Heves Megyei Hírlap, 2007. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)

2007-09-06 / 208. szám

2007. SZEPTEMBER 6., CSÜTÖRTÖK - HEVES MEGYEI HÍRLAP FÜZESABONY ÉS KÖRZETE 5 Találkozó a Tisza-tónál, kerekes székkel a vízi sétányon A Halmozottan Sérültek Heves Megyei Szüló'szövetsége tavaly­előtt decemberben alakult. Szék­helye Poroszló, három évre meg­választott elnöke a községben élő Domán Zoltán. A szövetség az elmúlt hét vé­gén rendezte meg a sérült gyer­mekeket nevelő családok II. Ti- sza-tavi találkozóját. Az egész napos program során a művelő­dési ház szépen felújított, aka­dálymentesített környezetében szívesen láttak minden érdeklő­dőt. A résztvevők a vízi sétányt és tanösvényt is megtekinthet­ték, akár kerekes székekkel is.- Célunk, hogy a halmozottan fogyatékosoknak és családjuk­nak segítséget nyújtsunk társa­dalmi, erkölcsi, anyagi problé­máik megoldásában, képvisel­jük érdekeiket - mondta az el­nök. - Szerencsére sok ember előtt a „halmozottan sérült” foga­lom ismeretlen. A szülőszövet­ség szeretné mindenki által ért­hetővé tenni, hogy mit is takar ez az elnevezés. Ezek a gyere­kek többnyire a központi ideg- rendszer sérülése következtében több fogyatékossággal kénytele­nek élni mindennapjaikat. Moz­gásukban súlyosan akadályozot­tak, különböző mértékben értel­mileg is károsodottak. A gyak­ran előforduló epilepszia, bel- szervi betegség tovább rontja az életminőséget. ■ nyeste ferencné, Mezőtárkány - Részben pályázati pénzből, részben önerőből megújult és bővült az iskolánk épülete. Új emelet épült, s két új informati­kai tantermet alakítottak ki. A szomszédos Egerfarmossal in­tézményfenntartói társulást hoz­tunk létre, remélem, ez nem lesz befolyással az oktatás színvonal­ára. Az egyúttal közösségi ház­ként is működő intézmény hát­só bejáratánál létesített helyiség­ben a felnőtteket várják, hogy is­merkedjenek az internettel. Bí­zom benne, hogy sokan kihasz­nálják a lehetőséget. ■ Egyetlen tőke hárslevelű borászat Aldebrőn emlékszobát kap Rácz Pál pincemester A nevezetes szőlő a leírás szerint közepes időpontban fakad és virágzik. Cukorgyűjtő képessége jó, bogyói jól aszúsodnak. Képünk illusztráció. A Debrői Hárslevelű bor szülőatyjának, Rácz Pál­nak a tiszteletére emlék­szobát avatnak holnap Aldebrőn. Az emlékhely a Leader-program hatszáz­ezer forintos támogatásá­val valósult meg. Sziráki Márta Az erdélyi Csekelakán, nemesi származású családban 1888. ok­tóber 10-én született Rácz Pál. Elemi iskolái után a nagyenyedi és a gyulafehérvári kollégium­ban érettségizett, érdeklődése a gyümölcs- és szőlőgazdálkodás felé irányult. A Maros mentén és a Küküllő völgyében fekvő hí­res borvidéken szerzett életre szóló elméleti és gyakorlati is­mereteket. Katonai szolgálatra az olasz frontra vezényelték, majd a tria­noni békeszerződés után nem erdélyi otthonába tért vissza, ha­nem Budafokon telepedett le. A háború miatt félbeszakított bo­rászati tanulmányait folytatta, és pincemesterként kiváló ered­ménnyel fejezte be. 1922-ben családot alapított, egy évvel ké­sőbb született meg fiuk, Ernő. (Ő egyébként ma Aldebrő dísz­polgára). Rácz Pált 1925-ben a kompolti Állami Béruradalom pincegazdaságának a vezetésé­vel és szőlőbirtokainak felügye­letével bízták meg. Amikor a debrői, mintegy har­minc holdnyi szőlészet felügye­letét átvette, csupán egyetlen hárslevelű-tőkét ta­lált, az öszszes töb­bit elpusztította a fi- loxéra, ami hazánk­ban is tombolt, ak­kor veszett oda az ország ültetvényeinek kéthar­mada. Ez az egyetlen tőke a sáfrányosi nevet viselő urada­lomban élte túl a vészt. Ennek épen maradt veszszőiről indult útjára a Debrői Hárslevelű, mely a jó fekvésű aldebrői lankákon kiválóan meghonosodott. Az évekig tartó gondos munka meg­hozta az eredményét, mert nagy­szerű ültetvények születtek, gon­dos kezek ápolták a tőkéket. A nevezetes szőlő a leírás sze­rint közepes időpontban fakad és virágzik, későn zsendül és érik. Cukorgyűjtő Odaveszett az képessége jó, bo­ország ültetvé- gyói jól aszúsod­nyeinek mintegy nak. Lisztharmat­kétharmada. ra, rothadásra, téli fagyra és a száraz­ságra érzékeny. Bora fajtajelle- ges, illatos, testes, kemény, de fi­nom sávú, többéves érlelésre al­kalmas. Magas beérési mustfoka alkalmassá teszi, hogy magában hordozza a fajtajelleget adó fi­nom hársméz ízét és illatát, amelyben helyet kap a mazsola és a sárgabarack is. Kellett egy ember, aki megmentette a fajtát AZ EMLÉKSZOBÁBAN kiállítják az egykori pincemester, Rácz Pál személyes használati tár­gyait, tollakat, pipákat, régi borospalackokat, poharakat, túra- és sétabotokat, könyve­ket, leveleket. Érdekesnek ígér­kezik az a síp is, melyet a pin­cészetben úgymond „telefon helyett” használtak.- Borunk, a híres Debrői Hárslevelű ma az egész vilá­gon ismert - hangsúlyozta m Farkas László Márton polgár- mester. - A kedvező klimati­kus viszonyok már több száz évvel ezelőtt is vi­rágzó szőlőkultúrát tet­tek lehetővé. Ám ahhoz, hogy ma a bort a poha­runkba tölthessük, kel­lett egy ember, aki hetvenkét eszten­dővel ezelőtt meg­mentette ezt a nagy­szerű fajtát. 4 A pincemester rengeteg ener­giát fektetett az úgynevezett direkttermő fajták irtására, hi­szen az ebből készített borok ká­ros hatása megdöbbentő volt. A hazai sikerek után felismerte, hogy nyitni kell a világ felé. Er­re igen kedvező alkalom mutat­kozott, amikor VII. Eduard, Windsor hercege kedvesével együtt Magyarországra látoga­tott. Ők is megkóstolták Rácz Pál remekét, a Debrői Hárslevelűt, és innen egyenes út vezetett a palackozott borok piacán elő­ször Angliába és annak gyarma­taira, főleg Indiába, majd Né­metországba és Svájcba. Szak­értői tevékenységet is folytatott az egri érsekség pincészetében és a bácspalánkai magánbirtok­okon. Az Iparművészeti Múze­um szakértőjének bevonásával a kompolti uradalmi pince mű­emlék hordóinak felújítását is elvégezte. Évtizedeken keresz­tül oktatott a megye települése­inek iskoláiban a szőlőművelés­ről, illetve a borkezelésről, de a Magyar Rádióban is tartott elő­adásokat, publikált a Magyar Mezőgazdaság című folyóirat­ig ban. 1965-ben halt meg Egerben, nevére minden esztendőben a borminősíté­sek alkalmával emlékeznek a Rácz Pál-vándordíj meghir­detésével. Falunapot rendeznek focival, koncerttel kerecsen D A községben e hét végén, szombaton ren­dezik meg a falunapot. A fél kilenckor kezdődő ünnepi szentmise után megkoszo­rúzzák a háborús áldozatok emlékművét, majd tizenegy órától a Hagyományok házá­ban folklórműsor, a focipá­lyán pedig kispályás labda­rúgótorna kezdődik. A gye­rekeket délután kettőtől ját­szóházba várják a könyvtár­ba, míg az iskola udvarán szórakoztató műsorfolyam kezdődik az esti órákig. A sztárvendég este fél hatkor L. L. Junior lesz. Ökumenikusán hirdették az igét poroszló Dudás Ferenc helybeli lelkipásztor kezde­ményezése nyomán immár hagyomány a településen, hogy augusztusban közös rendezvényre gyűlhetnek össze katolikusok, baptisták és reformátusok a poroszlói református templomban. A háromnapos program során az igehirdetést vendég lel­készek végzik. Idén szó esett - egyebek mellett - az Isten és az emberek orvosi szolgálatáról, az összefogás fontosságáról. Nem csökkent a község forráshiánya sarud Az önkormányzat a napokban tárgyalt az első fél év gazdálkodásáról. Se­bestyén Attila polgármes­tertől megtudtuk: a büdzsé mintegy 38 millió forintos forráshiánya nem csökkent. Tízmillió helyett csak öt és fél milüó forint ÖNHIKI-s támogatást kaptak. Körzeti oldalaink heti menetrendje HÉTFŐ EGER KEDD PÉTERVÁSARA SZERDA HEVES, KISKÖRE ► CSÜTÖRTÖK FÜZESABONY PÉNTEK GYÖNGYÖS SZOMBAT HATVAN, LŐRINCI Az oldalt írta: Rénes MarceU, Sziráki Márta Fotó: Lénárt Márton Tel.: 36/513-614 e-mail: marcell.renes@axelsprmger.hu Példát mutatnak. Idén szeptemberben is folytatódik az úgynevezett kompetenciaalapú oktatási program a kerecsendi általános iskolában. Ennek keretében a helybeli gyermekek és a vendégként érkező peda­gógusok rendszeresen bemutató órákon vehetnek részt. mentén terv Palánkvár, játékágyú, fa templom, jurta és vitrin várja a gyerekeket Szerdán délután a kápolnai pol­gármesteri hivatalban adták át a Tarnavölgyi Történelmi Játszótér tanulmánytervét. - Az elképze­lés kidolgozására az európai uni­ós Leader-*- pályázat keretében 665 ezer forintot nyertünk az Ag­rár- és Vidékfejlesztési Operatív Program forrásaiból - tájékoztat­ta lapunkat dr. Bereczné dr. Hu­szár Éva, a projektgazda Kápol­na Községért Közalapítvány ku­ratóriumának elnöke. A tanulmánytervet Czipó Ta­más faipari mérnök készítette. A leendő történelmi játszótéren a Nagyúttól Tarnaszentmáriáig terjedő kistérség mind a kilenc települése megjelenik, természe­tesen jelképesen. A játszóele­mek kétgenerációsak, egyrészt a 0-3 éves, illetve a 3-6 éves gye­rekek számára készülnek. A ki­sebbeket homokozó, lófejes hin­ta, számos mozgó játék várja majd, s egy favár csúszdával. A honfoglalás korát egy jurta idézi, ahol például pelenkázásra is le­hetőség nyílik. A nagyobbaknak középkori palánkvár épül, a török időket felelevenítő katonaalakokkal. A kápolnai csata fő motívuma egy híd, ahol játékágyúkat helyez­nek el. A központi részen tor­nyos fatemplomot is építenek. Az érintett kilenc faluról sza­badtéri rajzos történelmi vitri­neket állítanak fel, a községek címereivel.- Az emlékjátszótér alkalmas lesz a helyi és a kistérségi értékek megőrzésére, a történeti hagyo­mányok ápolására, a kistérségi kötődés erősítésére, növelheti a turisztikai vonzerőt - mondta a kurató­riumi elnök. - Az óvodás- és iskolás- korúaknak, vala­mint a felnőtteknek egyaránt újszerű szabadidő-eltöl­tési, ismeretszerzési, kapcsolat­teremtési lehetőséget nyújt. A hátrányos helyzetű családoknak is tartalmas kikapcsolódásban le­het részük gyermekeikkel együtt. Az oktatási intézmények pedig színesíthetik itt az iskolai okta­tást színpadi produkciókkal. A megvalósításba történész szak­embert, valamint parképítőt is be kívánunk vonni. Ismereteink sze­rint a megyében ilyen jellegű ját­szótér nincs, országosan is kevés. Az elképzelés az, hogy a játszótér a ká­polnai művelődési ház mögötti zárt terü­leten épül fel, a kivi­telezés költsége való­színűleg meghaladja a tízmillió forintot. A tegnapi bemutatón a Kápolna Községért Közalapít­vány kuratóriumának tagjai, a helyi cigány kisebbségi önkor­mányzat elnöke, Kál és Verpelét önkormányzatának képviselői, óvodapedagógusok, tanárok, szü­lők vettek részt ■ ■ A munkálatok­ba történészt és parképítőt is bevonnak majd.

Next

/
Thumbnails
Contents