Heves Megyei Hírlap, 2007. október (18. évfolyam, 229-254. szám)

2007-10-09 / 236. szám

2 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2007. OKTÓBER 9., KEDD MEGYEI KÖRKÉP Nórádból lehet elhárítani a jelzőlámpák üzemzavarát Ma a turkálók aranykorát éljük használt ruha A kereskedésekben egész héten át óriási forgalmat bonyolítanak Folytatás az 1. oldalról A Magyar Közút Kht.-nál idén áprilisban végrehajtott átszerve­zés során regionális egységeket hoztak létre. Ennek következmé­nyeként az egri és a hevesi igaz­gatóság Miskolchoz tartozik, míg a gyöngyösieket a budapes­ti regionális főnökséghez sorol­ták. Ugyanakkor a gyöngyösi, a horti és a hatvani jelzőlámpák a salgótarjáni üzemmérnökség il­letékességébe tartoznak. A hiba- elhárítás azon múlik, hogy meg­találják-e a forrást a szükséges teendők költségeire. Annyit azonban Egerben megígértek, hogy továbbítják a nógrádi me­gyeszékhelyen lévő mérnökség­nek a jelzett problémát. ■ T. 0. Önálló és aktív munkakeresést segíthetnek elő Ügyfélorientált, új irodai környe­zet, valamint korszerű informa­tikai lehetőségek biztosítják, hogy a munkakeresők önállóan és aktív módon vegyenek részt új állásuk megkeresésében a munkaügyi központokban. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) modernizációs program- j jának első ütemében bevezette az Új Szolgáltatási Modellt. Az északi régió tizenhárom kiren­deltségében érhetők el azok az „Mpont, ahol munkára lelhet” megjelölésű terminálok, melyek segítik az álláskeresést. Az információs pontok, vala­mint otthoni internet-hozzá­férés, esetleg mobiltelefon segít­ségével az ÁFSZ-hez beérkezett összes aktuális, betöltetlen állás­hely is elérhető. A munkaadók dolgát egy új adatbázis elérése is segíti, amely­be az álláskeresők saját önélet­rajzaikat tölthetik fel. Számukra kínál új lehetőségeket az is, hogy a munkaügyi központba bejelen­tett állásajánlataik az ÁFSZ inter­netes álláskínálatába kerülhet­nek, így a legszélesebb hozzáfé­rést biztosítják az érintettek szá­mára. A munkaerőigény bejelen­tésekor a munkáltató választhat: az üresedést az interneten teszi közzé, vagy egyidejűleg közvetíté­si szolgáltatást is kér. ■ A nők egy csoportjának a turká- lás a szenvedélye. A reggeli nyi­táskor sok üzlet előtt kígyózó so­rok állnak, de ebédidőben is megugrik a forgalmuk. Eger belvárosában, a nemrég nyílt hatalmas turkáló bejárata előtt hétfőn reggel, a nyitás előtt hatalmas tömeg várakozik. Egy kutyáját sétáltató idős úr meg is kérdezi az egyik hölgyet:- Tessék mondani, mire vár­nak ennyien? Talán ingyen étel­osztás lesz?- Ez itt egy turkáló. Ma pakol­ják ki az új árut. Ezért a tumultus - jön a válasz, de a nő figyelme már a nyíló ajtóra összpontosul. Tódul a hölgykoszorú, köztük ele­gánsan öltözöttek, éppen fodrász­tól érkezettek, kevésbé divatosak, napi hajszában megfáradt közép­korú asszonyok, kisgyermeküket maguk után húzó fiatal anyukák. Percek múlva a hatalmas raktár- helyiség megbolydult méhkas­hoz hasonlít. Zizegő nejlonzsá­kokba tömik - egyesek válogatás nélkül - a holmit, mások lökdö­sődve kapják ki egymás kezéből a kecsegtetőnek tűnő zsákmányt: egy-egy pulóvert, dzsekit. Néhány fiatal fiú is megjele­nik a tömegben. Ők láthatóan a márkás holmit keresik. Repked­nek a márkanevek, egy-egy jobb minőségű darab azonnal a zsák­jukba kerül:- Nyolcszáz kilója. A hülyé­nek is megéri. Ezt egy rendes boltban tízezerért sem tudnád megvenni - biztatják egymást, bár láthatóan feszélyezi őket a nők sokasága. Akadnak vevők, akik pillanatok alatt három óriási zsákkal próbálják megközelíteni a pénztárat. Feltehe­tően ők azok, akik otthon átvá­logatva, felfrissítve, kivállfázva árulják tovább a portékát saját turkálójukban, immár ezeröt­százért. Mások sokáig nézege­tik a kiszemelt ing kézelőjét, nyakát. A túl kopott cucc még olcsón sem kelendő. Az első nap rohama után más­napra csendesedik a helyzet. S bár az ár naponta lejjebb és lej­jebb csúszik, a látogató napról napra kevesebb. Hiába, a jobb holmikat már az első napon el­kapkodják. A profi turkálók ismerik a vá­ros valamennyi second hand üz­..... Hol van a párja? Az emberek a hatalmas halmokban álló cipőket válogatják éppen nagy szakértelemmel az egyik egri turkálóban. A profi turkálók már jól ismerik a város vala­mennyi second hand üzletét. letét, s azt is tudják, hogy mi­kor, hol, melyik cég kínálja por­tékáját. Akadnak felkapott helyek, ahol igazán jó mi­nőségű, divatos ru­hákhoz lehet jutni. Egyes darabokon még az eredeti árcé­dula is rajta lóg, jelezve, hogy első tulajdonosa már a vásárlást követően ráunt. Ezek az igazi nagy fogások. Még akkor is, ha itt a kilónkénti ár már közelíti a háromezer forintot. Hiába, még mindig jóval olcsóbb egy-egy darab, mint egy márkás ruha­üzletben, ahol a hasonló mi­nőségért 10-15 ezer forin tot is elkérnek. Mariann három éve megszállottja ennek a A demokratikus ruhadarabok: nincs rájuk írva, hogy honnan vannak A turkálók kortól, nemtől, is­kolai végzettségtől függetle­nül rendkívül népszerűek. A demokrácia és az egyenlőség klasszikus színterei. Lehet azon fanyalogni, hogy más levetett gönceit nem túl trendi viselni, a profik azonban er­re is tudják a választ, amikor megjelennek egy-egy új ruhában, cip& ben, és learatják az elismerés babérjait: - Hja, kérem szé­pen! Nincs rá­írva, honnan van... különös hobbinak. Vallja, hogy ma egyedien és olcsón csak az tud öltözködni, aki a turkálók­ban keresgél.- Amikor megjelent a ren­geteg olcsó kínai cucc, én is bedőltem, és ezekben a bol­tokban vettem meg a ru­hát, cipőt. Aztán hamar rájöttem, hogy a minő­séggel komoly bajok vannak. A cipők gyorsan tönkre­mentek, a ruhák az első mosás után el­veszítették a szí­nüket. Egy ba­rátnőm cipelt magával az à . egyik túriba, és if > I azóta rabja let­tem. Szinte min­dennap beugrók valahová, hátha talá­lok valamit - mondja. Erzsébet három gyermek édesanyja, igencsak kevés jöve­delemből gazdálkodik a család, így őt sokszor a kényszer irányít­ja a turkálókba:- Egyik napról a másikra kinő­nek mindent, ráadásul a kamasz­lányom már a divatot is szeretné követni. A mi fizetésünkből nem telik luxusra, de szeretnénk ké­nyelmes, jó minőségű ruhákban járni. Ezt csak ezekben az üzle­tekben tudom beszerezni. Én a naptáramba is beírom, hogy mi­kor, hol, melyik cég árul. így pon­tosan tudom, hol kell gyerekru­hát keresni, vagy épp a férjem­nek egy téli dzsekit. Ismerem a városban az összes használtcipő- kereskedést is. Mondhatom, iga­zi kincsekre bukkanok néha. Az egyikben most vettem a lányom­nak egy vadonatúj márkás edző­cipőt, négyezer forintért. Ugyan­ezt a lábbelit a márkaboltban ti­zenötezerért árulják. Megkérdeztük olvasóinkat ■■ On szokott-e turkálókban vásárolni? Horogra akadtak végre a tópartra szokott betörők oláh istvánné Eger Csak nagyon-nagyon ritkán ve­szek valamit, amikor egy szép ruhadarabot, például pulóvert találok. Csak és kizárólag újat vagy újszerű ruhákat nézek meg, mert elvárom, hogy a mi­nősége is jó legyen. Mindig körbejárom az egri boltokat, hogy melyik helyen mi ol­csóbb, és így választom ki, mit és hol vásárolok meg. VÁSÁRHELYI ZSOLT, Eger Igen, szoktam turkálókba jár­ni, és vásárolni is. Gyermekru­hákat veszek általában, hiszen a kisbabák gyorsan nőnek, így csak egy hónapig tudjuk ráad­ni a dolgokat Azért a néhány alkalomért fölöslegesnek tar­tom megvenni újonnan, ami­kor a turkálóban tizedéért ju­tok hozzá. Utána a családban továbbadjuk a babaruhákat. pásztor csilla, Gyöngyös: Szoktam turkálóban vásárolni, hiszen sokszor olyan jó minősé­gű, megkímélt, alig használt külföldi ruhákra bukkanok, melyek itthon egyedi darabnak számítanak. A gyerekeknek kü­lönösen gyakran szoktam tur­kálóban vásárolni, hiszen gyor­san kinövik a ruhákat, és nem mindegy, hogy egy-egy holmit mennyiért lehet megvenni bállá jánosné, Gyöngyös: Mióta nyugdíjas vagyok, a ru­haneműket csak a turkálókból szerzem be. A pénztárcám nem engedi, hogy márkás darabo­kat vásároljak magamnak vagy a családomnak. Ha a tur- kálós ruhák olcsóbbak lenné­nek, az lenne a legjobb, de így is elégedett vagyok az árakkal. A minőséggel sincs gond, az angol ruhák kifejezetten jók: Már az eddigi adatok alapján is nagy bizonyossággal úgy tű­nik, hogy egy tavaly november óta tartó dicstelen sorozatra si­került most végleg pontot ten­niük a gyöngyösi zsaruknak. Mint Kompos Ferenctől, a vá­rosi rendőrkapitányság bűn­ügyi osztályvezetőjétől lapunk megtudta, a napokban két fér­fit csíptek el, akik alaposan gyanúsíthatok azzal, hogy több alkalommal is betörtek a markazi tó partján álló hétvégi házakba. A két gyöngyösoroszi illető­ségű férfinél a rendőrök már házkutatásokat is tartottak, amelyek során egyebek mellett horgászfelszerelések, kéziszer­számok, kerti kisgépek, és egyéb, vélhetően a betöréses lo­pásokból származó értékek, eszközök kerültek elő. Az „ura­kat” bűnügyi őrizetbe vették, és gyanúsítottként hallgatták meg. A hét végén aztán meg­született a döntés az előzetes letartóztatásba vételükről, így továbbra sem szabadlábon vár­ják az ügy folytatását. A továb­bi részletek tisztázhatósága ér­dekében az osztályvezető azt nem kívánta ecsetelni, hogy hány „balhé” terhelheti a jóma­darak számláját, de tekintve, hogy egy majd' egy éven át tar­tó sorozatról van szó, bizonyo­san többrendbeli cselekmény­ről kell számot adniuk. ■

Next

/
Thumbnails
Contents