Heves Megyei Hírlap, 2007. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)

2007-09-04 / 206. szám

4 Aki teheti, adjon vért és mentsen meg három életet MEGYEI KÖRKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2007. SZEPTEMBER 4., KEDD Izgalmas kalandozás a múltban városismertetés Sétára hívja az Egri Lokálpatrióta Egylet az érdeklődő embereket A nyár folyamán alaposan meg­csappantak a vérkészletek, így minden önzetlen véradó segítsé­gére számítanak az elkövetkező napokban. Nem árt észben tarta­ni, hogy mi magunk és közvetlen hozzátartozóink is bármelyik pil­lanatban kerülhetünk olyan hely­zetbe, amikor a vér életet ment­het A Magyar Vöröskereszt He­ves Megyei Szervezete és az Or­szágos Vérellátó Szolgálat (ÓVSZ) Egri Területi Vérellátója a legkö­zelebb ma és holnap az ÓVSZ Eg­ri Területi Vérellátójában (Árva köz 1.) 8-15 óráig szervez vér­adást az önkénteseknek. Számí­tanak a régi rendszeres véradók­ra, de azokra is, akik első alka­lommal vállalkoznak arra, hogy tű alá tarsák karjukat a nemes cél érdekében. Szeptember 5-én, a Bükkszéki faluházban délelőtt 9-12 óráig je­lentkezhetnek a véradók. Ide a szomszédos településről, Szajlá- ról is csatlakozhatnak. Őket dél­előtt 10 órakor különbusz várja a községi polgármesteri hivatal előtt és szállítja a helyszínre. Szeptember 6-án Füzesabony­ban a művelődési házban 9-13 óráig, szeptember 7-én pedig ugyanitt 13-18 óráig számítanak az önzetlen segítők jelentkezésé­re. Fontos tudnivaló, hogy társa­dalombiztosítási kártyát és sze­mélyi igazolványt minden hely­színre vigyenek magukkal! ■ Az augusztusi KRESZ-totójáték helyes megfejtése Az augusztusban a Hírlapban közzétett KRESZ-totójátékra - amelyet a Heves Megyei Baleset­megelőzési Bizottság, az egri La­vina Kft. és lapunk közösen hir­detett meg az idei év februárjá­ban - harmincán küldték be tippjeiket. Közülük tizenegy megfejtés bizonyult helyesnek. Az előző hónap játékának helyes tipposzlopa a következő: x, 2,1, 2, 2, 2, x, 1,1, 2, x, 1,2,1. Sorsolás után a szellemi vetél­kedést meghirdetők együttes ajándékcsomagját nyerte el Ba­kos Andrea Eger, Kertész úti, Molnár Dezső Gyöngyös, Beth­len G. úti és Szabó Zsuzsa Eger, Kodály Z. úti kedves olvasónk. ■ Itt élünk a városban, s a mindennapok rohanásá­ban többnyire csak akkor csodálkozunk rá Eger szépségeire, amikor ide­geneket kalauzolunk. Négyessy Zita- Nagyon megörültem ennek az ötletnek - súgja dr. Podhragyay Lászlóné, hogy ne zavarja a hall­gatóságot. - Ha csak tehetem, élek a meghívással, és eljövök a sétákra. Minden új ismeret meg­erősíti a kötődésemet a város­hoz. Úgy is mondhatnám, mélyí­ti az egriségemet. Az Egri Lokálpatrióta Egylet igen népszerű programsorozatot indított. Szerdánként 18 órára a Líceum előtti térre várják mind­azokat, akik kíváncsiak a múlt­ra. Alkalmanként más-más tör­ténelmi emléket választanak. Míg a célpontig sétálnak, meg- megállnak a város régi épületei előtt, s mint az igazi turisták, elő­adásokat hallhatnak azokról. A kirándulást dr. Renn Oszkár, az egylet alapító tagja vezeti. A Ró­kus temetőbe vezető séta kalau­zának dr. Fodor László régészt kérték fel, aki élvezetesen be­szélt a főiskolától a dombtetőn álló kis kápolnáig tartó útvonal érdekességeiről. Az Egészségház és a Klapka utca kereszteződésében megem­lítette, hogy itt húzódott a város­fal déli oldala, fel a mai színhá­zig, a valamikori Hatvani kapu­ig. Kerecsend irányából Déryné Széppataky Róza idejében poros kocsiút vezetett, ami kirázta a neves színésznő lelkét. Épp ezért neheztelve írt az útról, borzong- va számolt be az akasztódomb­ról, ami a mai vasútállomás kör­nyékén fogadta őt. A mai strand helyén és kör­nyékén volt valaha a püspöki va­das- és veteményeskert. A patak sem volt rendezett, s a hévizeket sem gyógyításra, hanem öntö­zésre használták, egészen a XIX. század közepéig, majd utána für­désre, s az elfolyó vízben mosták a szennyest Ugyanakkor a hévizeknek nemcsak a törökök örültek, a vá­ros kialakulásában is nagy szere­pük volt. Az országban és Euró­pában több helyütt általában a ke­reskedelmi központok útvonalai mentén létesültek a püspöki kialakulásáról. Sokan vettek részt az egri sétán. Dr. Fodor László régész (jobbra) élvezetes előadást tartott a Rókus temetőről és a város székhelyek. Eger kivétel volt, itt sosem zajlott élénk kereskede­lem. Lévén innen nem vezetett út tovább, csak a XIX. századtól, amikor is Szarvaskő felé a szikla felrobbantásával Pyrker László egri érsek építtetett tengelyen Is járható utat. Az egri hévíz viszont roppant csáberőként szolgált. A patak túloldalán, a mai Pe­tőfi téren és környékén olyan iparosok telepedtek le, akiknek munkájához nagy mennyiségű vízre volt szükség. A régész sze­rint feltehető, hogy a Kötélverő házként nyilvántartott középko­ri épületben korábban tímár lak­hatott. Erre utal a magas tető- szerkezet, ami a bőrök szárításá­ra is alkalmas volt. A Frank Tivadar utcához ér­kezve megtudtuk, hogy 1836­Egyszer elmúlnak az elmúlás emlékei i a Rókus temető sírkövei kö­zül sajnálatosan már egyre kevesebb látható épségben. Végtelenül szomorú az is, hogy mind több síremlék tű­nik el innen nyomtalanul A dombtetőre érkezve, a kápol­na (képünkön) mellől pazar kilátás nyílik a városra. Érde­mes ide bármikor felsétálni, gyönyörködni a panorámá­ban, s megnézni a temetőt. Amíg még találni itt lát­nivalót. ban született a városban az első rendelet, miszerint nem szabad a patakba engedni a szennyvi­zet. Ekkortól kezdtek derítőket használni az embe­rek. A Rókus teme­tőről sokan úgy tud­ják, hogy itt temet­ték el a pestisjár­vány áldozatait. Dr. Fodor László el­mondta, hogy ez té­vedés. A XVIII. században há­rom temetője volt a városnak. A Rókus temetőben a németeket, a Kisasszonyban a tótokat, a Hat­vaniban a magyarokat helyezték örök nyugalomra. A pestisben elhunytakat a Trinitárius- templom előtt, a Sóház és a Telekessy utca közötti területen temették el, az volt a mai Hatva­ni temető elődje. Rókus a pestisjárvány elleni védőszent volt, miután a XIII. században önmaga is ebben a be­tegségben halt meg. Egy alka­lommal sikerült ugyan felépül­nie, egy kutya gyógyította meg - ezért is ábrázolják őt a szobro­kon a négylábúval -, de miután önfeláldozóan ápol­ta a betegeket, vérta­núként végezte éle­tét. E betegség védő­szentje Sebestyén és Rozália is, ezért mindhárom szent­nek szobra volt vala­mikor a kápolnában, ahol német és magyar szentmiséket is mond­tak a múlt századig. Figyelemre méltó a temetőben található téglaépítmény, Lengyel Miklós kriptája, amit még életé­ben építtetett magának 1889- ben az egri nagyprépost. Dr. Renn Oszkártól megtud­tuk, hogy a legközelebbi alka­lommal, szeptember 5-én, hol­nap 18 órakor a Líceum elől a Megyeházára látogatnak, ahol a Szent Korona Egerbe mentésé­ről hallható előadás. ■ A Rókus teme­tőről sokan úgy tudják, hogy itt temették el a pestisjárvány áldozatait. Letört ág a játszótér fölött vészhelyzet A speciális mentők vágták le a sérült részt Szeptemberi KRESZ-totó (I.) játék Hogy kevesebb legyen a közúti baleset Egy korábbi, a várost érintő vi­har során sérülhetett meg az a fűzfa, amelyik már-már veszé­lyeztette az egri Malomárok út 6. szám mellett lévő játszótéren időző gyermekek testi épségét. A jókora fa egyik - mintegy nyolc méter hosszú - ága ugyan­is eltört, s félő volt, hogy egy óvatlan pillanatban az ott játszó apróságokra zuhan. A környéken élő szülők az Agria Speciális Mentő és Tűzol­tó Csoporttól kértek segítséget. A helyszínre érkező három ön­kéntes azonnal munkához is lá­tott. Motoros fűrésszel levágták a sérült darabot, s ezzel végül el­hárították az apróságokat érintő Kötél és motoros fűrész segítségével hárították el a veszélyt veszélyt. ■ Sz. I. A Heves Megyei Baleset- megelőzési Bizottság (HMBB), az egri Lavina Kft. és a Heves Megyei Hírlap közös játékának szeptemberi első' öt kér­dése a következő: 1. MIT JELENT AZ ÚTTEST SZÉLÉN, A JÁRDASZEGÉLYEN LÉVŐ SZAGGATOTT SÁRGA VONAL? 1) Megállási tilalomra hívja fel a figyelmet. 2) Várakozási tilalomra hívja fel a figyelmet. x) Kijelölt kerékpársávot. 2. SZÁLLÍTHAT-E UTAST SEGÉDMOTO­ROS KERÉKPÁRRAL? 1 ) Igen. 2) Igen, de csak 10 éven aluli személyt, x) Nem. 3. FIGYELMEZTETŐ JELZÉSÉT HASZ­NÁLÓ JÁRMŰNEK 1 ) Elsőbbsége van a többi köz­lekedővel szemben. 2) A többi járművel szemben elsőbbsége nincs. x) Csak egyenrangú útkeresz­teződésekben van elsőbbsége. 4. SZEMÉLYI SÉRÜLÉSSEL JÁRÓ BAL­ESETNÉL KINEK KÖTELESSÉGE SEGÍT­SÉGET NYÚJTANI? 1 ) A balesetben érintett jármű­vek vezetőinek. 2) Mindenki, aki a balesetet észleli, köteles a tőle elvárható segítséget nyújtani, x) A balesettel érintett jármű­vek vezetőinek, utasainak, vala­mint a balesetet észlelő elsőse­gélynyújtásra kiképzett sze­mélynek. 5. VEZETŐNEK MINŐSÜL 1) A segédmotoros kerékpárt toló személy. 2) A személygépkocsit kívül­ről toló és irányító személy. x) Az úton állatot hajtó vagy vezető személy. Az újabb öt, illetve 3+1 kér­dést további számainkban talál­ják meg. A megfejtendő teljes tipposzlopot, kérjük, levelezőla­pon juttassák el szeptember 28- ig a HMBB címére: 3300 Eger, Pf. 112. Kérjük, a levelezőlapra írják rá a nevüket, a lakcímüket és a telefonszámukat. ■

Next

/
Thumbnails
Contents