Heves Megyei Hírlap, 2007. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)

2007-09-19 / 219. szám

6 EURÓPAI UNIÓ HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2007. SZEPTEMBER 19., SZERDA Fejlesztések a megye oktatási intézményeiben Cél a hátrányos helyzet megszüntetése Borsod-Abaúj-Zemplén me­gye oktatási intézményei­nek helyzete meglehetősen heterogén azzal együtt is, hogy 2000 és 2006 között az iskolák jelentős részét sikerült bővíteni, felújítani, ezzel egy időben megterem­tették, tovább javították a számítástechnikai oktatás feltételeit is. Ezzel olyan szintet sikerült elérni, hogy az már megfelel a korszerű európai követelményeknek is, tudtuk meg Szabó Györgytől, az Észak-ma­gyarországi Regionális Fej­lesztési Tanács elnökétől.- Ugyanakkor el kell mondani, hogy meglehetősen sok olyan in­tézményünk van még, amelyik messze elmarad a magasabb kö­vetelményektől. Nincs progra­munk arra, hogy saját erőből je­lentős összeget fordítsunk Uyen feladatokra, az iskolák átütő fej­lesztésére. Az uniós támogatá­sok ennek a hátránynak a csök­kentésében valóban nagy szere­pet kapnak. A fejlesztések céljai világosak, arra koncentrálunk, hogy megteremtsük annak a fel­tételeit, hogy még a hátrányos helyzetű községekben is óvodá­ba járhassanak a gyerekek. Pedagógusok sokasága erősíti meg, hogy nagy a különbség a kiskorukban óvodába járók és a közösségi életbe csak később be­kapcsolódók között. Kiemelt figyelmet érdemelnek azok az is­kolák, amelyek hosszabb távon is képesek fejlődni, ahol a gyer­meklétszám megtartható vagy folyamatosan bővül, ezek több­sége nyilván körzeti iskolai sze­repet is betölthet. Itt nem csu­pán az épületek állagáról, a ki­szolgáló helyiségek meglétéről van szó, hanem a felszereltség­ről, annak minőségéről is. Ez pe­dig csak az uniós támogatások­kal érhető el. Az oktatás jelentőségéről na­gyon is aktuális szólni ott, ahol a munkanélküliség meglehető­sen magas, ami éppen az iskolá­zottság hiányára, a szakmai kép­zésben nem részesülők magas számára vezethető vissza. A munkanélküliek fele a me­gyében - ez 25-30 ezerre tehető - valóban abban a helyzetben van, hogy a munkaerőpiacon nem talál megfelelő munkát az alapképesítés, illetve a szakmai képesítés hiánya miatt. Ezen kell változtatni azzal, hogy a felnö­Szabó György, az Észak-magyar­országi Regionális Fejlesztési Tanács elnöke vekvő generáció megtalálja a ké­pességének, ízlésének és a tár­sadalmi szükségleteknek megfe­lelő foglalkozást. Márpedig így hiába várjuk a munkahelyterem­tő tőkét, a mai munkahelyek bár­melyike valamilyen képzettséget feltétlen megkövetel. Az sem megoldás, hogy kellő képzettség hiányában emberek sokasága a közmunka és a segélyezés válta- koztatására építsen. Fejlesztés­politikánkban a mi megyénkben is kiemelt helyen van az oktatás, és itt a középiskolai képzés meg­újítására is gondolok. Pályázati úton eddig egy szakképzőköz­pont teljes körű kialakításához sikerült támogatást szerezni, re­mélem, a jövőben újabb kettő számára is megnyílik ez a lehe­tőség. Az egyes intézmények megítélése azonban elsősorban ezután is az ott folyó szakmai munka minőségén múlik. Senki sem vitatja ugyanakkor, hogy a környezet, a felszereltség nem fontos, azt hiszem, inkább az a legszerencsésebb, ha ezek kellő összhangban vannak egymás­sal. A megyék összevetésében azt hiszem, nincs okunk szé­gyenkezésre, valahol az orszá­gos átlag körül helyezhetjük el oktatási intézményeink állapo­tát. A fejlesztésekre fordítható 13 milliárd felhasználása további jelentős fejlesztést tesz lehetővé. A Regionális Fejlesztési Ta­nács az első Nemzeti Fejlesztési Terv keretében a kialakított ál­láspontjának megfelelően erre ugyancsak nagy figyelmet fordí­tott, a mostanit akár annak foly­tatásaként is nevezhetnénk. 2000 és 2006 között hozzávető­legesen hatmilliárd forintot for­dítottunk oktatási beruházások­ra a megyében és vagy harminc intézményt rendbe tettünk. Ez a 13 milliárd pedig ennek a dup­lájánál is több, érezhető, hogy a felhasználásához nagy reménye­ket fűz a megye oktatási hálóza­ta - mondta Szabó György. A súgás már nem bűn az iskolában? pályázat Térségi Iskola- és Óvodafejlesztő Központok (TIOK) megalapítása A gyerekeket felszabadította a program. (Képünk illusztráció.) Csaknem 140 millió forint támo­gatást használt fel az elmúlt 28 hónap alatt a Heves Megyei Ön- kormányzat Pedagógiai Intézete a HEFOP 3.1.2. pályázat révén. Térségi Iskola- és Óvodafej­lesztő Központok megalapítása a kompetenciaalapú tanítási, ta­nulási programok elterjesztése érdekében címmel nyert euró­pai uniós támogatást a Heves Megyei Önkormányzat Pedagó­giai Intézete 2005-ben. A prog- I ramcsomagok tesztelésében, vé- | leményezésében tíz intézmény | - óvodák és iskolák - vett részt | a konzorciumban. A Humán Erő- I forrás Operatív Program (HEFOP) keretében megítélt ösz- szeg: 139 millió 942 ezer 650 fo­rint volt. A konzorciumi tagok vállal­koztak arra, hogy a kompeten­ciaalapú nevelési-oktatási mód­szertani programcsomagokat megismerik és adaptálják, beépí­tik a helyi pedagógiai gyakorla­tukba. Kiépítették a tanulói nyomonkövetési rendszert és a digitális tananyagtárat, az SDT-t. A konzorciumi tagok tapaszta­lataikat egymással megosztva felkészültek arra, hogy a jövő­ben e folyamat továbbadói lesz­nek. A vertikális kapcsolatrend­szer erősítésével megkönnyítik és javítják az iskolafokozatok közötti átjárhatóságot. „Az egész életen át tartó tanu­lás elterjesztése biztosítja a tu­dásalapú társadalom és gazda­ság létrejöttének feltételeit. Eh­hez szükséges az iskolarend­szernek a kompetenciaalapú ne­velés-oktatás és képzés irányába való fejlesztése.” A Heves Megyei Önkormány­zat Pedagógiai Intézete egyetért­ve az előbbiekkel, kezdeményez­te a pedagógiai innovációkat. A már eddigi sikeres tapasztala­taikat az elmúlt két tanévben a kompetenciaalapú tanítás, tanulás megismerésével, adaptálásával bőví­tették. A TIOK-os intéz­ményekben az új tanulásmód­szertan alkalmazásával valósítot­ták meg a programcsomagokban kidolgozott modulokat. A tanu­lókhoz közelebb lévő, gyermek- barát - a cselekedtetésen ala­puló, egyéni képességeket és ha­ladási ütemet figyelembe vevő - módszerek alkalmazása mellett olyan tanulási formákat alkal­maztak, amelyekben a gyerme­kek átérezték a másikért érzett felelősséget. Ennek szellemében képesek voltak kooperálni, haté­konyan együttműködve tanulni. „A súgás nem bűn!”, mondták a gyermekek, amikor arról be­széltek, miért tetszik nekik a kompetenciaalapú oktatás. A programban résztvevő pe­dagógusok elmondták, hogy a tanulók tantárgyhoz való viszonya jobb lett, és egyéb terüle­teken is - kommu­nikáció, kooperáció, tolerancia - fejlőd­tek. Véleménynyilvánítás terén nagy lépést tettek előre, nagyobb tanulói önállóságot mutatnak. Segítette a gyermekek képessé­gét, zenei ízlését, érzelmi vilá­gát, együttműködési készségét fejleszteni.- A pályázat eredményességét a magam és az osztályom fejlődé­sében is lemérhetem - nyilatkoz­ta az egyik pedagógus. - Az új módszerek, eszközök alkalmazá­sa a munkámat változatosabbá tette. A gyerekek szerették az ilyen órákat. Az eredmény sze­rintem a gyerekeknél csak ké­sőbb mutatkozik meg, mint ahogy az én hozzáállásom sem egy csa­pásra változott meg. A szülőkkel is szorosabbá vált a kapcsolat. Általános célként fogalmazták meg a pályázatban az egész éle­ten át történő tanulásra való fel­készítést, továbbá az iskolarend­szerből kikerülő fiatalok mun­kaerő-piaci esélyeinek javítását. A projekt céljait a konzorcium partnerintézményeiben a pályá­zatban megjelölt kompetencia­területeken, a kompetenciaala­pú nevelés-oktatás új lehetősé­geinek elsajátításával, a tanulói képességek eredményesebb fej­lesztésével kellett megvalósíta­niuk. A projektbe kapcsolódó pe­dagógusok kompetenciaalapú neveléssel összefüggő szakmai fejlődésének segítése, szakmai ismereteik fejlesztése és ezáltal pedagógiai karrierlehetőségük, valamint munkaerő-piaci esé­lyeik javítása terén pedig a peda­gógiai intézet által elnyert mód­szertani pályázatok segítették a megvalósulást. Elvárás volt az is, hogy a megfelelő tapasztalatok birtokában az intézmények és a pedagógusok képesek legyenek az eredményes multiplikátori te­vékenység végzésére. Fejlődjön ki az a szakembergárda, amely alkalmassá válik a saját tapasz­talatai alapján másokat segíteni, eredményes PR-munkát végez­ni. Ezt a célt is teljesítette a pá­lyázat, hiszen ebben a folyamat­ban pedagógus kollégákat ké­peztek ki mentoroknak, akik segítették a program adaptálá­sára vállalkozó, követő pedagó­gusokat. ▲ ■ A gyermekek­nek tetszik a kompetencia­alapú oktatás. Uniós milliárdok az igazságosabb oktatásért Soha ennyi pénz nem jutott még Magyarországon az óvodák, isko­lák, egyetemek fejlesztésére. Több száz iskola legalább 30 ezer kisdiákját érintik azok a most megjelent európai uniós pá­lyázatok, amelyek célja a közok­tatásban az elmúlt években el­indított változások véghezvitele, az oktatási rendszer egészének korszerűsítése, eredményesebbé, és ami talán még fontosabb: igaz­ságosabbá tétele. A közoktatás ma még újra és új­ra szüli a társadalmi igazságtalan­ságokat. Gyakran nem teremt esélyt és nem ad lehetőséget a ki­törésre, a tehetségek kibontakozta­tására. Nem ad olyan tudást és még inkább olyan képességeket, készségeket, amelyek segítenének a fiatalnak munkát találni és sike­resen megállni helyét az életben. Nemzetközi felmérések szerint műid szövegértésben, mind pedig a matematikai és termé­szettudományos mű­veltség tekintetében a 15 éves magyar diákok teljesítménye messze elmarad még a velünk azonos fejlettségű orszá­gok tanulóiétól is. Ami még en­nél is szomo­rúbb, hogy a háromezer főnél ke­vesebb lakosú községekben, illet­ve a nagyvárosban élő diákok tel­jesítménye közötti különbség négyszer-ötször nagyobb, mint a nemzetközi átlag. Ezért egyrészt okolhatók a vidéki, kistelepülési iskolák felszereltségének komoly hiányosságai. De nem ez az egyet­len ok! A felmérések szerint ugyanis a 29 vizsgált ország közül a magyar oktatásban függ legin­kább a diákok teljesítménye, tanul­mányi eredménye attól, hogy mi­lyen anyagi, társadalmi és kulturá­lis körülmények között élnek. Ez pedig nagyon igazságtalan. Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv ré­szeként 2004 és 2006 között euró­pai uniós támogatással 914 oktatá­si témájú program valósult, illetve valósul meg több mint 71 milliárd forint értékben. Ezen belül a regio­nális programok csaknem 17 mil­liárd forintos támogatásával 92 is­kola és 61 óvoda újult, illetve újul meg egészen, kétharmaduk az or­szág leghátrányosabb helyzetű kistérségeiben. E fejlesztések 24 ezer általános iskolás és 5 ezer óvo­dás mindennapjait tették és teszik barátságosabbá. A hátrányos hely­zetű tanulók esélyegyenlőségének megteremtésére csaknem 8 mil- liárdot fordíthattunk, és uniós tá­mogatással több száz iskolában ve­zettük be a „kompetenciaalapú ok­tatáshoz” kapcsolódó, korszerű tananyagokat. Fontos terület volt a felsőoktatás is, ahol az intézmé­nyek korszerűsítésére az elmúlt három évben fordított 13,7 mil­liárd forintos támogatás csaknem 170 ezer hallgató és 9500 oktató számára teremtett és teremt kor­szerű képzési feltételeket Az elkezdett munkát folytatni kell. Az iskolákat képessé kell ten­nünk arra, hogy európai színvona­lú körülmények között európai színvonalú tudást nyújtsanak. Ezeket a célokat - az oktatás megkezdett megújítását - szolgál­ják az új tanévvel párhuzamosan elindított európai uniós pályázatok. A következő hét évben az Új Ma­gyarország Fejlesztési Terv kereté­ben az oktatás fejlesztésére csak­nem 650 milliárd forintot fordítha­tunk, nagyobbrészt uniós támoga­tással. Ebből 130 milliárd forintra még ebben a tanévben megjelen­nek a pályázatok - jó részük már szeptember elejétől benyújtható. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv egyik legfontosabb célja a te­rületi különbségek csökkentése, az egyenlő esélyek megteremtése mindenki számára - természete­sen az oktatásban is. Éppen ezért a közoktatási infrastruktúra fej­lesztésére minden régióban meg­jelenő pályázatok legfőbb célja a mindenki számára hozzáférhető, esélyegyenlőséget biztosító, szak­mai tartalmában a kulcskompe­tenciák fejlesztésére alapozott, in­tegrált intézményi háló­zat létrehozása. Az isko­lafenntartók összesen több mint 50 milliárd fo­rintos keretre pályázhat­nak korszerű közoktatási in­tézmények kiala­kítására. Ez ma­gában foglalja a meglévő intéz­mények felújítását, akadálymen­tesítését, bővítését, az óvoda- és iskolaudvarok felújítását, bizton­ságosabbá tételét, valamint többek között a mellékhelyiségek, kony­hák, szerverszobák, tornatermek, orvosi szobák akadálymentes ki­alakítását, a tanuszodák, meden­cék korszerűsítését Az infrastrukturális fejlesztések mellett természetesen az oktatás eredményességének és hatékony­ságának javulását elősegítő tartal­mi, módszertani fejlesztések is in­dulnak. Külön kiemelt program ke­retében pedagógusképzési csoma­gok fejlesztésére és bevezetésére is jelentős uniós források jutnak az Új Magyarország Fejlesztési Terv részeként. A fejlesztések egyik alapvető célja a minőségi oktatás­hoz való egyenlő hozzáférés. Ezt se­gíti elő a kompetenciaalapú oktatás elterjesztése, a közoktatási rend­szer hatékonyságának javítása és újszerű megoldások bevezetése, valamint a térségi iskola- és óvoda­fejlesztő központok regionális háló­zatának együttműködése is, ame­lyekre a Társadalmi Megújulás Operatív Program most megjelenő pályázatai nyújtanak támogatást. Mindez hozzájárul a halmozottan hátrányos helyzetű és a roma ta­nulók szegregációjának csökken­téséhez is. A közoktatás-fejlesztési pályáza­tok mellett több mint 5,3 milliárd forint uniós forrásból folytatódik munkaerő-piaci keresletre rugal­masan reagálni képes, a gazdaság igényeihez igazodó szakképző intézményrendszer kialakítása is. A most megjelent oktatási pá­lyázati csomagot októberben és novemberben további, az esély- egyenlőséget, informatikai fejlesz­téseket, pedagógiai együttműkö­déseket és átfogó minőségfejlesz­tést támogató pályázatok meg­hirdetése követi - csaknem 50 milliárd forintos kerettel. ★ * ★ ★ ★ ★ ★ ★ ★ AZ OLDAL AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSÁVAL, A NEMZETI FEJLESZTÉSI ÜGYNÖKSÉG MEGBÍZÁSÁBÓL KÉSZÜLT.

Next

/
Thumbnails
Contents