Heves Megyei Hírlap, 2007. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)

2007-09-28 / 227. szám

4 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2007. SZEPTEMBER 28., PÉNTEK MEGYEI KÖRKÉP Idősbarát-díjat kapott idén az abasári önkormányzat Gyönyörű kis angyalkát a hasra népszerű Egyre nagyobb divattá vált a testékszer használata és a tetoválás Terézváros, Budaörs, Kunsziget, Makó és Szeged mellett Abasár kapta idén az Idősbarát Önkor­mányzat díjat. Lamperth Móni­ka szociális és munkaügyi mi­niszter a díj tegnapi ünnepélyes átadásán az idősügy komplexitá­sára hívta fel a figyelmet. Sze­rinte a települések tehetnek a legtöbbet az idősekért; az önkor­mányzatok látják a legpontosab­ban, mire van szüksége az ott élő nyugdíjasoknak. Mint mond­ta, nagy öröm, hogy egyre töb­ben érik meg a nyugdíjkort, ám számukra megfelelő miliőt kell teremteni, hogy minél nagyobb j szociális biztonságban élhesse­nek. A szakminiszter azt han­goztatta, hogy a tervezett szoci­ális törvénymódosítás célja is az, hogy differenciált normatíván keresztül nagyobb biztonságot nyújtsanak az időseknek. A parlamenti rendezvényen az érdekvédelmi szervezetek kép­viselői arról beszéltek: olyan időspolitikára van szükség, amely a függetlenséget, az ön- gondoskodás lehetőségét, köz­életi részvételt és méltóságot biz­tosít az idősek emberekszámára, és nem a rászorultságot állítja középpontba. ■ Búcsúba várják a gömörligeti testvéreket Bodonyban a most következő hét végén, szombaton rendezik meg immár tizedik alkalommal a Szent Mihály-napi búcsú válto­zatosnak ígérkező programjait, amelyre a község testvértelepü­léséről, a szlovákiai Gömör- ligetről is várnak vendégeket. Mint megtudtuk, a kapcsola­tot három éve ápolják eredmé­nyesen, s a bodonyiakat leg­utóbb az augusztusi falunapju­kon látták vendégül. Viszonzásképp a szombati bú­csúba várják a szlovák küldött­séget, melynek tagjait délelőtt 10 órakor köszöntik. A délután négytől rendezen­dő kulturális fesztiválon a helyi, valamint a környékbeli előadó­kon kívül a gömörligeti amatőr színjátszó társulat is a színpad­ra lép „A pórul járt bíró” című produkcióval. ■ Szép vagy csúnya? Egész­séges vagy sem? Bár­mennyi is a kérdés, az előítélet, a tetoválás egyre népszerűbb hazánkban. Mára szinte művészeti ággá nőtte ki magát. Barta Katalin Az egri belvárosi tetováló szalon­ba két fiatal lány kukkant be. A tizenhat év körüli Anettet barát­nője kísérte el.- A csuklómon és a vállamon már van egy kisebb motívum, most egy angyalkát szeretnék a hasamra - mondja, és máris egyeztetik az időpontot.- Kérdésemre, mit szólnak a szülei a különleges dekoráció­hoz, természetes egyszerűséggel válaszol:- Édesapámnak is vannak te­toválásai, így nem ellenzi. Ha a szülők nem engednék, akkor itt sem vállalnák, hiszen minden­kinek felhívják a figyelmét, hogy 18 év alatt szülői beleegyezésre van szükség - mondja.- Az a helyzet, hogy nekem van olyan ismerősöm, aki ott­hon, csak úgy feketén is vállal te­toválást, de szerintem az nem ve­szélytelen. Ha már az ember úgy dönt, hogy szeretne ilyesmit ké­szíttetni, akkor olyan helyre ér­demes menni, ahol profik dol­goznak steril körülmények kö­zött - fűzi hozzá a barátnő. Az üzletben dolgozó két fiatal, Villő és Öcsi, egyetértőén bólo­gatnak. Őket arra kérem, beszél­gessünk arról, hogy mi az oka annak, hogy manapság egyre nagyobb divat a fiatalok körében a tetoválás és a testékszer felhe­lyezése.- A rendszerváltás előtt ha­zánkban enyhén szólva nem kultiválták ezt a műfajt. A köztu­datban itthon az élt, hogy Uyes- mit csak a börtönviseltek és a „nehézfiúk” viselnek, ám ekkor­tájt Amerikában és a nyugat-eu­[ rópai országokban már igazi re- j neszánszát élte a tetoválás. Ér­demes tudni, hogy ez nem vala­mi új keletű divat, hiszen már az őskorban és az ókori Egyip­tomban is szerették így díszíte­ni a különböző testrészeket - mondja Öcsi, aki a kilencvenes évek elején kezdett foglalkozni behatóbban e szakmával. Kez­detben maga tervezte, rajzolgat­A tetoválás mára egy sajátos művészeti ággá nőtte ki magát. Bár sok az előítélet, egyre többen díszíttetik testüket ezzel a technikával. formáról van szó. Nagyon érde­kelt a téma, így feldolgoztam a tetoválás történetét, az idők so­rán alkalmazott technikákat, s eközben magam is próbálkoz­tam. Manapság a tetoválást vise­lők két táborba sorolhatók. Egye­sek csupán a divatot szeretnék követni. Ők általánosabb, köz­kedveltebb motívumokat kér­nek. A lányok kedvelik a vállon, hason, deréktájon viselhető áb­Alapos felkészültség, steril körülmények az egyre elterjedtebb tetoválás nem megy ki a divatbóL A Magyar Tetováló Szövetség azzal a céllal alakult, hogy olyan tagokat fogad­jon soraiba, akik alapos szakmai felkészültséggel, abszolút steril kö­rülmények között, gyakorlatilag ve­szélymentesen foglalkoznak a test­díszítés eme műfajával ta a motívumokat, és az egész­ségügyben dolgozó édesanyja ta­nácsait elfogadva vállalt el ki­sebb munkákat. A szalon másik munkatársa, Villő, a sógora, Botos László (Botti) révén került közelebb e sajátos szakmához. A fiatal lány kezdetektől fogva vonzódott eh­hez a művészeti ághoz. Később a Pécsi Tudományegyetem mű­vészeti karán is e témából írta diplomamunkáját.- Egy sajátos, ősi önkifejezési csoportnál egyfajta életstílust je­lenít meg a tetoválás. Ebben ke­veredik egyfajta lázadás és mar­káns önkifejezés igénye. A vá­lasztott motívum mindig tükrözi az adott egyén ízlésvi­lágát, személyisé­gét. Sok megrende­lőnk időről időre visszajár, és újabb mintákat rendel­nek a már meglé­vők mellé. Maga a művelet hasonlít egy beavatási szertartáshoz, s némi fájdalom­mal is jár. Ez természetesen függ a tetoválás időtartamától és a te­toválandó testrésztől is.- Bár a tetoválás egyre nép­szerűbb, mégis maradt épp elég előítélet ezzel kap­csolatban...- Nyugodtan mondhatjuk, hogy mára egyfajta művészeti ággá nőtte ki magát. A kuncsaft­jaink között egyre több az öltö­nyös, aktatáskás úr. Jogászok, orvosok is megfordulnak ná­lunk, mivel ők sem tartják szél­sőséges műfajnak. A fiatalok kö­rében pedig megállíthatatlanul terjed a divat miatt. Tudni kell, hogy ti­zennyolc éven aluli­ak esetében szigorú­an ragaszkodunk a szülői engedélyhez, s minden egyes je­lentkezővel aláíra­tunk egy beleegye­zési nyilatkozatot. Aki tőlünk távozik, kap egy to­vábbi írásos használati útmuta­tót is, mire érdemes ügyelni a friss tetoválást követő időszakban. Arra is felhívjuk a figyelmet, hogy jól látható, szembeötlő test­felületre csak abban az esetben kérjen tetoválást az illető, ha ala­posan mérlegelte döntését. Előfordulhat ugyanis, hogy ké­sőbb, évek múltán ez akadályt jelenthet egy-egy áhított munka­kör betöltésénél. ■ Jogászok, de még orvosok is megfordulnak nálunk, akiknél a státusszimbó­lum egyik hor­dozója lett egy- egy minta. Megkérdeztük olvasóinkat Önnek mi a véleménye a tetoválásokról? A magyar megyék most bemutatták az ételeiket TÖRÖK EDINA, OstOIVS Több ismerősömnek is van te­toválása, nekik tetszik is. Én kicsit idegenkedem tőle, mert bár szeretnék egyet, de tartok tőle, hogy a későbbiekben megbánnám. Szerintem csak olyan testrészre szabad tetovál- tatni, amit a ruha eltakar, hi­szen megvan az ideje és alkal­ma, hogy mikor lehet megmu­tatni és mikor nem. svéda László, Felsőtárkány Nekem nincs tetoválásom, és nem is szeretnék. Úgy gondo­lom, hogy akinek olyan az íz­lése, és igénye van rá, az nyu­godtan tetováltassa ki magát, van, akinek például jól áll. Bár ez attól is függ, hogy mi­lyen mintát vagy figurát visel magán. Ugyanezt tudom el­mondani a piercingekről is. Aki akar, az csináltasson. strellné s. Katalin, Gyöngyös Nem szeretem a tetoválásokat, azt se, ha valaki tetovált Ma­gamnak egyáltalán nem csi­náltatnék, a gyerekeimen sem szeretném látni. Visszataszító­nak találom a teletetovált tes­tű embereket, mivel nem az európai kultúra hagyományai­ba illeszkedik. Ahol ennek ősi hagyományai vannak, ez ott elfogadható. salamon tamás, Gyöngyöshalász Nem vagyok híve a tetoválás­nak. Ha látványos vagy feltű­nő helyen van - főleg lányo­kon -, akkor egyáltalán nem tetszik. Szerintem a férfiakon elfogadható a tetoválás, szinte bármelyik testrészen. Bár ha a hölgyeken nem látható, intim helyen van, akár izgalmas is lehet egy-egy szép tetoválás. Eger ad otthont az Európai Falu­si Túrizmus Konferenciának, me­lyet idén harmadik alkalommal rendeztek meg, most első alka­lommal Magyarországon. A há­romnapos rendezvényen részt vesz az EuroGites huszonhét tag­országa, valamint a Falusi és Agroturizmus Országos Szövet­ségének (FATOSZ) tizenkilenc megyei szervezete is. A szerdai nyitónapon a magyar megyék mutatták be ételeiket a Líceumban, s környékbeli fellé­pők tették színesebbé a progra­mot. Csütörtökön a falusi turiz­mus fejlődési irányát, valamint a szabadidő eltöltésének lehetősé­gét vitatták meg a résztvevők, a mai napon pedig szervezési, ha­tékonysági kérdésekről, valamint az ökoturizmushoz való kapcso­latról folytatnak megbeszélése­ket. Az esemény végén egy záró- dokumentumot fogadnak el, melyben lefektetik azokat a stra­tégiai terveket, amelyek segítik az egyes országok saját turizmu­sának fejlődését. Dr. Csizmadia László, a FATOSZ elnöke, a nemzetközi szövetség alelnöke elmondta, a marketing erősítésére és oktatás­ra van szükség. Ehhez nagy se­gítséget nyújthat majd az uniós pénzek szétosztása. Kiemelte: fontos, hogy a kisemberek szá­mára is elérhetőek legyenek a pá­lyázatok, ne rekedjenek meg fel­ső és középszinten a források. ■

Next

/
Thumbnails
Contents