Heves Megyei Hírlap, 2007. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)

2007-09-07 / 209. szám

HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2007. SZEPTEMBER 7., PÉNTEK 2 MEGYEI KÖRKÉP l H |■'■«í4 '■> MMMM 'MM I Ml<w% MMM N M MM NMMMMMMMMMN ^ §£ Fodor Gábor a régiót i$ kérte: támogassák a beruházást Nem találtak fertőzött terméket kecskebaj Az állat-egészségügyi hatóság csak a forralt nyers tej fogyasztását ajánlja Folytatás az 1. oldalról Az útalapban megmaradt pénz­ből a Nógrád, Borsod-Abaúj- Zemplén, valamint Heves megyét is képviselő regionális tanács másfél milliárd forintot kapott, aminek felhasználására javasla­tot is tehet. A gyöngyösi nyugati elkerülő út megépítéséhez pedig valamivel több mint 900 millió forintra lenne szükség. Ez pedig a rendelkezésre álló összegnek több mint a felét el is vinné.- A beruházáshoz megvannak az engedélyek, már csak a mun­kát kellene folytatni. Ezért kér­tem az Észak-magyarországi Re­gionális Fejlesztési Tanács segít­ségét, hogy minél hamarabb elké­szüljön az ominózus útszakasz - indokolta kezdeményezését la­punknak a politikus. Fodor Gábor ugyanakkor azt is hozzátette: megfelelő összefo­gással a megye érdekérvényesítő képessége elég lehet ahhoz, hogy a régió a gyöngyösi beruházás mellett döntsön. ■ J. M. Összefogással őrizték meg az önállóságot A nyár elején jelezte a tenki falu­vezetés iskolatársulási szándékát Hevesnek. A túl kései határidő miatt azonban a megkeresett ezt elutasította. Hosszas számolgatás következett, s a közalkalmazottak plusz tehervállalása végül is még­mentette a Szent Imre Általános Iskolát- A tenki általános iskolába jár­nak erdőtelki, átányi és hevesi gyerekek is, számukra a napközi és a tanulószoba nagy vonzerő­vel bír - mondta Török Margit polgármester. - Ezért is kellett fenntartani ezt lehetőséget, holott a törvény a napközit nem csoport­ként, hanem gyermekszám alap­ján finanszírozza, 24 ezer forintot adva egy tanulóra éves szinten. A közalkalmazottaink önként mondtak le az étkezési utalvány­ról, vállaltak többletmunkát is, többek között a térítés nélküli te­hetséggondozást. így az önállósá­got megtartva, létszámleépítés nélkül kezdhettük meg 153 gye­rekkel a tanévet - jelezte a falu­vezető. ■ Kevés kecsketej alapú ké­szítmény fogy, nagy ré­szük ellenőrzött körülmé­nyek közül kerül a fo­gyasztók asztalára. Kovács János Míg a nyugati határszélről újabb és újabb, kecsketej által közvetí­tett vírusos agyhártyagyulladá- sos betegekről érkeznek hírek, addig a megyében évtizedek óta nem fordult elő hasonló állati ere­detű termékkel közvetített meg­betegedés. Igaz, a kecsketej és a belőle előállított készítmények nem széles körben elterjedt nép­élelmezési cikkek. Pedig esetle­ges vírusközvetítő kecskék itt is vannak, noha az állatállomány egészéhez képest elenyésző lét­számban. Nagyüzeminek mondható kecsketartással kevesebb mint fél tucat vállalkozás foglalkozik He­vesben, az állomány pedig né­hány százas nagyságrendűre te­hető. A szakemberek szerint a hi­vatalosan, engedéllyel működő gazdaságokkal aligha lehet prob­léma. A dunántúlihoz hasonló eset nálunk leginkább az egy-két jószágot tartó gazdáknál, a háztól elvitt tejnél fordulhat elő, ameny- nyiben a tejet - nem feltétlenül csak a kecskéét - felforralatlanul fogyasztják. A Heves Megyei Élelmiszer­lánc-biztonsági és Állat-egészség­ügyi Igazgatóság vezetője, dr. Bu­sák Károly elmondta; már eleve csak a szükséges szakhatósági engedélyek birtokában, a szigorú feltételek teljesítése esetén lehet üzletszerűen állattartással foglal­kozni. Kecskés gazdaságból pe­dig nagyon kevés van a térség­ben. A szakemberek folyamato­san ellenőrzik a vállalkozókat ál­lat-egészségügyi szempontból, az élelmiszer-előállítással is foglal­kozóknál pedig az élelmiszer-biz­tonsági feltételeket is vizsgálják. A főállatorvos szerint egyéb­ként kockázatos bármilyen for­rásból származó nyers tejet forra- latlanul fogyasztani, ő ezt senki­nek sem ajánlja. A vírustovábbí­tó állat egyébként tünetmentesen hordozza a kórt. Járványügyi szempontból a megyében évente alkalomszerűen, csak elvétve for­dul elő egy-egy, kullancs által ter­jesztett agyhártyagyulladásos eset Tömeges megbetegedés pe­Nagyüzeminek mondható kecsketartással kevesebb mint fél tucat vállalkozás foglalkozik Hevesben, az állomány pedig néhány százas nagyságrendű dig mintegy húsz éve, Bélapátfal­ván alakult ki utoljára, amikor a gyanú a forralatlan tejre, mint a kullancs által ter­jesztett vírus közve­títőjére terelődött. Á kullancs által terjesztett vírusos agyhártyagyulladás elleni megelőző ol­tást ugyanakkor vi­szonylag kevesen .......... v eszik igénybe. A tapasztalatok szerint a körzeti orvosnál legin­kább még a nyári kirándulósze­zon elején, illetve gyermekek tá­borozása esetén kérik az érintet­tek vagy a szülők az ezerforintos nagyságrendű kiadással járó vé­A szakemberek szerint a hiva­talosan, enge­déllyel működő gazdaságokkal aligha lehet probléma. dőoltás-sorozatot. Amit egyéb­ként az erdőn dolgozók, erdésze­ti munkások automatikusan megkapnak. A Mát­ra és a Bükk térsége az agyhártyagyulla­dás vírusát hordozó kullancsok szem­pontjából országo­san közepesen, illet­ve gyengén fertőzött területnek számít. A megyeszékhely környékén két-három kecskefarm található, ezek egyike az Sz plusz Sz Szövet­kezet által az Eged-hegy alatt mű­ködtetett állattartó telep és sajt­üzem. Szabó László, a szövetke­zet illetékese lapunknak elmond­Nyersen vagy inkább pasztőrözve igyuk a tejet? csak elvétve találni nyers kecsketejből készült sajtokat a kereskedelmi forgalomban. A készítők - biztos, ami biztos alapon - eleve pasztőrözött, vagyis forralt és így csíramente­sített alapanyagból készítik a sajtokat. Mert elvileg a fert& zött tejből készült sajt maga is fertőzésforrás lehetne, hiszen a sajtérlelés folyamata során nem képződik annyi hő, amely önmagában elég lenne a víru­sok és egyéb kórokozók elpusz­tításához. Pedig a ma hatályos rendeletek utóbbi sajtkészítő módszert is engedélyezik. Igaz, szigorúb­ban ellenőrzött keretek között. A szabályozás nem tiltja, csak éppen a tej minősítéséhez köti. Rendszeresen, tíznaponként el­lenőrzött, kiváló minőségű tej­ből van erre mód. ta, hogy a kecsketejet semmilyen formában sem értékesítik: a közel százdarabos állatállománytól , nyert tejet teljes egészében feldol­gozzák. Évente összesen 2-300 kilogramm kecskesajtot értékesí­tenek, szinte kizárólag csak a nagy szupermarket-hálózatokon keresztül. Az elmúlt időszak ese­ményeinek hatására sem érzéke­lik, hogy megcsappant volna az érdeklődés és a kereslet a Kiváló Magyar Élelmiszerként többszö­rösen elismert termékeik iránt. A sajtokat pasztőrözött tejből, tehát olyan hőkezeléssel készítik, ami elpusztítja az esetleges kór­okozókat. - A környéken nem volt probléma a kullancs által ter­jesztett vírusokkal, mi a család­dal csak nyersen isszuk a kecs­kék tejét - mondta el ennek bi­zonyságaként Szabó úr. A kecsketej és -sajt ese- ; tén is inkább divatos, vá­lasztékbővítő, prémium termékről van szó, nem pedig tömegfogyasztásra szánt élelmi­szerről, amit az ára is mutat A kecskesajtokat jellemzően a hét­köznapi közfogyasztású termé­kek árának több mint duplájáért, háromezer forintos kilónkénti ár­tól lehet megvásárolni. Drága, de kedvező élettani hatással bír A kecsketej és -sajt fogyasz­tása az évezred környékén lett népszerű, komoly tábora. van a bioélelmiszer-hívők kö­rében is. A magas ár viszont komoly korlát. Pedig egy ter­mészetes kecskesajt esetében értékarányos a magas ár. Egyrészt azért, mert míg egy tehén napi 30 liter tejet ad, addig egy kecske legfeljebb hármat, miközben mindkét esetben nagyjából 10 liter tej­ből készül egy kilogramm sajt. A rajongók szerint a kecsketej élettani hatása rendkívül kedvező, csonterő­sítő tulajdonsága miatt is népszerű. A szakirodalom adatai alapján emészthetősé- t: gében és összeté­telében a legközelebb áll az anyatejhez. Zarándokok sokasága a Bazilikában ereklye-látogatás Kis Szent Teréz tisztelői imádkoztak közbenjárásért Változik a szakképzés és az intézményi rendszer A szeptember közepén tartandó budapesti Városmisszió alkal­mából hazánkba is elhozták Lisieux-i Kis Szent Teréz erek­lyéjét. A Kármel-rend tagja a XIX. század végén élt kolostor­ban, és 24 évesen halt meg tüdő- betegségben. A korán árvaságra jutott lány teljesen Istennek ajánlotta rövid életét. A társmisz- sziók védőszentjét II. János Pál pápa 1997-ben emelte az egy­háztanítók sorába. A nemes fából készült díszes ereklyetartó már eljutott öt vi­lágrész mintegy ötven országá­ba. Mielőtt a fővárosba érkezne, látható számos helyen, így az Eg­ri Főegyházmegyében is. Szer­dán Gyöngyösön a Nagytemp­Sok településről érkeztek hívek, hogy közelről is láthassák az ereklyetartót lomban imádkoztak az 1927-ben szentté avatott szerzetes tiszte­lői, tegnap pedig az Egri Bazili­kát népesítette be a zarándokok sokasága. Először dr. Katona Ist­ván segédpüspök mutatott be szentmisét, majd Kis Szent Te­réz életét ismertették filmvetí­téssel kísérve a katolikus oktatá­si intézmények tanulói részére. A délután folyamán szentség- imádást tartottak, este és éjfél­kor újabb szentmise következett. Imaórák keretében hajnalig vir- rasztottak az egyházközségek hívei. A ma reggel 7 órai szent­mise után Miskolcra indul az ereklyét szállító autó, majd a fő­egyházmegyén belül eljut még Sátoraljaújhelyre is. ■ F. B. Az egri Líceumban rendezett konferenciát csütörtökön a Szo­ciális és Munkaügyi Minisztéri­um (SZMM), a Nemzeti Szak­képzési és Felnőttképzési Inté­zet, az Oktatási Hivatal, vala­mint a regionális fejlesztési és képzési bizottságok. A tanácsko­zás a szakképzés szereplőinek tájékoztatását volt hivatott szol­gálni a jogszabályi változások­ról, a reformok céljairól és eszkö­zeiről. A szakképzési, illetve a szak­képzési hozzájárulási törvény módosításáról, valamint az új te­rületi integrált szakképzési köz- pont-modellről Mátyus Mihály, az SZMM főosztályvezetője tar­tott előadást. A minisztériumi tisztségviselő lapunk kérdésére elmondta: a törvény több ponton is változik, és egyúttal a képzési feladatellátásnak olyan új mo­delljeit teremti meg, amelyben a közös feladatvégzés és a képzés gazdasági igényekhez való igazí­tása kap nagy hangsúlyt. Ez az intézményrendszer bizonyos át­alakításával is jár. Ezen túlmenő­en a szakmai vizsgák komplex rendszerének megteremtését is megcélozzák a módosítások.- Nagyon fontosnak tartom a pályakövetési rendszer beveze­tését is mind a szakképzésben, mind a felnőttképzésben, hogy csak a leglényegesebbeket em­lítsem - tette hozzá Mátyus Mi­hály. ■

Next

/
Thumbnails
Contents