Heves Megyei Hírlap, 2007. október (18. évfolyam, 229-254. szám)

2007-10-08 / 235. szám

HORIZONT HEVES MEGYÉI HÍRLAP - 2007. OKTÓBER 8., HÉTFŐ 14 Egymillió forintot nyer a legjobb diákcsapat Ezer előny, egy szabály ellenében ültess fát Ha végre beindul a program, az korántsem csupán lombot adna Egymillió forint jár annak a di­ákcsapatnak, amelyik megszer­zi a végső győzelmet a Magyar Nemzeti Bank „Monetary - közg^zdálkodj okosan” című or­szágos vetélkedőjén. Érdemes je­lentkezni, hiszen az MNB nem­csak a győztessel ilyen nagyvo­nalú: a második helyezett 750 ezer, míg a harmadik 500 ezer forinttal lehet gazdagabb. A tava­lyi és a tavalyelőtti sikerek után idén immár harmadszor. Az eredmény garantált: a diá­kok a játék során olyan pénzügyi­gazdasági ismeretekre tehetnek szert, amelyekre felnőttként igen­csak szükségük lesz: kiderülhet számukra, hogy mi az összefüg­gés az alapkamat és az infláció között, mire valók a bankkártyák, vagy mit jelent a THM és az EBKM. A vetélkedő három fordu­lóból áll. A selejtezőkön a csapa­toknak négy online tesztet kell kitölteniük. A továbbjutó csapa­toknak ezután esszét kell készíte­niük, amit az öt helyszínen (Bu­dapest, Debrecen, Győr, Pécs, Szeged) megrendezésre kerülő elődöntőkön az MNB szakértői­ből álló zsűri előtt védenek meg. A verseny legizgalmasabb ré­sze a döntő: itt egy szimulációs játékban kell részt venniük a já­tékosoknak, akik így maguk is kipróbálhatják, hogy milyen le­het a jegybank monetáris taná­csaként döntést hozni az alap­kamat mértékéről. A döntő 2008 márciusában lesz Budapesten, a Magyar Nemzeti Bankban. A felkészüléshez már most tesztelheti tudását bárki a Mo­netáris Tanács döntéseit szimu­láló „KamatKirály” című számí­tógépes játékkal a http://w- ww.lk.mnb.hu honlapon, vala­mint az MNB Látogatóközpontjá­ban. Jelentkezési határidő: 2007. október 15. ■ Eredetvédett termékeket vásárolunk? Az Európai Unió az utóbbi idő­szakban egyre többet kénytelen foglalkozni a különböző áruk ha­misításával. A mai „kalózok” ugyanis már nem feltétienül ka­lózhajón portyázva zsákmányol­nak. A legkifinomultabb módsze­rekkel lógókat, márkaneveket és igazolványokat, sőt gyógyszere­ket is másolnak. A termékhami­sítás elsődleges áldozatai a válla­latok és az ügyfelek. Az előbbiek a bevételen, az utóbbiak a minő­ségen veszítenek. Az Európai Parlament támogatja, hogy a tag­államok szintjén harmonizálják a „kalózkodás” szankcionálását. ■ Több tízezer hektárnyi olyan terület van Észak-Ma- gyarországon, ami mező- gazdasági szempontból ér­téktelen. Az erdősítés ren­geteg hasznot hozna. Ha. Suha Péter Pallagi László, az Egererdő Zrt. vezérigazgatója szerint az egyet­len nagy kérdés a társaság által fontolgatott erdősítési program kapcsán a pénz. Uniós források elérhetőek lennének, ám a támo­gatási rendszer olyan, hogy egy projektet két kasszából nem lehet finanszírozni. Márpedig erre len­ne szükség ahhoz, hogy néhány év alatt akár 70-80 ezer hektár­nyi új erdőt telepíthessenek.- Nagyon sok gyepterület van, ami jelenleg „gazdátlan”, leg­alábbis hasznosítási értelemben - fejtette ki Pallagi László. Álta­lában osztatlan közös tulajdon­ban lévő földekről van szó, ame­lyek elhelyezkedése, domborza­ti viszonyai nem alkalmasak mezőgazdasági termelésre. Vi­szont fokozottan fenyegeti őket például a talajerózió. Ezért kezd­tük meg egy Nógrád, Heves, Bor­sod megyére kiterjedő környe­zetvédelmi célú erdőtelepítés előkészítését. A vezérigazgató szerint a „kör­nyezetvédelmi célba" nem csak a fentebb említett területek fér­nek bele, de például különféle véderdők is, zaj, vagy porszeny- nyezés elleni védekezésként.- A probléma egyelőre az, hogy a nagyszabású telepítést két forrásból gondoljuk megva­lósítani: egyrészt az uniós erdő- telepítési támogatásokból, más­részt a közmunkaprogram kere­tében. Ez viszont azt jelenti, hogy gyakorlatilag egy projektre fordítanánk kétféle támogatást. És ezt az EU hogy úgy mondjam nem szereti. Ezért lenne fontos, hogy szülessen politikai akarat a megvalósításra, lehetőséget te­remtve a finanszírozásra - fejte­gette Pallagi László, érzékeltet­ve: nem kettős, pláne nem dup­la finanszírozást, „csupán” két különböző forrás felhasználását jelentené a két támogatási for­ma összevonása. Ha erre mód lesz, akkor az Egererdő Zrt. már a jövő esztendőben szeretne pá­lyázni legalább néhány száz hektárnyi terület környezetvé­delmi célú erdősítésére.- Már most, az előkészítés sza­kaszában legalább öt önkor­mányzat jelezte, hogy örömmel partner lenne a projektben. Úgy gondolom, ha évente csak 2-300 hektár telepítése történik meg, akkor is több évtizedre több ezer embernek tudnánk biztos, majd' egész éven át tartó munkát, meg­Ha évente csak 2-300 hektár telepítése történik meg, az több ezer embernek adna munkát, megélhetést biztosítana. Képünk illusztráció. élhetést biztosítani - ecsetelte az erdészeti társaság első embere. Azt is hozzátette: nem „csupán” a döntően alacsonyan képzett, vagy képzetlen munkaerő foglal­koztatását segíthet­né elő a telepítés, il­letve az azt követő gondozás, de szak­emberek állásának megtartását is szol­gálhatná. Az erdé­szed szakma, az ál­lami erdészet tevé­kenységének változása miatt ugyanis egyre fenyegetőbb, hogy hamarosan munka, feladat nél­kül maradnak jól képzett erdész szakemberek. Az új telepítések menedzselése számukra is fon­tos, hasznos és hosszú távú fel­adatot adna. A társadalom egészének kö­zép- és hosszú távú előnyöket jelentene az er­dőtelepítési program.- Azt sem titkolom, társasá­gunk szempontjából az is jelen­tős érv, hogy az erdősítéshez szükséges csemetéket magunk állítanánk elő. Jelenleg a káli cse­metekertünk nagy­jából a fele kapaci­tással működik, nyil­vánvalóan jó lenne, ha ez fölfelé változna - hozott egy újabb érvet Pallagi László. S bár nyilvánvalóan saját érdeke is a tár­saságnak, hogy a projekt megva­lósuljon, a vezérigazgató hang­súlyozta: sokkal többről van szó, mint cégérdekről. Az egész tár­sadalom jövőjét közép- és hosszú távon meghatározó lehetőség­ként aposztrofálta a nagyszabá­sú erdőtelepítési programot. Amihez folyamatos képzési program is kapcsolódna. Mint is­mert ugyanis, tavaly Gyöngyö­sön - dr. Magda Sándor kezde­ményezésére - indult el az első OKJ-s erdőművelő képzés, döntő­en az erdészeti közmunkában részt vevők számára. Ebben is természetesen részt vett az Egererdő, mind az oktatásban, mind a foglalkoztatásban. Azóta- mint azt megírtuk - már idén is lezajlott egy tanfolyam, s jövő­re is terveznek hasonlót. Sőt, a „gyöngyösi minta” sikere nyo­mán immár a közmunka-pályá­zat feltétele, hogy a foglalkoztató- esetünkben az erdőgazdaság - köteles a közmunkában résztve­vők legalább tizedének szakmai képzést is biztosítani. Az elméle­ti képzésben az Egererdő part­Igaz, hogy elrendelhető az erdősítés, ám fizetni akkor is kell pallagi László szerint különö­sebb jogszabályi változtatáso­kat nem igényelne az elképze­lés megvalósítása. A hatályos erdőtörvény ugyanis módot ad arra, hogy a hatóság, vagy pél­dául az önkormányzat közér­dekből elrendelje adott terüle­tek erdősítését. „Ha a kömye- zetvédelem nem közérdek, ak­kor mi az?”, tette fel a költői kérdést a vezérigazgató. Rá­adásul a területek tulajdono­sainak jogai nem sérülnének, hiszen olyan földekről van szó, amelyek épp a tulajdonosi szerkezet, illetve a területi adottságok miatt kihasználat­lanok. A hosszá megtérülés és a magas kockázat miatt pedig a magántőkének eszében sincs épp erdőtelepítésbe fogni. Az érem másik oldala viszont az: az említett jogszabályi passzus azt is kimondja, hogy az erdá sítés finanszírozásáról az el­rendelő köteles gon­doskodni. így már érthető, hogy miért nem él­tek például az önkor­mányzatok az 1996 óta fenn­álló köte­lezés le­hetősé­gével. nere a Mátra Szakképző Intézet, ami szintén örömmel részt ven­ne egy folyamatos képzésben is.- Mindez jól mutatja, hogy az „egyszerű munkaadáson”, foglalkoztatáson messze túl­mutatna a környezetvédelmi célú erdőtelepítés.Valóban nem túlzás azt kijelenteni: másfél­két évtizedre adna biztos meg­élhetést legalább ezer ember­nek. Hiszen nem „csupán” tele­píteni kell, de az ültetvényeket aztán ápolni, gondoskodni a vé­delmükről, a kártevők, a va­dak, a tűz ellen, csak hogy a legfontosabbat említsem. Mindeközben sokan szerezhet­nének hosszú időre piacképes képesítést, s mindemellett - a fő célkitűzésnek megfelelő­en - javulna a környezeti ál­lapot. Úgy vélem, ez annyi előny, ami talán se­gít kialakíta­ni azt a bizo­nyos politikai akaratot a „két- » lábú finanszí­rozás” meg­valósítható­sága érde­kében - fejtette ki Pallagi Ï László. A REJTELMES SZIGET JULES VERNE regénye alapján, írta: CS. HORVÁTH TIBOR rajzolta: FAZEKAS ATTILA 83. A TELEPESEK EKÖZBEN IS CSAK FEGYVERREL ME- „.o . »RÉSZELIK ELHAGYNI A GRÁNIT-PALOTÁT. EGY ^ PERCRE SINCSENEK BIZTONSÁGBAN A SZIGE­TEN KÓBORLÓ KA­LÓZOK MIATT. M: *JSsmí' & ■•■I — ‘-«CS*, MOST MAR NEM HALOGATHATJUK TOVÁBB A DOL­GOT. HAJTÔVADASZATOT KELL RENDEZNÜNK UTÁNUK. MIRE SOR KERÜLHET A TERVEZETT „HADMŰVE­LETRE ", BEKÖSZÖNT AZ 1868-AS ESZTENDŐ. Tó- VIRÖL HEGYIRE ATKUTATjAKäPS^^ÄB*« 249 A SZIGETET, DE * A KALÓZOK­NAK NYOMÁT SEM LELIK. EGY NAPON A MAJORSÁG KÖZELÉBEN KÖSZÖNT RAJUK AZ ALKONY. ELHATÁROZ­ZÁK, HOGY OTT FOGNAK ÉJSZAKÁZNI.

Next

/
Thumbnails
Contents