Heves Megyei Hírlap, 2007. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)

2007-09-19 / 219. szám

4 PF. 2 3 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2007. SZEPTEMBER 19., SZERDA- OLVASÓINK ÍRTÁK Gyöngyösön újra ünnepelhetnek a Kodály Zoltán- emlékkoncerten Gyöngyösön szeptember 22-én rendezik meg az „In Memóriám Kodály Zoltán” című sorozat II. koncertjét. „Az énekhang és a tá­rogató” címet kapta az este, mely­nek helyszíne a Szent Urbán- templom. Kezdési időpontja pe­dig este 7 óra. Az idei koncertsorozatban is helyet kapnak a népi vallásos énekek moldvai, székelyföldi, gyimesi és palóc gyöngyszemei. Az idei sorozat fontos célkitűzése egy-egy érdekes és kevésbé is­mert népi hangszer bemutatása is. Az első koncerten a duda sze­repelt, most a tárogató kerülhet kicsit közelebb a hallgatósághoz. ■ Érdekes, sokszínű kon­certnek ígérkezik az este. Kodály Zoltánnak számtalan műve született klarinét hangszer­re, s a tárogatósok java része eze­ket a darabokat ülteti át hangsze­rére. Az est folyamán mindkét hangszer szerepet kap az együtt- muzsikálás alkalmával. Vendé­günk lesz a nyíregyházi Rákóczi tárogató együttes és Fodor Bálint, aki a klarinétmuzsika világába kalauzolja el a hallgatóságot. Ér­dekes, sokszínű koncertnek ígér­kezik az este. Hallhatunk majd 1500-as évekbeli virágénekeket, XVIII. századi régi diákdalokat, Zobor vidéki virágéneket Kodály Zoltán gyűjtéséből, egyházi népi énekeket Erdély földjéről, imád- ságos énekeket, áldáskérő éne­ket, hajnalköszöntő dalt. Mind­emellett a hangszeres zene’kép­viseli a kuruc és Rákóczi korabe­li tárogató-, lant- és kobozmuzsi­kát, de a középkori himnuszaink közül is hallhatnak gyöngysze­meket. A lant- és kobozmuzsikát Béke Csaba előadásában élvez­hetik majd. Az énekeket Kalocsai Mária tolmácsolja. Az eltérő érdeklődésű hallga­tók is találhatnak számukra érté­kes és élményt adó darabokat az est folyamán, miután sokféle kor­szakot és zenei stílust érint a mű­sor. Szeptemberben az egyházi év három Mária-ünnepet is nyil­ván tart. Szenteljen egy órát min­dennapi idejéből a megállásra, megpihenésre, az ünneplésre, ugyanis a dolgokra való emberi odafigyelés acélozza és egyben ápolja a lelket. Tisztelje hát meg jelenlétével a zenét és előadóit. ■ Kalocsai Mária Gyöngyös Egerben bár megépült a gyönyörű élményfürdő, ezzel nem növekedett jelentősen a szórakozásra alkalmas vízfelület. Képünk Illusztráció. Miért nem vonzóbb Eger? vélemény A meglévő jó példákból tanulni kell, amíg nem késő Augusztus 15-én nagy terjedel­mű cikkben foglalkozott a Hírlap a címben szereplő témával. Ven­déglátással foglalkozóként ezt a tendenciát már 1997-98-ban ér­zékeltük, és jeleztük is a város vezetőinek, nem túl nagy siker­rel. Sajnos, az azóta eltelt idő alatt országunk éllovasból sereghajtó­vá küzdötte le magát. A megye- székhely vonzerejének csökkené­sében és az ország gazdasági le­csúszásában csak annyi a közös, hogy mindkét esetben illene fel­tárni az okokat, és akkor meg le­het a gyógymódot is fogalmazni. Rénes Marcell ugyanezen a napon leírja, hogy jóformán csak a fürdő- és a gyógycentrumok előzik meg Egert a népszerűség­ben, pedig víz itt is van. Kezdjük akkor ezzel a témával! Az emlí­tett gyógycentrumokban a nagy- közönség által elérhető áron kí­nálják a szolgáltatásokat, me­lyekhez fedett termálmedencék is tartoznak. A minket megelőző településeken körülbelül annyit vagy még kevesebbet költöttek fürdőfejlesztésre, mint Egerben. Van viszont egy óriási különbség. Míg ezeken a településeken a be­ruházás eredményeként nem­csak minőségi, hanem számotte­vő fedett vízfelületnyi bővülés is történt, elősegítve a szezonalitás kiküszöbölését, addig Eger az él- ményfürdőjével nem tudta a vízfelü­letet növelni. A két­milliárdos fedett- uszoda-beruházás pedig semmivel sem járul hozzá a vendégéjszakák nö­veléséhez. 1998-ban mintegy tizenkétezer egri lakos - köztük én is - aláírásával tette nyomatékossá, hogy egy ilyen presztízsberuházás hosszú távon rontja Eger stratégiai helyzetét. Most szívesen meghallgatnánk a beruházás támogatóinak a véle­ményét, hogy miért nincs meg a mai napig beígért számú vizes rendezvény, és az uszoda miért nem illeszkedik a gyógy-idegen- forgalomba? A vendéglátóegysé­gek hosszabb nyitva tartásával önmagában nem érünk el ered­ményt, mert sajnos sok egység­ben sem délután, sem kora este nincs vendég. A cikkben leírt egyéb okok (például megválto­zott utazási szokások) igazak, csakhogy ezek a tényezők azok­ra a településekre is hatottak, amelyek megelőztek bennünket. Feltétlenül meg kell említeni Egerszalókot, mint reménybeli lehető­séget. A beígért 2004. májusi sza- badstrand-nyitás még ma sem való­sult meg. A fedett fürdőrész próbaüze­meinek nyitva tartá­sa - az árfekvése miatt - pedig már most kérdésessé teszi, hogy a tömeges fürdőzési igényt tudja- e szolgálni a létesítmény. Valószí­nűleg nem, de ezt nem is hivatott vállalni. Ha viszont a hosszított nyitva tartással a strandrész ezt a szerepet betölti majd, az is egy hosszú folyamat eredménye lesz. A borturizmussal kapcsolat­ban el kell ismerni, hogy az el­múlt tizenhét évben sokahlép- tünk előre, körülbelül annyit, mint ezen a téren a konkurens vidékek. A bor mindig is plusz vonzerő lehet. Bornapokat ren­dez Zalakaros, Hajdúszoboszló és Debrecen is. A Bikavér-feszti­vál igen jó ötlet és jó indulás volt. A kulturált bor- és ételkóstolás­hoz viszont hely is kell. Az már látszik, hogy a Dobó térre szűkí­teni ezt a rendezvényt nem sze­rencsés. A nézelődők és az ételt, illetve bort kóstolók lökdösik egymást, nem férnek el. így a vendégek rossz szájízzel, feszül­ten távoznak. Baján a halászlé­fesztiválon mintegy 30 ezer ven­dégnek képesek ülőhelyet bizto­sítani. így nem csoda, hogy az igen kevés szálláshely ellenére 50 ezer látogatója volt a rendez­vénynek. A meglévő jó példákból tanul­ni kell, mert tanulni sosem késő. El kell dönteni, hogy akarunk-e Egerben üdülő turistákat, vagy megelégszünk az egy-két éjsza­kás látogatókkal. Bármelyiket is választjuk, a szükséges fejleszté­seket sürgősen el kell kezdeni, nehogy további „tíz település” is megelőzzön bennünket a turis­ták fogadása terén. Mert hiába a város kivételes adottságai, ha a vendégmarasztaló szolgáltatá­soknak híján vagyunk. ■ Virág János (cím a szerkőben) ■ A kétmilliárdos fedettuszoda- beruházás pedig semmivel sem járult hozzá a vendégéjszakák növeléséhez. Tartalmas, élményteli programok az ostorosi klubban Nyugdíjas- és hagyományőrző klub alakult januárban Ostoro­son. Tagjaink száma folyamato­san gyarapszik, jelenleg hatvan­öt fő. Nagy lelkesedéssel beren­deztük a tájházat, amelynek áp­rilis végén volt az átadása. A programokat, kirándulásokat közösen tervezzük. Legutóbb a gödöllői kastélyt és a mária- besnyői zarándokhelyet látogat­tuk meg. Hazafelé Mátrafüreden egy babamúzeumot néztünk meg. Vidám társaságunk tele él­ménnyel utazott haza. Az össze­tartó nyugdíjasklub nevében: ■ Új Józsefné, tag A dorozsmai nyugdíjasok egri élményei Kedves csoport érkezett az egri nyugdíjasok meghívására Do- rozsmáról. A kora délelőtti érke­zés, elhelyezkedés, pihenés, majd ebéd után a Dobó tér, a Minorita­templom volt az első állomás. In­nen felkaptattunk a vár bástyái­ra, ahonnan vendégeink megcso­dálhatták a város gyönyörű pa­norámáját. Másnap a megyeháza impo­záns épületét, a Fazola-kaput és a Sportmúzeumot tekintették meg. Innen a Főszékesegyházhoz ve­zetett az utunk, amit szintén nagy áhítattal szemléltek meg. A szálláson tett rövid pihenőt köve­tően a Szépasszony-völgyben re­mek gulyásparti várta őket, amit finom borokkal lehetett leöblíte­ni. Ezt követően vidám harmoni­kaszó mellett beszélgetéssel, folytatódott a délután. Befejezé­sül a szálláson vidám menyegzőt tartottak egy kedves pár házassá­gi évfordulója alkalmából. Volt ott fehér ruhás menyasszony, koszo­rúslány, vőfély is. Játékos volt, mégis meghatóan komoly, főleg a pár részére. Majd a násznép az ilyenkor szokásos huncutságok­kal tarkította, színesítette az ese­ményt. Ezt kipihenve a következő nap a Kopcsik Marcipánmúzeum vívta ki méltán csodálatukat, majd az uszoda és a strand volt a látogatás végső állomása. Gallovits László vezetésével és kí­sérő társaimmal örömmel kalau­zoltuk ezt a kedves társaságot. mZelei Ferencné, Eger Hallgattassák meg MAS vélemény is! egál-vita Nem a klub miatt züllenek, hanem a családi háttér miatt Felborult a hierarchia az orvosaink között? Röplapot osztogatnak. Aláírás nélkül. Áskálódnak, mocskolód- nak. Mi a téma? A MÁS Klub, új nevén az EGAL. Annak idején, amikor a jelen­leg is üzemeltető Juhász Misi­nek odaadtak egy sötét, üres pin­cét, senki nem irigyelte érte. El­indult egy irányba, és haladt szép lassan. Most, hogy több mint egy évtized után eljutott va­lahova, és rendezett lett a kör­nyék, sokaknak csípi a szemét. A pályázati pénzek elsikkasztásá- val vádolják, a nyugtaadási köte­lezettség elmulasztásával, és a szex, a fertő, a kábítószer meleg­ágyának bélyegzik a KLUB-ot, ami néhány éve rangos országos elismerést és díjat is kapott. A felsorolt gondok nemcsak itt jelentkezhetnek, hiszen nyugtát sok helyen nem kapunk, a pénz az államháztartás­ból is eltűnik. A ká­bítószer, a füves cigi ma már mindenütt előfordul, ahol fiata­lok vannak. Ha va­sárnap a kora regge­li órákban az Érsekkertben sétá­lunk, ott is találkozhatunk tétova tekintetű fiatalokkal. Csak ők a diszkóból jönnek, mert a diszkó­zenét szeretik. Vannak, akik nem kedvelik a diszkót. MÁS az ízlésük, a zenei kultúrájuk. Ré­gen is voltak Illés-, Metró-, Óme­ga-rajongók, és jól megfértek egymás mellett. Biztosan állíthatom, hogy a gyerekek nem az EGAL Klub mi­att züllenek el vagy lesznek dro­gosok. Annak nem a klub az oka, ha­nem az a szülői, csa­ládi háttér, amelyik nem figyelt a gye­rekre, és nem tudott neki tartást adni. Az én fiam és lányom a MÁS Klubban nőttek fel, kb. 10 éve járnak oda, és diplomás dolgozó felnőttek lettek ők is és a baráti társaságuk is. Az augusztus 20-i programso­rozatban lehetőséget kapott (már sokadszor) a fiam zeneka­ra, hogy fellépjenek, koncertet adjanak. A zenekar neve: Tisz­tán a cél felé. A drog, az alkohol, a cigaretta és az erőszak ellen énekelnek, erre utal a nevük. Én azt javaslom, hagyjuk Ju­hász Misit tovább haladni a meg­kezdett útján, hadd élvezze a megszépült klubot és környékét! Mert megérdemli! Az aggódó felnőtteknek pedig azt tanácsolom, hogy figyeljenek otthon jobban a gyermekeikre. Mutassanak olyan példát, ami igazi iránytű lehet a fiataloknak későbbi boldogulásuk során. A zenétől, a szövődő barátságoktól nem kell félteni a gyerekeket, akiknek szükségük van közös­ségi élményekre. ■ Vas Valéria Eger, Malomárok u. 2. Nem gondoltam volna, hogy ez is megtörténhet! A háziorvos egy személyben dönthet arról, hogy egy beteg meddig maradhat táp­pénzen. Mert a betegséghez csak megfelelő idejű táppénzes idő jár, és nem több. Az „illetékesek” ezt jól kiokoskodták. Ha a szakorv­osok döntési jogát korlátozzák, akik mégiscsak az adott terület­re való szakmai és tárgyi tudás­sal rendelkeznek, és e fölött dönt­het egy nem szakmai tudással rendelkező háziorvos, akkor mi­re is képeznek sok évig szakor­vosokat? Pedig szakorvosaink magas színvonalú munkát végeznek, néha nagyon mostoha körülmé­nyek között. Ezeknek a szakem­bereknek köszönhetem úgy a magam, mint a lányom életét is. Akkor forduljunk csak bizalom­mal minden betegségünkkel a háziorvosunkhoz, aki vagy meg­gyógyít, vagy nem. Mert ha ő ké­telkedik mások munkájában (az­zal, hogy orvos szakértői véle­ményt kér a szakorvosok mun­kájával kapcsolatban), az övében is kételkedni lehet. Az ő munká­jával kapcsolatban ki kér orvos szakértői véleményt? Ha mi bete­gek kénytelenek vagyunk nélkü­lözni a szakmaiságot, és kézráté- tel és ránézés is elegendő a gyó­gyításhoz, akkor legközelebb már füvesemberhez és javasasz- szonyhoz kell hogy forduljunk? ■ (név és cím a szerk.-ben) ■ Az én fiam és a lányom a MÁS Klubban nőttek fel, kb. 10 éve járnak oda.

Next

/
Thumbnails
Contents