Heves Megyei Hírlap, 2007. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)

2007-09-20 / 220. szám

2007. SZEPTEMBER 20., CSÜTÖRTÖK - HEVES MEGYEI HÍRLAP FÜZESABONY ÉS KÖRZETE 5 Az önkormányzat és a helyi civilek közös tervei Kápolnáért Bölcsi nyílt az óvodában gyerekek A besenyo|elki szülők igényelték ezt a fajta ellátást Kápolna község önkormányzata szeptemberi képviselő-testületi ülésére meghívta a helyi civil- szervezeteket, hogy egyeztesse­nek a további együttműködésről - tájékoztatta lapunkat dr. Bereczné dr. Huszár Éva, az im­máron egy évtizede életre hívott Kápolna Községért Közalapít­vány kuratóriumának elnöke. A településen még további négy civilszervezet tevékenyke­dik. A Hársfavirág Alapítvány az óvoda fejlesztését, az oda já­ró gyerekek érdekeit tartja szem előtt, a Négy Évszak Baráti Kör a falu generációinak gondozá­sát vállalta fel. Ők azok, akik nyugdíjasklubot is alapítottak, sőt honismereti kört hoztak lét­re. A szerveződések sorában a legfiatalabb a polgárőrség és a sportklub. Az önkormányzati képviselők úgy látták: a kápol­nai civilek eddigi munkájukkal bebizonyították, hogy helyük van a község életében. A jövő­ben szeretnék még szorosabbra fonni a kapcsolatot. így közös erőfeszítéssel megvalósulhat a tervezett történelmi emlékját­szótér, megtarthatják az óvodai egészségnapot, s újabb sport­szakosztály alakulhat. ■ széll sándorné, Demjén - Néhány éve egy kis élelmiszer- boltot üzemeltetek a településen. Eddig úgy-ahogy meg lehetett él­ni a vállalkozásból, de nem tu­dom, mit hoz a jövő. Ami az ön- kormányzatot illeti, tősgyökeres demjéniként úgy gondolom, a fa­lu megtette mindazt, amit a sa­ját erejéből megtehetett. Minden közmű, a teljes infrastruktúra kiépült, a közintézményeket fel­újították. A község útjai javítás­ra szorulnak, de ezzel akkor lesz érdemes foglalkozni, ha a köze­li, egerszalóki hőforrásnál a gyógyfürdő és a szálloda telje­sen elkészült, addig úgyis itt jár­nak keresztül a teherautók. Sze­rintem a helyi közbiztonság sem teljesen kielégítő, erre is több fi­gyelmet kellene fordítani. ■ Beszoktatás az új besenyőtelki gyermekintézményben. Tizenkét csöppségnek tudtak helyet biztosítani, egyikük a szomszédos Dormándról érkezett. Az utóbbi hónapokban szá­mos hírt adtunk gyermek- intézmények megszünteté­séről, összevonásáról. Eh­hez képest Besenyőtelken bölcsődét nyitottak. Rénes Marcell Az igazsághoz hozzátartozik, hogy volt egy kis „trükk” a do­logban. A településen Általános Művelődési Központ (ÁMK) te­vékenykedik, amely magában foglalja az általános iskolát, az óvodát, a könyvtárat, és ellátja a közművelődési feladatokat is. Az óvodáskorú gyermekek létszá­ma csökkent, ami miatt egy óvo­dai csoportot meg kellett volna szüntetni és elküldeni három al­kalmazottat. Ehelyett, a szülői igényekre is tekintettel, beindí­tották a bölcsődét - tudtuk meg Kalina Máriától, az ÁMK igaz­gatójától. A bölcsi az óvoda épületében, az ott megürült helyiségben mű­ködik két gyermekgondozóval és egy dajkával. Ők korábban is az AMK óvodájának dolgozói voltak, az elmúlt hónapokban pedig részt vettek a megfelelő átképzé­sen, hogy a még kisebb gyerekek­kel foglalkozhassanak. Tehát nem csökkent a létszám, egyúttal bővült a szolgáltatások köre. A besenyőtelki szülők korábban már több alkalommal jelez­ték, hogy szeretnék, ha bölcsőde létesül­ne a községben, ez megkönnyítené a munkába já­rást, s nem kellene a gyerekeket áthordani a közeli városba, Fü­zesabonyba. Az óvoda egyik he­lyisége éppen kapóra jött a cso­portmegszűnés következtében. Ráadásul a bölcsődei állami nor­matíva, ami gyerekenként 547 ezer forint, a duplája az óvodai­nak - tette hozzá az igazgatónő. Persze ahhoz, hogy a bölcső­dét megnyissák, bizonyos átala­kítási munkálatokra, játékok, új bútorok beszerzésére is szükség volt. Ehhez a me­gyei módszertani bölcsőde nyújtott szakmai segítséget. Bozsik Csaba pol­gármester elmon­dása szerint az önkormányzat közel kétmillió forintot költött saját költségvetéséből a szüksé­ges beruházásokra. Úgy vélik, ez mindenképpen hasznos be­fektetés, hiszen növeli Besenyő- telek lakosságmegtartó erejét. Még úgy is érdemes volt erre költeni, hogy ilyen jellegű pá­lyázati lehetőség hiányában tá­mogatás megszerzésére nem volt mód. A környéken Füzes­abonyt kivéve nincs hasonló gyermekintézmény, a megyé­ben is inkább csak a városokra jellemző, hogy bölcsődét tarta­nak fenn. Besenyőtelek persze nem kis település a maga közel háromezres lélekszámával, az önkormányzat négyszáznegy­venmillió forintos éves büdzsé­jével. Az ÁMK hetven embert foglalkoztat, több mint három­száz gyermek jár az iskolába, csaknem százharminc az óvo­dások száma. A mostani lépés­sel valamennyi ÁMK-s közalkal­mazottnak a nyugdíj-jogosultsá­gig biztosított a munkahelye, a jövedelme. ■ A bölcsődei álla­mi normatíva éppen a duplája az óvodainak. A szülőkre tekintettel reggel fél héttől délután ötig nyitva tartanak PETRIKNÉ VARGA MAGDOLNA (képünkön) óvodai intéz- ményegység-vezető szavai sze­rint a besenyőtelki bölcsődé­ben most az úgynevezett „anyás beszoktatás" időszaka zajlik. Tizenkét csöppséget visznek a szüleik hétközna­pokon hozzájuk, az egyiküket a szomszédos Dormándról, ahonnan egyébként az óvodá­ba is járnak gyerekek. A szü­lők igényeire figyelemmel az új bölcsőde reggel fél héttől délután öt óráig tart nyitva. Az Egerben működő megyei módszertani bölcsőde étlapja alapján az ÁMK saját kony­háján külön főznek a legki­sebbeknek. Egyébként ez a konyha látja el az óvodáso­kat, az iskolásokat, s ez szol­gálja a felnőtt lakosságot is. HXRSAV Jótékonysági bálból CD-lejátszók és játékok besenyőtelek A településen a közelmúltban jótékonysá­gi bált rendeztek. A mulat­ság bevételét az Általános Művelődési Központ tagin­tézményei javára ajánlották fel. A befolyt összegből százharmincötezer forint ér­tékben az általános iskolá­nak CD-lejátszókat vásárol­tak, míg az óvodai csopor­tok közel százezer forintért játékokat kaptak. Járdát építenek, árkokat ásnak nagytálya A községben a Petőfi utcában a hét elején elkezdték a csapadékvíz-el­vezetési és járdaépítési munkálatokat. Ezek az elkö­vetkező hetekben majd több helyütt, így a Kossuth, az Arany, az Ady utcában, illet­ve a Ságvári téren folytatód­nak. Az önkormányzat ti- zennégymillió forintot fordít saját erőből e célra - mond­ta lapunk érdeklődésére Lovasi Ferenc polgármester. Tájépítész hallgatók tárják fel az értékeket feldebrő, DEMiÉN Budapest­ről építész és tájépítész egyetemista hallgatók ér­keztek a napokban gyakor­latra a két településre. Az itt töltött idő során feltárják az építészeti, tájegységi ér­tékeket, turisztikai látvá­nyosságokat, s a későbbiek­ben egy tájrendezési javas­latot készítenek. A fel- debrői könyvtár a munka bázisa, innen indulnak mindennap a „terepre” a di­ákok - tudtuk meg Vadászlné Varga Évától, a bibliotéka vezetőjétől. Körzeti oldalaink heti menetrendje HÉTFŐ EGER KEDD PÊTERVÂSÂR& SZERDA HEVES, KISKÖRE ► CSÜTÖRTÖK FÜZESABONY PÉNTEK CYÖNSYOS SZOMBAT HATVAN, LŐRINCI Az oldalt írta: Rénes Marcell, Szir&ki Márta Fotó: Gál Gábor Tel.: 36/513-614 e-mail: marcell.renes(S axelspringer.hu Rácz Pákmlékszoba Aldebrőn bor Nélküle nem létezne a híres Debrői hárslevelű Döntés a kistérségváltásról határok Füzesabony helyett inkább Egert választották A Debrői Hárslevelű bor szülő­atyjának, Rácz Pálnak a tisztele­tére emlékszobát avattak a kö­zelmúltban Aldebrőn, a Grassal- kovich úton. Az emlékhely az európai uniós Leader-program hatszázezer forintos támogatá­sával valósult meg. Kiállították az egykori pince­mester személyes használati tár­gyait: tollakat, pipákat, régi bo­rospalackokat, poharakat, túra- és sétabotokat, könyveket, leve­leket. Érdekesnek ígérkezik az a síp is, amelyet a pincészetben úgymond „telefon helyett” hasz­náltak. Rácz Pál találta és men­tette meg hetvenkét esztendővel ezelőtt az utolsó tőke debrői hárslevelűt. ■ Diákok a tárlaton. A pincemester személyes tárgyait láthatják az érdeklődők. Szeptemberben újratárgyalta a Parlament a kistérségi határok megváltoztatása iránti kérelme­ket. A döntés a szeptember 17-i Magyar Közlönyben látott napvi­lágot, s a kihirdetését követő nyolc napon belül lép hatályba. Mint ismert, Só­lyom László köztár­sasági elnök előzőleg megfonto­lásra visszaküldte az Országgyű­lésnek a települési önkormány­zatok többcélú kistérségi társu­lásáról szóló 2004-es törvény idén nyáron már elfogadott mó­dosítását, mert az több, váltani nem kívánó települést hátrányo­san érintett volna. Lévén szó egy törvénycsomagról, egyelőre azok sem léphettek át másik kis­térségbe, akik ezt maguk kezde­ményezték. Immár azonban sza­bad az út. A Parlament harminc­öt település átsorolását és hat új kistérség kialakí­tását támogatta. Megyénkből Verpelét, Feldebrő és Tarnaszentmá- ria jelentette be, hogy a füzes­abonyi kistérség helyett az egrit választják. Gecse Mihály feldeb- rői polgármester elmondta: nem volt vitájuk Füzesabonnyal, de a falu sokkal jobban kötődik a me­gyeszékhelyhez, mint az emlí­tett városhoz vagy a Tisza-parti települések bármelyikéhez. - Füzesabonyt nehéz elérnünk, nemrégiben megszüntették még a közvetlen vonatközlekedést is ezen a szakaszon. Sok gondot okozott, ha okmányirodái, állat­orvosi vagy akár tisztiorvosi ügyeket kellett megoldani. Egy napot is igénybe vett mondjuk egy személyiigazolvány-csere. A szőlő és bor is Egerhez fűz ben­nünket, az Egri Borvidék Debrői Körzetét alkotjuk. Hasonlóan vélekedett Farkas Sándor, Verpelét polgármestere. A „váláshoz” szükséges okiratok beszerzésére nagy gondot fordí­tottak. Az átsorolási kérelemhez csatolni kellett a regionális fej­lesztési tanács, a statisztikai hi­vatal és a közigazgatási hivatal véleményét is. ■ Sz. M. ■ Sokkal jobban kötődnek a me­gyeszékhelyhez.

Next

/
Thumbnails
Contents