával. Megkérdeztük olvasóinkat Ön hogyan szorítaná vissza a feketemunkát? Top 50: Heves megye gazdaságának tükre DEBREi mátyás, Karácsond- Elsősorban a törvényeken kellene szigorítani. Akik feke­tén dolgoztatnak, azokat sok­kal jobban meg kellene büntet­ni, nem csak pénzbírságot kell rájuk kiszabni, hanem akár a működési engedélyüket is be lehetne vonni. Növelni kellene az ellenőrzések számát, a vizs­gálatokat pedig minden apró részletre ki kellene terjeszteni. KRISTONNÉ BOROS ALIZ, Eger- Egyértelműen több ellenőr­zés kellene, hiszen nagyon so­kan nincsenek bejelentve a hatóságoknál. Ez olyan kérdé­seket is felvet, hogy a feketén dolgoztatott munkavállalónak miből lesz nyugdíja? Az adó- és járulékterhek is közrejátsza­nak a feketegazdaság létezésé­ben, de a Parlamentben ülők is példát mutathatnának. demény ilona, Nagyréde- Szerintem több ellenőrt kéne alkalmazni minden területen, hogy vissza lehessen szorítani a feketegazdaságot. De amíg jobban megéri feketézni, mint legálisan intézni a dolgokat, addig nem lesz erő, ami meg­fékezi a jelenséget A tiltás egyébként is rendszerint a sza­bályok megszegésére sarkallja az embereket.- Hatékonyabban kellene el­lenőrizni és szigorúbban bün­tetni a feketézőket, főleg, ha nagy csalásról van szó. Jelen­legi állás szerint jobban meg­éri sumákolni, mint becsüle­tesnek lenni. A vezetők, cégtu­lajdonosok ezt rendszeresen ki is használják, hogy minél több pénz maradjon zsebben. Az ő körmükre kéne jobban nézni A megyében egyedülálló kiad­ványt jelentet meg november vé­gén lapunk kiadója az APEH Észak-magyarországi Regionális Igazgatóságával és a Heves Me­gyei Kereskedelmi és Iparkama­rával (HKIK) közösen. Ebből töb- ! bek között kiderül majd, melyek megyénk legjelentősebb vállal­kozásai, mivel foglalkoznak, mi­lyen értéket állítanak elő, s hány embernek adnak munkát. A nettó árbevételre, a hozzá­adott értékre, valamint az alkal­mazottak létszámára fókuszáló toplisták alapjául az adóhivatal 2006-os bevallási adatai szolgál­nak. Ugyancsak az APEH mun­katársai készítik az ezekhez kap­csolódó szakmai elemzéseket. A színes, számos infografikát és táblázatot is tartalmazó kiad­ványból megtudhatják az érdek­lődők, hol tart a megye országos és régiós összehasonlításban. Emellett megismerhetik köze­lebbről azokat a cégeket, ame­lyek a térségbeli gazdaság mo­torjaként tevékenykednek, akár a belföldi értékesítésben, akár az exportban számottevő telje­sítményt nyújtanak. A „top” vállalkozások bemu­tatkozására nem csupán a kiad­ványban, hanem a Heves Me­gyei Hírlapban is lehetőséget te­remt kiadónk. így hamarosan Olvasóink is bepillanthatnak a legsikeresebb cégek minden­napjaiba. ■

Next

/
Thumbnails
Contents